udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 2101-2130 | 2131-2160 | 2161-2190 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. október 4.
Okt. 2-a és 19-e között zajlik Varsóban az EBESZ Emberi dimenziók című konferenciája, melyen az RMDSZ részéről Niculescu Antal van jelen az értekezleten. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa felszólalt a tanácskozáson, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a kormány elé kerülő, a kisebbségeket érintő törvénytervezeteket előbb itt vitassák meg. Kulcsfontosságúnak tartja a kisebbségek nyelvén működő iskolákat. A területi autonómia lehetőségét az EBESZ koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldalú alapszerződésekbe foglalják, ezek alkalmazását pedig kölcsönös megfigyelési mechanizmusokon keresztül egyeztessék. A nemzetközi közösség még mindig nem fordít kellő figyelmet a kisebbségi kérdésnek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./1995. október 4.
Iliescu elnök jelentős változásokat hajtott végre a hadsereg élén, az Evenimentul Zilei okt. 4-i száma mintegy félszáz nevet közölt a nyugdíjba, illetve tartalékállományba küldött tisztekről, köztük van 17 tábornok, egyikük Paul Cheler hadseregtábornok, a 4. Erdélyi Hadsereg parancsnoka, Funarék támogatója. Nyugdíjba küldték Vasile Ionel hadtestparancsnokot, az oroszbarát szárny vezetőjét, távozik a külső hírszerzés igazgató-helyettese, Victor Nanescu hadosztályparancsnok, a szárazföldi csapatok vezérkari főnöke, a védelmi miniszter tábornoki rangú kabinetfőnöke és a bukaresti helyőrség parancsnoka. /Magyar Hírlap, okt. 5./1995. október 4.
A romániai magyar újságíróképzés Kolozsváron és Nagyváradon folyik, erről számolt be Cseke Péter, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ oktatási bizottságának elnöke. Idén többen jelentkeztek Kolozsvárra, az egyetem újságíró szakára. Nagyváradon 1994-ben indult meg az egyéves Ady Endre Sajtókollégium. Ez olyanok számára van, akik már szerkesztőségekben dolgoznak, de az elméleti háttér hiányzik nekik. A MÚRE feladata lenne felmérni a különböző szerkesztőségekben, rádióknál, tévétársaságoknál, hogy hány újságíróra tartanak igényt. Ez a felmérés még hiányzik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 4./1995. október 4.
Az éppen Amerikában tartózkodó Iliescu elnöknek szólni kellene: vonja vissza azokat a törvényeket, amelyek nem csupán újjáélesztik a Ceausescu-diktatúrában dívott hazugság-szabályokat, hanem még szigorúbban büntetik az igazság kimondását, írta a The New York Times okt. 2-i vezércikkében. A lap szerint Clinton kormányának fel kell hívnia Iliescu figyelmét: a sajtót börtönnel fenyegető törvények aláírásával elveszítheti a reményt a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megkapására. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./ 1995. október 4.
Okt. 4-én Gheorghe Tinca védelmi miniszter Budapesten találkozott Kovács László külügyminiszterrel. Kovács László elmondta, hogy a megbékélés egybeesik a kormányprogrammal, sőt az MSZP választási programjában is szerepel. A megbékéléshez nélkülözhetetlen a feszültséget okozó kérdések rendezése. Tinca elmondta, hogy 240 ezerről az ezredfordulóra 190 ezerre csökkentik a román hadsereg létszámát /a magyar honvédség létszámát 90 ezerről már 1998-ra 60 ezerre csökken/. Magyar részről felvetették, hogy a román oktatási törvény és a nemzeti jelképekről hozott jogszabály sérti a kisebbségek jogait. Tinca szerint tekintettel kell lenni a többségi nemzet érzékenységére. Keleti György honvédelmi és Gheorghe Tinca védelmi miniszter közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy a két ország nagy jelentőséget tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, a két miniszter közös levelet írt William Perry amerikai védelmi miniszternek, hogy tájékoztassák őt a magyar-román katonai kapcsolatokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ 1995. október 4.
