udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 1591-1620 | 1621-1650 | 1651-1680 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. augusztus 3.
A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./ 1995. augusztus 3.
A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./ 1995. augusztus 3.
A Magyar Fórum idézeteket közölt román lapok kisebbségellenes cikkeiből. Néhány példa a huszonhárom, különböző lapokból vett citátumokból: "Tőkés László az összekötő az irredenta nyugati magyarság, a magyar kormány és az RMDSZ között, Tőkés Nyugaton irredenta tevékenységet folytat." /Dimineata, máj. 10./ Marcel Moldoveanu, a Nagy-Románia Párt Bákó megyei képviselője helyszíni tudósítást adott a klézsei eseményekről, de azt is elárulta, hogy a klézsei csángók még beszélnek magyarul. A lapban képek is láthatók a magyar ábécés könyvek Klézsén történt elégetéséről. /Romania Mare, máj. 12./ Hajdu Győző: Az RMDSZ veszélyezteti Románia területi épségét. Hajdu rágalmazó cikkében azt állította, hogy az RMDSZ kolozsvári kongresszusán követelték: Hargita és Kovászna megyét csatolják Magyarországhoz. /Romania Mare, máj. 26./ Claudiu Harceaga: Az RMDSZ-t mint politikai pártot meg kell szüntetni. Ezt követelte Victor Surdu is. /Romania Libera, máj. 11./ Corneliu Balan: Törzsi szemlélet. A magyarok, akik törzsként léptek be a történelembe, továbbra is törzsi típusú, elkülönült létezésükhöz szükséges feltételeket követelik Európa támogatásával. A mi örökromán Erdélyünkben már hozzá is fogtak, hogy törzseket létesítsenek valamennyi helyiségben. /Cronica romana, máj. 12./ /Román sajtómazsolák. = Magyar Fórum, aug. 3./1995. augusztus 3.
Újvári Ferenc kolozsvári ügyvéd Iliescu elnökhöz írt nyílt levelét juttatta el az Új Magyarország szerkesztőségébe, melyben azt kéri, hogy az elnök igazítsa helyre júl. 3-i, tévében elhangzott nyilatkozatát, mely szerint a Magyarországon élő románok sokkal hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai magyarok. A magyarországi románok helyzete korántsem olyan, amilyennek Iliescu elnök lefestette, mondta Kozma Mihály, a gyulai központú Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének titkára. Többtízezer romániai magyar menekült érkezett Magyarországra, éppen azért, mert nem gyakorolhatták emberi és kollektív jogaikat. Viszont egyetlen magyarországi román sem menekült Romániába. /Új Magyarország, aug. 3./1995. augusztus 3.
A The New York Times a kereskedelmi zárlatot ellenőrző tisztviselők információira hivatkozva írta, hogy az utóbbi időben a mind sűrűbbé váló Belgrád-Temesvár repülőjáratok utasok helyett gyakorlatilag nagy mennyiségű üzemanyagot szállítanak Romániából az egyébként a forgalomhoz túlméretezett Boening-727-esek tankjaiban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ A Romania Libera a kormányfőt tette felelőssé az embargó megsértéséért. /Magyar Nemzet, aug. 4./1995. augusztus 3.
Romániában gondot okoz a rekordtermés. Búzából 7,3 millió tonnára számítanak, ami azt jelenti, hogy nem kell importálni, még kivitelre is jut. A gabonafelvásárlásra szakosított, állami tőkével működő cég, a Romcereal nem rendelkezik a szükséges pénzeszközzel, s nincs esélye nagyobb bankkölcsönre. A betakarított búzából mindössze 2,1 millió tonna került a cég magtáraiba. Mindez elkeseredést váltott ki a falvakban, az ellenzék ezért támadta a kormányt, a Petre Roman vezette Demokrata Párt kezdeményezte, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülésszakát. A kormány bejelentette, hogy elegendő hitelt fog nyújtani a felvásárló vállalatnak, ennek ellenére már a Román Demokratikus Konvenció is kérte a rendkívüli ülésszakot. /Magyar Nemzet, aug. 3./1995. augusztus 4.
