udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-420 | 421-450 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. február 15.
Az újraalakult Romániai Magyar Dalosszövetség 1994 októberében Sepsiszentgyörgyön, valamint 1995 januárjában tartott tanácskozásán megállapította, hogy kevés zenei alapítvány, egyesület, kórus vagy csoport lépett be a szövetségbe. Ezért nyílt levélben tájékoztatják az érdekelteket munkájukról. Céljaik között szerepel az egyesületek munkájának anyagi és szellemi feltételeinek megteremtése, hangversenyek, találkozók, versenyek szervezése, továbbképzés, zenei könyvtár és kottatár létesítése, pályázatok kiírása. A jelentkezést a sepsiszentgyörgyi központjukba kérik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke védelmébe veszi Balogh Edgárt, aki a harmincas években - mint annyi európai Nobel-díjas - "fiatal értelmiségiként hittel szegődött a kommunista eszmék szolgálatába, és maradt hűséges hozzájuk. Mint annyian másokat, őt is történelmi okok és folyamatok késztették "a damaszkuszi útra", amelyre annál is könnyebben ráléphetett, mert nem kövezett meg és poroszlók kezére sem adott senkit." Dáné Tibor elítéli Miklós László Szocdem vagy nem szocdem? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28-29./ című írását és kijelenti, hogy visszautasít minden sajtómesterkedést. Helyesen cselekedtek, amikor tiszteletbeli elnökükké választották Balogh Edgárt. /Csak zsdánovi felhangok nélkül! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ 1995. február 15.
Három éve alakult meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. Vezetője, Káli Király István elmondta, hogy az irodalmi értékek felkarolását tekintik feladatuknak. Támogatás nélkül nem tudnának létezni. Erdélyi Mihály Erdélyi fejedelmek című könyve nyolcezer példányban jelent meg, három kiadást ért meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
A közeljövőben működni fog Nagyváradon a Dialog nyomda, ott készülnek majd az Analóg Kiadó lapjai, jelentette be az Erdélyi Naplóban Szőcs Géza. Az új lapkoncepció szerint a hetilap új 16 oldalas melléklettel egészül ki. A négyheti sorrend: Előtertolt Helyőrség, If, Előretolt Helyőrség, Cápa. Az első kettő a most pályára lépő nemzedék bekapcsolódását biztosítja a transszilván kultúra érték- és intézményrendszerébe. A Cápa regényújság és rejtvénykiadás keveréke. "A független magyar média megerősödése sokakat ingerel." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./Kisbereki boszorkányok című tragikomédiájának megjelenése alkalmából nyilatkozott Szőcs Géza. Az aktív politikát felcserélte más tevékenységgel: "egy Erdélyen belüli független magyar médiakomplexum megteremetésén" munkálkodik. /Népszava, febr. 15./1995. február 15.
A Ziua febr. 15-i száma dokumentumot tett közzé a következő címmel: Paul Cheler tábornok és Gheorghe Funar polgármester a második erdélyi diverziót készítik elő. Sorin Rosca Stanescu főszerkesztő szerint a dokumentumból kiderül: a cél az 1990. márciusihoz hasonló vérengzés kirobbantása, ugyancsak márciusban. Az állítólagos dokumentum szerint az orosz titkosszolgálat is érdekelt az ügyben, célja az lenne, hogy a figyelmet Besszarábiáról Erdélyre terelje. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17., Magyar Nemzet, febr. 16./1995. február 15.
Márciusban román-ukrán szakértői tárgyalások kezdődnek az alapszerződésről, és az ukrán fél reméli, hogy az év végéig sor kerülhet a dokumentum aláírására, nyilatkozta febr. 15-én bukaresti tárgyalásairól Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. A román külügyi szóvivő febr. 15-i sajtóértekezletén közölte, hogy amennyiben nem sikerülne megoldani az alapszerződésben a Molotov-Ribbentrop paktum következményeinek elutasítására vonatkozó formulát, akkor csak a két kormány közös nyilatkozatát fogalmazzák meg. Ukrajna, akárcsak Oroszország, nem tartja szükségesnek, hogy a határokra is kitérjen az alapszerződésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ 1995. február 15.
A Bánságban több évszázados hagyománya van a kultúraközi kapcsolatoknak, azért is Temesváron alakult meg 1994-ben a Nemzetközi Interkulturális Intézet, nyilatkozta dr. Victor Neumann temesvári történész, az intézet igazgatója. Saját könyvtárat, dokumentációs központot szeretnének kialakítani, ezenkívül Interferenciák címmel két-három nyelven írt folyóiratot kiadni az Európa Tanács támogatásával. Jelenleg négy kutatási témájuk van: az állampolgári nevelés, a romák szociális integrálása, a bánsági népek kulturális öröksége /többség-kisebbség kapcsolata, ez Neumann témája/, végül fordítói, értelmezői témájú konferenciákat a németországi bielefedi egyetemmel közösen készítik elő. /Párbeszéd az interkulturalitásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest),, febr. 15./ 1995. február 15.
Az RMDSZ-t nem fogja eltéríteni politikai irányvonalától a magyarellenes kampány újabb megnyilvánulása, hangoztatta febr. 15-én reggel, a második tárgyalási napon Markó Béla, aki Atlantában értesült a személyét támadó képviselőházi határozatról és szenátusi nyilatkozatról. Ez arra utal, hogy a román politikai körök többsége elutasítja a párbeszédet. Tőkés László megjegyezte, hogy a "romániai hatalom hű maradt önmagához: a parlament két háza nem talált jobb időpontot az atlantai kerekasztal-megbeszélések idejénél arra, hogy a magyarellenes kampányba illő állásfoglalást fogadjon el." Jimmy Carter febr. 15-én megjelent a tárgyaláson, meghallgatta a két fél elemzését a kisebbségi problémákról, majd beszédet mondott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ 1995. február 15.
Az elmúlt hetekben elhangzott vádaskodások politikai jellegűek, egyetlen vádaskodónak sincs bizonyítéka az RMDSZ elleni rágalmakra, hangsúlyozta Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke. Az RNEP támadás-sorozata fasiszta jellegű. Állampolgárokat emberi jogaiktól megfosztani, ezt nem lehet másképpen megfogalmazni. Tőkés László bejelentése, hogy visszavonul a nyilvános közszerepléstől, szomorú velejárója az RMDSZ-ben uralkodó politikai feszültségeknek, értékelte Bodó. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
Csapó I. József RMDSZ-szenátor jogi alátámasztását adta az autonómiának, az önkormányzatnak. Nemzetközi dokumentumokra és a román alkotmányra hivatkozott pontokba szedett indoklásában. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
A Nagy Benedek-affér hátterében a polarizálódás észlelhető. Az egyik tábor, a radikálisok Tőkés László mellé sorakoznak, a másik szárny Magyari Nándor László, az RMDSZ önkormányzati és reformügyi főosztályának vezetője, a Szabadelvű Kör tagja szerint enyhe többséget képvisel és a paletta bal oldalán áll. Ez a két pólus a parlamenti frakcióban is jelen van. Magyari szerint a radikális szárny lassan elszigetelődik a román parlamenttől, egyre kevésbé vesz részt a folyó munkában. Elítéli Nagy Benedek írását, ugyanúgy azokat, akik azt tanácsolták neki, hogy terjessze írását a frakción belül, "eszközként használták fel ebben a belpolitikai háborúban." Magyari Tőkés Lászlóval sem ért egyet, amiért felszólította a frakciót, hogy döntsön, "sugallva azt is, hogy milyen határozatot hozzon." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./1995. február 15.
Az RMDSZ atlantai delegációja nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését a szenátus, illetve a képviselőház febr. 13-án elfogadott, az RMDSZ-t elítélő nyilatkozatáról. A mesterségesen szított etnikai feszültségek feloldásának szándékával jöttek Atlantába, jogos az elvárásuk, hogy kerekasztal-tárgyalás idejére függesszék fel az RMDSZ elleni hadjáratot. A kormányhoz, a pártokhoz fordulnak, hogy a megbékélés érdekében vessék latba befolyásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17-18./1995. február 15.
Befejeződött Atlantában a magyar-román eszmecsere febr. 15-én, melynek végén emlékeztetőt adtak ki. A nyilatkozat szerint a megbeszéléseket folytatni kell és ki kell terjeszteni a politikai pártokra, a kormányzati és egyéb illetékes intézményekre. A nyilatkozat a párbeszéd lehetséges témái közül az alábbiakat jelölte meg: politikai légkör enyhítése, az autonómia koncepciója, tanügyi törvény és az anyanyelv oktatásának helyzete, az anyanyelv használata a helyi közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, a közéletben és gazdaságban, kétnyelvű föliratok, kisebbségi törvény, egyházak kárpótlása, Cseresznyés Pál ügye és a gazdasági diszkrimináció. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ 1995. február 16.
Egyre jobban érződik a nacionalista pártok befolyása, írja a párizsi Liberation febr. 16-i száma, ennek jele a román parlamentnek a magyar kisebbséget képviselő szervezetet elítélő nyilatkozata. A hatalom álláspontja egyre kétértelműbb. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./1995. február 16.
Öt évvel ezelőtt alakult újjá az Erdélyi Szépmíves Céh. A nagyszabású tervekből kevés valósult meg, mindössze két könyvet és három füzetet adtak ki. Idén Kiss Jenő, az ESZC tiszteltbeli elnökének és Szőcs Géza elnöknek a megbízásából Tar Károly vállalta az ügyintézői feladatokat, az ESZC újbóli fellendítését. Minden nagyobb központban szeretnének fiókszervezetet létrehozni, ehhez kérik, hogy jelentkezzenek az alapító és pártoló tagok, iskolák, könyvtárak Tar Károly kolozsvári címén. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16./1995. február 16.
Sikerült kimozdítani a holtpontról az ukrán-román viszonyt, felgyorsulhat az alapszerződés előkészítése, jelentette ki Kijevben, febr. 16-i sajtóértekezletén Borisz Taraszjuk, az ukrán külügyminiszter első helyettese. Taraszjukot Romániában Iliescu elnök és parlament vezetői is fogadták. Taraszjuk bejelentette, hogy a jövő héten ukrán szakértői küldöttség utazik Bukarestbe, májusban a két külügyminiszter találkozik. A szakértői tanácskozásokon elhangzott, hogy el kell ismerni a jelenlegi határokat. Idén Odesszában román, Konstancában pedig ukrán főkonzulátust avatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19./ Taraszjuk szerint a román társadalomban vannak olyan vélemények, amelyek elutasítják a jelenlegi határokat kijelölő Molotov-Ribbentrop paktum érvényességét, a román politikai elit szerint a Romániától elszakított területek visszaszerezhetők. - Ukrajnában a hivatalos adatok szerint 135 ezer román él, Romániában az ukránok száma negyedmillió. Ukrán részről nehezményezik, hogy míg Ukrajnában óvodai, iskolai és főiskolai anyanyelvi oktatási hálózat áll a román nemzetiség rendelkezésére, addig Romániában mindössze egy iskolában folyik ukrán nyelvoktatás. /Magyar Hírlap, febr. 20./1995. február 16.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa febr. 16-án Budapestre látogatott /előző útja Pozsony volt, innen pedig Romániába utazik/. Tabajdi Csaba államtitkárral és Lábody Lászlóval, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökével tárgyalt. Az államtitkár a szlovákiai és a romániai magyar kisebbség helyzetéről tette meg észrevételeit. Tabajdi Csaba kifogásolta a Romániában jónéhány hónapja folyó, dokumentálható politikai kampányt, amely az RMDSZ betiltására irányul. Megfogalmazta kételyeit az európai normák romániai és szlovákiai fogadtatásának vonatkozásában is. Konkrét példaként az ET önkormányzati chartáját és azzal szembeállítva az RMDSZ önkormányzati tanácsa megalakításának visszhangját említette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18-19., MTI/ Az oktatásügy és a privatizáció a magyar kisebbségekkel kapcsolatos kulcskérdés, szögezte le Tabajdi Csaba. /Új Magyarország, febr. 17./1995. február 16.
Vida Gyula RMDSZ-képviselő az 1995. évi költségvetés vitáján tartott felszólalásában megállapította, hogy az előterjesztés nem tekinthető a költségvetést megalapozó dokumentumnak. Az 1994-es évből csak a pozitív folyamatokat mutatja be. Az eladatlan ipari árukészlet egy év alatt 54 %-kal nőtt, folytatódott tehát az elavult struktúrák pénzelése. 1994-ben 35 %-os volt a magánszektor hozzájárulása a nemzeti össztermék termeléséhez, az iparban azonban csak 10 %-os. Az állami vállalatok adóssága az elmúlt évben 40 %-kal emelkedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./1995. február 16.
Funar szélsőséges "sovénnacionalizmusa kimeríti a fasizmus fogalmát és jelenségét" írta Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./1995. február 16.
Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság vezetője a Cronica Politica legújabb számában elemezte a kisebbségvédelmi keretegyezmény aláírásával kapcsolatos román állásfoglalást. Nem fogadta el Melescanu külügyminiszter kijelentését: Magyarország és Románia is csatlakozott a ET kisebbségvédelmi keretegyezményéhez, nincs már semmi akadály az alapszerződés útjában. Amint a neve is mutatja, ez csak keret, a kormányok nem hivatkozhatnak szövegére valamelyik kisebbség jogos kérelmének visszautasításakor. /Népszabadság, febr. 15./