udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2921
találat
lapozás: 1-30 ... 1171-1200 | 1201-1230 | 1231-1260 ... 2911-2921
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. június 19.
Az Magyar Demokrata Fórum /MDF/ kettészakadásáról, a kiváltakból alakult Magyar Demokrata Néppártról /MDNP/ kérdezte Németh Tünde Lezsák Sándort, az MDF elnökét. Az 1994-es választási vereség után a személyi ellentétek és a stílusbeli eltérések eléggé durván előjöttek, fejtette ki Lezsák Sándor. Szabó Ivánék inkább a liberalizált gazdaságban látták a kitörést. Az MDF egyébként nem szakadt szét, pusztán a frakcióból vált ki egy csoport. "Egy hónappal a történtek után ez bízvást kijelenthető, ugyanis az eddigi adatok szerint kevesebb mint ezer ember vált ki az MDF-ből." A belépések közben nagyrészt ellensúlyozták a kilépőket. Viszont így gyöngült az ellenzék. Mi a véleménye Vitányi Iván március 16-án a képviselőházban tett kijelentéséről, miszerint "a nemzet az a tízmillió állampolgár, akik között élünk", tette fel a kérdést a lap munkatársa. Ez "olyan felháborító kijelentése volt mind Vitányi Ivánnak, mind Horn Gyulának, mely az érvényben levő magyar alkotmány szellemiségével ütközik." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún- 19./ 1996. június 19.
Székely Kecskés János fejtette ki gondolatait a Magyarok IV. Világtalálkozóján a nemzeti stratégiáról, köszönetet mondva a Magyarok Világszövetségének, hogy vállalta a nemzeti stratégia munkájának vezénylését, amelyet a hatalomnak kellene megtenni, de az nem teszi. "Nagyon fontos a nemzeteszményről, nemzettudatról előadásokat tartani, amelyeket tudományos igénnyel ki is kell dolgoznunk. Halaszthatatlan e teendőnk, hiszen hazánkban összeállt egy olyan szellemi szekértábor, amelynek tagjai nagy publicitást kapó munkásságukban a nemzettudat alapját támadják. Áttételesen a nemzet objektív, intézményes létét vonják kétségbe. Azt tartják: egzakt módon nem lehet a ?magyar? tartalmat meghatározni, ezért az nem is létezik. Nem létező nemzetnek pedig miként is lehetne nemzettudata?" "Álláspontjukat illenék legalább olyan alapos monográfiákkal megcáfolni, mint amilyenre ők nem sajnálják a fáradtságot..." A közvélemény-kutatási adatok szerint "a hazai lakosságnak csupán hat százaléka érzékeny a nemzeti sorskérdésekre, és csak ugyanennyi tartja fontosnak a sajtószabadságot is, akkor már ott tartunk, hogy újjá kell teremtenünk a nemzetet. Ebben is segíthet ez a műhelymunka..." /Székely Kecskés János: Országirányító háttérpaktumok helyett nemzeti stratégiát. Az összeomlás fenyegetettségében a magyarság hosszú távú vezérlőelveit szükséges megfogalmaznunk. = Új Magyarország, jún. 19./1996. június 20.
Jún. 20-án Kolozsváron Markó Béla elnök részvételével ülést tartott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Megállapították, hogy az RMDSZ országos szinten megőrizte eddigi helyét a román politikai alakulatok rangsorában. Ez azonban nem feledteti azt, hogy jelentősen csökkent az RMDSZ-re leadott szavazatok száma. A jelenség okait fel kell tárni, és meg kell hozni az ebből adódó intézkedéseket, erről lesz szó az SZKT ülésén is. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Takács Csaba ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a Kolozsváron kialakult helyzet nem írható az RMDSZ politikai döntéseinek számlájára. Az RMDSZ előzetes tárgyalásai nem voltak eredményesek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21., 807. sz./1996. június 20.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatot adott ki, ebben tisztázta, hogy Kovács László kijelentését /Magyarországnak nem áll szándékában "feláldozni" a szomszédos országokban élő mintegy kétmilliós magyarságot, mint ahogy Budapest nem kívánja "feláldozni" a 10,5 millió magyarországi lakost a környező magyarság vélt érdekeiért/ az MTI jún. 10-i tájékoztatása szó szerint idézte. Tőkés László a Magyarok IV. Világkongresszusán jún. 15-én tartott beszédében joggal bírálta ezt a kijelentést. Erre reagálva Kovács László jún. 16-án azt állította, hogy Tőkés László az MTI téves tájékoztatását ürügyként használta fel a személye elleni "durva" és a "magyar külpolitika elleni megalapozatlan támadásra". Tőkés László válasza: a külügyminiszter a téves számadatot nem korrigálta, az anyaországi és határon túli magyarság érdekeit szembeállító kijelentéseit sem vonta vissza. A püspök sajnálatosnak tartja, hogy Kovács László nehezen viseli el a kritikát. Tudomásul kellene venni, hogy a határon túli magyarság fokozódó aggodalommal követi Magyarországnak a velük kapcsolatos politikájának alakulását. Elfogadhatatlanok Törzsök Erikának, a HTMH alelnökének Kárpátalján tett kijelentései, vagy Horn Gyula miniszterelnöknek a Magyarok Világkongresszusán tett némely megállapítása. - Cselekvő, konstruktív magatartásra van szükség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./1996. június 20.
Üdvösnek tartanám, ha a jövőben a határon túli magyar vezetők, amennyiben a sajtón keresztül hallanak egy magyarországi nyilatkozatot, előbb ellenőrizzék annak pontosságát. Az adott esetben is célszerű lett volna, ha Tőkés László először kérdést tesz fel Kovács László külügyminiszternek. Akkor talán nem kellett volna ilyen drámai módon cáfolni a Magyarok Világkongresszusán olyan dolgokat, amelyek a valóságban nem hangzottak el. - így reagált Tabajdi Csaba államtitkár Tőkés László püspök nyilatkozatára. Tabajdi nem tartja célravezetőnek, hogy a határon túli magyarok néhány vezetője radikálisabb Budapesttel szemben, mint Bukaresttel. /Magyar Nemzet, jún. 20./ 1996. június 20.
Jún. 20-án Bukarestbe érkezett Lakos László földművelésügyi miniszter, eleget téve román kollégája, Valeriu Tabara meghívásának. Jún. 21-én a két miniszter tárgyalt, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar vendéget. Lakos László jún. 22-én és 23-án Brassó, Kovászna és Maros megyében felkeres mezőgazdasági intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./1996. június 20.
Nagyváradon jún. 20-án megalakult a 31 tagú helyi tanács, amelyben az RMDSZ 8 helyet szerzett meg, az egyik alpolgármester pedig Kapy István, az RMDSZ jelöltje lett. Megyei tanácsi alelnöki tisztséget nem tudott szerezni az RMDSZ. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 21., 807. sz./1996. június 20.
Jún. 20-a kettős ünnep volt az Erdélyi Református Egyházkerület történetében: ezen a napon a Farkas utca templomban felszenteltek 53 lelkipásztort és felavatták a kolozsvári Diakóniai Központot. A lelkészek szentelésén megjelent Tőkés László püspökön kívül több magyarországi református püspök. Dr. Csiha Kálmán kolozsvári püspök kifejtette, hogy az egyháztól elvették iskoláit, kórházait és egyéb javait, ezért nem tud létezni a külföldi egyházak segítsége nélkül. Mindazokat kitüntetették a Magister Ecclesiae Reformatae Transsylvaniensis címmel. A Diakónai Központ főigazgatója, dr. Bustya Endre elmondta, hogy a központban van több konferenciaterem,a vendégszobákban 160 személyt lehet elszállásolni, könyvtár, orvosi rendelők, várószobák, patika, raktár, ebédlő, konyha és mosoda. A Diakóniai Központ feladata a gyengék gyámolítása, gondoskodást nyújtani a segítségre szorulóknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29-30./1996. június 20.
A budapesti székhelyű European Roma Rights Center /Európai Roma Jogvédő Központ, az Európában élő romák emberi és polgári jogait kutató nemzetközi intézet/ jelentést készít azokról a jogsértésekről, rendőri atrocitásokról. pogromszerű támadásokról, melyeket a romániai cigányság közösségei szinte napról napra elszenvednek, közölte Szente Veronika, az ERRC tényfeltáró munkatársa. A romák elleni jogsértés tipikus esete, hogy lakhatási engedély hiánya miatt rendőrtámadások érik őket. Legutóbb például, jún. 6-án Bukarest colentinai kerületében élő cigány közösséget támadott meg mintegy 50 lőfegyverekkel és botokkal felszerelt rendőr, akik - házkutatási engedély nélkül - behatoltak az épületekbe, bántalmazták az ott tartózkodókat, a nőket és gyermekeket is. A rendőrségen 20-150 ezer lej bírságot szabtak ki rájuk. Õket évtizedekkel ezelőtt egy építkezés munkálatainak elvégzésére telepítették Bukarestbe. az építkezések megszűntek, a romáknak nem adtak lakhatári engedélyt, a hatóságok zaklatással igyekeznek megszabadulni tőlük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./1996. június 20.
Jún. 20-án Nagyváradon, az RMDSZ székházában átadták a Bocskai Szövetség 1996. évi díjait. A díjat, amellyel azoknak a munkásságát kívánják méltányolni, akik különösen sokat tettek a határon kívüli magyarság érdekében, Kreczinger István, a szövetség elnöke adta át Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Püski Sándor könyvkiadónak, a Duna Televíziónak adott díjat Sára Sándor vette át, a negyedik díjazott, a Hollandiában élő Marácz László nem tudott részt venni az ünnepségen. Az előző évben dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségvédelmi szakértő, dr. Csapó József, az RMDSZ szenátora és Szűrös Mátyás részesült a megtiszteltetésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ Dr. Marácz László az amszterdami egyetem docense hollandul írt könyvet A magyar fordulat /Hongaarse kentering / címmel /Uitgeverij Aspekt, Nieuwegedein, 1995/. A szerző könyvében bemutatta a változó magyarság-képet majd Trianon előzményeiről és hatásáról, a veszteségekről írt, eljutva a jelenlegi helyzetig. Marácz könyvéhez Tőkés László írt előszót. /Dr. Palotás Zoltán: "A magyar fordulat". Geopolitikai elemzés Közép-Európából. = Magyar Szemle (Budapest), 5. szám/ Marácz Lászlót a haza foglalkoztatja a távolban - történészként és nyelvészként. Munkájával új érveket, másfajta nézőpontot szolgáltat a Kelet-Európával foglalkozó szakembereknek. Akadtak Amszterdamban is olyanok, akik támadták ezt a könyvet. Akadtak román kollégák Hollandiában is, akik fő-és katedravesztésre ítélnék Marácz Lászlót, ezen nem kell csodálkozni. Az már kellemetlenebb, hogy a magyar közösségen belül sem az értelmező vita, hanem a megosztó elfogultság tör utat magának. Rövidesen napvilágot lát a mű angol nyelvű változata. /Egy könyv és egy tudós védelmében. = Világlap (Magyarok Világszövetsége lapja, Budapest), jún. /I. évf., 3. sz./ Marácz László 1960-ban született Utrechtben, második generációs magyar. Szülei 1956-ban kerültek nyugatra. Tanulmányait Groningenben végezte, jelenleg az Amszterdami Egyetem Kelet-Európai Intézetének docense és nyelvész. 1979-től egyik tanára Szabó T. Ádám, aki révén megismerte az erdélyi valóságot. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események után tüntetést szervezett a hágai román nagykövetség előtt. Amikor Tőkés Lászlót életveszélyesen megfenyegették, újabb tüntetést szervezett a nagykövetség előtt, Tőkés László védelmében. 1995 végén megjelent könyvének a többszörös tabugyűrű megtörése, az igazság kimondása volt a célja. 1996. jan. 13-án az NCR Handelsblad holland napilap pozitívan írt a könyvről, ezzel a támadások lavináját indította el. /Laudatio Marácz László tiszteletére /részlet/. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./1996. június 20.
Kolozsváron, immár saját székházában tartotta meg évi közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, jelen volt Erdély minden tájegységének képviselője. Elnöki beszámolót Pozsony Ferenc tartott, beszámolt a székház rendbehozataláról, a társaság archívumának és adattárának létrehozásáról, a társaság kiadványairól, a pályázatokról, a szakmai vándorgyűlésekről, végül a Kárpát-medencében élő néprajzkutatók nyári szemináriumáról, amelyet Illyefalván rendeznek meg. A népszokáskutatás időszerű faladatai Erdélyben gyűjtőcímmel hangzottak el az előadások. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos /Kolozsvár/, dr. Balázs Lajos /Csíkszereda/, Nagy Olga /Kolozsvár/, Barabás László /Marosvásárhely/ és Pozsony Ferenc. A közgyűlésen köszöntötték a 75 éves Nagy Olga népmesekutatót és a 70 éves Kossuth-díjas Kallós Zoltán zenefolkloristát. /Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./1996. június 20.
Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormány ne tegye függővé tetteit attól, hogy mit csinálnak szomszédjai. A magyar kormány képviselje az összmagyarságot. Bennünket persze elsősorban a román kormány képviseljen, de amennyiben ezt nem teszi, akkor a magyar kormány tegye ezt gyámként. - nyilatkozta az Új Magyarországnak Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt tiszteletbeli elnöke /Új Magyarország, jún. 20./1996. június 20.
Végh Antal a szokott durva hangú kirohanását intézte a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ és elnöke, Csoóri Sándor ellen. Az első mondata: "Megint összeült jó néhány - Nyugaton megtollasodott és bölccsé vált - ?díszmagyar? . És így tovább: hazafias sóder, ehetetlen a magyar nép számára. Az MVSZ: világhakni-brigád... /Végh Antal: S mégis, magyarnak számkivetve... = Népszava, jún. 20./1996. június 21.
Jún. 21-én utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetőben a jún. 19-én elhunyt Balogh Edgárt. Végakaratának megfelelően Jakab Gábor temette, a római katolikus egyház szertartása szerint. A Magyar Írók Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége nevében Czine Mihály irodalomtörténész, a Korunk és a Romániai Írószövetség nevében Kántor Lajos tartott gyászbeszédet, választott szülőfaluja és falusfelei részéről Ilkei Árpád unitárius lelkész búcsúztatta. Koszorúval rótta le kegyeletét az RMDSZ nevében dr. Kötő József, a magyar nagykövetség nevében Alföldi László, a HTMH és Tabajdi Csaba államtitkár nevében Bálint-Pataki József. A sírnál Dávid Gyula, az EMKE elnöke, valamint Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése búcsúzott az elhunyttól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./1996. június 21.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 21-én fogadta Lakos László földművelésügyi minisztert, aki Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter meghívására érkezett Bukarestbe, négynapos látogatásra. Előzőleg a két tárcavezető tárgyalt az együttműködésről. /Magyar Nemzet, jún. 22./ 1996. június 21.
Az első világháború után először Kolozsváron alakult meg a református diákegyesület, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/, Az 1945/46-os tanévben újjászervezték, 1948-ig, feloszlatásáig négy konferenciát tartott. Az IKE 1990-ben újra feltámadt. 1993. dec. 11-én Illyefalván fogadták el az Erdélyi IKE alapszabályzatát, melynek 16 fiókszervezete van. 1994-ben hivatalosan is bejegyezték az IKÉ-t. 1990-ben született meg lapjuk, a Kiáltó Szó, amely anyagi problémák miatt 1995-ben megszűnt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./ 1996. június 21.
A megfélemlítés a célja a tanárok, iskolaigazgatók leváltásának, nyilatkozta az Új Magyarországnak Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási szakértője. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a sajtó, így a Háromszék tiltakozása, a képviselők interpellációi elérték céljukat, a felmentési hullámot leállította a tanügyi vezetés. /Új Magyarország, jún. 21./1996. június 21.
A Párizsban élő Méray Tibor újból támadta a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/, a Magyarok IV. Világkongresszusát "úgynevezett világkongresszusnak" nevezte, melyen Csoóri Sándor kijelentette: a Világszövetség nem akar háborúskodást a kormánnyal. "Minekutána beosztottjai, a pártokon felül álló világszövetség vezető tisztségviselői több mint két esztendeje gyalázkodó cikkek és nyilatkozatok sorozatával heccelik olvasóikat-hallgatóikat a törvényes kormány ellen és szórják a sót a határon túli magyarok jogos keserűségének sebeire...". Az MVSZ évi 180-200-230 millió forintot kapa kormánytól - a magyar nép pénzéből, írja Méray. Ebből a pénzből meg lehetne menteni néhány óvodát, iskolát... /Méray Tibor: Siker. = Népszava, jún. 21./1996. június 22.
A helyhatósági választások eredményét közzétették, ez még némileg módosulni fog. A pártok sorrendje:- polgármester-választás : Szociális Demokrácia Pártja /SZDP, vezető kormánypárt/ 868 polgármester, Demokratikus Konvenció /DK, ellenzéki tömörülés/ 320, Szociáldemokrata Unió 447, függetlenek 258, RMDSZ 139, Szocialista Munkapárt 104, Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 141, Demokratikus Agrárpárt 178 polgármester, - helyi tanácsosok: DK 6530 tanácsos, SZDP 9480 tanácsos, Szociáldemokrata Unió 5952, RMDSZ 2445, függetlenek 1727, Szocialista Munkapárt 2525, RNEP 2045, Agrárpárt 2352 tanácsos, további pártok színeiben lett még 6675 fő tanácsos,- megyei tanácsosok: DK 307 tanácsos, SZDP 290, RMDSZ 602 561 szavazat, 133 tanácsos, RNEP 90, Szocialista Munkapárt 98, Nagy-Románia Párt 71, egyéb pártok színeiben is választottak tanácsosokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ 1996. június 22.
A Firenzében megtartott Európai Unió-csúcs jún. 22-i munkálatain jelen voltak a társult országok kormányfői, Romániát Ion Iliescu elnök és Teodor Melescanu külügyminiszter képviselte. Iliescu elnök kiemelte, hogy nemcsak a társult országok óhajtják a csatlakozást, hanem maga az Európai Unió is érdekelt abban, hogy ezek az országok - mint a gazdaságilag fejlett országok információ- és technológia-áradatának nagy felvevő piacai - az érdekszférájába kerüljenek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./