Az Értelmiség`95 szegedi nemzetközi nyári egyetemről számolt be Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki részt vett a rendezvényen. 1990 óta határon túli magyarok is megjelennek ezen a nyári egyetemen, melynek idén Kultúra és/vagy üzlet volt a címe. Bemutatták a Kárpát-medence valamennyi régiójában a magyarság helyzetét, így a kisebbségi magyar közművelődés állapotát. Az anyaországi segítség mértéke a költségvetésnek mindössze 67 ezreléke. Kántor Lajos előadásában /Útban a többség felé/ az önrevízió igényével összefoglalta az elmúlt 75 év kisebbségi politikusai, elsősorban Krenner Miklós és Németh László munkái alapján azokat az elgondolásokat, amelyek eredményesen szervezhetik a nemzeti közösségeket és segítenek a megmaradást szolgáló módszerek kidolgozásában. Az erdélyiek beszámoltak a népfőiskolai rendszerről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ A nyári egyetem résztvevői júl. 28-án nyilatkozatot adtak közre, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a kárpát-medencei, az anyaország határain kívül élő magyarsággal, mindazokkal, akiket az elnemzetlenítő, beolvasztó politika újabb súlyos támadása fenyeget az iskolarendszer, a magyar nyelv oktatása és használata, a kisebbségi kultúra terén. A Szlovákiában és Romániában hozott legújabb tanügyi és nyelvtörvények a magyar nyelv teljes elsorvasztására irányulnak, a nyilatkozat elítéli ezeket és nyelvhasználati demokráciát követel a Kárpát-medencében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./ 1995. augusztus 4.
Az RMDSZ elszabotálta a román-magyar alapszerződést, állította a marosvásárhelyi Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke a Vocea Romaniei kormánylapban és a kormányhoz közelálló Curierul Nationalban megjelent nyilatkozatában. Az RMDSZ felelős azért a kedvezőtlen képért, amely Romániáról kialakult, mondta Kiss Kálmán, szerinte az RMDSZ szélsőséges, nacionalista párt. /Új Magyarország, aug. 4., Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./1995. augusztus 4.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nyilatkozatában tiltakozott az Audiovizuális Tanácsnak a televízió magyar nyelvű műsorát támadó nyilatkozata ellen. A magyar nyelvű adás közszolgálati jellegű, nem tükrözi szolgaian egyetlen párt vagy szövetség véleményét, hanem hiteles, pluralista tájékoztatást ad. Az Audiovizuális Tanács a hivatalos politika szócsövévé kívánja degradálni a magyar szerkesztőséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 4., 589. sz./1995. augusztus 4.
Aug. 4-én Gyergyószentmiklóson a területi RMDSZ-vezetők, önkormányzati tisztségviselők, pedagógusok munkatanácskozást tartottak és 15 tagú csoportot hoztak létre az oktatási törvény elleni tiltakozó akciók megszervezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ 1995. augusztus 4.
Az RMDSZ elszabotálta a román-magyar alapszerződést, állította a marosvásárhelyi Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke a Vocea Romaniei kormánylapban és a kormányhoz közelálló Curierul Nationalban megjelent nyilatkozatában. Az RMDSZ felelős azért a kedvezőtlen képért, amely Romániáról kialakult, mondta Kiss Kálmán, szerinte az RMDSZ szélsőséges, nacionalista párt. /Új Magyarország, aug. 4., Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./1995. augusztus 4.
