udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 1891-1920 | 1921-1950 | 1951-1980 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. szeptember 4.
A sepsiszentgyörgyi bíróság meghozta az ítéletet az Illyefalván működő alapítványok kontra pénzügyőrség perben, ezzel alapfokon az alapítványok nyerték meg a jogi csatát. A két mintaszerűen működtetett alapítvány, a KIDA és a LAM pénzügyi tisztességéhez nem fér kétség, a pénzügyőrség által elrendelt százhúsz milliós elkobzás szabálytalan volt, melyet a bíróság nem fogadott el. Az alapítványokat támogató svájci segélyszervezet figyelemmel kísérte a bírósági ügyet. Az egyetlen elmarasztaló ítélet a KIDA ellen az volt, hogy magyarul vezeti nyilvántartását, holott erre a törvény szerint az egyházi alapítványoknak joguk van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1995. szeptember 5.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ nemzeti keresztény platformja kidolgozta a székelyföldi autonómia első tervezetét. A tervezet a dél-tiroli modellt követi. /Magyar Hírlap, szept. 5./1995. szeptember 5.
Legutóbbi találkozóink során azt tapasztaltam, nyilatkozta Markó Béla, hogy Max van der Stoel megérti az RMDSZ álláspontját. Konkrét javaslatok szerepelnek Stoel nyilatkozatában: ki kellene bővíteni a magyar nyelvű oktatás körét az úgynevezett szociális-gazdasági szakokra. A másik, hogy lehetővé kell tenni a szakoktatást magyar nyelven. /Új Magyarország, szept. 5./1995. szeptember 5.
Az Amnesty International legújabb jelentése szerint Romániában előfordult magyarázat nélküli, napokig történő rendőri fogva tartás, rendőrségre bekísért személyek brutális bántalmazása és cigányok elleni fegyveres rendőri támadás. /Népszabadság, szept. 5./1995. szeptember 5.
A kolozsvári kiadónál megjelent egy román nyelvű könyv, szaporítva a magyar bűnökről beszámoló könyvek sorát: A Holocaust útja - Észak-erdélyi zsidók kálváriája. Az egykori pártfunkcionárius, Vasile Ciubancan doktori disszertációját tartalmazza a kötet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1995. szeptember 5.
Szept. 5-én Szabó Károly szenátor a szenátusi ülésen a Szatmár megyei Ákos községben a cigányok elleni aug. 25-i rendőri erőszakot, törvénysértést tette szóvá, tiltakozva az etnikai csoportok elleni pogromjellegű rajtaütés ellen, az eset kivizsgálását követelve. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6., 612. sz./ 1995. szeptember 5.
Szept. 5-én Szőcs Ferenc új rendkívüli és meghatalmazott bukaresti magyar nagykövet átnyújtotta megbízó levelét Iliescu államfőnek. Szőcs Ferenc egy évtizeddel ezelőtt már dolgozott nagykövetségi titkárként a magyar nagykövetségen. /Új Magyarország, szept. 6./1995. szeptember 5.
Kolozsváron a Házsongárdi temetőben szept. 5-én kísérik utolsó útjára a súlyos betegség következtében elhunyt Octavian Buracu professzort, neves emberi jogi harcost, az etnikumközi párbeszéd és tolerancia következetes szorgalmazóját. Buracu az 1989 decemberi fordulat után a Kolozs megyei ideiglenes vezetőség elnöke lett, ahol az első parlamenti választásokig sikerült gátat vetnie a nacionalista térhódításnak. Az Interetnikai Párbeszéd Egyesület létrehozója és haláláig elnöke volt. /Magyar Nemzet, szept. 5./ 1995. szeptember 5.
A szept. 2-án Székelyudvarhelyen megtartott polgári fórum résztvevői kiáltványt fogadtak el, kifejtve, hogy "hetvenöt év keserű tapasztalata, meg-megújuló erőszakos asszimilációs kísérletek után majdnem félmillió állampolgár aláírásával törvénykezdeményezést nyújtottunk be a parlamentnek..." Ennek ellenére olyan oktatási törvényt fogadtak el, "amely tiltó rendelkezések egész sorával kívánja az anyanyelvű oktatást tönkretenni..." Követelik a törvénykezdeményezés sürgős napirendre tűzését és a teljeskörű anyanyelvi oktatást, óvodától egyetemig. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./1995. szeptember 5.
Még nem érkezett meg Iliescu elnök írásos javaslata a magyar-román megbékélésről, jelentette be szept. 5-én Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. /Népszava, szept. 6./ 1995. szeptember 5.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége szept. 5-i ülésén határozatot fogadott el: az RMDSZ felvállalja a privatizációval kapcsolatos információ-gyűjtést és a magyarság tájékoztatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 6., 612. sz./1995. szeptember 5.
Iliescu elnök szept. 5-én a bukaresti rádióban kijelentette, hogy Románia és Magyarország között nincsenek konfliktusos állapotok, reményét fejezte ki, hogy a mindkét oldalon követett "felelős politika" révén meghaladhatók "azok a feszültségi állapotok, amelyeket bizonyos politikai erők és a valóságnak meg nem felelő kijelentéseket hangoztató egyes RMDSZ-vezetők gerjesztenek mesterségesen." Iliescu elmondta, hogy a román-magyar megbékélésről tett javaslatára voltak pozitív reagálások Magyarországon, például Horn Gyula miniszterelnök parlamenti felszólalása. /Népszabadság, szept. 6./1995. szeptember 6.
Négy év után kudarcba fulladt a próbálkozás, hogy Temesváron, a Nyugati Egyetemen magyar mellékszakot indítsanak, ugyanis egyetlen évben sem volt hét fő jelentkező. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./1995. szeptember 6.
Funar polgármester visszautasította a Magyar Mozgáskorlátozottak Egyesületének kérését, hogy építkezésre területet adjanak nekik. Funar azzal érvelt, hogy veszélyes precedenst teremtenének, esetleg más magyar szervezetek is ezt tennék, s így értékes területeket adnának magyaroknak. Funart felháborította, hogy a mozgáskorlátozottak magyarul beszélgetnek az egyesületben. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./1995. szeptember 6.
A Rogériusz-negyed Nagyvárad legnagyobb lakótelepe. 1990 őszén a református hívek igényelték, hogy a nagyszámú gyülekezetet osszák ketté, így született meg a réti mellett az új várad-rogériuszi gyülekezet, élén Fazekas Sándor tiszteletessel. A gyülekezetnek 4600 aktív, egyházfenntartási járulékot fizető híve van, a gyülekezet életében részt nem vevőkkel együtt lélekszámuk 10-15 ezer lehet. Külföldi segítséggel 1995 tavaszán hozzákezdtek a templom építéséhez, a templom mellett ifjúsági ház és előadóterem is lesz. Ismeretlen tettesek betörtek a tiszteletes lakásába, elvitték az akkor összegyűjtött pénzt /731 ezer lejt/ és Fazekas Sándor teljes levelezését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ 1995. szeptember 6.
Kolozsváron Victor Dragoi megyei főtanfelügyelő áthelyezéssel büntette Szőcs Juditot, a Brassai Sámuel Líceum matematika szakos tanárnőjét, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Kolozs megyei elnökét, azon a címe, hogy önkényesen használja az iskola termeit. Valójában hivatalos engedélye van arra, hogy az alagsorban gyűjtse az adományokból származó didaktikai eszközöket. Szőcs Juditot a Báthory István Líceumba helyezték át, ahol betöltött a matematika tanárok létszáma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1995. szeptember 6.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./1995. szeptember 6.
A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szóvivője, Radu Vasile szenátor pártja nevében élesen elítélte az RMDSZ szept. 2-i székelyudvarhelyi tiltakozó nagygyűlését, főleg azokat a beszédeket, amelyekben utalás történt a romániai magyarság önrendelkezési igényeire. Ugyancsak az RMDSZ-t támadta a Vocea Romaniei lapnak adott nyilatkozatában Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt elnöke is. /Új Magyarország, szept. 6./ 1995. szeptember 6.
Eckstein-Kovács Péter hevesen támadta Sorbán Attilát Álomhajó című riportjáért, mert abban "a hazai politikai újságírásban példátlan hangnemet üt meg a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben." Sorbán szerint a magyar kormány magára hagyta a magyarságot, Eckstein-Kovács azt vallja, hogy ez a kijelentés súlyos aránytévesztés és sorra elítéli, visszautasítja Sorbán megállapításait, azzal zárva, hogy az Erdélyi Napló "nem hozhat le egy ennyire elfogult, pontatlan és egyoldalú tudósítást." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./ Stanik István főszerkesztő reagált Eckstein-Kovács Péter elutasító kritikájára, mondván, Sorbánnak joga van a maga látásmódjához, továbbá "példátlan hangnemet ütött meg a témával kapcsolatban " Csubela Ferenc, Duray Miklós, Tőkés László és a többi határon túli magyar vezető. Ők megfogalmazták fenntartásaikat a magyar kormányzattal és annak kisebbségpolitikájával szemben. Csubela Ferenc mondta ki a "magára hagyta" kulcsszót. Sorbán Attila cikkében szó sincs vádaskodásról. Stanik István félve megkérdezi Eckstein-Kovács Péter képviselőt, a Szabadelvű Kör vezetőjét: "Mi a helyzet a híres liberális toleranciával, a másság tiszteletével, a gondolati és véleményszabadsággal?" Leveléből úgy érzi, hogy Eckstein-Kovács Péter a magyar kormány fogadatlan prókátoraként érvel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./1995. szeptember 7.
Vasile Vetisanu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora a szenátus ülésén elítélte az RMDSZ-t, amiért nem határolja el magát szélsőséges elemek románellenes megnyilvánulásairól. /Magyar Hírlap, szept. 7./