udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 2311-2340 | 2341-2370 | 2371-2400 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. november 2.
Ion Donca Románia bukaresti nagykövete védelmébe vette az oktatási törvényt: nincsenek benne olyan előírások, amelyek megnehezítenék a magyar kisebbség nyelvi és kulturális hagyományainak ápolását. Szerinte nagyobb probléma, hogy Kovászna és Hargita megyében a magyarok nem beszélik jól a román nyelvet. A nemzeti jelképet használatát nem tiltja a törvény, állította, a magyar himnusz elhangozhat templomokban. A nagykövet bízik a megbékélésben. /Új Magyarország, nov. 2./1995. november 2.
Nov. 2-án háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Konsztantinosz Sztefanopulosz görög köztársasági elnök, aki Iliescu elnökkel és más vezetőkkel is találkozik, majd kulturális egyezményt ír alá. Ugyancsak nov. 2-án érkezett Bukarestbe a kormány hivatalos meghívására Hu Csin-tao, a Kínai Kommunista Párt politikai bizottságának tagja. Vacaroiu miniszterelnök ebből az alkalomból méltatta a két ország közötti jó kapcsolatot, amelyet megerősített Iliescu elnök kínai látogatása és Li Peng miniszterelnök romániai vizitje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./1995. november 2.
Az RMDSZ nov. 2-i, bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke bejelentette, hogy a romániai magyarság folytatja tiltakozó akcióit a tanügyi törvény jogkorlátozó intézkedései ellen, példaként említette Kozma Szilárd, Katona Ádám éhségsztrájkját, marosvásárhelyi közéleti személyiségek éhségsztrájk-láncát, amellyel Cs, Gyímesi Éva oktatásügyi alelnök is szolidaritást vállalt. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ egyetért Tőkés László püspöknek a román és magyar államfőhöz intézett alternatív megbékélési javaslatával, hiszen a szövetség vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása alapján lehetséges. Elfogadhatatlan, hogy Traian Chebeleu nem a javaslatról mond véleményt, hanem a javaslattevő személyét, Tőkés Lászlót minősíti, igen vitatható módon. Chebeleu abból indul ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldott Romániában, tehát nincs szükség újabb garanciákra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./ A parlamenti munkáról Tokay György képviselő elmondta, hogy a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a Nagy-Románia Párt és az RNEP terjesztett elő. A tanügyi törvénnyel kapcsolatban megjegyezte, hogy a legdemokratikusabbnak kikiáltott törvény három hónapot élt meg, a társadalmi realitás igazolta az RMDSZ fenntartásait. Seres Dénes szenátor a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális autonómiák európai chartájának ratifikálására. A kormány szándékosan halogatja a ratifikálást. Mátis Jenő képviselő egy román parlamenti delegáció tagjaként Finnországban tett látogatásáról számolt be, a finnországi svéd kisebbség helyzetének modellértékű megoldásáról /egyetemi oktatás, nyelvhasználat, autonómia, stb./ /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 2., 653. sz./1995. november 3.
Marosvásárhelyen nov. 3-án, a Bernády György Kultúrközpont felavatásának előestéjén megalapították a Duna Televízió Baráti Társaságot. Borbély László, a Bernády Kultúrközpont elnöke elmondta, hogy az utóbbi időben sokszor megkérdőjelezték a Duna Tv létjogosultságát, ezért született a baráti társaság ötlete /amiként már Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen megvalósult/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./1995. november 3.
A Romániai Magyar Pax Romana keresztény értelmiségi mozgalom negyedik országos találkozóját Illyefalván tartotta meg, okt. 19-22-e között. Az ifjúsággal való vallásos foglalkozás volt a téma. Székelyudvarhelyi, csíksomlyói, széki, dévai, szatmári, temesvári, kolozsvári, zernyesti, és brassói ifjúsági csoportok beszámoltak eddigi eredményeikről. Felmerült az RM Pax Romana és az Aggornamento Katolikus Kör munkájának szorosabbra fűzése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./1995. november 3.
Nov. 3-án Washingtonban, a Kongresszus épületében rendezték meg "Az európai biztonság, integráció és a nemzeti kisebbségek szerepe" címmel a Potomac Foundation nevű politikakutató intézet és az Magyar-Amerikai Koalíció rendezésében tartott tudományos tanácskozást, melyen amerikai szakértők is részt vettek. Paul Goble, a Potomac Foundation szakértője szerint a kisebbségek számára szavatolni kell az autonómiát és a nemzetközi jogalanyiságot. Felszólalt többek között Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, dr. Bauer Edit /Együttélés/ Szlovákiából, Kovács Miklós /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség/ Kárpátaljáról, Józsa László /Vajdasági Magyar Szövetség/ Jugoszláviából, a nyugati kisebbségek helyzetéről dr. Christoph Pan, a FUEV elnöke, Joan Vallvé katalán politikus és Chaspar Pult, a svájci rétoromán kisebbség vezetője beszélt. Peter Tarnoff amerikai külügyi államtitkár fontosnak nevezte a kisebbségek védelmét, de lényegében elutasította az autonómiatörekvéseket és a kollektív jogok intézményét. Az alapszerződéseket a vitás kérdések kereteként szolgálhatnak, mondta, hozzátéve: noha Magyarország, Szlovákia és Románia jó úton halad a problémák rendezése felé, "az Egyesült Államok szerint nem elég gyorsan". Leszögezte, hogy a román himnusz- és zászlórendelkezések aggodalmat váltottak ki Washingtonban. Richard Holbrook amerikai külügyi államtitkár-helyettes nemrég egy sajtóértekezletén az etnikai közösségek európai normáinak megfelelő kollektív jogairól beszélt, Peter Tarnoff államtitkár szerint ez a kijelentés kizárólag Boszniára vonatkozott. Tőkés László a romániai magyarság helyzetéről, a diszkriminatív tanügyi törvényről beszélt, ismertette alternatív megbékélési javaslatát és idézte azt a levelet, amelyet amerikai látogatása nyomán a Kongresszus Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Ion Iliescu román elnökhöz: "Erőteljesen felszólítjuk Önöket a tanügyi törvény komoly felülvizsgálatára, a vele szemben felvetődött jogos kifogásoknak megfelelően, kiváltképpen pedig az anyanyelvi képzés kiterjesztése vonatkozásában, a szakoktatás és az egyetemi oktatás területén." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz., Magyar Nemzet, nov. 4./ 1995. november 3.
Háromhetes amerikai szolgálati körútja során nov. 2-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Washingtonban részt vett Raoul Wallenberg mellszobrának felavatásán, majd Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyarságának meghívott képviselőivel együtt megjelent a washingtoni osztrák nagykövetségen a Magyar-Amerikai Koalíció jótékonysági gálaestjén, amelyen jelen volt Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke is, és amelynek fő védnöke Hillary Clinton, az elnök felesége. Védnökséget vállaltak még Christopher Dodd szenátor és Tom Lantos képviselő, George Pataki, New York, illetve V. Voinovich, Ohio állam kormányzója. A jótékonysági adományokat egy, a közép-európai magyar intézményeket a Nyugattal összekapcsoló kommunikációs hálózat kialakítására fordítják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./1995. november 3.
Okt. 25-én kelt beadványukban a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia IV. és V. éves növendékei magyar tagozat, illetve csoportok létrehozását kérték Alexandru Farkas rektortól, hivatkoztak a tanügyi törvény 123. szakaszára /anyanyelvi csoportok szervezhetők a kulturális-művészeti tevékenység képzésében/. A rektor válasza elutasító volt, szerinte az intézmény "sajátos jellege" miatt nem tartozik a hivatkozott törvény illetékességébe. A Zeneakadémián régen magyarul folyt a képzés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./1995. november 3.
Nov. 3-án Budapesten megbeszélést tartott Somogyi Ferenc külügyi államtitkár román kollégájával, Marcel Dinuval. A tanácskozást mindkét fél eredményesnek tartja. Somogyi Ferenc elmondta: megállapodtak abban, hogy a megbékélési javaslat nem helyettesíti az alapszerződést. Marcel Dinu szerint már jövőre megkezdődhetnek a szakértői tárgyalások. A magyar fél elkészíti írásos javaslatát és reményét fejezte ki, hogy az alapszerződés és a megbékélési dokumentum megközelítően egyidőben lép életbe. Marcel Dinu kérdésekre válaszolva az RMDSZ által javasolt megbékélési koncepcióról elmondta: a román kormány azért utasította el, mert egy olyan ember neve fémjelezte /Tőkés László/, aki nem tekinthető teljesen hitelesnek. Somogyi Ferenc erre reagálva kijelentette: miután az RMDSZ legitimitását az Európai Unió is elfogadta, nem lehet megkérdőjelezni sem a szervezet, sem vezetői legitimitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./1995. november 3.
Az RMDSZ Tanügyi Válságkezelő Bizottsága nov. 3-án Marosvásárhelyen ülésezett, jelen voltak az RMDSZ vezetői és néhány parlamenti képviselő is. A bizottság fontosnak tartja a kapcsolattartást és a tájékoztatást az RMDSZ és a civil szervezetek között. A diáktüntetések bebizonyították, hogy az oktatási törvény módosításra szorul. A félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezetet sürgősen napirendre kell tűzni, hogy a kisebbségi közösségek érdekei is érvényesülhessenek. A bizottság szorgalmazza a tanügyi törvény diszkriminatív jellegét bizonyító jogsérelmek összegyűjtését és nemzetközi fórumokon való ismertetését. - A kisebbségi problémák, ezen belül az anyanyelvi oktatás kérdésének megoldása nélkül elképzelhetetlen a megbékélés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./1995. november 4.
A korszak kutatója, Vincze Gábor /Szeged/ ugyancsak vitatta Csákány Béla megállapításait: "csak egy Magyar Népi Szövetségről beszélhetünk, melynek három, jól elkülöníthető korszaka volt." A Magyar Dolgozók Szövetsége, a MADOSZ 1944. szeptember elején az RKP utasítására lépett ki az illegalitásból, és kezdett hozzá az országos szervezkedéshez. A Magyar Népi Szövetség nevet fölvéve, 1945 tavaszán még nagy bizalmi tőkével rendelkezett a vezetőség. Vezetőségében kezdettől fogva jelen volt a szélsőbal szárny. Az első korszak az 1945. novemberi marosvásárhelyi nyilatkozattal zárult. Ez a nyilatkozat nagy felháborodást váltott ki. Az MNSZ függősége az RKP-tól 1946-ban nyilvánvalóvá vált. Az 1947 májusi hírhedt Luka-cikkel kezdődött az MNSZ utolsó, harmadik korszaka. /Korunk (Kolozsvár), 7. sz./1995. november 4.
A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ külügyi munkájának középpontjában a magyar nemzeti közösségek jogvédelme áll, az MVSZ külügyi titkára, dr. Pordány László, korábbi ausztráliai nagykövet Varsóban járt, az EBESZ konferenciáján. A szlovák és román oktatási törvényről, a vajdasági helyzetről beszélt fölszólalásában, ezentúl számos memorandumot juttatott el a delegátusoknak, mondta el Beke Györgynek. /Új Magyarország, nov. 4./1995. november 4.
Nagy László nem fogadta el Csákány Bélának a Magyar Népi Szövetségre /MNSZ/ való emlékezését. 1944. nov. 12. - 1945. márc. 6-a között az ismert atrocitások (magyarok meggyilkolása) miatt Észak-Erdélyt szovjet katonai adminisztráció vezette, addig nem engedték vissza a román vezetést. Kolozsváron a helyi közigazgatást a kommunisták vették át. A szovjet főbiztos volt a hatalom letéteményese. - Kurkó Gyárfás jóindulatú, naiv ember volt, azonban az MNSZ 1945-ös 11 tagú vezetőségében hatan a kommunisták közül kerültek ki /köztük volt Bányai László, Czikó Nándor, Balogh Edgár és Demeter János/. A cikkíró is említi a MNSZ "százas intézőbizottságnak" hírhedt marosvásárhelyi nyilatkozatát (1945. nov. 15-17.). Azt írta, hogy félve a botránytól, úgy finomították a szöveget, hogy a résztvevők belementek. Azt nem írta Csákány Béla, hogy Petru Groza és Luka László is jelen volt, továbbá nem idézte a nyilatkozatból a következőt: "Nem helyeselhető semmiféle olyan törekvés akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel, a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene. Hálásak vagyunk a Groza-kormánynak, amely biztosította politikai és közigazgatási jogainkat és lehetővé tette, hogy saját anyanyelvű iskolákat biztosítsunk gyermekeinknek." Ezt a szöveget titkolták, azonban mégis kitudódott és nagy felháborodást keltett a magyar közvélemény előtt. Márton Áron kezdeményezésére egy bizottság ellen-memorandumot szerkesztett, amelyben a trianoni béke etnikai alapon történő revideálását kérték, azzal, hogy azt is juttassák el a béketárgyalásra. Aláírói: Márton Áron katolikus, Vásárhelyi János református püspök, Szász Pál, az EMGE elnöke, Lakatos István /Szociáldemokrata Párt/, Korparich Endre, a Fogyasztási Szövetkezet elnöke. - Az MNSZ - a kommunisták utasítására - támadást indított dr. György Lajos professzor, a Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese ellen, aki egyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályi elnöke is volt. Ezután Márton Áron püspök 1947. júl. 7-én körlevélben szólította fel papjait az MNSZ-szel való kapcsolat megszakítására, felhatalmazva őket arra, hogy ezt a hívekkel is közöljék. Csákány Béla szerint Márton Áron később belátta tévedését, és meglátogatta Balogh Edgárt. Valójában Márton Áron házifogságából szabadulva /1967/ a megbocsátó keresztényi szeretet szellemében látogatta meg volt börtöntársait. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./ Csákány Béla emlékezése: 1789. sz. jegyzet.1995. november 4.
Bihar megyében súlyos gond a szakképzett óvónők hiánya, jelenleg 174 magyar óvónőből 54 szakképzetlen. Számukra továbbképző tanfolyamokat szerveznek. A megyében a magyar gyermekek 30-35 %-a jár magyar óvodába, mert sok szülő román óvodába adja gyermekét, mások anyagi problémák miatt nem veszik igénybe az óvodát. Az új oktatási törvény az egyházak és a civil szervezetek által működtetett óvodákat magánintézmények közé sorolja, melyeket anyagilag nem támogat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./1995. november 4.
Corneliu Coposu, a Nemzeti Demokrata Parasztpárt elnöke, a román demokratikus ellenzék nagy öregje súlyos beteg, eszméletlenül fekszik a kórházban. Az elszenvedett 17 évi börtön bizonyára hozzájárul betegségéhez. A vezető politikusok sorra betegágyához járulnak. Néhány éve még azt kiabálták az utcán a tömegek: Halál Coposura! Ki Coposuval az országból! /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4-5./1995. november 4.
Nov. 4-én Kolozsváron ülésezett a Szövetségi Egyeztető Tanács /SZET/, melyen a magyar nemzeti közösség képviseletében egyházi vezetők, a művelődési élet kiemelkedő személyiségei, egyesületek, szervezetek, alapítványok képviselői tanácskoztak a tennivalókról az anyanyelvi oktatás minőségi reformja, az egyházi iskolák visszaszerzése, az anyanyelvi oktatás önszerveződő intézményrendszerének kialakítása, az alapítványi források felhasználása /diákok szociális segítése, ösztöndíjrendszer létrehozása, iskolabusz-hálózat a szórványvidéken/ terén. Vitaindító előadásokat tartottak Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke, Kelemen Árpád professzor, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma oktatási szaktestületének elnöke és Buchwald Péter szenátor. A jelenlevők megbízták a SZET oktatási bizottságát, hogy a tennivalókat összegezze és cselekvési programokká, projektekké átdolgozva indítsa el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 6., 655. sz./1995. november 6.
Nov. 6-án a kolozsvári tanfelügyelőség gyűlést hívott össze az Apáczai Csere János Líceumban, ahol közölték: Szilágyi Júlia igazgatónőt leváltották és helyébe az eddigi aligazgatót, Kató Leventét nevezték ki. Szilágyi Júlia tiltakozott az eljárás ellen. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ 1995. november 6.
A Pro Europa Liga Smaranda Enache és Csíky Boldizsár által aláírt közleményben tiltakozott a Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján történt incidens ellen, amikor Magyari András prorektort Matei Basarab, a jogi kar dékánja megakadályozta abban, hogy magyarul köszöntse a hallgatókat. A Pro Europa Liga megdöbbent azon, hogy ezt a cselekedetet Liviu Medrea, Kolozs megyei alprefektus elítélte és kéri a kormányt, menessze Medreát, tiltakozik továbbá azért, mert a kormány RNEP-prefektust nevezett ki az 50 %-ban magyarlakta Maros megye élére. A szervezet elítéli Iliescu elnök azon kijelentését, hogy II. János Pál pápa esetleges romániai látogatása csak az ortodox egyház beleegyezésével lehetséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./1995. november 6.
Nov. 6-án Bukarestben ezerötszáz színész és színházi alkalmazott tüntetett, a Nemzeti Színháztól a kormány székhelye elé vonultak, dacolva a hóviharral. Védőpajzzsal felszerelt rendőrök sorfala között vonultak, fizetésük 75 százalékos emelését kérték. Dan Mircea Popescu munkaügyi és Andrei Margineanu művelődési miniszter fogadta küldöttségüket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8., Magyar Nemzet, nov. 8./1995. november 6.
Bárányi Ferenc RMDSZ-képviselő okt. 30-án írásban beadott kérdésére, hogy miért nem engedélyezi az Országos Audiovizuális Tanács /OAT/ egyes erdélyi városokban /Temesvár, Arad, Nagyvárad, Kolozsvár/ a Duna Televízió kábeltelevíziós társaságok általi közvetítését, Titus Raveica, az OAT elnöke nov. 6-án írásban válaszolt: számtalan bejelentést kaptak, hogy "a Duna TV nem kevés műsora olyan hangsúlyokat tartalmaz, amelyek az etnikumközi gyanakvás tényezőit táplálják, megkönnyítik a mesterséges feszültségkeltést, ezért az OAT úgy határozott, hogy bizonyos időre, amíg megfigyelik és elemzik a műsorokat, felfüggeszti a Duna TV adásai közvetítésének engedélyezését egyes kábeltelevíziós társaságoknak." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 657. sz./