udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 2681 találat lapozás: 1-30 ... 2491-2520 | 2521-2550 | 2551-2580 ... 2671-2681 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. december 1.

Az Ausztriai Népcsoportok Központja által szervezett 3. Bécsi Találkozó résztvevői dec. 1-jén kiadott nyilatkozatukban azt tartják a magyar-szlovák alapszerződés egyik legnagyobb hiányosságának, hogy a kisebbségek egyedi jogairól szól, s nem a kollektív jogairól. A találkozót azért szervezték, hogy elősegítsék a Magyarországon élő szlovákok és a Szlovákiában élő magyarok közötti véleménycserét. A nyilatkozatot elküldik a magyar, a szlovák, az osztrák kormánynak, az Európa Parlamentnek és az Európa Tanácsnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1995. december 1.

A szenátus jogi bizottsága felületesnek ítélte C. V. Tudor mentelmi joga felfüggesztését kérő ügyészségi iratot és azt visszaküldte az igazságügyi miniszternek. /Távirati stílusban rovat, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./

1995. december 1.

Magyarország elfogadja a két világháború után kialakult státus, ugyanakkor jogos igénye, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek autonómiát kapjanak. A megoldás a dél-tiroli példa, nyilatkozta Tabajdi Csaba politikai államtitkár. /Magyar Hírlap, dec. 1./

1995. december 1.

Nov. 30-án Sepsiszentgyörgyön ülésezett az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete elnöksége. Elemezték a múlt heti élőlánc tüntetés utáni helyzetet, a rendőrség ugyanis 150-150 ezer lej büntetést szabott ki a két iskolaigazgatónak. Az RMDSZ bírósági eljárást kezdeményez, mert a két igazgatót jogtalanul büntették meg. /Új Magyarország, dec. 1./

1995. december 1.

Iliescu államelnök részvételével avatták fel dec. 1-jén a román televízió műholdas stúdióját, amely ezentúl egész Európában vehető lesz naponta három és fél órán át, 21,30 és hajnali 1 óra között. A TVR International főszerkesztője Felicia Melescanu, a külügyminiszter felesége. /Népszava, dec. 2./

1995. december 1.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága egyhangúan támogatta azokat a módosító javaslatokat, amelyek növelnék a határon túli magyarok segítségét biztosító alapítványok támogatását. Az ülésen megjelent pénzügyminisztériumi képviselő nem támogatta a javaslatokat. /Új Magyarország, dec. 1./

1995. december 2.

Hatodik alkalommal szervezték meg fórumukat Sepsiillyefalván a romániai magyar alapítványok. Az összejövetel alkalmából kibocsátott romániai magyar alapítványi névjegyzék második kiadása 130 működő alapítvány adatait tartalmazza. Somai József, az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának titkára vázolta a támogatásfolyósítás feltételeit, kiemelve a nyíltságot. Illyefalvára érkezett az erdélyi körútján levő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy a költségvetés nagyobb összeget szavazott meg az Illyés Közalapítvány és az Új Kézfogás Közalapítvány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1995. december 2.

Iliescu elnök dec. 2-i rádiónyilatkozatában visszautasította azt a vádat, hogy Románia etnikai tisztogatást folytat. Nem Romániában történt a nemzeti kisebbségek asszimilálása, hanem a környező országokban, mondta. /Népszabadság, dec. 4./

1995. december 2.

Egy éve áll a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ élén Lábody László címzetes államtitkár, ebből az alkalomból készített vele interjút Gyarmath János. A megfogalmazott célok és kritériumok alapvetően helyesnek bizonyultak: amit csak lehet, azt depolitizálni kell /nem politikaként kell kezelni az oktatást, a gazdasági életet, a civil társadalmat, hanem szakmai kérdésként/ és ezekkel kell fokozott hangsúllyal foglalkozni. - Az RMDSZ a semmiből alakult meg és kialakult a kifinomult, bonyolult, de működő struktúrája. A választásokon az RMDSZ hallatlanul tiszteletre méltó eredményeket ért el. Kevés viszont a jól képzett jogász, a gazdasági szakember. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1./ (Az interjú folytatása:) A magyar kormány kiáll az autonómia elve mellett, az autonómia önkormányzást jelent. Az etnikai autonómia azt jelenti, hogy az egy nemzetiséghez, nyelvhez, kultúrához tartozó emberek a saját ügyeiket próbálják intézni. Ez jogos és természetes törekvés. A magyar kormány nem dolgoz ki konkrét koncepciót, ezt az illető közösségnek magának kell elvégeznie. A magyar kormány nem tudja a román parlamentben elfogadtatni azokat a törvényeket, amikre szükség lenne. A magyar kormány összegyűjti és eljuttatja a nemzetközi tapasztalatokat, tud segíteni abban is, hogy a közösségek által kidolgozott elképzelések szembesüljenek a nemzetközi gyakorlattal, továbbá kétoldalú és nemzetközi kapcsolatokban napirenden tartja: a magyar közösségek abban érdekeltek, hogy egy demokratikus jogállamban kapják meg mindazokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy magyarként, lojális állampolgárként éljenek. -Az alapszerződés előkészítésében és a tárgyalásokon is részt vett a HTMH, a magyar szervezetekkel való egyeztetés pedig teljes mértékben a HTMH feladata. - A román-magyar alapszerződés egyetlen nyitott kérdése a kisebbségi kérdés, ez a kérdés Románián belül is nyitott. Ezt kell körbejárni, erről kell tárgyalni. - 1996-ban az Illyés Alapítvány 340, az Új Kézfogás Alapítvány 200, a Segítő Jobb 130, az oktatás, művelődés, könyvkiadás, ösztöndíjak /művelődési tárca/ körülbelül 420 millió forinttal gazdálkodhatnak. A határon túli magyarság anyagi támogatása tehát meghaladja a milliárdos nagyságrendet, "s ez évek óta változatlan." Igaz, hogy ez reálértékben csökkent, de tekintetbe kell venni az ország lehetőségeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1995. december 2.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke dec. 1-2-a között Tallinban részt vett a Tanácstestületek szerepe a kisebbségpolitikában címmel a hágai Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány által a kisebbségi tanácsokról és kerekasztalokról szervezett második regionális szemináriumon. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./

1995. december 3.

Dec. 3-án a székelyudvarhelyi kórházban Katona Ádám orvosai utasítására imanappal befejezte 42 napig tartó, okt. 23-án elkezdett éhségsztrájkját, melyet Kádár Attila kezdett meg okt. 11-én. Mindketten köszönik a nagy bel- és külföldi érdeklődést, amely akciójukat kísérte. Külön köszönet illeti a magyar Országgyűlés ellenzéki képviselőit, akik nov. 14-e óta többször felszólították a magyarországi politikai élet felelős személyiségeit és a közvéleményt az Erdélyi Magyar Kezdeményezés-platform által megfogalmazott követelések támogatására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./

1995. december 3.

Lábody László, a HTMH elnöke nov. 29-én Marosvásárhelyen felkereste Sütő András írót, akivel a romániai magyarság megmaradási esélyeiről folytatott megbeszélést, majd találkozott az RMDSZ megyei vezetőivel és értelmiségiekkel, érdeklődőkkel. Nov. 30-án Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán találkoztak a területi RMDSZ képviselőivel, dec. 1-jén Sepsiszentgyörgyön, Illyefalván jártak, ahol megtekintették a Keresztény Ifjúsági Központot, este Kolozsváron az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tagjaival találkoztak. Dec. 2-án Besztercén jártak, majd Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ-vezetőkkel tartottak megbeszélést, ezután Lábody László sajtóértekezleten összegezte körútjának tapasztalatait. Az RMDSZ híven tolmácsolja a magyar társadalom problémáit, állapította meg. Iliescu megbékélési javaslata már szerepelt a múlt évi magyar kormányprogramban, úgy vélekedett, hogy sajátos magyar-román modellt kell kidolgozni. Érthetetlennek nevezte, hogy diáktüntetések hatására módosították a tanügyi törvényt, ugyanakkor halogatják az RMDSZ félmillió aláírással támogatott kisebbségi oktatási törvénytervezetének napirendre tűzését. Dec. 3-án Nagyváradra, útjának utolsó állomására érkezett Lábody László, találkozott az RMDSZ Bihar megyei vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 4., 674. sz./ Lábody László Csíkszeredában kijelentette, hogy a megbékélésről szóló tárgyalások során figyelembe kell venni az erdélyi magyarság sérelmeit. Az alapszerződésről szóló tárgyalásokon éppen a nemzeti kisebbségek kérdésében van véleményeltérés, Románia ugyanis nem kívánja biztosítani a romániai magyarok által igényelt jogokat. Búzás László, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének alelnöke leszögezte: Székelyföldön mind a gazdasági együttműködés, mind az autonómia ügyében konkrét segítséget várnak a magyar kormánytól. /Új Magyarország, dec. 2./ Lábody László "megfeddte mind romániai magyar közösséget, mind a politikai elitet, amiért nem él bennük kellő büszkeség az idáig elért eredmények miatt." Szerinte az ideális jövő: demokratikus, gazdag Romániában autonóm magyar közösség. Az államtitkár szerint a többséget kell meggyőzni a követelések helyénvalóságáról. Lábody László adatokkal bizonyította, hogy a támogatás mértéke meghaladja az előző években nyújtott támogatások szintjét. A III. Magyar Református Világtalálkozó erdélyi rendezésével kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: illő lett volna először a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek megkérdezni a magyar kormányt, egyébként támogatni fogják a találkozót. - Az erdélyi magyarság "vert seregnek" érzi magát, jelentette ki az államtitkár, olvasható Simon Judit beszámolójában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./ "Hidegfejű gondolkodásra, cselekvésre van itt szükség, jól elgondolt stratégiára" - mondta az államtitkár Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1995. december 4.

Iliescu elnök és Vacaroiu miniszterelnök dec. 4-én fogadta Széles Gábort, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének /GYOSZ/ elnökét, aki a román hasonló szövetség elnökének meghívására kétnapos látogatást tesz Bukarestben. - Ugyanezen napon Markó Béla elnök RMDSZ-szenátorok és képviselők társaságában fogadta a GYOSZ képviselőit az RMDSZ bukaresti székházában. Szóba kerültek a GYOSZ és az RMDSZ Gazdasági Főosztálya közötti együttműködés módozatai. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./ Széles Gábor elmondta, hogy megbeszélésein nem esett szó politikai kérdésekről, de a gazdasági kapcsolatok elmélyítése hozzájárulhat a politikai feszültségek csökkentéséhez. /Népszabadság, dec. 5./

1995. december 4.

Erdős Sylvester Jánosra, az első magyar nyelvű könyv /1541/, az Új Testamentum fordítójára, Szinérváralja nagy szülöttjére emlékeztek a településen, november végén, immár ötödik éve. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1995. december 4.

Dec. 4-én fehér zászlót tűztek ki a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum épületére, hogy kifejezzék a tanári kar és a szülők aggodalmát. A tantestület közleményben tiltakozott Szilágyi Júlia igazgatónő menesztése miatt. Annak ellenére váltották le az igazgatónőt, hogy a tanári karral együtt cáfolta a tanfelügyelőségi ellenőrzés megállapításait. A tanfelügyelőség úgy kérte ki a tanárok véleményét az új igazgatóról, hogy nem engedélyezte Szilágyi Júlia jelölését. /Szabadság (Kolozsvár) dec. 5., Új Magyarország, dec. 5./

1995. december 4.

Dec. 4-én Buchwald Péter szenátor a szenátus ülésén szóvá tette Szilágyi Júliának, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatójának leváltását és a kialakult helyzetet. A tanfelügyelőség sorozatos magyarellenes intézkedései a magyar iskolák felszámolását célozzák, fejtette ki. A tanfelügyelőség most román igazgatót akar kinevezni a zömében magyar középiskola élére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./

1995. december 4.

A szenátus dec. 4-i ülésén Ivan Sabin szenátor kiemelte, hogy a nemzeti megbékélés első lépése a bűntettek beismerése. A kommunisták 45 éves uralma alatt az áldozatok száma százezrekre rúgott. C. V. Tudor szenátor pedig kirohant Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminiszter ellen, aki nem is pártonkívüli, a PUNR, a Román Nemzeti Egységpárt nov. 18-án megválasztotta alelnökének. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

1995. december 5.

A négy héttel ezelőtt félbeszakított diáksztrájk folytatódik, ezúttal a kolozsváriak kezdeményezésére. A kolozsvári Diákszervezetek Konvenciója az általános sztrájk mellett foglalt állást. Dec. 5-én tiltakozó gyűlést tartottak a kolozsvári diákok, ugyanezen a napon a temesvári diákok is tüntettek. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1995. december 5.

Az RMDSZ-gyűlések visszatérő témája a passzív tagság, a növekvő közöny. Sürgős lenne a helyi szervezők felkutatása, a kis közösségek látogatása, a csalódottan visszavonultak megnyerése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1995. december 5.

A szept. 30-án Alsócsernátonban létrejött Erdélyi Magyar Népművészeti Szövetség dec. 2-án tartotta első elnökségi ülését Székelyudvarhelyen. Tankó Róbert elnök az 1996. évi munkatervet terjesztette elő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 6., 676. sz./


lapozás: 1-30 ... 2491-2520 | 2521-2550 | 2551-2580 ... 2671-2681




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék