udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 5554 találat lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 5551-5554 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. február 13.

Az Itthon, fiatalon mozgalom üdvözli az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának nagy többséggel meghozott határozatát, mely által elfogadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Szociáldemokrata Párt közötti együttműködési egyezményt. Nagyon fontosnak tartják a magyar nyelven való tanulás lehetőségének bővítését, illetve főként a vidéken élő fiatalok számára a földek és az erdők sorsának végleges rendezését. /Fiatalok az RMDSZ-SZDP egyezményről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

2002. február 13.

Dr. Garda Dezső képviselő febr. 12-i politikai nyilatkozatában párhuzamot vont a beszterce-naszódi határőr-katonai birtokok és a Csíki Magánjavak története között. A képviselő emlékeztetett, hogy bár 1998 elején benyújtották a székely vagyon részeit alkotó erdőkre és legelőkre a visszaigénylési kéréseket, ezeket a bélbori, hollói, tölgyesi és a békási helyi bizottságok rosszindulattal kezelték. A képviselő hangsúlyozta: alkotmányellenesnek tartja azt a tényt, miszerint a Beszterce-Naszód és a Krassó-Szörény megyei román határőrkatonák utódai visszakaphatják erdeiket, a székely vagyonközösség tagjait, a Csíki Magánjavak jogutódait viszont megfosztják ezen jogaiktól. /Garda Dezső politikai nyilatkozata. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

2002. február 13.

Március elsejétől nő a papok és a vezető tisztségekben dolgozó egyházi alkalmazottak fizetése. Egy múlt héten elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében a klérus és az egyházi vezetők bérezése differenciált módon nő. A klérus vezetői beosztású alkalmazottjainak bérét 1.683.000 lej viszonyítási alaptól számítják. A kategória bérezési együtthatója 20,3 és 13 százalék között változik négy olyan tisztség esetében, amelyben a világi méltóságok tisztségeinek megfelelő bérezést alkalmaznak. Más egyházi vezetői tisztség esetében a bérszámolási koefficiens 6 és 2,7 között változik. Ennek következtében a vezető tisztségben lévő egyházi alkalmazottak bére 34,1 millió lej (a Román Ortodox Egyház pátriárkájának bére) és 4,5 millió lej (az apátok vagy zárdafőnökök bére) között változik. A papok fizetése, a végzettség függvényében, 2,7 - 1,47 millió lej között alakul. A kormányrendelet értelmében 350-nel nő az egyházi munkahelyek száma. /Március elsejétől nő a papok bére. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 13./

2002. február 13.

Kiválóság-díjjal tüntette ki Tompa Gábor rendezőt, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatóját a Romániai Színházi Egyesület (UNITER). Az UNITER-díjak kiosztására április 8-án kerül sor. /Köllő Katalin: UNITER-díj Tompa Gábornak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

2002. február 13.

Az árvákért, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekért alakult meg Székelykeresztúron a Gyermekmosoly Egyesület. Itt található a megye legnagyobb gyermekotthona, melyet – az európai normák szerint – lassan fel kell számolni, hogy lakóik igazi családoknál kapjanak helyet. Ezt a tevékenységet vállalta fel Györgypál Ilona és Györgypál Zoltán is, akik a Gyermekmosoly Egyesület alapítói. Jelenleg három árvát nevelnek saját otthonukban; távlati terveik közt szerepel a bővítés, a tevékenységi kör kiterjesztése, egy gyermekház felépítése, melyben 8–12 gyermek lelhetne otthonra több nevelő felügyelete alatt. Az egyesület kitűzött célja szerint, fogadottjait nemcsak tizennyolc éves korukig istápolná, hanem a pályaválasztásban, elhelyezkedésben, lakásszerzésben is segítségükre lenne. /Zsidó Ferenc: Új egyesület a láthatáron. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

2002. február 13.

Gyimesközéplokon a község kulturális élete felélénkült. Ebben szerepet vállalt a tavaly decemberben megalakult Csángó Ifjak Középloki Közössége, a CSIKK. Febr. 2-án készülődtek a CSIKK által szervezett kosarasbálba. Ambrus Róbert, a CSIKK elnöke, aki egyben a helybeli kultúrház igazgatója, nagyon sokat tesz a község kulturális életének fellendítéséért, de kevés támogatást kap az értelmiségiek részéről. /Jakab-Bálint Piroska: Kosarasbál, mint régen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 13./

2002. február 13.

