udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 331-360 | 361-390 | 391-420 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. január 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa jan. 24-én döntött arról, hogy támogatja az RMDSZ és az SZDP között tervezett együttműködési megállapodás megkötését és elfogadta a megállapodás tervezetét, amelyről a hét végén tárgyalnak a kormánypárttal. Egyhangú döntés született. A tanácskozásról hiányzott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Mediafaxnak úgy nyilatkozott: az elkövetkező napokban a két politikai alakulat véglegesíti az együttműködési megállapodásba foglalandó célkitűzéseket, és lehetséges, hogy már a jövő hét folyamán aláírják a dokumentumot. /Döntöttek az egyezmény felújításáról. Az RMDSZ és az SZDP már jövő héten aláírhatja az új megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 26.
A szokásos pénteki videokonferencián Adrian Nastase kormányfő ismételten arra kérte a magyarlakta megyék prefektusait: hozzanak létre úgynevezett "megyei monitorizáló bizottságokat", amelyek ellenőrzik a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar egyezmény előírásainak betartását és jelentik a felettes szerveknek a felmerülő különleges problémákat. A miniszterelnök arról tájékoztatta a prefektusokat, hogy jan. 23-án a kormány illetékesei "felméréseket" végeztek a Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Kovászna megyében működő irodákról és kiderült: a magyar igazolvány kiadásával kapcsolatosan néhány mozzanat Románia területén történik. Példaként a Kolozs és Kovászna megyében működő információs irodákat hozta fel. Nastase szerint egyes magyar vezetők sajátos módon értelmezik a memorandumban foglaltakat. Bejelentette: folytatódik az információs irodák működésének monitorizálása. A kormány álláspontja szerint ha ezekben az irodákban nyomtatványokat töltenek ki, iratokat, kéréseket továbbítanak, az az egyezmény megszegését jelenti. /Monitorizálják az infoirodákat. Nastase: rendellenességek merülhetnek fel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 26.
Az információs irodákban végzett tevékenység teljes mértékben megfelel a román–magyar megállapodásban rögzítetteknek. Az RMDSZ továbbra is ezt az álláspontot képviseli a Szociáldemokrata Párttal folytatott tárgyalásokon - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Jan. 25-én is volt egy ilyen jellegű beszélgetés a kormánypárt képviselőivel. Takács hangsúlyozta: a kormánypárttal folytatott további egyeztetések azonban semmilyen formában nem fogják módosítani az információs irodák által ellátott feladatokat. - Az RMDSZ szívesen ad tájékoztatást arról, hogy milyen tevékenységet folytatnak a közreműködő irodákban. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy mindenféle ellenőrzésekkel zaklassák a különböző RMDSZ-szervezeteket. Az RMDSZ politikai szervezet, s az nagyon kényes és veszélyes kérdés, hogy mindenfajta ellenőrzést akarnak végezni nálunk - jelentette ki az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Sz. K.: Takács: Betartják az egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 26.
A kedvezménytörvény megalkotását nem a magyar kormány kezdeményezte, hanem a határon túli legitim magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezleten — hangzott el pénteken Budapesten a Magyar–Amerikai Koalíció, valamint a Duna Televízió szervezte nemzetközi sajtótájékoztatón. Az eseményen jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki elmondta: a törvénynek nincs diszkriminatív jellege, a magyar közösségekkel szemben alkalmaztak diszkriminációt az elmúlt 80 évben Romániában, Csehszlovákiában és a Szovjetunió egyes tagországaiban. Megemlítette: Magyarországon "keresztyénellenes kurzus" kezdődött és az "utódkommunisták nyílt levelekben oktatják ki az egyházakat". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 26.
Az Európa Tanács strasbourgi ülésszakán, a jogi és emberi jogi bizottságban bejelentették: Erik Jürgens holland képviselő február–március folyamán Budapesten, Bukarestben és Pozsonyban tájékozódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos helyzetről. Ezzel összefüggésben Tabajdi Csaba (MSZP), a magyar delegáció tagja emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy az anyaország anyagilag támogatja a határain túl élő kisebbséget. Kurucsai Csaba, a magyar delegáció másik tagja a romániai csángók helyzetével foglalkozó kérdést tett fel Walter Schwimmernek. Az Európa Tanács főtitkára válaszában a miniszteri bizottság korábbi határozatát nyomatékosan megerősítve kiállt a csángók szabad nyelvhasználata mellett minden területen. /Tájékozódik az Európa Tanács a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 26.
Deáky András /Gyimesbükk/ RMDSZ-elnök jelezte, hogy a jan. 24-i bákói Monitorul szerint Csíkszeredából két RMDSZ-megbízott készült Gyimesbükkbe átvenni az addig előjegyzett 70 igénylő kéréseit magyar igazolványra. A lap szerint az igénylők életkora 3-75 év között van, s legtöbbjük érzelmi okokkal indokolja igényét. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének is joga van kéréseket elfogadni, de Borto Andrei, a bákói szervezet elnöke szerint még senki nem tett le igénylést az irodájukban, bár sokan érdeklődtek, mit kell tenniük az igazolvány megszerzéséhez - így a Monitorul. Kóstelekről jelentkezett Salamon Antal plébános, hogy egyházközségben is léteznek igénylők, de nincs kihez forduljanak. Gyimesbükkön több mint 150-en jegyeztették elő magukat magyar igazolványra. /Magyar igazolvány igénylők Bákó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ 2002. január 26.
Richard Armitage amerikai külügyminiszter–helyettes a NATO–bővítés kapcsán több nagy európai újságnak azt nyilatkozta, hogy "a balti államok komoly esélyesnek tekinthetők", ugyanakkor sejteni engedte, hogy a többi hat jelölt — köztük Románia — még nem számíthat a NATO–tagságra. Joseph Ralston tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka jan. 22–ei romániai látogatása után elmondta: Románia az elmúlt hat év alatt rendkívüli haladást ért el, de ezzel még nem teljesíti a tagsági követelményeket. Romániának tovább kell csökkentenie a hadsereg létszámát, hogy így pénzeszközöket szabadítson fel fejlettebb haditechnika beszerzésére és a jobb kiképzésre. /NATO–bővítés Románia nélkül? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./2002. január 26.
A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga közös jelentését ismertette a lap. Az anyanyelvi oktatás igényét erőszakosan elfojtó, megfélemlítő visszaélésekről a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvénytelen következtetésre jutott, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények jogtalanok. A jelentés további fejezetei szerint a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak, használja a csángó dialektust, ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést jelent, mert rendszeres asszimiláció folyt a csángók körében. A csángók úgynevezett román eredete hivatalos doktrínává lett, s elutasítják a mindegyre zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági igényeit. Az emberi jogok felől vizsgálva: bármilyen kevesen is legyenek a csángók, alkotmányos és törvényes joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási rendszeren belül. A jelentés részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen nyelvnek is tekinthető a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. A csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegből átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik. A román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthető és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 főnyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a romániai örmény kisebbségnél (2023). A magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítői a gyermekek megfélemlítését és a tanerők ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelően eljárni. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint. A népszámlalás még megfordíthat mindent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ 2002. január 26.
Színházi vita Kántor Lajos eddig hallgatott, most megszólalt a színházi vitában. Idézte régebbi írását, ebben már feltette a kérdést, hogyan lehet visszacsalogatni a nézőket a színházba. A kolozsvári színházi vitában ott van mindkét félnek a tévedése, hogy a kétféle színházszemléletet kizárólagosan állítják szembe egymással. Szerinte jó megoldás lenne egy művészszínházi műhely egy megfelelő stúdióteremmel, és emellett tovább működjön a nagyteremben az a társulat, amelyik az átlagigények kielégítését vállalja fel. "Ízlésem és színházkultúrám alapján egyértelműen híve vagyok annak a színjátszásnak, amelyet ma nálunk elsősorban Tompa Gábor képvisel és valósít meg — viszont látom az egyoldalúságát is annak a színházvezetésnek, amelyik műsorpolitikájában nem biztosít megfelelő teret a nagyközönség számára játszott daraboknak." Kántor elismerte, milyen gazdag a kolozsvári társulat tehetségekben. /Kántor Lajos: Egy évtizeddel az ünnep után (A kolozsvári magyar színház újabbkori történetéhez). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 26.
Ötven székelyudvarhelyi művész tüntetett jan. 25-én Székelyudvarhelyen, tiltakozásképpen az ellen, hogy az intézmény nem kapott pénzt a helyi költségvetésből. A Tomcsa Sándor Színtársulat és az Udvarhely Táncegyüttes tagjai a székelyudvarhelyi tanács azon döntése ellen tiltakoztak. Elekes Gyula, az udvarhelyi művelődési ház igazgatója kijelentette, hogy a helyi önkormányzat által kiutalt 1,5 milliárd lej alig márciusig elegendő. Az épületben színház, táncegyüttes és három kórus működik. Az intézménynek 55 alkalmazottja van, bérük kifizetésére hozzávetőlegesen 3,7 milliárd lej szükséges. A megmozdulás alatt Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtés folyik a művészek tiltakozásának támogatására. /50 művész tüntetett Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./2002. január 26.
Közel két éves hanyatló időszaka után, 2000. nov. 10-12. között hamvaiból támadt fel a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ). A szervezet nem is olyan rég a romániai magyar középiskolások legitim képviselete volt, több mint 70 tagszervezettel rendelkezett az ország különböző városaiban. Mostanra már csak 11, lelkes aktivistákat felölelő Diáktanáccsal kezdhette a megújulásta. A Kongreszszus jelentette a megújulás első fázisát, amelyet a rendezvényekben és sikerekben gazdag 2001-es év követett. Gondot jelentett a MAKOSZ-on belüli nehézkes információáramlás, ezért létrehozták az egykori MAKOSZ-közlöny, a CSINGURU elektronikus változatát. Most az információk gyorsabban jutnak el a tagszervezetekhez, így időben fel tudják azokat dolgozni. Az elektronikus levelezőlista már 80 ifjúsági vezetőnek biztosítja a legfrissebb információkat, illetve nagyban segíti a Diáktatanácsok és az országos vezetőség közötti kapcsolattartást. Tavaly márciusban Országos Szórványtalálkozót tartottak, a Besztercei Magyar Diáktanács szervezésében. A szórványban élő magyar ifjúsággal kapcsolatos problémák és lehetőségek kerültek megvitatásra. Újabb országos képzésre került sor Sepsiszentgyörgyön,. Ápr. 6-8. között. A MAKOSZ részt vett a Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia IX. kurzusának megszervezésében. A IX. KÖDAK-kurzus 3 hétvégéből állt. A hallgatók a megmérettetések és próbák után mindnyájan kitűnő eredménnyel zártak. Szeptemberben tartották a IX. Diákönkormányzati Szabadegyetemet (DÖKSZAB), melynek szervezésében az Állampolgár Menedzser Egylet mellett a MAKOSZ és a KÖDAK is részt vett. A rendezvények szervezése és a folyamatos kapcsolattartás mellett 2001-ben számos fórumon, találkozón, konferencián képviseltette magát a MAKOSZ. Az országos rendezvények szervezése mellett a 15 MAKOSZ tagszervezet helyi szintű tevékenysége számos kulturális és szabadidős program megvalósítására terjedt ki. /A megújult MAKOSZ egy év távlatában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./2002. január 26.
Jan. 25-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Kondorosi Vilma festőművész első kolozsvári kiállítása. A képeken kimutatható a tanítómester, későbbi élettárs, Miklóssy Gábor hatása is. /Sándor Boglárka Ágnes: Az életigenlés művésze. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 26.
Haller József grafikus és festőművész alkotásaiból nyílik tárlat jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A rendezvényen bemutatják a művészről szóló, a Mentor Kiadónál megjelent monográfiát is, amelyet Banner Zoltán művészettörténész írt. /Tárlat és könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./2002. január 26.
Budapesten a Bethlen Gábor Alapítvány Tamási Áron-díjban részesítette tavaly nov. 5-én Nagy Pál irodalomtörténészt. A laudációt Sütő András mondta, most olvashatjuk a szövegét. Nagy Pál egyetemi hallgatóként 1946-ban Gálfy Zoltán teológussal együtt feltámasztotta az 1944-ben megszűnt Ifjú Erdély című folyóiratot. Sütő Andrástól is kértek lapjukba írást. A jórészt betiltott, üldözött magyar szellemóriások mellé szegődött Nagy Pál is. A népi- nemzeti vonulat nagyjaitól semmilyen marxista kurzus el nem tántoríthatta. Illyés Gyula, Veres Péter, Kodolányi vonzáskörében írta cikkeit, tanulmányait. Nagy Pálnak az lett egyik bűne, hogy György Lajos tanárának emberi becsületét, szakmai kiválóságát vette védelmébe. Az Úr a Lenin-fiúknak szabad rablást engedélyezett Erdélyben. Elrabolták és börtönbe zárták Márton Áron püspököt, becsület- és szellemirtást végeztek a magyar egyetemen. Nagy Pált a eltávolították az egyetemről, a magyar tanszékről. Később magyartanár lett, szerkesztői munkát vállalt Marosvásárhelyt, bukaresti folyóiratnál s végül, nyugdíjaztatásáig Sütő lapjánál. Nagy Pál irodalmi tanulmánykötetei értékesek. Tamási Áronnak az a két posztumusz esszégyűjteményét szerkesztett és ellátt a jegyzetekkel. /Sütő András: Örök szolgálatban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./ 2002. január 27.
Jan. 25-én Kolozsváron ünnepelték a Napsugár című gyermeklap 45 éves születésnapját. Az 1957-es megalapítása óta olyan írók, költők, grafikusok művei jelentek meg a lapban, akik az erdélyi magyar irodalmi és képzőművészeti élet jeles képviselői. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket. Ez a húszezres példányszámú gyermekfolyóirat szeretne elhatárolódni a divatos magazinoktól, és továbbra is szándékában áll fenntartani az évtizedeken át kiharcolt színvonalat. A főszerkesztő asszony beszámolt a Napsugár egyéb tevékenységeiről is, a gyerekek és pedagógusok számára szervezett nyári táborokról, a Kárpát-medence többi magyar nyelvű gyermeklapjaival tartott kapcsolatairól, valamint a különböző kötetek megjelentetéséről. /Köllő Katalin: "Vigyázz reájuk, hatalmas világ ..." 45 éves a Napsugár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2002. január 27.
Mezőfényen az elmúlt 10 év során nem fordult még elő egyszer sem, hogy több gyerek született volna, mint ahányan elhunytak egy év alatt. A legkritikusabb esztendő ebből a szempontból az 1994–es volt, amikor is 22 lélekkel csökkent a község lakossága. Az 1989–es fordulat utáni népességcsökkenéshez azonban a legnagyobb mértékben a Németországba való kitelepülés járult hozzá, hiszen jelenleg körülbelül négyszáz volt mezőfényi él Nyugaton. Ők német állampolgárok ugyan, de a legtöbben megtartották házaikat a községben, és ide járnak nyaralni. /Mezőfény: Az utóbbi tíz év demográfiai adatai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./2002. január 27.
Tavaly dec. 17-én, Sepsiszentgyörgyön elhunyt Zsoldos Árpád színművész. Mindössze három évig játszott Szatmáron, de ennek ellenére sokaknak maradandó élményt sikerült nyújtania. Akkoriban (a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején) találkozhatott a közönség egy nyíltszívű fiatalemberrel, Zsoldos Árpáddal. Meghalt egy vérbeli színész, aki három évig Szatmárnémetiben egy sivár tömbház tizedik emeletén lakott, akinek még bútorra sem tellett, és asztalt, ágyat a színházi kelléktárból kölcsönzött, aki kölcsönruhában reprezentált, akinek olykor ételre se telt, de zsíros kenyeret osztott a szegény gyerekeknek. /Zsoldos Árpádtól búcsúzunk (1933-2001). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./2002. január 28.
Eredménytelenül tért haza Bukarestből Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és Kelemen Atilla helyi RMDSZ-elnök, akik a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kétségbeejtő helyzete kapcsán kilincseltek a minisztériumokban. Bukarestnek azonban nincs szüksége az intézményre, sőt az elmúlt évben kifizetetlenül maradt béreket és számlákat sem hajlandó törleszteni. A színház személyzete egy hónapja semmi pénzt sem kapott. A Művelődésügyi Minisztérium nem csak hogy lemondott a két tagozattal rendelkező tekintélyes kultúrintézmény működtetéséről, de a tulajdonában lévő színház épületének állagmegőrzéséről sem akar gondoskodni. Razvan Theodorescu kultuszminiszter döntése visszamenőleg is érinti az intézményt és alkalmazottait. A városi tanácsban többségben lévő RMDSZ-frakció eldöntötte, kitart támogatási ígérete mellett, ami újabb tízmilliárd lejt jelentene a színháznak. Viszont ez is mindössze látszatmegoldás volna, hisz a minisztérium tulajdonában lévő épület állaga eléggé rossz, és sürgős javításra van szükség. /Szucher Ervin: Sikertelen bukaresti látogatás. Kilátástalan helyzetben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./2002. január 28.
A Romániai Magyar Szó közölte az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának tiltakozását Verestóy Attila szenátor nyilatkozata miatt, de úgy, hogy azonnal mellette hozta dr. Nagy E. József műegyetemi docens hozzászólását, aki bátran kiállt Verestóy Attila szenátor mellett, szembeszállva az udvarhelyszéki értelmiségiek egy csoportjának nyilatkozatával, nyílt levelével, akik a szenátor leváltását kérik az Udvarhelyszéki Felügyelő Testület éléről, mivel a szenátor nem fogja igényelni a magyar igazolványt. A levélíró azt sem fogadja el, hogy a magyar igazolvány az egész nemzettel való azonosulásé. /Dr. Nagy E. József műegyetemi docens: Igazolatlan magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./2002. január 28.
Néhány héttel ezelőtt indult Nagyszalontán aláírásgyűjtés, mellyel Tódor Albert polgármester leváltását, új választások kiírását kérik a hajdúváros elégedetlen lakói. A legfőbb elégedetlenséget a tömbházak fűtés nélkül maradása váltotta ki. /C. Patócs Júlia: Aláírásgyűjtés Nagyszalontán. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./