Az Értelmiség`95 szegedi nemzetközi nyári egyetemről számolt be Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki részt vett a rendezvényen. 1990 óta határon túli magyarok is megjelennek ezen a nyári egyetemen, melynek idén Kultúra és/vagy üzlet volt a címe. Bemutatták a Kárpát-medence valamennyi régiójában a magyarság helyzetét, így a kisebbségi magyar közművelődés állapotát. Az anyaországi segítség mértéke a költségvetésnek mindössze 67 ezreléke. Kántor Lajos előadásában /Útban a többség felé/ az önrevízió igényével összefoglalta az elmúlt 75 év kisebbségi politikusai, elsősorban Krenner Miklós és Németh László munkái alapján azokat az elgondolásokat, amelyek eredményesen szervezhetik a nemzeti közösségeket és segítenek a megmaradást szolgáló módszerek kidolgozásában. Az erdélyiek beszámoltak a népfőiskolai rendszerről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./ A nyári egyetem résztvevői júl. 28-án nyilatkozatot adtak közre, amelyben szolidaritásukat fejezik ki a kárpát-medencei, az anyaország határain kívül élő magyarsággal, mindazokkal, akiket az elnemzetlenítő, beolvasztó politika újabb súlyos támadása fenyeget az iskolarendszer, a magyar nyelv oktatása és használata, a kisebbségi kultúra terén. A Szlovákiában és Romániában hozott legújabb tanügyi és nyelvtörvények a magyar nyelv teljes elsorvasztására irányulnak, a nyilatkozat elítéli ezeket és nyelvhasználati demokráciát követel a Kárpát-medencében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./ 1995. augusztus 4.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nyilatkozatában tiltakozott az Audiovizuális Tanácsnak a televízió magyar nyelvű műsorát támadó nyilatkozata ellen. A magyar nyelvű adás közszolgálati jellegű, nem tükrözi szolgaian egyetlen párt vagy szövetség véleményét, hanem hiteles, pluralista tájékoztatást ad. Az Audiovizuális Tanács a hivatalos politika szócsövévé kívánja degradálni a magyar szerkesztőséget. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 4., 589. sz./1995. augusztus 4.
Aug. 4-én Gyergyószentmiklóson a területi RMDSZ-vezetők, önkormányzati tisztségviselők, pedagógusok munkatanácskozást tartottak és 15 tagú csoportot hoztak létre az oktatási törvény elleni tiltakozó akciók megszervezésére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ 1995. augusztus 5.
Az ellenzéki erők nem hívták meg az RMDSZ-t a rekord búzatermés okozta botrány miatt a parlament rendkívüli összehívásáról történt tanácskozásra. Ez is mutatja, hogy az oktatási törvény elleni tiltakozásával mennyire egyedül maradt a magyar érdekvédelmi szervezet. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa által létrehozott válságstáb kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a román lapok félretájékoztatásának ellensúlyozására román nyelvű szórólapot kell kiadni. Ennek már van annyi eredménye, hogy az Adevarul - igaz, elhatároló bevezetővel - közölte a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének a románsághoz írt levelét, amelyben kifejtették, hogy mi az, ami jogsértő a tanügyi törvényben, olvasható Gyarmath János (/gyarmath/ szignóval) bukaresti tudósításában. /Magyar Nemzet, aug. 5./1995. augusztus 5.
Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke nyilatkozatában elítélte a tanügyi törvényt, amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Románia belügye, ez egyetemes jogi kérdés. /Magyar Nemzet, aug. 5./1995. augusztus 5.
Igor Szmirnov, a Moldovai Köztársaság területén levő, önmagát Dnyeszter-melléki Köztársaságnak /Transznisztria/ kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: a Moldáviai Köztársaság határain belül léteznének, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. /Új Magyarország, aug. 5./1995. augusztus 5.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése /Nagy Károly kolozsvári egyetemi tanár képviselte/ aug. 5-én Békésen találkozót tartott. A megbeszélésen a Petre Roman vezette Demokrata Párt Arad és Temes megyei vezetősége is részt vett. /Új Magyarország, aug. 7./1995. augusztus 5.
Aug. 5-én több százan sereglettek össze Sződemeteren, a református templom kertjében, hogy Kölcsey Ferencre emlékezzenek, halálának 205. évfordulója alkalmából. Tizennégy szervezet helyezte el koszorúit Kő Pál tavaly felállított Kölcsey-szobrának talapzatára. A megjelenteket a Szatmár megyei RMDSZ és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ nevében Muzsnay Árpád köszöntötte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 591. sz./ Előzmény: Kő Pál szobrát 1994. aug. 6-án avatták fel. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 9./1995. augusztus 5.
Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa azt állítja, hogy az RMDSZ választási csalással jutott be a parlamentbe 1992-ben, ugyanis szerinte az RMDSZ etnikai szövetség, nem párt. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ A Nagy-Románia Párt pedig azzal vádolja az RMDSZ-t, hogy polgárháborús hangulatot gerjeszt a tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióival. /Népszava, aug. 5./