Orsován, ahol Marozan Valér egy szobát bocsátott az RMDSZ, illetve a magyar igazolványra vonatkozó kérvények  ügyintézésének rendelkezésére, nagy volt a forgalom. Makay Botond, Krassó-Szörény megye területi elnöke az alakuló orsovai RMDSZ vezetésével megbízta Lönhardt Zoltán nyugalmazott vegyészmérnököt. Első alkalommal a huszonöt RMDSZ-belépési nyilatkozatra kilenc tagsági könyv született, illetve hat kérvényt sikerült átadni a magyar igazolvány megszerzése érdekében. /Krassay Szörény: Mehedinti megyében átadták az első kérvényeket. Orsován megbízott elnök az alakuló RMDSZ élén. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2002. február 13.

A testvértelepülési kapcsolatok újabb területtel bővültek: Tölcséres Sándor, Sepsiszentgyörgy cigányokért felelő önkormányzati képviselője Kiskunhalason részt vett egy cigányiskolának, orvosi rendelőnek és kultúrteremnek otthont adó komplexum avatásán, s ez alkalommal megállapodott a kiskunhalasi önkormányzattal a két testvérváros cigány lakosságának testvérkapcsolati felvételéről. Az együttműködési szerződés aláírására Sepsiszentgyörgyön május 6-án kerül sor. Tölcséres képviselő elmondta, a ceglédi és kassai cigány közösséggel létesítendő testvérkapcsolat felvételét is elindította, s a közeljövőben a német és holland cigánysággal is kapcsolatot szándékszik kiépíteni. /Kapcsolat határok fölött. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

2002. február 14.

A népszámlálás kérdőívén a nemzetiség, anyanyelv és vallás rovatánál csak két opció (román és egyéb, illetve ortodox és egyéb) jelenik meg. Az RMDSZ szerint egyértelmű a megosztási szándék, az viszont még nem világos a szövetség képviselői számára, hogy miképpen lehet a hátralevő rövid időszakban megakadályozni a tíz évvel ezelőtti diverzió megismétlődését. /Népszámlálási diverzió: magyar/székely. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Boros János kolozsvári alpolgármester elmondta: a mellékletben szereplő nemzetiségeknél a román, makedoromán és aromán; magyar (11), székely (33) és csángó (41); német, szász és sváb; orosz, ukrán, lipován, rutén és gagauz opciók jelennek meg. Az anyanyelvnél hasonló a felsorolás, annyi eltéréssel, hogy a magyaroknál a magyar (11) és a székely (29) "nyelvet" különböztetik meg, a csángó "nyelvről" viszont nem tesznek említést. (Zárójelben az idevonatkozó kódszámok.) A vallásnál az ortodox (10), római katolikus (11), görög katolikus (12), református (13), ágostai hitvallású evangélikus (14), magyar evangélikus lutheránus (15), unitárius (16), örmény (17), őskeresztény (18), baptista (19), továbbá pünkösdista (20), adventista (21), evangélikus keresztény (22), evangélikus (román evangélikus) (23), muzulmán (24), zsidó (25) és egyéb felekezeteket sorolnak fel. Az alpolgármester szerint az űrlap készítői takarékossági meggondolásból nem sorolták fel minden egyes kérdőíven a nemzetiségi, anyanyelvi és vallási opciókat. Elmondta: a határozatlanok számára ezzel a módszerrel azt próbálják "szuggerálni", hogy a román opciót válasszák. Kónya-Hamar Sándor képviselő, Kolozs megyei elnök szerint az esetet az RMDSZ-nek sürgősen jeleznie kellene a kormánypárttal jövő héten esedékes újabb kiértékelésen. Kovács Csaba képviselő, helyi közigazgatási szakbizottság tagja úgy nyilatkozott: ő korábban is figyelmeztette az RMDSZ vezetőségét arra, hogy a Szövetségnek komolyan oda kell figyelnie a népszámlálás előkészületeire. Borbély László képviselő, az RMDSZ kormányzati ügyekkel foglalkozó ügyvezető alelnöke kifejtette: a napokban döntenek arról, mi a teendő, miképpen lehet ezt a diverziót leállítani, vagy legalább a sajtón keresztül felhívni a magyarság figyelmét e veszélyes helyzetre. Tánczos Vilmos néprajzkutató szerint míg a magyar/székely "elkülönítés" mögött egyértelműen megosztási szándék húzódik meg, az a tény, hogy a nyilatkozónak felkínálják, hogy csángónak vallja magát, nem elvetendő. Legfennebb az a veszély állhat fenn, hogy azok is csángóknak vallják magukat, akik már elrománosodtak, tehát román anyanyelvűek - mondotta. /Népszámlálási diverzió: magyar/székely. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2002. február 14.

