udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. február 8.
Anzik Albert, sárközújlaki nyugalmazott tanító, a helyi történelem lelkes kutatója arra készül, hogy kötet formájában kiadja emlékiratait. A könyv "Visszaemlékezéseim" címet fogja viselni, és a 73 éves szerző saját életén keresztül mutatja be benne Sárközújlakot. Anzik Albert — aki negyven éve kutatja a falu múltját — 1999-ben adta ki Sárközújlak történetét. Nevéhez fűződik a sárközújlaki temetők feltérképezése is. Könyvében két–háromszáz évre visszamenőleg felsorolja azokat a személyeket, akiknek szerepe volt a község gazdasági, kulturális, egyházi életének az alakulásában. /Fodor István: Sárközújlak. Anzik Albert emlékiratait készíti. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./2002. február 8.
A magyar álláspont szerint két út áll Szlovákia előtt: Európa, vagy a nacionalista káosz – közölte Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára azzal kapcsolatban, hogy a szlovák parlament elutasította a magyar státustörvényt. Németh szerint az elutasított státustörvény összhangban van az európai normákkal, így Szlovákia nem Magyarországgal, hanem Európával áll vitában. Németh közölte, európai fórumok megvizsgálták a magyar és a szlovák törvényt is, melyek előremutató trendnek minősítették a határon túli nemzetrészekre irányuló jogszabályalkotást. A magyar kormánynak semmi kétsége nincs afelől, hogy a státustörvény összhangban van az európai normákkal. Szlovákia nem Magyarországgal vitatkozik, mikor ezzel a váddal él, hanem Európával, a Velencei Bizottsággal, és saját magával is, mert Szlovákiának is van státustörvénye. /Németh: Európa vagy nacionalista káosz. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2002. február 9.
A Nemzetközi Valutaalap képviselői a Romániával folytatott tárgyalásokat megszakítva távoztak Bukarestből. Neményi József Nándor államtitkár, a Versenytanács alelnökét megerősítette: a román kormány több vállalásával adós maradt, a készenléti hitel következő, 100 millió dolláros lehívásához nem juthat hozzá Románia februárban. Az állam adós a nagy állami vállalatok magánosításával, az energetikai ipar korszerűsítésével és szerkezetváltásával, a legsúlyosabb gond az, hogy a Pénzügyminisztérium képtelen behajtani a legnagyobb adósok államkasszával szembeni tartozásait. Tovább súlyosbítja a helyzetet a 4,3 milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiány. /(m. j.): Irányváltást követel a Valutaalap. Neményi: Masszív privatizációt várnak el. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2002. február 9.
Febr. 8-án rövid látogatásra Romániába érkezett Zoran Djindjic szerb kormányfő. A politikust román kollegája, Adrian Nastase fogadta. A találkozón elhangzott: Románia támogatni fogja Jugoszláviát, hogy mielőbb az Európa Tanács tagjává váljon. Megegyeztek abban, hogy a két ország között szabadkereskedelmi szerződést írnak alá. /Djindjic szerb kormányfő Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2002. február 9.
Febr. 8-i videokonferenciáján Adrian Nastase kormányfő kifejtette: véleménye szerint az alkotmánymódosító javaslatnak az államelnök megválasztására vonatkozó részét nem kell személyre vonatkoztatni. Ion Iliescu különben sem vehet többé részt az államfő-választáson, mivel az alkotmány által előírt két mandátuma lejárt. Szerinte kétkamarás parlamenti rendszerre van szükség, a képviselőháznak és a szenátusnak más-más hatásköre kell hogy legyen. A kormányfő úgy nyilatkozott, a jelenlegi kormánynak kell kiigazítania a hajdani kormány tévedéseit. Példaként a resicabányai kombinátot, az Országos Befektetési Alapot (FNI) és a honvédelmi minisztérium által Gigi Becalinak eladott telkek ügyét említette. Adrian Nastase bejelentette: a kormány erkölcsi kártérítést biztosít a második világháború során (1940. szeptember 6. — 1945. március 6.) etnikai okok miatt üldözött személyek számára. Pénzt kapnak a külföldi koncentrációs táborokba deportált vagy kényszermunkára elhurcolt személyek. A szóban forgó személyek vagy feleségük/férjük havi 300 ezer lej kártérítésben részesülnek minden börtönben töltött évért. /K. O. Nastase: A múlt kormány tévedéseinek kiigazításán fáradozunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2002. február 9.
A Nagy-Románia Párt febr. 7-én kezdeményezést nyújtott be a képviselőházban az egykori Nagy-Románia helyreállítását sürgetve. A Besszarábia elnevezésű kezdeményezés felszólítja a román kormányt, támogassa a Pruton túl - a Moldovai Köztársaságban - élő románokat "a román nép újraegyesítéséhez kedvező nemzetközi konjunktúra távlatában". A PRM arra is felszólította a kormányt, dolgozzon ki nemzeti stratégiát a Moldovai Köztársasággal való integrációról a gazdaság, a kultúra, a tudomány és a sport terén, hogy ezzel biztosítsák "a román nép békés úton történő újraegyesítését természetes határain belül". A párt a román külügyminisztériumtól elvárja, hogy ellenőrizze, miként biztosítják a Moldovai Köztársaságban és az Ukrajnában élő románok jogait az anyanyelv használata, a kultúra, a vallásgyakorlás, az oktatás terén. A képviselőház elnöke szerint a jövő hét elején döntenek az indítvány tárgyalásának időpontjáról. /PRM-kezdeményezés Nagy-Románia visszaállítására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2002. február 9.
Tom Lantos magyar származású kaliforniai amerikai üzletember és politikus, az amerikai Kongresszus befolyásos tagja Washingtonban kijelentette: reméli, hogy az őszi prágai összejövetel után a NATO-t kibővítik és Romániai NATO-tag lesz. Tom Lantos az elmúlt napokban beszélgetést folytatott Iliescu elnökkel is, aki a hagyományos évi imareggelire érkezett Washingtonba. /Lantos úr Románia mellett. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./2002. február 9.
Toró T. Tibor parlamenti képviselő szerint nincsenek egészséges versenyfeltételek az RMDSZ-ben A sokszínűségnek meg kellene mutatkoznia, mind a döntések előkészítésében, mind a döntéshozatalban, s azután a végrehajtásban. A Reform Tömörülés nyolc éves múltra tekint vissza, de a gyökerei 1990-re tehetők, amikor az RMDSZ és az egész erdélyi magyar civil társadalom átalakult. A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének politikai csoportjából nőtt ki a Reform Tömörülés. "Nem engedményekre, kicsiny megegyezésekre, hanem szolid, törvényes alapra van szükségünk ahhoz, hogy saját sorsunkat kezünkbe vehessük." – jelentette ki Toró. Az egyezségek ugyanis időlegesek és bármikor visszavonhatók. Toró úgy látja, hogy egyre inkább elhatalmasodik az RMDSZ jelenlegi vezetőknél a kizárólagosságra törekvés szándéka. A képviselőházi frakción belüli Polgári Szárny létrehozása éppen ezt a folyamatot kívánja megállítani. Toró nem gondol szakadásra. Az RMDSZ programjában háromszintű autonómia szerepel, ami két szintre bontható le. Az egyik egy tág értelemben vett kulturális autonómia, a másik a személyes autonómia. Ez nem egy etnikai alapú autonómia lenne, hanem a régiók autonómiája, s ezeken belül, ott, ahol elegendő nagy számban élnek magyarok, az illető regionális autonómiának megvan a maga sajátos státusa, ami főleg a nyelvhasználatot illeti. Toró kitért arra is, hogy nem tudja megmondani, az RMDSZ és a közösség hány százaléka támogatja a Reform Tömörülést vagy a polgári értékrendet. Nem történt még egy ilyen típusú megkérdezése az erdélyi magyaroknak. Ennek a megkérdezésnek a legtisztább módja azoknak a közvetlen általános választásoknak a kiírása, amely napirenden szerepel már lassan egy évtizede. /Andó András: Interjú. "Szükség van a magyar nemzet határtologatás nélküli egyesítésére". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./2002. február 9.
A Szatmár megyei RMDSZ–szenátorok és képviselők /Erdei D. István, Kereskényi Sándor, Szabó Károly, Varga Attila/ közös nyilatkozatban ítélték el a Polgári Szárny nevű tömörülés megalakulását. Szerintük ez veszélyezteti az RMDSZ egységét, veszélyezteti az RMDSZ és a román kormánypárt között létrejött egyezséget. Veszélyezteti továbbá a román—magyar kormányközi megállapodás pontos betartását, s így azoknak az információs irodáknak a zavartalan működését is, amelyek biztosíthatják az erdélyi magyarság számára a kedvezménytörvény alkalmazását. /Szatmár megyei RMDSZ–szenátorok és képviselők nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./2002. február 9.
A Project On Ethnic Relations ( PER) immár több mint 10 éve tevékenykedik Romániában. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője visszatekintett. 1991-ben alakult a PER, a Terv az Etnikai Kapcsolatokról, amerikai nemkormányzati szervezetként. Célja a kelet-európai új helyzetben az etnikai kapcsolatok figyelése, illetve ahol gondok merülnek fel, ezek megelőzése. 1991-ben Bukarestben alakult meg az országos, 1993-ban a marosvásárhelyi iroda. Utóbbi azért, mert itt több nemzetiség él együtt és gondok merülnek fel. Eleinte a román-magyar kérdés volt a középpontban, mivel az 1990. márciusi események után amolyan hidegháborús helyzet állt fenn a magyar képviselet és az akkori, hatalmon levő román politikusok között. A PER által folyamatosan szervezett találkozók következtében bizonyos fokú megegyezések születtek. A PER intézményesítette a találkozókat, ez a tíz év eredménye. Egy másik konkrét példa a rendőrséggel kapcsolatos. A hadrévi cigányellenes események után volt egy olyan rendezvénysorozatuk, amelyen amerikai és romániai rendőrök vettek részt. A marosvásárhelyi iroda sokat foglalkozott a kétnyelvűséggel. A roma kérdés nagyon fontos a PER-nek már 1993 óta. Az állam meghirdette a stratégiát, amit roma szakértők dolgoztak ki, de nagyon kevés pénzt áldoznak az ilyen jellegű programokra. /(antalfi): Tízéves múlt a PER. A kitartó munkában bíznak. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./2002. február 9.
A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának ratifikálása és az egyházi tulajdonok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabály kidolgozása az idén a tájékoztatási minisztérium etnikumközi kapcsolatok főosztályának legfőbb célkitűzése - közölte febr. 8-i bukaresti sajtóértekezletén Markó Attila helyettes államtitkár. A Nemzeti Kisebbségi Tanács a főosztály munkapartnerévé és a kormány konzultatív szervévé vált, s amely 2002-re 124 milliárd lejes költségvetést kapott. /Prioritás az egyházi tulajdonokról szóló törvény kidolgozása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2002. február 9.
Febr. 8-án a kolozsvári törvényszék ítéletet hirdetett a Herédi Zsolt és Füsy Katalin kontra polgármesteri hivatal és Vasile Gherman perben. Az ítélet szerint a városháza anyakönyvvezetőjének a házasságkötés megszakításának pillanatától kell folytatnia a ceremóniát. A bírónő viszont semmilyen pénzösszeget nem ítélt meg erkölcsi és anyagi kártérítés fejében. Mint ismeretes, 2001. május 31-én Vasile Gherman megszakította Herédi Zsolt és Füsy Katalin házasságkötési ceremóniáját, mivel a vőlegény da-igennel válaszolt az anyakönyvvezető kérdésére. A fiatalok többször kérték Vasile Ghermant, ismételje meg a házassági ceremóniát, az anyakönyvvezető azonban hajlíthatatlan maradt. Herédi Zsolt emlékeztetett: az ítéltehirdetéssel együtt nyolc tárgyaláson vettek részt. Arra viszont nem derül fény, hogy a "da–igen", vagy csak egyszerűen az "igen"-t tekintik elfogadhatónak. /K. O.: "Da" helyett végre "igen"? Pert nyert Herédi Zsolt és Füsy Katalin. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./2002. február 9.
Dr. Kalmár László egyetemi docens belgyógyász, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány elnöke ismertette az alapítvány munkáját. Az alapítvány célja a határon túli magyar betegek ellátásának támogatása, amely részben arra irányul, hogy javuljon a határon túli betegellátás színvonala, valamint az együttműködés a határon túli és a magyarországi orvosok között. Ha a beteg kezeltetése semmiképpen nem oldható meg a határon túl, akkor megszervezik és anyagilag támogatják a magyarországi kezelést. A 12 év alatt mintegy 60 000 beteget támogattak, ezek több mint 70%-a Erdélyből érkezett, 10–15% Kárpátaljáról, valamint a Vajdaságból, és viszonylag kis létszámban jöttek Szlovákiából és Horvátországból. A javaslatoknak, kérelmeknek körülbelül egy tizedét tudják elfogadni, az elfogadás kizárólag szakmai szempontok szerint történik. Minden területről gyűjtik az adatokat, pontosan tudják, hogy a határon túli betegellátásban milyenek a feltételek. Nincs sem Romániában, sem Kárpátalján olyan gyermekkardiológiai szívsebészeti osztály, amelyen az újszülött szívhibáit operálni tudnák, ezért ezzel a kérdéssel külön foglalkoznak. A magyar költségvetés rendszeresen biztosít egy adott összeget a határon túli magyarok gyógykezelésre, ez jelenleg 290 millió forint. Ez a 290 millió forint több milliárd forint értékű kezelést jelent, mert pontos kivizsgálással jó irányba indítják el az otthoni kezelést. Konzultálva a fogadóintézménnyel, optimális betegutat terveznek. Csak kiegészítő szerepük lehet, amit nem szabad úgy értelmezni, 10 millió magyarországi mellett még vállalkoznának 3 millió ember betegellátására. Inkább kiegészítő, együttműködő, komplementer egészségügyi ellátást biztosítanak. Kiépítették a szakmai kapcsolatokat, ami nemcsak magyar orvosokra vonatkozik: több száz orvossal működnek együtt. Erdélyben kb. 30 helyen van előszűrő állomás, ezeket kell fölkeresni. A Segítő Jobb igénybe veszi az egyházi intézmény Reménység Szigete nevű szolgáltatását. /Gál Éva Emese: "Akkor lépünk közbe, amikor éppen ránk van szükség" Beszélgetés dr. Kalmár László egyetemi docens belgyógyásszal, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ 2002. február 9.
Az idei Bolyai-napok keretében 57 tevékenységet szerveztek a Bolyai Líceum, illetve a Református Kollégium pedagógusai és diákjai, állapíthatta meg Bálint István igazgató. Csegzi Sándor alpolgármester hangsúlyozta, hogy az idei Bolyai-év első nagyszabású megmozdulása volt a Bolyai-napok rendezése. Az iskola legjobb tanulóit megjutalmazták. Szalkay József adta át a Bolyai Collegium Alapítvány által meghirdetett Vivat Academia! pályázat nyerteseinek a három-, két-, illetve egymillió lejes jutalmat a legsikeresebb dolgozatokért. Az ünnepi hét a diákok műsorával ért véget. Fellépett a Református Kollégium Csíki Ágnes vezette énekkara, a tanárok kamarakórusa, a IX-XII.-es diákok a Bolyaiak emlékét idéző irodalmi összeállítást mutattak be. /A Bolyai-napok záróünnepségén díjazták a legjobbakat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./2002. február 9.
Febr. 11-én a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes három hetes svédországi turnéra indul. Az együttes a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége meghívásának tesz eleget és hét svédországi településen ad elő válogatást táncaiból. Az együttes farsangi műsorösszeállítást is bemutatat a svédországi magyar- , illetve svédajkú nézők előtt. A turné első megállója Budapest, majd miután Komáromnál átlépik a magyar határt, a dunaszerdahelyi CSEMADOK területi választmánya fogadja az együttest. Svédországba előreláthatóan 14-én érkezik a csapat. Hazafele tartva, febr. 27-én Münchenben lének föl egy görög étteremben, majd burgenlandi és budapesti megálló után márc. 4-én hazatérnek Csíkszeredába. /(Daczó Dénes): Európába indulnak a székely táncosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./ 2002. február 9.
Domokos Géza neve az elmúlt évtizedekben összeforrott a Kriterion Könyvkiadó nevével. Ezért is ért mindenkit váratlanul a hír, miszerint ,,egykori" kiadója beperelte jogtalan név- és emblémahasználat miatt. Legutóbbi könyvén — Igevár. Kriterion-történet tizenhat helyzetképben elmondva — ugyanis szerepelt a Kriterion jellegzetes lovas emblémája, amit a kiadó jelenlegi igazgatója, H. Szabó Gyula nehezményezett, s beperelte a könyv két kiadóját, a Pallas-Akadémiát és a Polist. Már két tárgyalás, tájékoztatott Domokos Géza. Megérkezett a Román Szabadalmi és Védjegyhivatal szakvéleménye is, miszerint a két inkriminált kiadó nem követett el törvénysértést. A kiadó a nevet és az emblémát ugyanis 2001 májusában védte le, az Igevár pedig 2000-ben már megjelent. /Bogdán László: Furcsa perek - beszélgetés Domokos Gézával. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./2002. február 9.
Orosz Raimond Lóránt lelkész augusztusban került a 268 lelket számláló irinyi református gyülekezetbe, melynek négy évig nem volt lelkipásztora. Első dolga volt, hogy felélessze azt, aminek még voltak gyökerei. Felújították a férfi énekkart, megalakult az asszonykórust. Külön foglalkozik a gyermekekkel és külön az ifjakkal. Az elmúlt évben tíz személyt temetett és csak egyet keresztelt. Gyülekezeti termet alakított ki. Iriny faluban a szülők kérték, hogy az iskolában is ő végezze a vallásoktatást. /Elek György: Gyülekezetet vállalni nagy felelősség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./2002. február 9.
A 2002-es kampány tétje, hogy Magyarországon folytatódik-e a FIDESZ-korszak, vagy jön a bal és jó esetben folytatódik az ingamozgás. A kampányban az erős bal-liberális elkötelezettségű sajtó is kiveszi a maga részét, minden előkerül, amivel a FIDESZ ázsióját rombolni lehet. Egy másik csapásiránya a FIDESZ ellen folyó médiahadjáratnak a párt 1993-as jobbfordulatával kapcsolatos. Ezt hivatottak terjeszteni Petőcz György könyve a Fidesz történetéről, melyben a FIDESZ-től elpártolt s az SZDSZ-ben kikötött politikusok, Fodor Gábor, Ungár Klára, Szelényi Zsuzsa, Hegedüs András és Molnár Péter mesélik el a FIDESZ-sztorit sajátos olvasatban, valamint az új botránykönyv, a dr. Kende Péter által szignált "A Viktor". Borbély Zsolt Attila a jobbratolódást evidenciaként látja. Amikor ugyanis 1993-ban a FIDESZ felvállalta a nemzeti jelzőt, a nemzeti gondolat felvállalása igencsak veszélyes volt. Ebben a korszakban a sajtó kb. 85%-a az Antall kormány, a "keresztény-nemzeti kurzus", a Horthy-mítosz rombolásával volt elfoglalva. Ekkor odaállni a nemzeti gondolat mellé politikai bátorságra vallott, amiért meg is fizetett a FIDESZ. 1993 nyarán a legnépszerűbb párt volt 30-40%-al, s nem kellett volna mást tegyen, mint hogy beálljon az ellenzéki MSZP—SZDSZ—FIDESZ egységfrontba. Ha kizárólag a hatalom kellett volna a FIDESZ-nek, akkor azt 1994-ben is megkaphatták volna. Ehelyett a FIDESZ vissza akarta adni a nemzeti politizálás társadalmi presztízsét és ezzel egy időben fellépett az MSZP szalonképesítése ellen is. És vesztett: az 1994-es választáson mindössze 7%-ot ért el. 1994 után eleve ellenszélben kezdte az építkezést a jobboldalon, szövetségben az MDF-el és a kereszténydemokraták jobbközépen álló részével. 1998-ban a jobboldal gyengébb társadalmi kapcsolatrendszerrel és beágyazottsággal, gyengébb gazdasági pozíciókkal és sokkal gyengébb sajtóval a háta mögött győzött. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi krónika. A Fidesz színeváltozása. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./2002. február 11.
Ion Iliescu államfő febr. 10-én, vasárnap ázsiai körútra indult, melynek során hivatalos látogatást tesz az Egyesült Arab Emírségekben, Japánban, Vietnamban, a Fülöp-szigeteken és Szingapúrban. Az Egyesült Arab Emírségekben a román államfő hétfőn találkozik Zayed Bin Sultan Al Nahyan sejkkel, az Emírségek elnökével, majd Dubaiban megbeszélést folytat Mohammed Bin Rashid al Maktoum sejkkel, trónörökössel és dubai védelmi miniszterrel. A küldöttség febr. 12-15. között Japánban tartózkodik. A román államfőt fogadja Akihito császár, majd gazdasági vezetőkkel találkozik és megbeszélést folytat Junichiro Koizumi japán miniszterelnökkel. A román államfő febr. 16-án találkozik Trans Du Luong vietnami elnökkel, részt vesz a vietnami-román gazdasági fórumon. Febr. 18-20. között Manilában, a Fülöp-szigetek az elnök részt vesz a Fülöp-szigetek Gazdasági Kamarája által rendezett gazdasági szimpóziumon. Ion Iliescu febr. 21-én munkalátogatást tesz Szingapúrban, ahol megbeszélést folytat S.R. Nathan szingapúri államfővel. /Ázsiai körúton az államfő. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 11./2002. február 11.
Az elmúlt napokban megalakult Polgári Szárny egyik alapító tagja, Pécsi Ferenc leszögezte, hogy a Polgári Szárny nem az egység ellen irányul és nem célozza a frakció szétszakítását. A farkcióban a döntéseket egy szűkebb csoport hozza meg ahelyett, hogy előzőleg szélesebb körben konzultálnának. A kormánypárttal folytatott tárgyalások előtt nem hívták össze a képviselőházi frakciót. Markó Béla szövetségi elnök által kijelölt, a Magyar Állandó Értekezleten résztvevő gazdasági szakember soha nem egyeztetett az RMDSZ parlamenti csoportjának gazdasági szakembereivel. A csúcsvezetés nem minden esetben vette figyelembe a szakmai rátermettséget. /(Sike Lajos): /(Bögözi Attila): Egy alapító tag mondja: "Nem célunk a frakció és az egység szétszakítása!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./