udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. március 14.
Az alapszerződés útjában álló akadálynak nevezte Melescanu külügyminiszter azt, hogy a magyar fél az ET 1201-es ajánlását akarja szerepeltetni a vonatkozó európai dokumentumok között a Magyar Hírlap munkatársának, Neumann Ottónak adott interjújában. A román fél szerint ez elvesztette érvényét, mert legfontosabb részei a kisebbségi keretegyezménybe bekerültek. A román kormánykoalíció pártjai támogatják az alapszerződést, ha az "illeszkedik Románia alkotmányos rendjébe". Szlovákiával konzultáltak, de nem alakítottak ki együttes megoldásokat. /Magyar Hírlap, márc. 14./1995. március 15.
Márc. 15-e alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki irodalmi munkássága elismeréseként Papp Ferenc írót, műfordítót, a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjével pedig néprajzi tudományos munkássága elismeréséül dr. Kós Károly kolozsvári etnográfust. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./1995. március 15.
Az Egyesült Államokban járt Adrian Nastase és kísérete. A képviselőház elnöke pártvezető tisztében toldozgatta-foltozgatta a Románia-képet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15./1995. március 15.
Két különös, a rendőrséggel összefüggésbe hozott haláleset felhívja a figyelmet a rendőrség módszereire. A 32 éves szatmári Kiss Istvánt jan. 23-án vitték be a rendőrségre, majd kórházba kellett vinni, ahol meghalt. Halála előtt még elmondta, hogy a rendőrségen összeverték. A margittai 19 éves Horváth Ferencet febr. 9-én este kísérték be a rendőrségre, néhány óra múlva meghalt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15. - a beszámolók a halálesetekről: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17., Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./1995. március 15.
Amennyiben valaki súlyos politikai hibát követ el, vállalnia kell a következményeket. - nyilatkozta Nagy Benedek ügyéről Varga Attila képviselő. Nem ért egyet azzal, hogy az SZKT döntésével megszűnt az RMDSZ egysége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15./1995. március 15.
Harminc magyar tagozatra járó lánynak biztosít bentlakást Kolozsváron a Teodidaktosz Alapítvány, adott tájékoztatást Vizi Imre, az alapítvány elnöke. A kollégiumban étkezde, mosószoba, számítógépes iroda is található. Sok ember adott támogatást arra, hogy létrejöhessen ez a kollégium. Szükség lenne a fiúk számára is egy bentlakásos kollégium létrehozása. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1995. március 15.
Király Károly 1990. máj. 20-ig a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tanácsának elnöke, majd szenátor, 1990 és 1991 között a szenátus alelnöke volt. 1991-ben lemondott szenátori tisztségéről, így tiltakozva a készülő alkotmány "Románia egységes nemzetállam" megfogalmazása ellen. Sepsiszentgyörgyön él. A kollaboráns RMDSZ-vezetők nem fogadták el az általa előterjesztett alkotmánymódosítási indítványt, hogy az ország soknemzetiségű állam, emlékszik vissza. 1993 tavaszán az ún. prefektusügyben parancsolt hátraarcot az RMDSZ vezérkara a román kormány kérésére és magyar külügyminisztériumi rábeszélésre. 1992 augusztusában felvállalta a Budapesten tartott Erdélyi Magyar Kongresszus ügyét. Megtartása ellen foglalt állást az RMDSZ is. A Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori vezetője, Entz Géza kétszer is megkereste, és igyekezett rávenni Király Károlyt, hogy ne vállaljon közösséget az Erdélyi Magyar Kongresszussal. "A határok megváltoztatásáról való lemondást végzetesen téves elképzelésnek tartom" - jelentette ki Király Károly. /Magyar Fórum, márc. 15./ 1995. március 15.
A Duna Televízió egyik kisfilmje a bukaresti magyar konzulátus előtt sorban állókat mutatta be. Nagyon sok gyergyói várakozott, munkavállalási engedélyt kérnek. A gyergyói medencében igen magas a munkanélküliség aránya, olvashatjuk Gál Éva Emese írásában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./1995. március 15.
Cs. Gyimesi Éva, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője kijelentette: "Az eltelt öt év alatt jelentősen megnőtt a magyarul tanulók létszáma minden szinten, ha nem is a kívánt mértékben." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Valójában az elmúlt években állandóan csökkent a magyarul tanulók száma, a következő ütemben /óvodától a XII. osztályig/: 1991-92: 222 826 tanuló, 1992-93: 216 919, 1993-94: 211 317 tanuló. Ennek egyik magyarázata a román nyelven tanuló magyar diákok magas száma, az 1992-93-as tanévben 57 080, egy év múlva már 64 648 volt. Az RMDSZ felkérésére Nagy F. István és Balla Júlia nagyváradi tanárok 1994-ben alapos oktatás-stratégiai tanulmányt készítettek, ennek egyes fejezetei megjelentek az A Hétben. Riasztó híreket közölnek a lapok. Maros megyében 1994-ben 430-cal kevesebb gyermek kezdte meg az I. elemit. /Népújság (Marosvásárhely), 1994. szept. 16./ Felőrön, Beszterce-Naszód megye legnagyobb magyar többségű településén 1994-ben három gyermek végezte a magyar IV. osztályt, a közeli Bacán és Rettegen egy sem. /Szabadság (Kolozsvár), 1994. okt. 6./Temes megye magyar gyermekeinek mindössze 30 százaléka tanul anyanyelvén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 23./ Kőhalomban 1990-ben magyar líceum indult, de 1994 őszén létszámhiány miatt már nincs IX. osztálya, /Brassói Lapok, 1994. dec. 9./ Lugos 476 magyar gyermekéből 93 tanul anyanyelvén. /Heti Új Szó (Temesvár), 1995. jan. 27./ /Barabás István: Növekszik, mint a prés alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./1995. március 15.
Tabajdi Csaba államtitkár márc. 15-én Max van der Stoellal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával találkozott Budapesten. Fontos, hogy az ET és az EBESZ nemzetközi ellenőrző mechanizmusa intézményesen bekapcsolódhasson a kétoldalú viszonyban felmerülő kisebbségi problémák rendezésébe, jelentette ki az államtitkár. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1995. március 15.
Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./1995. március 16.
Háromszéken az állami levéltár utolsó magyar levéltárosai nyugdíjba mentek és helyükbe nem jöttek újak. A sepsiszentgyörgyi levéltár igazgatója kijelentette, hogy a pitesti levéltárosi szak végzettjeit szeretné felvenni. Mi lesz a magyar anyaggal, ki fogja azt rendezni? /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./1995. március 16.
Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabad-Demokrata Párt /RMSZDP/. A párt vezetősége /elnök Kiss Kálmán, főtitkár Molnár István/ arra a meggyőződésre jutott, hogy az RMDSZ eltávolodott az európai politikai tendenciáktól. Nem értenek egyet azzal, hogy a romániai magyarságnak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. Márc. 13-án Ioan Racolta, Maros megyei prefektus fogadta az RMSZDP elnökét és főtitkárárát, az utóbbiak kérésére. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./1995. március 16.
Vida Gyula RMDSZ-képviselő fogadónapjain hangsúlyozta, hogy az állami gazdaságok részvényeseiknek 1994-ben kötelesek kiadni egy hektár terület után 600 kg gabonát. Vida Gyula interpellációt fog benyújtani, mert sok helyen ennek nem tesznek eleget. A veteránok, volt hadifoglyok, elhurcoltak ügyében kiadott határozatokat nagy késéssel hajtják végre. Az RMDSZ-frakció már interpellált az érdekükben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./1995. március 16.
Iliescu elnök is elküldte üzenetét a sepsiszentgyörgyi Adrei Saguna Keresztény-Művelődési Ligának, amely márc. 14-én ünnepelte hároméves fennállását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./1995. március 16.
Funar kolozsvári polgármester rendkívüli tanácsülést hívott össze márc. 15-re, ahol bejelentette: utasította a városi rendőrparancsnokot, készíttessen jegyzőkönyvet mindazokról, akik megszegték a törvényt azáltal, hogy betiltott nyilvános összejövetelen vettek részt márc. 15-én. Egytől hat hónapig terjedő börtönbüntetéssel vagy 10-200 ezer lejes pénzbírsággal sújthatók a résztvevők. A rendőrparancsnok semmi kivetnivalót nem talált a résztvevők viselkedésében. Funar szerint a filmfelvételen megörökített "törvénysértők" elnyerik büntetésüket. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./1995. március 16.
Hagyománya van annak, hogy a román belpolitikai gyakorlat, valamint a külpolitikai elvek és célok ellentmondanak egymásnak, írja Gyarmath János /Bukarest/. Bukarest sietve ír alá, vállal kötelezettségeket, de azokat nehezebben alkalmazza. Így történt az Európa Tanáccsal vagy a Nemzetközi Valutaalappal történt egyeztetéskor is. /Magyar Nemzet, márc. 16./1995. március 16.
Török Menyhért támadja dühödten Tőkés László püspököt és a radikálisokat. A Nagy Benedek ügyében hozott határozat része "annak a mély válságnak, amely az RMDSZ és magyarságunk politikai életét jellemzi." A cikkíró felsorolja azokat, akikre semmilyen körülmények között sem szavazna: "Tőkés László, Borbély Imre és Ernő, Katona Ádám és a többi hűséges csatlós." Éles szavakkal ítéli el Tőkés Lászlót, szerinte az RMDSZ jobboldali, hiszen a legutóbbi időkig hiányoztak a baloldali platformok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./1995. március 16.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő márc. 16-i sajtóértekezletén elutasította Gheorghe Funarnak, az RNEP elnökének követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a román-magyar alapszerződésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./1995. március 16.
Az ET politikai bizottsága márc. 16-án Walter Schwimmert, az Osztrák Néppárt képviselőjét bízta meg a Romániára vonatkozó jelentés elkészítésével. Felkérték arra, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a kisebbségi jogok szavatolásának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./