Febr. 13-án tárgyalta a képviselőház a Nagy-Románia Párt által benyújtott, a román nemzet egyesítéséről szóló egyszerű indítványát. Az RMDSZ képviselőházi frakciója úgy döntött, hogy a vitához nem kíván hozzászólni, és az indítvány ellen szavaz. Az indítványt a képviselőház plénuma 164 ellene és 64 mellette szavazattal elutasította. – A Számvevőszék tagjainak számát 25-ről 18-ra csökkentették. A létszámcsökkenés ellenére az RMDSZ-nek sikerült megőriznie mindkét helyét. Így az RMDSZ a Számvevőszék utólagos pénzügyi ellenőrző osztályára Szarka Editet, míg a bíráskodási osztályára Lokodi Emőkét jelölte. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 2142. sz./ A román nép természetes határai közötti békés úton történő egyesítésének a stratégiáját kérte számon a kormánytól egyszerű indítványában a Nagy-Románia Párt. A 68 képviselő által aláírt indítvány kezdeményezői az – egykor Románia részét képező – észak-bukovinai és besszarábiai területek bekebelezésének, annektálásának a stratégiájára gondoltak. A parlament reálpolitikai megfontolásból jelentős szavazataránnyal utasította el az indítványt. Az indítvány tárgya mégis elgondolkoztató. Elég csupán arra gondolni, mi lenne, ha ez a vita a magyar parlamentben zajlott volna, és az elcsatolt magyar területek békés úton történő visszaszerzésének a stratégiáját a második legnagyobb parlamenti párt kérte volna számon. Hogyan viszonyulna ehhez a magyar közvélemény, mit szólna Románia, az Európai Unió, miként látná mindezt a NATO? – tette fel a kérdést Gazda Árpád. /Gazda Árpád: A határmódosítás nézőpontjai. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2002. február 14.

