udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 1321-1350 | 1351-1380 | 1381-1410 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. június 28.
Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusán a "helyi demokrácia Romániában" vitán Giorgo de Sabata jelentéséről volt szó, arról, hogy 133 polgármestert leváltottak. A kongresszusról beszámoló Victor Halmajan Szilágy megye tanácselnöke kifogásolta, hogy a román küldöttség négy tagja Románia monitorizálását kérte, szerinte ezzel "befeketítették az állam intézményeit és ugyanakkor megalázkodtak az Európa Tanács szervei előtt". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./1995. június 28.
A határon túli magyar könyvkiadás támogatására 1995-ben szánt 51 millió forint Magyarország költségvetésének nevetséges százalékát, ezrelékét jelenti, írta Kántor Lajos. Még szerényebb a lapok támogatásának összege. Megoldatlan a határon túli magyar folyóiratok magyarországi terjesztése. Kántor Lajos indokolatlanul alacsonynak tartja az Anyanyelvi Konferencia - a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - évi egymillió forintos költségvetési támogatását. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./1995. június 28.
Elek Barna RMDSZ-képviselőnek a földtörvény módosító indítványát a képviselők megtapsolták, végül mégis elvetették. Az indítvány lényege: a visszaadható föld mennyiségénél töröljék el a tíz hektáros határt, ahol mód van rá, adjanak vissza többet. Ugyancsak javasolta az egykori iskolabirtokok helyreállítását és az egyházi földek kérdésének rendezését. Végül a kormánypárt elvetette az indítványt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./ 1995. június 28.
A jún. 28-i külügyi sajtótájékoztatón Vasile Sofineti írásos állásfoglalást olvasott fel, megerősítve Mircea Geoana külügyi szóvivő jún. 26-i nyilatkozatát: elítélik a magyar külügyminisztériumi propagandaanyagot, hogy az felújítja a magyar revizionista történetírás sértő tételeit. /Népszabadság, jún. 29./1995. június 28.
A kongresszus után bizonyos kérdéseket újra kell gondolni, állapította meg Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, a vele készült beszélgetésben. Újra kell gondolni az ügyvezető elnökség főosztályainak szerepét. A változásokat az SZKT ülésén jelentik be. Az SZKT egyik fő feladata lenne, hogy politikai döntéseket hozzon, meg kell újítani a szakbizottsági munkát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 28./1995. június 28.
A külügyminisztériumi nyilatkozat cáfolta, hogy Románia ígéretet tett volna 1993-ban az ET 1201-es ajánlásának elfogadására, amikor belépett az ET-be. /Új Magyarország, jún. 29./1995. június 28.
A parlament két háza együttes ülésén jún. 28-án véglegesítette a tanügyi törvénytervezetet, többnyire a szenátusi változatot elfogadva. Végeredményben a törvény diszkriminatív, jogtipró a romániai magyarság számára. Az RMDSZ szenátorai és képviselői tiltakozásuk jeléül nem vettek részt a jún. 28-i parlamenti munkában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29., Új Magyarország, jún. 29./1995. június 30.
Az orosz sajtó régóta nem foglalkozott Magyarországgal, most a Szegodnya liberális napilap Kelet-Európa magyarjai, egyesüljetek? címmel terjedelmes írást közölt. A cikk vázolta a szomszédos országokban élő több mint hárommilliós magyar kisebbség történetét. Az Erdélyben és a Vajdaságban élő magyarok inkább tartoznának az anyaországhoz, hisz az a piaci reformok és az életszínvonal tekintetében jóval szomszédai előtt halad. Amennyiben a szerbek kitartanak Nagy-Szerbia mellett, a románok Nagy-Románia mellett, s az oroszok megkísérlik újraegyesíteni határon túlra szakadt honfitársaikat, ez kedvező klímát teremthet a magyar követelések felújításához, írja a lap. Az újjáéledő kisantant és Oroszország szövetsége esetén Európa ismét kettéválhatna a keleti és nyugati kereszténység civilizációs határvonala mentén. Amennyiben a történelmi határok visszaállításának irányzata érvényesülne, úgy ismét megjelenhetne a független Erdély, amely Magyarország és Románia között egyensúlyozna. /Népszabadság, Magyar Nemzet, jún. 30., Romániai Magyar Szó(Bukarest), júl. 1-2. p./1995. június 30.
Csőgör Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem első rektora emlékezett vissza a háború utáni időkre. Az egyetem folytatta tevékenységét a szovjet csapatok bevonulása után. A román közigazgatás 1945 márciusában bevonult Észak-Erdélybe. A román fél arra hivatkozott, hogy erdélyi egyetemről van szó, azt nem képviselhetik magyar állampolgárságú tanárok, így Miskolczy Dezső, Buza László és Haynal Imre helyett Pásztai Géza, Jordáky Lajos, Vescan Teofil és ő, Csőgör képviselték a magyar egyetemet a tárgyalásokon. 1945. jún. 3-án neveztek ki egy háromtagú bizottságot /Demeter János, Jancsó Béla és Csőgör Lajos/ az egyetem megszervezésére. Heves vitát folytattak az egyetemről, az épületekről. Az orvosi kar nem kapta vissza épületeit, klinikáit, így az orvostudományi kar két vonattal Marosvásárhelyre költözött. Kolozsváron és Marosvásárhelyen 1946. febr. 9-én megnyitották a magyar egyetem új félévét. A tanárok javaslatára Csőgör Lajost nevezték ki rektornak. A prorektor György Lajos, a Katolikus Státus elnöke lett, az egyetemi tanács tagjai közé került a szerzetes Bíró Vencel, a református püspök-helyettes Tavaszy Sándor és a kommunista Gaál Gábor. 1948-ban a marosvásárhelyi orvosi kar önállósult, Csőgör lett a rektora, a Bolyai Tudományegyetem élére pedig Balogh Edgár került. /Beke Mihály András: Ötvenéves volna a kolozsvári Bolyai Egyetem. Beszélgetés az első rektorral, Csőgör Lajos professzorral. = Magyarország, jún. 30./ Előzmény: 1231. sz. jegyzet 1995. június 30.
Nagyon sok Erdélyből áttelepültnek megoldhatatlan problémát jelent az egyre magasabb lakbér, albérlet kifizetése. Például Spaller Árpád Nagyváradról jött Budapestre, a Kassák Lajos úti 56 négyzetméteres lakás bérleti díja 1990-ben havi 7400 forint volt, majd évről évre emelkedett, jelenleg 17800 forint, ezt gyógypedagógusi fizetéséből nem tudja fizetni. Felszólítást kapott, hogy hagyja el a lakást. Spallerék 1987-ben jöttek át. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor két és fél éves gyermekük dadogni kezdett: a bölcsődében megverték, mert magyarul beszélt. /Magyar Hírlap, jún. 30./1995. június 30.
A Román Demokratikus Konvenció /RDK/ képviselőinek temesvári találkozóján Emil Constantinescu, az RDK elnöke meghirdette az ellenzéki koalíció új programját. Ebben szerepel az emberi jogok védelme és a helyi közösségek erősítése. Costantinescu kifejtette: "Mi ellenezzük a magyar közösség elszigetelődését, egy magyar gettó kialakulását az ország közepén." Nem akarjuk, "hogy intellektuális gettók jöjjenek létre csak magyarul tudó orvosokkal, értelmiségiekkel." A programban az RMDSZ-ről, a volt szövetségesről egy szó sem esett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ 1995. június 30.
Az amerikai közkönyvtárakban nincsenek magyar kiadású, angol nyelvű forrásmunkák a magyar történelemről. - írta Debreczeni József. "Ha valaha voltak olyan könyvek, amelyek a mi szempontunkból mutatták be a problémákat, azok rég eltűntek a polcokról. Valakik elvitték őket. Kikölcsönözték és nem hozták vissza." Például J. F. Montgomery Hungary the unwilling satellite /Magyarország, a vonakodó csatlós/ című könyvét 1993-ban újra kiadták Budapesten. Két év alatt ismét ellopták a példányokat mindazon amerikai könyvtárakból, ahova eljutott. /Debreczeni József: Mi lesz a NATO-tagság ára? = Magyar Nemzet, jún. 30./ 1995. június 30.
Jún. 23-án Gyergyóalfaluban tartotta III. konferenciáját a Gyergyó Területi Önkormányzatok Szövetsége, melyen elfogadták a szövetség alapszabályzatát és megválasztották vezetőségét. Elnök: dr. Fülöp László gyergyócsomafalvi önkormányzati képviselő, alelnök: Elekes Józsa Márton, Gyergyóalfalu polgármestere, a szövetség SZKT-küldöttje: Dézsi Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere. A volt ipartestületek vagy más polgári szervezetek tulajdonából államosított épületeket vissza lehet igényelni, felhívták a megjelentek figyelmét arra, hogy ezeket az igényeket juttassák el a Gyergyó Területi RMDSZ-nek. A résztvevők tiltakozást fogadtak el a diszkriminatív tanügyi törvény ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./ 1995. június 30.
Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy a Horn-Iliescu találkozón egyetértés volt abban, hogy a magyar-román viszonyt javítani kell. Iliescu elnök a legutóbbi szakértői tárgyalásokhoz képet megegyezésre inkább kész véleményt képviselt, nem zárta ki az 1201-es ajánlást. Az alapszerződést illetően nyitott kérdések között van - mondotta Kovács László - az anyanyelv használata, továbbá a kisebbség joga politikai pártok alapítására, amitől a román fél elzárkózik, mondván, ez nem tartozik az alapszerződésbe. A magyar fél viszont ezt szükségesnek tartja, hivatkozva arra, hogy az egyik koalíciós párt vezetője, Funar szinte hetente követeli az RMDSZ betiltását. A román fél nem akarja elfogadni a magyar álláspontot, hogy az alapszerződés betartását kétoldalú vegyes bizottság ellenőrizze. Számolnak azzal, hogy az alapszerződéssel, illetve végrehajtásával kapcsolatban a romániai magyarság körében megfogalmazódnak bizonyos kételyek. /Népszabadság, jún. 30./1995. június 30.
Iliescu elnök nem kért bocsánatot Cannes-ban Horn Gyula miniszterelnöktől a Dimineata napilapban egy kormánypárti szenátornak a magyar kormányfőt támadó cikkéért, jelentette ki Paul Dobrescu, Iliescu tanácsosa, aki maga is jelen volt a megbeszélésen, tévesnek mondva a budapesti híreket. A támadó cikket Horn Gyula hozta szóba. Iliescu válaszul leszögezte, hogy az írás nem tükrözi a Társadalmi Demokrácia Pártja álláspontját. Közölte azt is, hogy a Dimineata éppen a találkozó napján /jún. 27./ szerkesztőségi cikkben elhatárolta magát a szenátor nézeteitől. /Magyar Hírlap, jún. 30./1995. július 1.
A Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének vezető tanácsa közleményben fejezte ki aggodalmát a bukaresti zsidó temetőben nemrég elkövetett sírgyalázás miatt. A közleményben elfogadhatatlannak nevezték azt a rendőrségi magyarázatot, hogy 9-15 éves gyermekek "ártatlan játszadozásáról" van szó. Elvárják a tettesek felkutatását és megbüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ 1995. július 1.
Júl. 1-jén kapcsolatfelvételt célzó magyar-román főszerkesztői találkozó volt Budapesten, a Hilton Szállóban. A PER /Project on Ethnic Relations/ által szervezett zártkörű tanácskozáson román részről négy főszerkesztő - Horia Alexandrescu /Cronica Romana/, Ioan Cristoiu /Evenimentul Zilei/, Valentin Paunescu /Curierul National/, Dumitru Tinu /Adevarul/ vett részt, a magyar sajtót Kereszty András /Népszava főszerkesztője, a MUOSZ elnöke/, Vincze Mátyás /Magyar Hírlap főszerkesztője/, Karczagi László /Népszabadság főszerkesztő-helyettese/ és Botlik József /Magyar Nemzet szerkesztője/ képviselte. Általános volt a készség a konkrét együttműködésre, állapította meg Allen H. Kassof, a PER igazgatója. Megállapodtak cikkek, információk cseréjéről. /Magyar Hírlap, júl. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4../1995. július 1.
Jún. 30-án megkezdődött Bukarestben a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának második csúcsértekezlete. A 11 országot magában foglaló övezet első csúcsértekezlete 1992 júniusában volt Isztanbulban. A tanácskozáson nyolc államfő és két miniszterelnök vett részt, de a legnagyobb súlyú államot, Oroszországot csak miniszterelnök-helyettes képviselte. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna együttműködése bebizonyította életképességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1-2./ A csúcsértekezleten elhatározták, hogy a külügyminiszterek értekezletén kidolgozzák e regionális együttműködési struktúra jogi kereteit. Mircea Snegur moldovai államfő szerint fel kell osztani az együttműködési kérdéseket, ezek között van az energetikai rendszerek összekapcsolása, út és vasúthálózat, távközlés integrálása az európai rendszerekbe, közös bankügyletek rendezése. Bulgária vállalta, hogy kidolgozza az európai struktúrák és a fekete-tengeri szervezet közötti együttműködés módszertanát. Egyetértettek a közös bank létrehozásának szükségességében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ 1995. július 1.
Jún. 30-án és júl. 1-jén tartotta alakuló ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/. Markó Béla tájékoztatót terjesztett elő a IV. kongresszus óta eltelt idő szervezeti eseményeiről, a bel- és külpolitikai fejleményekről. Titkos szavazással megválasztották az Állandó Bizottságot, elnöke Dézsi Zoltán, alelnökök: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt, titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József. Az SZKT megerősítette Takács Csabát ügyvezető elnöki tisztségében, hozzá tartozik a most megválasztott gazdasági igazgató, Birtalan József. A főosztályok élén álló ügyvezető alelnököket megerősítették tisztségükben. Az oktatásügyi törvény nyomán kialakult helyzetet is megvitatták, az SZKT 11 tagú válságstábot hozott létre, amely kidolgozza javaslatait. Az SZKT ülésén Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke rámutatott arra, hogy a tanügyi törvénnyel az asszimilációs politika folytatódik. Egy ellenállási és polgári engedetlenségi cselekvési program kidolgozását javasolta, ez lenne a Lármafa mozgalom. A román kormánynak az oktatási rendszer átalakításához nemzetközi pénzügyi támogatásra van szüksége, állapította meg Markó Béla RMDSZ-elnök, azért siettek a tanügyi törvénnyel. Azonban a megszületett törvény semmi támogatást nem érdemel. Az SZKT felhívást adott ki, kifejtve, hogy a romániai magyar nyelvű közösséget hetvenöt esztendeje az erőszakos asszimiláció legváltozatosabb módszereivel próbálják felszámolni. Ennek legújabb bizonyítéka a parlament által elfogadott oktatási törvény, amely megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a magyar szakoktatást, megtiltja önálló magyar egyetem és főiskola létesítését és az anyanyelvi felvételizést. Az SZKT felhívja Románia elnökét, kormányát, felelős politikai erőit, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, a román közvéleményt, hogy ne hagyja magát megtéveszteni, Magyarország kormányát, hogy "emelje fel szavát minden fórumon a minket sújtó elnyomás ellen", az Európa Tanácsot, az EBESZ-t s az ENSZ-et, hogy ne hagyják a helyzetet elmérgesedni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 565. sz./1995. július 2.
Jún. 30-a és júl. 2-a között Székelyudvarhelyen tanácskoztak 13 romániai magyar környezet- és természetvédő egyesület képviselői. A résztvevők elhatározták, hogy a jövőben bővítik kapcsolataikat más civil szervezetekkel és az RMDSZ-szel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./