udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2681 találat lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 2671-2681 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. január 26.

Hrebenciuc - még magyarországi tárgyalása idején nyilatkozott az Adevarulnak /aug. 26./: magyarországi kormánykörök beavatkoznak az RMDSZ életébe. Markó Béla felelőtlen és alaptalannak nevezte Hrebenciuc fenti állítását. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Új Magyarország, jan. 27./

1995. január 26.

Jan. 26-án a kormánypárt terjedelmes közleményt adott ki a hat magyar parlamenti párt állásfoglalásával kapcsolatban. Nincs szó az RMDSZ betiltásáról. Az RMDSZ autonómia-koncepciója a "normális állami életet" fenyegetik, a magyar pártok pedig felsorakoztak az RMDSZ mögé. A kormány nem folytathat külön dialógust állampolgárainak "csak egy részével". - A kormány semmivel nem vádolta a magyar kisebbséget, hanem egyes RMDSZ-vezetők felelősségét hangsúlyozta. Az RMDSZ autonómia-politikája ellenkezik az európai normákkal. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ A magyarországi politikusok "az utolsók között jogosultak véleményt mondani a kisebbségek helyzetéről..." /Népszabadság, jan. 27./

1995. január 26.

Iliescu elnök jan. 26-án, Auschwitzba utazása előtt "felelőtlen lépésnek" minősítette Funar pártjának közleményét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./A kormánypárt Oliviu Gherman pártelnök által aláírt közleménye szerint Funarnak, az RNEP elnökének a "kijelentései tévesek és szélsőséges árnyalatúak". Funar rossz szolgálatot tesz a román kormánynak. A kormánypárt fontolóra veszi az RNEP-vel való kormányzati együttműködés célszerűségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

1995. január 26.

Tabajdi Csaba államtitkárral folytatott zárótárgyalásai után jan. 26-án hazautazott Budapestről Hrebenciuc kormányfőtitkár. Tabajdi Csaba összefoglalta a látogatás eredményeit: a párbeszédet folytatni kell, megállapodtak a kisebbségek helyzetéről folyó tárgyalások intézményesítésében, Hrebenciuc megígérte, hogy személyesen fog tárgyalni az RMDSZ vezetőivel. Lábody László, a HTMH elnöke leszögezte: Hrebenciuc, a kormány második embere kész arra, hogy Budapestre jöjjön, ez sokatmondó. Vállalta, hogy a kisebbségi kérdésről fog tárgyalni. /Népszabadság, jan. 27./

1995. január 26.

Az RMDSZ képviselőházi csoportja jan. 26-i rendkívüli ülésén elvetette azt a javaslatot, hogy Nagy Benedek röpiratának ügyét napirendre tűzze. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 27., 459. sz./A rendkívüli ülés másik napirendi pontja a kormány és az RNEP nyilatkozatainak megvitatása volt, tájékoztatott Szilágyi Zsolt képviselő. A Funar-nyilatkozat lakosságcserét és a román fegyveres erők magyaroktól való megtisztítását követelte. "A kormány mind a mai napig nem határolódott el hivatalos nyilatkozataiban sem Funar, sem az igazságügy-miniszter kijelentéseitől" - állapította meg Szilágyi Zsolt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Tokay György elmondta a Népszabadság tudósítójának, hogy példátlan az európai joggyakorlatban, hogy Chiuzbain igazságügy-miniszter és az alkotmánybíróság egyik tagja prejudikálta az RMDSZ betiltási eljárását. A román kormány nyilatkozata csak aláhúzza ezt az értékelést. /Népszabadság, jan. 28./

1995. január 27.

Sütő András írt nekrológot Sík Ferenc, a budapesti Nemzeti Színház főrendezője halálhírére /Gyilkos per áldozatáról/. "A személyét nem kímélő gyűlölet, miként az óra: minden percével sebez, az utolsóval öl." "A kizárólagosság, az intolerancia számára a halál nem dráma, hanem szövetséges erő. Újabb hódítás lehetősége egy véget nem érő szellemi belháborúban." /Magyar Nemzet, jan. 27./ Sütő András arra céloz, hogy Fodor Gábor kultuszminiszter elmarasztalta a Nemzeti Színházat, felszólítva, hogy javítsanak színvonalukon.