A Krónikának adott exkluzív interjújában Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár cáfolta, hogy a Polgári Szárny megalakulása magyarországi beavatkozás eredménye lett volna. Az államtitkár febr. 19-én fogja Kolozsváron felavatni azt a tévéstúdiót, amely a magyar közszolgálati tévéadók számára szolgáltat majd erdélyi híranyagot. "A Kárpát-medencei magyar–magyar tájékoztatás eddig meglehetősen egyoldalú volt. Míg például az erdélyi magyarok szinte mindent tudtak arról, ami Magyarországon történik, fordítva ez koránt sincs így. Pedig Magyarországon – különösen a fiatalabb generációk körében – egyre nagyobb az érdeklődés a határon túli magyarság ügyeinek megismerésére. Ezt az igényt akartuk kielégíteni és a média segítségével is szorosabbra fűzni azt a hálót, amely összefogja a Kárpát-medence különböző részében élő magyarságot, amikor tavaly az Illyés Alapítvány segítségével több száz millió forintos támogatást nyújtottunk több tucat határon túli – köztük erdélyi – televíziós műhelynek" – tájékoztatott Németh Zsolt. Az államtitkár – Szatmárnémetibe is ellátogat. Szatmárnémeti és környéke lélekszáma szempontjából az erdélyi magyarság egyik legfontosabb központja. Ehhez képest Magyarországról kevesebb figyelem irányul erre a térségre, mint mondjuk Nagyváradra, Kolozsvárra vagy Székelyföldre. Mostani látogatása egyfajta adósság törlesztése is, aminek remélhetőleg intenzív folytatása lesz. A magyar–román egyetértési nyilatkozat aláírása után a Magyar Szocialista Párt erőteljes támadásba kezdett. "Pusztán pártpolitikai érdekek miatt alaptalanul és igazságtalanul azzal rémítették a magyarországi közvéleményt, hogy hol 23 millió, hol 20 millió, hol pedig több száz ezer román fog bennünket elárasztani, és elveszik munkahelyünket. Mára azonban a magyarországi közvélemény többsége rájött, hogy az MSZP nem mondott igazat. Ami pedig a Fideszt illeti, nyugodtan leszögezhetjük: ha egyszer kimondtuk, hogy az Orbán-kormány számára fontosak a határon túli magyarok, akkor mi ehhez tartani is fogjuk magunkat." – szögezte le. - Szlovákiában a kormánypártok belpolitikai válsággal küzdenek, és népszerűségüket magyarellenességgel próbálják növelni. Minden demokrácia iránt elkötelezett ember számára szomorú volt hallani azt a nacionalista indulatoktól túlfűtött vitát, amely a pozsonyi parlamentben zajlott a magyar státustörvényről, jelentette ki Németh Zsolt. Leszögezte: Magyarországról sem a Reform Tömörülés, sem más RMDSZ-platform döntéseit és lépéseit nem befolyásolja senki. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Nem avatkoznak be. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2002. február 14.

Markó Béla szövetségi elnök febr. 13-i sajtótájékoztatón tájékoztatta az újságírókat a kormánypárttal kötött egyezménybe foglaltak betartását felügyelő bizottság febr. 11-i üléséről. Elmondta, hogy a közös bizottság megállapította az elkövetkező időszak prioritásait, ugyanis több rövid határidős pontot is tartalmaz az egyezmény szövege. A Polgári Szárny megalakulásával kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-ben eddig is léteztek különböző ideológiai platformok, ennek ellenére az RMDSZ bizonyult a román politikai skála legegységesebb alakulatának, mert a romániai magyarság érdeke ezt kívánja. Hozzátette: a Polgári Szárny munkacsoportként fog működni, és tevékenysége nem veszélyezteti sem az RMDSZ egységét, sem a kormánypárttal megkötött egyezményt. A szövetségi elnök álláspontját osztotta Kerekes Károly képviselő is, aki a Polgári Szárny tagja. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a román sajtóban üzleti ügyeire vonatkozó összeállításra reagálva hangsúlyozta: üzletemberi tevékenysége eddig sem volt titok, viszont nem kötődök semmilyen módon az RMDSZ és a kormánypárt között létrejött egyezményhez. Az RMDSZ szenátora ugyanakkor alaptalannak és rosszindulatúnak minősítette azt a sajtóban megfogalmazott vádat, amelynek értelmében a tulajdonában lévő cégek erdőirtással foglakoznának. /Markó: Nincs veszélyben az RMDSZ egysége. Verestóy tagadja, hogy üzleti érdekei fűződnek a protokollumhoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2002. február 14.

Az RMDSZ és a kormánypárt között megkötött protokollum oktatásra vonatkozó fejezete többek között új magyar karok és tanszékek beindításának a lehetőségét írja elő a Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Az egyetem százegy tagú szenátusban jelenleg csupán huszonkét magyar nemzetiségű tanár van, ez megkérdőjelezi az újabb próbálkozások sikerességét. Kása Zoltán, a BBTE rektorhelyettese elmondta: a román kollégák eddig elsősorban azért nem merték felkarolni a magyar karok létrehozásának gondolatát, mivel nem létezett az ehhez szükséges politikai akarat. Nagy F. István, az RMDSZ ügyvezető elnöke, az oktatási főosztály vezetője a Szabadságnak elmondta: a kétpárti együttműködési szerződés oktatásra vonatkozó fejezete a BBTE tanári karával, valamint a civil szférával történő egyeztetések során kristályosodott ki. Nem tagadta: a végleges szöveg eltér a tárgyalási alapként benyújtott eredeti szövegtől. Annak ellenére, hogy a magyar egyetemisták száma folyamatosan növekedett 1990 óta, sok szakon még most sincs képviselve a lakosság nemzetiségi összetételének arányában. Jelenleg, a diákság egészének csupán 3,7%-a magyar, míg a magyarság számaránya közel 7%. /Borbély Tamás: Szélesebb körű autonómiát Egyeztetések új magyar karokról, tanszékekről a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2002. február 14.

Március elején letelik a helyi közigazgatási törvény szabta kilencven napos határidő, amíg a polgármesteri hivataloknak ki kell függeszteniük a kétnyelvű helységnévtáblákat. A jogszabály végrehajtásáért az RMDSZ és a kormánypárt által megkötött legújabb együttműködési megállapodásban is garanciát vállaltak. Kolozs megyében 85-re tehető azon települések száma, ahol a magyarság aránya meghaladja a húsz százalékot. Ebből 11 település neve (Egeresgyártelep, Ajtony, Magyarkapus, Szásznyíres, Tordaszentmihály, Várfalva-Aranyosrákos, Kalotaszentkirály-Zentelke, Szépkenyerű-szentmárton, Dombokfalva és Detrehemtelep) még tisztázásra vár, ezért nem szerepelt a Hivatalos Közlönyben megjelent településnévjegyzéken. Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint eddig csak Magyarszováton készült el a törvényszabta modellnek megfelelő kétnyelvű településjelző, amelynek kifüggesztését azonban néhány hónappal ezelőtt a rendőrség megakadályozta. Az elnök hangsúlyozta: a román-magyar nyelvű településjelzőket márciusig feltétlenül el kell helyezni, hiszen a közigazgatási törvény ellenkező esetben 25-től 50 millió lejig terjedő pénzbüntetést ró ki a polgármesterekre. A jogszabály szerint a közigazgatási miniszter és a prefektus által felhatalmazott személyek állapíthatják meg a büntetést. /Kicserélnek minden kétnyelvű helységnévtáblát. Márciusban lejár a határidő. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2002. február 14.

A Hargitai Törvényszéken febr. 13-án hetedízben napolták el az Agache-ügyben elítélt Héjja Dezső ügyét, aki egészségi állapotára hivatkozva a büntetésvégrehajtás megszakítását kérte. Az ügyben újabb tárgyalástfebr. 27-re tűztek ki. /(Daczó Dénes): Se Héjja, se orvosi szakvélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2002. február 14.

Febr. 12-én Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Asztalos Ferenc, a képviselőház oktatási bizottsága alelnöke tárgyalt az oktatásügyi miniszterrel. Az Ecaterina Andronescuval folytatott megbeszélésről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő tájékoztatott: "Arra a megállapodásra jutottunk, hogy amennyiben a csángó közösség anyanyelvoktatás iránti igénye valós, az e körüli jogi kérdések tiszták, akkor a jelenlegi törvényes előírások értelmében ennek a kérésnek érvényt lehet, és érvényt is kell szerezni. A tanügyi törvény 121. paragrafusa, valamint az Európa Tanács legújabb ajánlásai alapján a csángóknak azon követelése, hogy anyanyelvükön tanulhassanak, jogos, s ezáltal meg is valósítható." Megegyeztek abban, hogy a hónap folyamán látogatást tesznek Bákó megyében. Beszélni fognak a csángó diákok szüleivel, a csángószövetség képviselőivel, a helyi iskolák igazgatóival, valamint a Bákó Megyei Tanfelügyelőség vezetőségével. Az a cél, hogy a következő tanévtől magyar nyelvű, csángóföldi oktatás intézményesüljön. /Bágyi Bencze Jakab: A csángók anyanyelvű oktatásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./

2002. február 14.

A chisinaui kormány febr. 13-i döntése értelmében a moldovai oktatási intézmények tantárgyai közül ezentúl kiiktatják a román történelmet. A határozat szerint Moldova Köztársaság iskoláiban csak Moldova történelme oktatható. Vladimir Voronin államfő tavaly júniusban rendelte el a Moldova történelmét taglaló tankönyv kibocsátását; a történelemkönyv kidolgozásával pedig Vladimir Taranovot, a moldovaiság elméletének egyik szülőatyját bízták meg. Taranov szerint a román és a moldovai nyelv teljesen különbözik egymástól, a románok és a moldovaiak két különálló népet alkotnak.A chisinaui kommunista vezetés rendelkezését heves ellenkezéssel fogadta az ellenzék, illetve az orosz nyelvoktatás kötelezővé tétele ellen több mint másfél hónapja tiltakozó proromán moldovaiak. Febr. 13-án a fővárosban minden eddiginél többen, mintegy húszezren gyűltek össze a polgárok, és a román történelem tanításának elhagyása, valamint az orosz nyelvoktatás kiszélesítése ellen tiltakoztak. A Moldovai Köztársaság fővárosában az elkövetkező napokban tízezrek készülnek utcára vonulni a Kommunista Párt rendelkezései ellen. /R. Sz.: Feketelistán a román történelem. Csak Moldova történelmét oktatják a Pruton túl. = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./

2002. február 14.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT)febr. 9-én, Kolozsváron tartotta alapszabályzat-módosító küldöttgyűlését. Ez alkalommal a szervezet újrafogalmazta céljait, kibővítette feladatkörét, véglegesítette területi szervezeteinek jogi és pénzügyi helyzetét, pontosította a vezető testületek hatásköreit és megfogalmazta a jövedelemforrások kihasználásának lehetőségét. Az RMKT szeptember 20–22-e között Csíkszeredában tartja ez évi vándorgyűlését, melynek témája: Az Európai Uniós csatlakozás — elvárások, kockázatok. A szervezet szakmai kiadványa, a Közgazdász Fórum 2002-ben kéthavonta jelenik meg. /Újrafogalmazta céljait az RMKT. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2002. február 14.

Az EMKE Maros megyei szervezete kezdeményezésére a történelmi egyházak és egyes civil szervezetek képviselőiből Marosvásárhelyen emlékbizottság alakult a Don-kanyarban 1943 telén elesett áldozatokért. Alakuló megbeszélésükön a bizottság tagjai fiatal szakemberek bevonásával kutatómunkát indítványoznak a Don-kanyarban nagyrészt megsemmisített 2. hadsereg erdélyi, elsősorban Maros megyei vonatkozásainak jobb megismerése érdekében. Ezért felhívással fordulnak azokhoz, akiknek személyes élményeik vagy másoktól kapott ismereteik, információik, dokumentumaik lennének, hogy jelentkezzenek. Az emlékbizottság elhatározta azt is, hogy a tragikus esemény hatvanadik évfordulója alkalmából, 2003. január 12-én kegyeletteljes megemlékezést tartanak Marosvásárhelyen. A tervezett megemlékezés tudományos rendezvényt, műsoros estet, emlékkönyv kiadását, templomi szolgálatokat, kopjafa-állítást foglalna magába. /(Ábrám Zoltán): Emlékbizottság a Don-kanyari áldozatokért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2002. február 14.

A keresztény értékrend és a média kapcsolatáról szerveztek konferenciát a hét végén Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és az Erdélyi Magyar Zenetársaság a rendezte meg az egyház szerepvállalását elemző konferencialánc részeként a tanácskozást. Az előadások zömét médiaszakemberek tartották: a sepsiszentgyörgyi Bíró Béla, a budapesti Nánó Csaba, a kolozsvári Gábor Dénes, Lőrincz Emese, Sándor Krisztina és Farkas Imola. Márton Árpád parlamenti képviselő előadása A keresztyén értékek az RMDSZ programjában és cselekvésében címet viselte. A tanácskozás a környék egyházi vonatkozású látványosságai megtekintésével folytatódott. Illyefalva példája messzeföldön ismert. Kató Béla református tiszteletes, jelenlegi püspökhelyettes majdnem a semmiből teremtett ifjúsági keresztény központot, helyreállította a templomerődöt, felújította a templomot. Alsócsernátont példázza, hogy egyetlen ember, Haszmann Pál meg tudta alapozni egy egész térség hírnevét. Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum önálló részlegeként működő alsócsernátoni múzeum alapítója nevét viseli. /Sarány István: Háromszéki szellemi séta. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 14./


lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 5551-5554




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék