udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. február 7.
Az RMDSZ bukaresti székházában febr. 7-én tanácskoztak az RMDSZ és a romániai kisebbségek képviselői az autonómia-koncepcióról. Egyetértés volt abban, hogy az ilyen tanácskozásokra szükség van. A Román Televízió egyoldalúan számolt be az eseményről, a találkozót szervező RMDSZ-ről nem esett szó. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 10./1995. február 8.
Életének 68. évében febr. 8-án elhunyt Vékás Domokos nyugalmazott diplomata, aki 1984-től 1988-ig volt Kolozsváron főkonzul, egészen addig, amíg a Ceausescu-rendszerben bezárták a magyar külképviseletet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./ Vékás Domokos /Kisgalambfalva, 1926. máj. 7.- Budapest, 1995. febr. 8./ szülőfalujában végezte az elemi iskolát és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban a középiskolát, majd a Bolyai Tudományegyetemen kezdte meg tanulmányait, amit Budapestre költözve folytatott. Diplomata lett, különböző állomáshelyek után lett főkonzul Kolozsváron. 1988. jún. 27-én több százezer ember tüntetett Budapesten a falurombolás ellen, ennek retorziójaként Ceausescu 48 órát adott a magyar főkonzulátus felszámolására. /Magyar Nemzet, febr. 17./1995. február 8.
Székelyudvarhelyen a több mint három éve működő Udvarhelyi Televízió /UTV/ mellett egy újabb magyar kábeltelevízió alakult meg 1993 nyarán, az Ati-Beta Rt. Hosszú Attila, a részvénytársaság elnöke Györfi Györgyöt bízta meg a televízió beindításával, ő az rt-nél a stúdióvezető. Györfi György a bukaresti tévé magyar adásának munkatársa volt, onnan jött Székelyudvarhelyre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./1995. február 8.
Szőcs Géza szerint hiába támadják annyian Tőkés Lászlót, népszerűsége töretlen az erdélyi magyar közösségben. Az erdélyi magyar politikai folyamatokat hordozó közegben más a helyzet, itt Tőkés László híveinek az aránya kb. 50-56 %. A püspök belső ellenségei azt hitték, hogy agresszív módszerekkel ez a támogatás 50 % alá csökkenhet. /Új Magyarország, febr. 8./1995. február 8.
Catherine Durandin a párizsi Keleti és Nyugati Nyelvek és Civilizációk Intézetének /INALCO - Institut national des langues et civilizations orientales/ történész-tanára Budapesten tartott előadása után elmondta, hogy megtanult romául, 1968 óta járt Romániába. Nincs összefoglaló mű Romániáról Franciaországban. Ennek híján Seton-Watson harmincas években írt könyvét használták, legújabban pedig az amerikai Keith Hitchinsét. Durandin A román nemzet története /L`Histoire de la natione roumaine/ című könyve 1994-ben jelent meg, amely Románia történelmének XIX-XX. századi időszakát vállalja föl. Hamarosan napvilágot lát egy nagyobb könyve a román azonosságkeresésről a Fayard Kiadónál. - Durandin szerint a román történetírásban már mutatkoznak új jelek, az új szemléletűek közé sorolta Alexandru Zubot /Iasi/, Teodor Pompiliut /Kolozsvár/, Papacoste professzort a Iorga Intézetből /Bukarest/ ugyaninnen A. Dutut a Dél-Kelet Európai Intézetből, végül Andrei Pippidit és körét. /Magyar Nemzet, febr. 8./ Catherine Durandin a budapesti Francia Intézetben tartott előadást. A tájékozott professzor asszony tudása is véges: az első világháborús román hódításokat a Kun Béla elleni jogos föllépésként, szükséges rendcsinálásként értelmezte... Ellenben sok felejthetetlen mondata volt: "Minden népnek szüksége van mítoszokra, lelkesítő térségekre, de roppant nagy baj, ha a múltat akarják meghódítani. A román történészek a mítoszteremtés csapdájába estek." "Nem a románságnak, mint nemzetnek a történetét kell megírni, hanem a társadalomét. Amelyben magától értetődően helye van a zsidók, a cigányok, a szászok, a magyar történelmi kisebbség történetének." /Vasárnapi Hírek, febr. 12./1995. február 8.
Amerikai közvetítéssel román-magyar párbeszédre kerül sor a közeljövőben, az egyesült államokbeli Atlanta városában. A párbeszéd előkészítésére febr. 9-re összehívták az RMDSZ külpolitikai tanácsadó testületét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./1995. február 8.
Funar febr. 8-án köszönetet mondott Iliescu elnöknek azért, hogy szóvivője által gyorsan válaszolt az általa írt nyílt levélre és kijelentette: végre áttérnek az alkotmány és a törvények szilárd alkalmazására. Chebeleu szóvivő élesen visszautasította Funar számos állítását, ugyanakkor fellépést ígért az RMDSZ egyes akciói ellen. Funar, az RNEP elnöke tájékoztatta a Rompres hírügynökséget arról, hogy egy egyházi szertartáson találkozott Iliescu elnökkel. Funar úgy értékelte, hogy levele elérte a célját, a román közvélemény megismerhette az RMDSZ alkotmányellenes akcióit. Funar elégedetten nyilatkozott a most véget ért négypárti találkozóról, amelyen az a vélemény alakult ki, hogy Románia integritását fenyegető veszély ma jóval nagyobb, mint 1940 tavaszán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./Funar nyílt levele: febr. 6-i jegyzet.1995. február 8.
Mircea Geoana külügyi szóvivő febr. 8-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy a szakértői tárgyalások építő légkörben zajlottak le Budapesten. A magyar fél által javasolt kisebbségvédelmi okmányról a szóvivő elmondta, hogy annak nincs helye az alapszerződésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./1995. február 8.
Iliescu államelnök febr. 8-án valamennyi parlamenti párt képviselőjével megbeszélést folytatott Románia európai és euroatlanti integrációs stratégiájáról. Előzőleg a parlament két háza nyilatkozatban üdvözölte az Európai Unió és Románia közötti társulási szerződés febr. 1-jei életbelépését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ 1995. február 8.
Nagy Benedek röpiratának megítélése a közvélemény számára nyilvánvaló, az Etikai Bizottság sürgősséggel fogja tárgyalni az esetet, nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az Etikai Bizottságnak nincs szankcionálási hatásköre, javaslatait az RMDSZ országos vagy helyi testületei ültetik át gyakorlatba. - Az elmúlt öt év legkeményebb RMDSZ-ellenes kampánya zajlott le. "Az RMDSZ-t csak totalitárius eszközökkel lehetne felszámolni." - mondta Markó Béla. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 8./ 1995. február 8.
A román kormánykoalíció négy pártja - köztük Funar elnök - febr. 8-án virradóra véget ért tanácskozásukon megerősítették, hogy támogatják a kormányt. Vacaroiu miniszterelnök azt a határozatukat nevezte a legfontosabbnak, amely szerint a kormánynak a jövőben határozottabban kell fellépnie az alkotmány és a törvények érvényesítése érdekében. -Petre Turlea független képviselő kezdeményezésére a kormánytöbbség pártjainak 52 képviselője határozati javaslatot nyújtott be a képviselőházban az RMDSZ vezetői által tett nyilatkozatok elítélésére. -Az Adevarul febr. 8-i számában Grigore Zanc, Kolozs megye prefektusa dossziét állított össze Funar polgármester törvénysértéseiről, amelyek alapján a polgármester felmentését lehet kezdeményezni. /Népszabadság, febr. 9./1995. február 9.
A marosvásárhelyi rádió vezetősége fegyelmi eljárást kezdeményezett Oláh Gáll Elvíra rádiós szerkesztő ellen "sovén, románellenes hangvételű kommentárok miatt". Oláh Gáll Elvíra az 1994. nov. 28-i adásban Mikó Imre 22 év - az erdélyi magyarság politikai története című könyvéből idézett egy jelenetet: a román parlamentben 1932-ben az egyik képviselő felelőségre vonta a Magyar Pártot, hogy miért maradt távol a gyulafehérvári ünnepségtől. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Audiovizuális Kollégiuma tiltakozik a fegyelmi eljárás miatt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ 1995. február 9.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége véglegesítette a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi verseny idei menetrendjét. Az országos döntőt ápr. 21-e és 24-e között tartják Nagyenyeden, a Bethlen Kollégiumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ 1995. február 9.
Az Antall-kormánynak azt vetették a szemére, hogy túlságosan kemény hangot használ szomszédaival szemben. A Horn-kormánynak most tapasztalnia kellett, hogy a jóakarat és a baráti hangnem nem elegendő a partneri viszony rendezéséhez, írta Andreas Oplatka. /Neue Zürcher Zeitung, febr. 9./1995. február 9.
Szatmárnémetiben Kiss István esztergályost jan. 23-án tanúnak idézték meg a bíróságra. Amikor elindult volna, két rendőr jelent meg, magukkal vitték a 32 éves férfit. Annyira összeverték, hogy Kiss István sérüléseibe belehalt. A rendőrség ígérte, hogy kivizsgálja az esetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ Egy ismeretlen nő állította meg azzal, számolt be a történtekről a taxisofőr, aki fél, kérte, ne közöljék a nevét, hogy vigyen haza egy embert, akit két férfi támogatott, megmondta a pontos címét. A gépkocsivezető elvitte Kiss Istvánt a megadott címre, de senki sem volt otthon /a szülők ugyanis a bíróságra mentek, fiukat keresni/. Az egyik szomszéd, egy tehertaxis vitte azután Kiss Istvánt a kórházba, ahol azt ajánlották, hogy azonnal vigyék Nagybányára, a városban ugyanis nincs idegsebészet. Nagybányán a szakorvosok megállapították a szilárd tárgy ütésétől származó koponyatraumát, megoperálták, de nem tudtak rajta segíteni. Febr. 8-án temették el a férfit. Az esettel foglakoztak a helyi lapok, elsősorban a Gazeta se Nord-Vest. Különös, hogy a Szatmári Friss Újság nem írt az esetről, csak a rendőrségi hírt közölte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./1995. február 9.
Az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete /KTT/ febr. 9-én ülésezett, hogy kidolgozza az atlantai találkozón követendő tárgyalási stratégiát. Ekkor tudták meg, hogy a román küldöttség kibővült az RNEP képviselőjével. A KTT több tagja ezt a megállapodás megszegéseként értékelte. Ezek után kérdésessé vált az RMDSZ részvétele. A KTT levelet intézett a PER-hez, tisztázza, milyen oknál fogva került a küldöttségbe az RNEP képviselője. Kiderült, hogy a román kormány kérésére történt a változtatás, de az illető csak megfigyelői minőségben lesz jelen. Az RMDSZ úgy döntött, hogy részt vesz a megbeszélésen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./ Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára az RNEP jelenléte elfogadhatatlan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11-12./ "...gondoljuk meg: azzal üljünk le tárgyalni, aki tegnap kijelentette, hogy a magyarokat deportálni kell? És miről tárgyaljunk vele?" - idézte beszámolójában Gyarmath János Takács Csabát. /Magyar Nemzet, febr. 11./1995. február 9.
Gabriel Andreescu, a bukaresti Helsinki Bizottság elnöke és az Emberi Jogi Központ vezetője szerint az alapszerződés felé vezető úton a határok elismerése, Románia esetében pedig egy mindenkit kielégítő kisebbségi törvény és oktatási törvény lenne a legfontosabb. /Magyar Nemzet, febr. 9./1995. február 9.
Mostanra nagyjából eldőlt, hogy a 34 %-os parlamenti részesedéssel rendelkező Szociális Demokrácia Pártja nem a Demokratikus Konvenció /DK/ felé nyit, hanem a nacionalista pártok felé és azok most benyújtják a számlát, állapította meg Fülöp Mihály történész, a budapesti Külügyi Intézet főigazgató-helyettese. Románia mostanra konszolidálta külpolitikai helyzetét: az Európai Unió dokumentumaiban a visegrádi négyekkel azonos kategóriában szerepel, tehát úgy látják, vállalhatják a szövetséget a nacionalista erőkkel. A román diplomácia mindent megtett azért, hogy az alapszerződést úgy mutassa be: ők mindent megtettek, a többi kizárólag a magyar félen múlik. /Magyar Nemzet, febr. 9./ 1995. február 10.
Gyergyószentmiklóson a tisztújító közgyűlésen új RMDSZ-vezetőséget választottak. Az új RMDSZ-elnök, György Sándor elmondta, hogy működőképes vezetőséget sikerült kialakítani. Megszűnt a területi szervezettel való viszálykodás. Nyilvántartást fektetnek fel a tagságról, hogy felkészüljenek a belső választásokra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./ 1995. február 10.
1996-ban, a honfoglalás 1100 éves évfordulójának méltó megünneplése lehetne az elszármazottak szülőfalujukba, városukba való hazalátogatása. A vendéglátást és közös ünneplést műsorokkal, a helytörténet, néprajz, műemlékvédelem értékfelmutatásával lehetne összekötni, javasolta Balogh Edgár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./