1995. január 27.

A Maros megyei RMDSZ vezetősége felhívással fordul mindenkihez az erdélyi magyar diákság segélyezésére. A jövőben létre kell hozni az Erdélyi Magyar Tanulmányi Alapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

1995. január 27.

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány anyagilag is ösztönözi a most végzett egyetemistákat, hogy hazatérjenek Magyarországról, továbbá vállaljanak falusi tanári állást, ismertette a terveket Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

1995. január 27.

A romániai radikalizálódás felszítja a feszültséget Magyarországgal, címmel ír a Le Monde jan. 27-i számában Christophe Chatelot, a párizsi lap bukaresti tudósítója. Horn Gyula miniszterelnök lemondta a Hrebenciuc kormányfőtitkárral való találkozót, így tiltakozva "a vad támadások ellen, amelyeket az utóbbi időben a bukaresti hatalom intézett a jelentős romániai magyar kisebbség pártja, az RMDSZ, és a pártnak a helyi autonómiára vonatkozó követelései ellen." Az RMDSZ elleni offenzíva egybeesik azzal, hogy egyezményt írtak alá Iliescu pártja és három nacionalista és exkommunista párt között. Egyikük, Funar, az RNEP elnöke az RMDSZ betiltását követeli. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

1995. január 27.

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ rendezésében tartottak jan. 27-én Budapesten sajtótájékoztatót "A vádlott megszólal" címmel, amelyen megjelentek az MVSZ vezetői, Tőkés László püspök, Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, Hegedűs Lóránt református püspök és Pozsgay Imre, a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke tartotta a bevezetőt, majd Hegedűs Lóránd kijelentette: Tőkés László ügye a romániai magyarságnak, az európaiságnak és az egyetemes emberi jogoknak is az ügye. - Nemcsak személyes megtámadtatásról van szó, mondta Tőkés László, ügye átcsapott az RMDSZ- és az erdélyi magyarságellenességbe. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megfelelő magatartást tanúsított a romániai magyarellenes támadásokkal kapcsolatban. Romániában intézményesült a kommunista visszarendeződés. A megosztó politika behatolt az egyházba és az RMDSZ soraiba is. Eva Maria Barki elmondta, hogy neve szerepel a Román Hírszerző Szolgálat halállistáján Tőkés László, valamint három magyarországi állampolgár nevével együtt. /Új Magyarország, Pest Megyei Hírlap, jan. 28./ "Az én helyzetem azon tipikus eset, amikor az áldozatot a hóhérral akarják kompromittálni. Nem hátrálok meg, mert jól tudom, hogy az erdélyi magyarság autonómiájának gondolatától rettegő hatalom valójában a demokráciától retteg." - mondta Tőkés László a sajtóértekezleten. /Magyar Nemzet, jan. 28./ Álláspontja szerint a kormány meg akarja osztani az ellenzéket, nemzet- és románellenességgel vádolják a Demokratikus Konvencióba tömörült ellenzéket, amennyiben az vállalja az együttműködést az RMDSZ-szel. Tőkés László köszönetet mondott a hat magyar pártnak a közös nyilatkozatért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ A püspök kitért arra is, hogy az anyaországban is akadnak olyanok, akik egy követ fújnak a román nacionalizmussal, és teszik mindezt a másság jegyében. Például a jan. 9-i Objektív című televízióműsorból éppen az maradt ki, hogy rágalmazó iratról van szó. A Magyar Narancs pedig odáig ment, hogy majdnem teljesen átveszi a Tinerama román lap címoldalát, melyen Tőkés László fényképe és a "Besúgó voltam", valamint az "Ügynökök - püspökök" cím áll. /Bágyi Bencze Jakab: A román sovinizmust Budapesten is támogatják? = Magyar Fórum, febr. 2./A Magyar Narancs jan. 19-i számáról van szó: 150. sz. jegyzet.

1995. január 27.

A kormány jan. 27-én közleményben jelentette be, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordul, amennyiben az RMDSZ nem vonja vissza a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ és az Önkormányzati Tanács létrehozására vonatkozó döntéseit. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/ - Az SZKT az RMDSZ brassói kongresszusa /1993. jan. 15-17./ határozatai alapján jött létre, azóta nem kifogásolták a létezését, sőt Iliescu elnök a brassói kongresszus után táviratban üdvözölte Markó Béla akkor megválasztott elnököt. /Magyar Nemzet, jan. 28./Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy a kormányhatóságok előzetesen semmiféle módon nem léptek kapcsolatba az RMDSZ vezetőivel annak jelzésére, hogy vitatják az SZKT-t. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ céljai beilleszthetők az alkotmány kereteibe. - A hat magyarországi párt nyilatkozata a reális aggodalmat fejezte ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),jan. 30./

1995. január 28.

Visegrádon rendezett Média Közép-Kelet-Európában címen háromnapos /jan. 26-28./ tanácskozást a Friedrich Naumann Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Televízió. Az alkotóműhelyek között akarnak szorosabb kapcsolatot teremteni. A vitaindítót Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tartotta, aki a Kurír kérdésére elmondta, hogy ebben a témakörben ez a második rendezvényük, az első Székelyudvarhelyen volt 1994. nov. 26-28-án. A mostanin minden közép-kelet-európai magyar médium képviselője részt vesz. - A HTMH koordináló tevékenységet akar folytatni. /Kurír, jan. 26./ A résztvevők megállapították, hogy az alapszerződés megkötése nem kötelező feltétele az Európai Unióba való belépésnek. Szőcs Géza szerint ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az 1990-es marosvásárhelyi tragédia, információk szükségesek. /Népszabadság, jan. 27./ Szent-Iványi István államtitkár elmondta, hogy a kormány egymással egyenrangú kérdésként kezeli az európai integrációs törekvést és a határon túli magyar kisebbség helyzetét. - Törzsök Erika kifejtette, hogy a határon túli médiák mind Budapestre függesztik szemüket, azonban nincs elegendő pénz. Fontos lenne, hogy bizonyos európai /pl. Phare-program/ pénzekhez is hozzájussanak a médiák, jelentette ki. /Magyar Nemzet, jan. 30./

1995. január 28.

Megjelent a Romániai Irodalmi Lexikon III. kötete. A lexikon fáradhatatlan munkása, Balogh Edgár mereng azon, mi minden történt. A II. kötet hiába készült el 1983-ra, megjelenését leállították, a szerkesztést betiltották. A diktatúra bukása után, 1991-ben adhatták ki ezt a kötetet a közel egy évtizeden át rejtegetett eredeti gépirat alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./

1995. január 28.

Jan. 28-án ünnepelték Brassóban, a Reménység Házában a Brassói Lapok centenáriumi ünnepségét. Gellérd Lajos, a BL igazgatója fogadta a vendégeket. 1895 januárjában indult a Brassói Lapok /BL/ első sorozata, a lap 1940. október 4-ig jelent meg, néhány napos vagy hetes betiltásokat nem számítva. A legionárius hatalomátvétel azzal elkezdődött, hogy lefoglalták a "zsidó nyomdát", ezzel a BL megszűnt. 1944 októberében a városban indult a Népi Egység, a Magyar Népi Szövetség lapja. A Népi Egységet 1946 szeptemberétől Sepsiszentgyörgyön szerkesztették, 1948 tavaszán az újság visszaköltözött Brassóba, címét Népújságra változtatták. A lap 1948 augusztusában Marosvásárhelyre költözött, ahol 1951-ig viselte a Népújság címet, azután Előre lett, 1952-től pedig a fordulatig Vörös Zászló. Brassó viszont 1948 után magyar újság nélkül maradt. 1963-ban látott napvilágot Brassóban újra magyar hetilap, az Új Idő, amely 1969-ben felvette a Brassói Lapok nevet. Az évfordulóra ünnepi kiadvánnyal állt elő a szerkesztőség: Volt egyszer egy szerkesztőség... Brassói Lapok emlékkönyv. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./

1995. január 28.

Az ország egyetlen újságpapír gyára újból emelte az árat, az eddigi tonnánkénti 807 ezer lejről 1030 ezer lejre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./

1995. január 28.

Az Adevarul de Cluj november eleji száma a budapesti Kurír cikke alapján cikksorozatot írt Szőcs Gézáról, azt állítva, hogy az erdélyi magyarságnak szánt pénzekkel kapcsolatban ügyészségi eljárást készítenek elő ellene Magyarországon. Szőcs Géza cáfolta mindezeket a vele készült interjúban. Akinek erkölcsi hitele és politikai befolyása van, az ellen lejárati kampány indul Romániában. Nem folyik ellene vizsgálat, ellenkezőleg, éppen Tőkés Lászlóval kérték, hogy indítsanak vizsgálatot a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány pénzkezelésének ellenőrzésére. Ábrahám Dezső beférkőzött Tőkés László bizalmába. Nem igaz, hogy áttelepül Magyarországra. Kolozsvár főterének közelében vásárolt ingatlan az Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó tulajdona. A nagyváradi Analóg Kiadó főrészvényese lett és sikerült megmenteni a lapokat. Szeretett volna napilapot indítani Kolozsváron Új Ezred címen, de a szükséges anyagi támogatást nem kapta meg hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

1995. január 28.

A Collegium Transsylvanicum Alapítvány Tankönyvtanácsa Kolozsváron Székely Győző vezetésével működik, sok tankönyvet készítenek, illetve készíttetnek, köztük az alternatív tankönyvek is. Legalább 250-300 tankönyvre van szükség, jelenleg 80 van forgalomban. A Világbank tanulmánya 250 alternatív tankönyv bevezetést javasolja a reform első lépéseként. A román oktatásügy túlzott centralizáltsága megmaradt. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

1995. január 28.

Jelen kell lenni a nemzetközi fórumokon, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ ezért tagja az EDU-nak, a konzervatív kereszténydemokrata pártok szövetségének, az Európai Népcsoportok Szövetségének, a FUEV-nek és tavaly óta az UNPO-nak, a hágai központú az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezetének. Markó Béla az UNPO negyedik közgyűlésén vett részt Hágában, ahol egyúttal találkozott a holland külügyminisztérium főosztályvezetőjével, a kormány különmegbízottjával. Hazatérve tárgyalt Alfred Moses amerikai nagykövettel, majd a Romániába látogató Felipe Gonzales spanyol miniszterelnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./Az RMDSZ-t 1994.júl. 31-én vette fel tagjai sorába az UNPO /Unrepresented Nations and Peoples Organization/. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. aug. 12./

1995. január 28.

Jan. 28-án Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tanácskozott a területi szervezetek elnökeivel. Nyilatkozatot adtak ki, tiltakozva a kormány jan. 27-i közleménye ellen, amely újabb támadást intéz az RMDSZ ellen, felszólítva, hogy számolja fel az Országos Önkormányzati Tanácsot, az SZKT-t és kérdést tettek fel, milyen módon sérti az alkotmányt az Országos Önkormányzati Tanács és milyen módon változtatja meg az állam intézményrendszerét a már két éve működő SZTK? A konkrét válasz megkerülése elismerése annak, hogy a közlemény az RMDSZ ellen irányuló diverzió része. A kormány folytatja az etnikai összetétel megváltoztatását célzó politikáját. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., RMDSZ Tájékoztató, jan. 30.,460. sz./

1995. január 29.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő 29-i tévényilatkozatában közölte, hogy Iliescu elnök elvetette Funar felszólítását, hogy a székelyföldi megyékben vezessen be szükségállapotot és intézzen beszédet a nemzethez. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 31., MTI/Teodor Ardelean, Funar pártjának /RNEP/ alelnöke elhatárolta magát Funar pártelnök más népet sértő nyilatkozataitól, ugyanakkor megismételte, hogy az RMDSZ fellépése súlyosan sérti az alkotmányos előírásokat. - Doru Ioan Taracila belügyminiszter kijelentette: "Az RMDSZ nem képviseli a romániai magyarokat." Ez egy kisebbségi csoport, amely nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./


lapozás: 1-30 ... 211-240 | 241-270 | 271-300 ... 2671-2681




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék