udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2681
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 2671-2681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. május 4.
Az SZKT legutóbbi ülésén a jelenlevők megkapták az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége gazdasági főosztályának rövid- és középtávú cselekvési programját. Felszínes és vázlatos, nem taglalja, hogy most mit kellene tenni, értékelte a programot Szabó István közgazdász, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./1995. május 4.
Menesztették tisztségéből Aranyosi István brassói magyar tanfelügyelőt, ezzel eltávolították a tanfelügyelőség vezetőtanácsának utolsó magyar tagját. Aranyosi a bíróságon fellebbezett az elbocsátás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ 1995. május 4.
Kolozsváron máj. 4-én nyitották meg az Euro Center East Fair áruvásárt, melyen többségben magyar vállalatok voltak jelen. Liviu Medrea alprefektus a megnyitón mondott beszédében kirohant Magyarország ellen, amely beolvasztó politikát folytat időtlen idők óta. A Romániáról kialakult torz kép a Budapestről irányított rosszindulat műve, miközben a romániai magyarság, hála a román nép hagyományos türelmének, valóságos előjogoknak örvend. Rudas Ernő magyar nagykövet gratulált a megjelenteknek fegyelmezettségükért, hogy végighallgatták az elhangzottakat. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Másnap a magyar üzletemberek fogadásán megjelent Grigore Zanc Kolozs megyei prefektus, aki elnézést kért helyettese kijelentéseiért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ 1995. május 4.
Tőkés László püspök máj. 4-én véget ért tíznapos amerikai látogatásán szorgalmazta, hogy a washingtoni kormány vegye fontolóra, miként tudná előmozdítani a hivatalos keretekben megvalósuló román-magyar párbeszédet. A szenátus, a képviselőház és a kormányzat képviselőivel tárgyalt. A püspök utazását a Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány szervezte. Tőkés László utazásának legfőbb célja volt adományokat gyűjteni a református tanügyi intézetek részére, mindenekelőtt a szatmári Rákóczi Kollégium felépítésének támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Clevelandben több jótékonysági vacsorán vett részt, az egyiket a clevelandi Bocskai István Kör szervezte, élén Berta László elnökkel, ez a társaság támogatja az erdélyi református egyházat. Tőkés László washingtoni programját a Human Rights Foundation /HHRF/ szervezte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ 1995. május 4.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy nem fogadja el a jelölést a szövetségi elnöki tisztségre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7., Magyar Hírlap, máj. 5./1995. május 4.
Oliviu Gherman, a legnagyobb kormányzó párt elnöke kijelentette, hogy amennyiben a 11. szakasz nem jár az etnikai alapú önrendelkezéssel, az 1201-es ajánlás elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./1995. május 5.
A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos döntőjét Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották. Tizenegy megye 120 diákja vett részt a vetélkedőn. A bíráló bizottságban -többek között - Zsigmond Emese, a Napsugár(Kolozsvár), máj. 5./ főszerkesztője, Murádin László nyelvész, dr. Péntek János egyetemi tanár vett részt. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A szervezők: az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége és a Bethlen Gábor Kollégium. Krizbai Jenő kollégiumi igazgató köszöntője után Kányádi Sándor tartott előadást az anyanyelvről. A vetélkedő idején a kísérő tanárok számára dr. Péntek János, dr. Murvai Olga és Murádin László tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13-14./1995. május 5.
Verestóy Attila RMDSZ-szenátor Bukarestben szerezte meg a vegyészeti karon az oklevelet, majd 1980-ban visszahívták a bukaresti egyetemre, ahol 1989-ig dolgozott. Elena Ceausescu Verestóy több munkáját a saját neve alatt jelentette meg, egyszer-kétszer társszerzőnek vagy konzultánsnak feltüntette Verestóy nevét. Verestóy nem találkozott Elena Ceausescuval, a közelébe sem engedték. A lapok példányszáma jelenleg a következő, tájékoztatja az újvidéki lap munkatársát Verestóy: /napilapok/ Romániai Magyar Szó 20 ezer, Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 25 ezer, Hargita Népe (Csíkszereda) 25 ezer, Népújság (Marosvásárhely) 20 ezer, Szabadság (Kolozsvár) 15 ezer, Bihari Napló (Nagyvárad) 10 ezer, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti) 15 ezer, Jelen (Arad) 5000, /hetilapok/ Brassói Lapok 10 ezer, Erdélyi Napló (Nagyvárad) 30 ezer, A Hét (Bukarest) 5000, Orient Expressz (Bukarest) 5000, Szilágyság /Zilah/ 10 ezer, /folyóiratok/ Művelődés (Kolozsvár) 1000, Cimbora 40 ezer, Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) 5000, Kalotaszeg (Bánffyhunyad) 3000 példány. Verestóy több túlzó adatot is közöl: "Összesen 250 diáklapot tartunk nyilván Minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága van. Ezenkívül 150 egyházi kiadvány jelenik meg magyarul, igaz, nem rendszeresen." /Tóth László: Aki Elena Ceausescu tudományos dolgozatait írta. = Magyar Szó (Újvidék), máj. 5./ Megjegyzés: Verestóy adatai nem felelnek meg a valóságnak, nincs 250 diáklap, sem 150 egyházi kiadvány, nincs minden nagyobb városnak és községnek külön magyar nyelvű újsága.1995. május 5.
A magyar fél nem vitatja a határokat, az "RMDSZ is többször hangsúlyozta, hogy nem a határkérdés a probléma, hanem a jelenlegi határokon belül élő magyar közösség helyzetének rendezése. A megoldást mi az autonómia különböző lehetőségeiben jelöltük meg." - fejtette ki Markó Béla, a Respublikának nyilatkozva. A himnuszról és a zászlóról készülő törvénnyel kapcsolatban hangsúlyozta: "Mi nem tudunk és nem is akarunk lemondani erről. A magyarországi szemlélőnek is el kell döntenie, hogy minket melyik nemzethez tartozónak ítél: a románhoz vagy a magyarhoz." Markó Béla elmondta még: "A két ország kapcsolataiban természetes, hogy beleszólunk a politikába, például az alapszerződések kérdésébe is, mert a mi sorsunkról van szó." /Respublika, máj. 5./1995. május 5.
Kolozsváron a Heltai Alapítvány működteti a Mikó Imre Közkönyvtárat, mintegy 40 ezer kötetes állománya van és 1500 beiratkozott olvasója. Pillich László felveti, hogy egyesíteni kellene a városban levő többi könyvtárakat, hiszen van a KMDSZ-nek, a MADISZ-nak, a Bolyai Társaságnak, a Collegium Transsylvanicumnak, az EMT-nek, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek és a Sajtóháznak is könyvtára. Egyre nehezebb több könyvtárat fenntartani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./1995. május 5.
Mircea Geoana külügyi szóvivő közölte, hogy a kormány a romák elnevezését tiganra /cigányra/ változtatta, hogy a cigányokat ne tévesszék össze a románokkal. /Esti Hírlap, máj. 5./1995. május 5.
Máj. 5-én Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSZ SZKT utolsó ülése a kongresszus előtt. Megvitatják az autonómia-tervezetet. /Magyar Nemzet, ápr. 6./1995. május 5.
Az RMDSZ képviselőcsoportja nevében Bárányi Ferenc frakcióelnök tervezetet nyújtott be az ún. zászlótörvény módosítására, amely kiiktatná az idegen államok zászlajának kitűzésével kapcsolatos korlátozásokat. Az Európai Unióban nincsenek ilyen korlátozások, érvelt a képviselő. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./1995. május 5.
Romániának nincsenek fenntartásai az ET 1201-es ajánlásával kapcsolatban, az egyedüli fenntartást a 11. cikkely okozza, ismertette Mircea Geoana külügyi szóvivő a külügyminisztériumi állásfoglalást. /Szabadság (Kolozsvár), máj . 5./1995. május 5.
Vacaroiu miniszterelnök javaslatára máj. 5-én Iliescu elnök két új minisztert nevezett ki: a kulturális tárcát Marin Sorescu költőtől Virgil Marginean festőművész vette át, a kereskedelmi miniszter posztján Cristian Ionescu helyébe Pezru Crisan közgazdász doktor, a Romanoexport eddigi vezérigazgatója került. Mindketten kijelentették, hogy egyetlen politikai párthoz sem tartoznak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./ 1995. május 6.
Máj. 6-a és 19-e között Csíkban és Gyergyóban tart bérmakörutat Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./1995. május 6.
Granasztói György egyetemi tanár 1990-től 1994-ig Magyarországot képviselte az Európai Unióban, a NATO-ban és Belgiumban. Antall József eszmevilágához állt közel, aki a magyarság sorsa iránti elkötelezettséggel készült szerepére. Ennek a szellemiségnek most kisebb az időszerűsége. "A magyar társadalomban súlyos csorbát szenvedett a történeti tudat és sok minden elszivárgott belőle." Granasztói György maradt volna a választás után, de Kovács László külügyminiszter elfogadhatatlannak tartotta, hogy ő az MDF listáján indult. Ezért azután leváltották. Oroszországnak és Romániának például rossz a nemzetközi megítélése, de kiváló a diplomáciája. - Az alapvető nemzeti értékeinkhez ragaszkodni kell. "A mai hazai destruktív szemléletek azzal a veszéllyel járnak, hogy a külföld feltételezett, kivívni óhajtott rokonszenve miatt akkor is alkut kötünk, amikor nemzeti érdekeink már régen megálljt parancsolnak." /Magyar Hírlap, máj. 6./ 1995. május 6.
Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ 1995. május 6.
A Bolyai Társaság máj. 6-án Kolozsváron ünnepséggel emlékezett meg Bolyai Tudományegyetemről. Horváth Andor egyetemi adjunktus, a Bolyai Társaság elnöke köszöntője után az egyetem egykori professzorai - Balogh Edgár, Bodor András, Dóczy Pál, Gáll Ernő, Kerekes Jenő, Imreh István - idézték fel az emlékeket. Balogh Edgár felhívta a figyelmet, hogy nem az alapításra, hanem a névadás aktusára kell emlékezni, hiszen 1945-ben a Groza-kormány az 1872-ben létesített, 1918-ban Szegedre költöztetett, 1940-ben visszatelepült Ferenc József Egyetemet törvényesítette, tehát a névadás és a jogfolytonosság kapott újra törvényes keretet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./1995. május 6.
Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke felszólította a titkosszolgálatot, tájékoztassák a közvéleményt, kik állnak azon román politikusok mögött, akik az 1201-es ajánlás elfogadására szavaztak. Tudor ezt hazaárulásnak nevezte. /Népszabadság, máj. 6./