Iliescu elnök amerikai látogatása során okt. 1-jén Los Angelesbe érkezett. A szálloda előtt az elnököt román tüntetők fogadták "Iliescu-KGB" és hasonló feliratokkal. Az államelnök találkozott a kaliforniai diaszpóra képviselőivel, valamint üzletemberekkel. Okt. 2-án szintén üzletemberekkel tárgyalt, a Los Angeles Times munkatársait fogadta, majd a Los Angeles-i román főkonzul fogadást rendezett tiszteletére. Okt. 3-án a városházára látogat el, ezzel zárul amerikai programja, okt. 4-én tér haza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./1995. október 4.
Az amerikai útjáról okt. 4-én hazaérkezett Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A bukaresti sajtó ugyanis megírta, hogy az államfő Washingtonban " két román Zsirinovszkijnak" nevezte a kormánykoalícióban részt vevő két szélsőséges párt vezetőjét, Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudort, egyúttal kérve felmentésüket, mert nem igazán képviselik pártjaikat. Iliescu Washingtonban azt is kimondta, hogy a Molotov-Ribbentrop paktummal elvett román területeknek vissza kell térniük Romániához. /Ezt a kijelentését a The Washington Times idézte, átvette a bukaresti Adevarul, olvasható a Magyar Hírlap okt. 5-i számában./ 1995. október 4.
Vadim Tudor lapjában, a Romania Maréban példátlan erejű támadást intézett Iliescu ellen /hatéves nemzetellenes uralkodás, KGB-gyanús, zsidók ültették az elnöki székbe és eladta nekik az országot stb./, totális harcot hirdetve Iliescu ellen. A bukaresti lapok versengve idézték ezt a durva cikket. /Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 5./ Vadim Tudor közvetve halállal is fenyegette Iliescu elnököt. /Magyar Nemzet, okt. 7./ 1995. október 5.
Kolozsvár történetének háromnegyed százada elevenedik meg Fodor András most közzétett képeslap-gyűjteményéből /Fodor András: Kincses Kolozsvár (Gloria Kiadó, Kolozsvár. 1995)/. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ 1995. október 5.
Okt. 5-én a Duna Televízió működésének támogatására 181 alapító tag döntése nyomán megalakult a Duna Televízióért Alapítvány. Célja a Duna TV műsorának segítése, hogy adása eljusson a Kárpát-medence magyarságához. Az alapítók tizenhét tagú kuratóriumot választottak, elnöke Szöllősy Árpád. /Magyar Nemzet, okt. 7./1995. október 5.
Csíkszereda főterén szeretne Márton Áron-mellszobrot állítani a helyi Szent Kereszt egyházközség. A szobrot és a mögéje kialakítandó kereszt-alakú háttérkompozíciót a Budapestre áttelepült Szervátiusz Tibor tervezi. A szoboravatást 1996-ra, a püspök születésének centenáriumára tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1995. október 5.
Hubert Béla /Nagybánya/ Talány?! címmel felteszi a kérdést, valójában meddig is volt Balogh Edgár a Bolyai Tudományegyetem rektora és mikor tartóztatták le. A különböző könyvek, lexikonok, sőt Balogh Edgár emlékezései is különböző időpontokra teszik letartóztatásának időpontját: 1949 ősze, 1949 nyara, 1950-ben még rektor volt... Huber Béla kéri, hogy végre rögzítsék a valódi időpontot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1995. október 5.
A pápa okt. 5-én az Egyesült Államokban ellátogatott az ENSZ-központba és fölszólalt az ENSZ ülésszakán. "Minden nemzetnek jogában áll, hogy hagyományainak szellemében formálja sorsát és alakítsa életét. De nem teheti ezt az alapvető emberi jogok megsértésével, és különösen nem a kisebbségek elnyomásával." - mondotta többek között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./ 1995. október 5.
A suceavai törvényszék döntése értelmében a vasgárdista mozgalom nem volt fasiszta jellegű. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1995. október 5.
Csíkszeredában Magyarok Világszövetsége-találkozót tartottak okt. 5-én, a Lármafa Napok előestéjén. "A magyarság fellegvára nem az anyaország, hanem a Székelyföld" - nyilatkozta Fekete Gyula, az MVSZ vezetőségi tagja. "Két pártrendszer van Magyarországon ma is - állapította meg az író -, az egyik a megmaradást, a másik pedig a pusztulást szolgálja és ez utóbbi kerekedett felül." Borbély Imre képviselő, az MVSZ választmányi tagja kifejtette, hogy "nem nálunk, hanem az anyaországban összmagyar betegség a megosztottság és a meghasonulás", ezt csak tudáscentrikus nemzetfejlesztéssel és szubszidiáris struktúrákkal lehet áthidalni. A média monopóliuma és a tanügy az évtizedek során mély törésvonalat indukált a magyarságban, 1994-ben az expót puccsszerűen eltörölték, noha az lett volna a célja, hogy az informatikai robbanást behozza Magyarországra. Tőkés József, az MVSZ titkára a szervezetről beszélt. - A szlovákiai és a romániai nyelvtörvények végleg meghúzták a határvonalat, ahonnan nem lehet tovább hátrálni, fejtette ki a pozsonyi Dobos László író, az MVSZ alelnöke. - A két magyar csángószervezet vitájában az MVSZ felvállalta a békebíró szerepét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ 1995. október 5.
Semmiféle összefüggés nincs egy ország területének etnikai összetétele és a katonai egységek stratégiai elhelyezése között, jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter az Új Magyarország munkatársának kérdésére. A lap kérdésére Tinca elmondta, hogy ez a kérdés nem került szóba a Keleti György honvédelmi miniszterrel folytatott budapesti megbeszélésén. /Új Magyarország, okt. 6./ 1995. október 5.
Zsákutcába jutottak az ukrán-román tárgyalások - jelentette ki Volodimit Vaszilenko, az ukrán külügyminisztérium különleges ügyekkel megbízott nagykövete az Interfax-Ukraina hírügynökségnek. Mindez a Ribbentrop-Molotov-paktum politikai megítélésnek eltéréséből adódik. Vaszilenko szerint a román felet terheli a felelősség. A júliusban Kijevben szakértői szinten elért egyezséget ugyanis Bukarestnek egy héten belül vissza kellett volna igazolnia, de ez nem történt meg. Kijev számára a Bukarest által megkérdőjelezett terület hovatartozását nemzetközi egyezmények rögzítik. Az ukrán fél felhozta a negatív visszhangot kiváltott román nyelvtörvényt is, ugyanakkor ezzel szemben az ukrán kisebbségi törvény pozitív. /Magyar Nemzet, okt. 6./1995. október 5.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete és az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése levelet intézett a Szocialista Internacionálé Titkárságához Londonba, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit vázolva hangsúlyozzák, hogy a romániai magyarok nem előjogokat követelnek hanem ugyanazokat jogokat, amelyekkel a román többség születésénél fogva rendelkezik. Kérik az Internacionálét, hogy vesse latba tekintélyét a tanügyi törvény módosításáért. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5., 633. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./1995. október 5.
Bartolemeu Anania kolozsvári ortodox érsek nem ragaszkodik az Avram Iancu utcai diákmenza /hajdani diákotthon/ falára elhelyezett emléktábla általa fogalmazott teljes szövegéhez, bár az szerinte a valóságot tükrözi. Vita folyt az ortodox érsekség, a városháza és a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége között az 1946. máj. 28-29-én a diákotthonban történtek 50. évfordulójának megünneplésével kapcsolatban. Ezen a napon ugyanis az akkori Dermata /Herbák János, később Clujana/ bőrgyár munkásai megostromolták a román diákotthont, hogy véget vessenek a város magyar lakosságát terrorizáló és egyben a berendezkedő kommunista hatalmat támadó román diákcselekményeknek. A mostani érsek egyik vezére volt az akkori magyargyűlölő diákságnak és egyik kezdeményezője a megemlékezést szervező "Diáknemzedék-1946" Akadémiai Csoport nevű szervezetnek. A főpap által megfogalmazott változat: "E diákotthonra zúdult a "nép- és osztályidegenek" gyűlölete 1946. május 28-29-én éjszakáján, és innen indult ki a kolozsvári egyetemi diákság tiltakozó sztrájkja a revizionista magyar sovinizmus és a kommunista ateizmus ellen". /Uszító főpap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1995. október 5.
Okt. 5-én Traian Chebeleu elnöki szóvivő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát az őt ért durva támadásra, Vadim Tudor alantas hangú cikkére. Chebeleu hangsúlyozta, hogy Iliescu nem nevezte "román Zsirinovszkijoknak" Tudort és Funart, csak azt mondta, hogy "Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést". - A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja felszólította szövetségesét, a Nagy-Románia Pártot, hogy tíz napon belül tisztázza, osztja-e elnökének véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. /Magyar Nemzet, okt. 6./