udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. február 21.
Tabajdi Csaba politikai államtitkárral készített interjút Franka Tibor. Magyarország csak akkor lehet tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak, ha rendezi kétoldalú kapcsolatait. "A kisebbségi ügy sem azért probléma, mert Magyarország fellép a határon túli magyarokkal szembeni diszkrimináció ellen - ez egyébként alkotmányos kötelességünk -, hanem azért, mert Románia és Szlovákia nem, vagy csak részben teljesíti azokat az emberjogi és kisebbségi normákat, amelyeket az Európa Tanács a tagfelvétel során mindkét országnak előírt" - állapította meg az államtitkár. /Új Magyarország, febr. 21./1995. február 21.
A román félnek fontos volt a találkozó Atlantában, mert most tárgyalnak arról Amerikában, hogy Románia megkapja-e a legnagyobb kedvezményt, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. Kassof, a PER igazgatója hangoztatta, hogy ne globális, hanem konkrét célokra szorítkozzon az RMDSZ. A PER nem akart nyilvánosságot biztosítani a tanácskozásnak, még az atlantai helyi sajtó képviselői sem jöttek el. A román résztvevők közül Gabriel Andreescu állt a legközelebb az RMDSZ elképzeléseihez. A PER képviselői ígéretet tettek arra, hogy a jövőben is hozzájárulnak a feszültség enyhítéséhez. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 21./1995. február 22.
Gyergyószentmiklós polgármestere, Dézsi Zoltán megbeszélést kezdeményezett a helyi rendőrséggel, hogy tisztázza, miért vertek meg febr. 11-én a rendőrök több fiatalt. A sajtótájékoztatón megjelent a helyi rendőrség parancsnoka, Olariu Constantin őrnagy is, továbbá a magyar lapok, így a Gyergyói Kisújság és a helyi magyar tévé tudósítói is. A gyergyószentmiklósi rendőrség a tavalyi ellenőrzés alkalmával jó minősítést kapott. A 26/1994-es törvény szerint a rendőrnek bármikor joga van igazoltatni, ha valaki megszeg valamilyen utasítást, vagy ha az illető gyanús. Gyanús személyek azok, akik a közrendet megbontják, állampolgárok épségét vagy javait veszélyeztetik, hamis adatokat közölnek magukról. A gyanús személyek bekísérhetők a rendőrségre és helyzetük tisztázására egy napig bent tarthatók. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./1995. február 22.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete febr. 22-én találkozót szervezett a magyar pedagógusok számára, megjelent Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke is. /RMDSZ Tájékoztató, ferb. 24./1995. február 22.
Meg kell győzni azokat az országokat, melyeknek jelentős számú kisebbségük van, hogy az autonómia biztosítása azok számára saját érdekük, olvasható Gazda Józsefnek Azt asszimiláció ellen című tanulmányában. Minden nép érték, s ezeknek az értékeknek a pusztulása az egész emberiség vesztesége. Az anyanemzetétől elszakítottan élő moldvai csángók, gondolkodásában, nyelvében, kultúrájában egyaránt középkorias világszemléletű nép fennmaradt hat-nyocszáz éven keresztül, hogy most, napjainkban esik a vad nacionalista erők áldozatául. Anyanyelvük, lelki-szellemi értékeik gyalázásával fordították őket szembe múltjukkal, jelenükkel, önmagukkal. - Új világrend szükséges ahhoz, hogy az egykori anyaország testéből kiszakított rész megkapja a továbbélés jogát. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./1995. február 22.
A román sajtó félrevezette a közvéleményt, amikor az RMDSZ tevékenységének alkotmányellenességére vonatkozó vádaknak helyt adott, jelentette ki febr. 22-i sajtóértekezletén Gabriel Andreescu, az Emberjogi Központ /CDO/ román nem kormányzati szerv elnöke. Andreescu szerint az RMDSZ minden követelését ki lehet elégíteni a román alkotmány keretein belül. A CDO kidolgozta a magyar kisebbségi törvénytervezetét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./1995. február 22.
Febr. 22-én kétnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Richard Holbroeke európai és kanadai ügyekben illetékes külügyminiszter-helyettes. Febr. 23-án megbeszélést folytatott Adrian Nastase képviselőházi elnökkel. Holbroeke kijelentette, hogy a közép-európai országok közül Románia folytatja a legjobb katonai együttműködést az USÁ-val. Holbroeke-ot fogadta Iliescu elnök, Melescanu külügyminiszter és Florin Georgescu pénzügyminiszter. Az amerikai vendég leszögezte, hogy a közép-európai országokat azonos módon kezelik a NATO-ba való integrálásuk során. Romániában lassan folyik a privatizáció, állapította meg. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./ 1995. február 22.
Vida Gyula RMDSZ-képviselő összefoglalta az elmúlt évek román gazdaságpolitikáját. 1990. januárja és októbere között Petre Roman kormánya tevékenységét az improvizáció és a voluntarizmus jellemezte. Az év elején létező kétmilliárd dolláros valutatartalékot elköltötte, jórészt fogyasztási cikkekre. Őszre Románia fizetésképtelenné vált. 1990. októbere és 1991 szeptembere között a kormány külföldi szakértők bevonásával kidolgozott egy sokkterápiára épülő stabilizációs programot. Ezt a programot nem hajtották végre, a program kirakatjelleget öltött, a kormánynak arra kellett, hogy külföldi segélyekhez és hitelekhez jusson. 1991 szeptemberében a "bányászok segítségével" lemondásra kényszerítették Petre Romant. 1991 októberétől az 1992-es választásokig a Theodor Stolojan vezette kormánynak nem volt lehetősége önálló gazdaságpolitikát kidolgozni, mert csak átmeneti ügyintézési kompetenciával rendelkezett. A hiperinfláció felgyorsult, az életszínvonal jelentősen visszaesett. 1992-ben 1989-hez viszonyítva a bruttó hazai termék több mint egyharmaddal, az ipari termelés majdnem a felére csökkent. Az ország a fizetésképtelenséggel küszködött. 1992-ben a Vacaroiu-kormány gazdaságpolitikai programot fogadott el az infláció visszaszorítására, a valutahiány mérséklésére. 1993 végén a kormány a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásai keretében módosította a gazdasági programot, ezeket a célkitűzéseket 1994 februárjában elfogadta a parlament. A gazdaságpolitikai célkitűzéseket a kormány módosította. 1994-ben a gazdasági reform lelassult, súlyosbodtak az egyensúlyi zavarok, az állami vállalatok és társaságok 80 százaléka fizetésképtelenné vált. A csődeljárás jogi szabályozása késik, mert a kormány nem meri vállalni a felelősséget az esetleges társadalmi feszültségekért, a munkanélküliség további növekedéséért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./1995. február 22.
Febr. 22-én külpolitikai vitanap volt a magyar parlamentben. Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy a kormány külön figyelmet szentel a magyar-román és a magyar-szlovák kapcsolatoknak és az alapszerződéseket nem célként, hanem eszközként kezeli. A szerződésekről folyamatosan konzultálnak a határon túli magyarság képviselőivel is, a döntést azonban a kormány hozza meg. /Népszabadság, febr. 23./ "Elégedettek vagyunk a kormány külpolitikájával" - szögezte le Eörsi Mátyás, az SZDSZ külpolitikai ügyvivője. /Magyar Hírlap, febr. 23./ Für Lajos, az MDF elnöke a holocausttal egy sorban emlegette a magyarság hetvenéves fogyását, amelynek következtében 3,5 millió magyar hiányzik a Duna-tájról. A "helyzet valóban drámai." Antall József "tett is valamit a 15 millió magyarért." Ha viszont az európai integráció érdekében feladják a magyarság érdekeit, az "több mint hárommillió magyar feláldozását" jelentené. A független kisgazdák szónokaként G. Nagyné Maczó Ágnes kijelentette: "a magyar külpolitikával tulajdonképpen csak annyi probléma van, hogy sokszor olyan, mintha román lenne." Szerezzenek annyi jogot a kisebbségeknek, mint amennyit a dél-tiroli és belgiumi németek, a finnországi svédek élveznek. Németh Zsolt /Fidesz/ új külpolitikát hirdetett, bírálta a külügyminisztert, főleg Horn Gyulát, károsnak minősített lépéseiért, a "mosolydiplomáciáért", a "proletár nemzetköziségre rímelő" történelmi kibékülés gondolatáért. Szerinte az SZDSZ, majd az MSZP már május előtt fölmondta a külpolitikai konszenzust. Horn Gyula miniszterelnök arról beszélt, hogy az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételnél a partnerek igénylik, hogy Magyarország rendezze viszonyát szomszédaival. Csapody Miklós /MDF/ úgy fogalmazott, hogy 1957 óta nem tapasztalható olyan drámai mértékű romlás Magyarország külföldi megítélésében, mint most. Tabajdi Csaba, a kisebbségeket felügyelő államtitkár határozott kiállást ígért a határon túli magyarság ügyei mellett. Kovács László külügyminiszter vitazárójában hangsúlyozta, hogy megvan az esély a konszenzusra az alapvető külpolitikai kérdésekben. /Népszabadság, febr. 23./ /A külpolitikai vitanapról összefoglaló: Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Kereskényi Sándor Van-e nemzetpolitikája a magyar kormánynak? címmel számolt be a külpolitikai vitanapról. Németh Zsolt "nem egészen alaptalanul -a kormány "mosolydiplomáciája" mögött meghúzódó személyes és csoportérdekek némileg hívságos voltára figyelmeztetett." Horn Gyula miniszterelnök kifejtette, hogy a "kormány külpolitikája nem bizonytalan, nem kapkodó, hanem rugalmas és szakmailag megbízható..." "Az európai megoldás 15 millió magyar egyszeri esélye a régóta várt találkozásra, és ezt az esélyt hiúságból vagy figyelmetlenségből elszalasztani nem szabad." Tabajdi Csaba államtitkár figyelmeztetett: a kisebbségpolitika nemcsak külpolitikai kérdés, hanem "a nemzet történelmi sorsvállalásának kérdése" is. Kádár Béla a nemzetpolitika globális kereteinek határozottabb kijelölését sürgette. A magyar kormánynak kell előállni a megoldás gazdasági-politikai forgatókönyvével. "Ehhez azonban a kormánynak nem titkolnia, hanem végre körvonalaznia kellene nemzetpolitikai stratégiáját." - ezzel a megállapítással fejeződik be a tudósítás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 1./ 1995. február 22.
Elszomorító volt végighallgatni a febr. 13-i képviselőházi ülést, írja Román Győző, az Orient Expressz főszerkesztője. Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Petre Turlea kezdeményezte, hogy határozottan ítéljék el az RMDSZ-t. Az ellenzékiek közül is sokan ezen a véleményen voltak. A parasztpárti Ioan Ratiu szíve szerint beszélt a magyarság ellen, mindenütt irredentizmust szimatolva. Még az Ellenpontokat is fölemlegette, mint irredenta kiadványt, ráadásul szerinte a Securitate magyarokkal és zsidókkal volt tele, mert a románokban nem bíztak a kommunisták. Ratiu harciasságát megtapsolták a kormánypártiak. Voltak olyanok is, akik a dialógus szükségességét nem zárták ki, így Horia Rusu és Adrian Severin. A szavazáskor az RMDSZ kivonult a teremből, a parasztpártiak sem szavazták meg az elítélést, Adrian Nastase viszont az elítélő határozatra voksolt. /Megbélyegzettek. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 22./1995. február 22.
Atlantában a kétnapos megbeszélés eredménytelenül végződött, egyetlen konkrét kérdésben sem született megegyezés, kivéve azt, hogy a felek megegyeztek a párbeszéd folytatásában. Az RMDSZ küldöttsége, emlékeztetve az 1991-es marosvásárhelyi, illetve az 1993-as brassói kongresszuson felvetett indítványra, melynek értelmében román-magyar kerekasztal létrehozását szorgalmazta. örömmel egyezett bele a párbeszéd folytatásába. Az atlantai találkozó első napja a konfrontáció jegyében telt el, a román fél megismételte valamennyi vádpontját, az RMDSZ törvénytelen voltát, az ún. szeparatista magyar törekvéseket, és ettől nem tágítottak. A második nap az enyhülés jegyében zajlott. Jó hatást gyakorolt Carter volt elnök megjelenése, aki felajánlotta a közvetítést. Az Atlantában tartott febr. 16-i sajtóértekezletet az amerikai médiák érdektelensége jellemezte. A The New York Times, amely Neptunba kész volt elküldeni tudósítóját, David Bindert, most még a helyi tudósítóját sem mozgósította. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ 1995. február 22.
Febr. 22-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba beszámolt az atlantai megbeszélésekről, majd az ügyvezető alelnökök referáltak tevékenységükről. Cs. Gyimesi Éva beszámolt a febr. 11-i kibővített oktatási szakértői gyűlésről, ahol elfogadták az oktatási stratégiát. Elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. Az Ügyvezető Elnökség elfogadott az RMDSZ területi szervezeteihez és az egyesületekhez szóló üzenetet: márc. 15-ét a kialakult hagyományoknak megfelelően ünnepeljék meg. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 23., 478. sz./ 1995. február 22.
Febr. 22-én Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A találkozón az atlantai közleményben megfogalmazott teendőkről és a politikai légkörről folyt eszmecsere. Markó Béla felvetette, hogy újabb és újabb támadások érik az RMDSZ-t. Az RMDSZ kész a párbeszédre a parlamenti pártokkal. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Egyetértettek abban, hogy ki kell alakítani a párbeszéd kereteit, folytatni kell a politikai dialógust. Hrebenciuc közölte, hogy nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet, Székelyudvarhely polgármesterét. A kormány nem indított eljárást az Országos Önkormányzati Tanács beszüntetése érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./1995. február 23.
Szőcs Géza fejti gondolatait A szorongás összetartó ereje. A posz-RMDSZ-korszak küszöbén címmel. Romániában kitűnően sikerült az ellenzék megosztása, lejáratása. A hatalmi propagandának "egyik biztos pillére az RMDSZ-ellenesség." Ezért nem kell tartani az RMDSZ betiltásától. Felül kell vizsgálni az RMDSZ-nek az ellenzékkel való intézményes együttműködését. - Az RMDSz strukturáltsága jelentős változás előtt áll. Az RMDSZ-en belüli általános és titkos választás után új érdekképviseleti formák jönnek létre. - Érdemes felkészülni rá: hogy olyan választási rendszert fogadnak el a román parlamentben, amely az RMDSZ számarányának drámai, akár 50 százalékos csökkenését is eredményezheti az előzőhöz képest, ugyanannyi szavazat esetén, mint 1990-ben. /Beszélő, febr. 23./ 1995. február 23.
Tizenkét erdélyi festőművész képeiből nyílt kiállítás febr. 23-án a Kossuth Klubban /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./, a Határon Túli Magyarok Hivatala védnökségével. A kiállítók között volt a már elhunyt Gy. Szabó Béla fametszeteivel, Páll Lajos Korondról készült képeivel és Imets László. /Népszabadság, febr. 24./ Lábody László, a HTMH elnöke tartotta a megnyitó beszédet. A kiállítás anyagát a febr. 21-én elhunyt Németh Géza lelkész gyűjtötte össze, a képek a Reménység Szigetén, a betegszobák falain találhatók.1995. február 23.
Románia számára fontos volt az atlantai szimpózium, nyilatkozta Liviu Maior a bukaresti Cronica Romana napilapnak. "Ha nem mentünk volna Atlantába, az a benyomás alakulhatott volna ki, hogy Romániában hadviseléses állapot van" - mondta. Leltározzuk az oktatási problémákat, "hadd lássuk, miként orvosolhatjuk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./1995. február 23.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 22-én érkezett Bukarestbe, megbeszélést tartott Markó Bélával és az RMDSZ más vezetőivel. A megbeszélésen elemezték a főbiztos legutóbbi látogatása óta eltelt időszak eseményeit. Szóba került az RMDSZ autonómia koncepciója, a kisebbségi és oktatási törvénytervezet helyzete és a romániai magyarságot ért támadások.. Febr. 23-án a főbiztos találkozott Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a parlament két házának elnökeivel, az oktatási bizottság tagjaival, a román pártok vezetőivel. A főbiztost arról tájékoztatták, hogy a nemzeti kisebbségek szervezeteinek támogatására idén a költségvetés 2.82 milliárd lejt biztosít. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./1995. február 23.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Néppártok Csoportjának 38 tagja febr. 10-én közzétette a 236. számú írásos nyilatkozatot a kisebbségi jogok romániai tiszteletben tartásáról. A nyilatkozat aláírói aggodalommal értesültek arról, hogy a román kormány szorgalmazza, hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSZ-t. Románia csak egy részét teljesítette az ET-be felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják Románia további ellenőrzését. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./1995. február 23.
A tárgyaló felek Atlantából való hazatérése napján tartotta fontosnak a Román Televízió közvetíteni a szenátusi és képviselőházi RMDSZ-t elítélő kampányának közvetítését. A hazaérkező Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke emlékeztetett: 1992-ben, az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszusán ő már javasolta a román-magyar kerekasztal-megbeszélést. Jimmy Carter kijelentette, hogy akár Romániába is eljön, ha szükség van jószolgálata folytatására. Az atlantai küldöttség egyik tagja, dr. Kelemen Árpád kolozsvári tanszékvezető professzor a magyar diákoknak az egyetemekről való kirekesztésére hozott adatokat: százezer román anyanyelvű lakosra 1800 egyetemista jut, addig a magyar lakosságnál ez az arány 700 fő. Az agresszív, nyílt asszimiláció az elmúlt öt esztendőben is folytatódott, felelte Markó Béla az Antenna tévéadás kérdésére. /Tófalvi Zoltán: Atlanta szelleme hazatér? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./1995. február 23.
Febr. 23-án befejeződött a román-magyar szakértői tárgyalások újabb menete azzal, hogy a következő héten folytatják a megbeszélést. Sikerült végleges megfogalmazást találni a határokkal kapcsolatos cikkelyre, a kisebbségi jogok ügyében még nem egyeztek meg. A magyar fél ragaszkodik olyan szerződéshez, amely nem jelent visszalépést a már elfogadott nemzetközi egyezményekhez, normákhoz képest. A román külügyminisztériumi közlemény szerint konstruktív munkalégkörben zajlottak a szakértői tárgyalások. A román fél új szövegjavaslatot terjesztett elő a kisebbségi jogokkal kapcsolatos részhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 25-26./