udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5554
találat
lapozás: 1-30 ... 961-990 | 991-1020 | 1021-1050 ... 5551-5554
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2002. március 8.
Minden hatodik román állampolgár külföldre szeretne menni, többségük dolgozni akar - derül ki egy friss Gallup-felmérésből. A megkérdezettek 17 százaléka az idén szeretne elmenni, többségük (77 százalék) azonban nem ezt az utat választaná. A legvonzóbb helyek az Európai Unió tagállamai. A felmérés szerint az emberek 9 százaléka választaná Magyarországot, 4 százalék pedig az Amerikai Egyesült Államokat, 2 százalék pedig bárhová elmenne dolgozni. Az országot elhagyni kívánók több mint fele akar dolgozni külföldön. /Vonz a külföld. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./2002. március 8.
Pataki Júlia, az RMDSZ bukaresti képviselője a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy a parlamentben az egészségügyi szakbizottság tagja, valamint az európai integrációs szakbizottságé. Az integrációs szakbizottságon belül újraalakult az esélyegyenlőség albizottság, amelynek ebben az évben ő a vezetője. Az albizottság az esélyegyenlőséget érintő törvénytervezetek véleményezésével foglalkozik. A diszkriminációellenes törvény alapján tilos úgy meghirdetni az állást, hogy bizonyos korúak ki vannak zárva. Ugyanakkor a parlament a diszkriminációellenes törvénybe nem vitte be azt, hogy alkalmazáskor az életkor meghatározó, döntő lehet-e vagy sem; tehát e jogszabály a kor szerinti diszkriminációt nem bünteti. Az esélyegyenlőség albizottság hivatalos bemutatását márc. 6-án tartják egy országos konferencia keretén belül. /Zsehránszky István: A nőknek sikerülhet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2002. március 8.
Nem első alkalommal intézett sajtótámadást az RMDSZ és magyar közösség ellen a zilahi volt pártlap, jelenleg "független napilap". A márc. 6-i számában a cím is jellemző: "Az 1977. március 4-i földrengés után / Újabb földrengés Romániában: a PSD és az RMDSZ politikai protokolluma". Anélkül, hogy a gyanútlan újságolvasó ismerné a protokollum szövegét, a szerző kijelentette: a 9. pont hazaárulásként kerül be a történelembe. Legfőbb fájdalma a szerzőnek, hogy a helyi és központi döntéshozatalban részarányos képviselethez juthat az RMDSZ. /Fejér László: Kik alatt reng a föld? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2002. március 8.
Márc. 6-án a közelgő népszámlálással kapcsolatban tartottak megbeszélést Szatmárnémetiben a városi szervezet tagjai az RMDSZ–székházban. Többen is hangot adtak abbeli félelmüknek, hogy hamisítások történnek majd az összeírás során. A megyei szervezet a napokban minden vidéki szervezetnek és az egyházaknak elküldi azt az anyagot, ami a legszükségesebb tudnivalókat tartalmazza. /(benedek): Szatmárnémeti: A helyi RMDSZ–szervezet megkezdte a kampányt a népszámlálás népszerűsítésére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 8./ 2002. március 8.
Rendkívüli esemény történt: március 3-án magyar történésznek is alkalma nyílott román tévéműsorban véleményt mondani a múlt vitatott kérdéseiről. A bukaresti Humanitas Ungurii címen román nyelven adta ki Paul Lendvay bécsi magyar közíró könyvét, erről szólt Cristian Tabara, a Pro TV népszerű sztárjának szokásos vasárnapi rovata. A ProTV Demény Lajos akadémikust, Kereskényi Sándor szenátort és Bogdan Murgescu tudományos kutatót hívta meg a beszélgetésre. Demény Lajosnak alkalma nyílott egy román tévéműsorban román közhelyeket, legendákat szertefoszlatni. Ezt ugyan a maguk háza táján megtették egynémely kiátkozott román tudósok is, mint például Lucian Boia, Giurescu, Constantiniu professzorok, de objektív szemléletű könyveik csak egy szűk értelmiségi réteghez jutottak el. Mi az igazság a Hunyadiak román származásáról? Demény: Mátyás király édesanyját Szilágyi Erzsébetnek hívták. Mi az igazság, hogy erdélyi románok csak jobbágyok lehettek. Demény: nem igaz, mert közülük is kerültek ki nemesek, politikusok, neves értelmiségiek. Demény: egyetlen épeszű magyar sem képzeli már határmódosítással megváltoztatni a múltat. Erdélyt egyébként hétmillió románnal együtt kellene a tízmilliós Magyarországhoz csatolni. A műsor kritikus pontja természetesen a dák–román kontinuitás volt. Demény Lajos: nem azon kell rágódni, ki volt itt előbb, hanem bemutatni a dokumentumokat, régészeti leleteket, a demográfiai, nyelvészeti, antropológiai érveket, és ezáltal kiiktatni a kliséket. Erdély népessége a honfoglalás idején... Itt a felvétel montírozói elvágták a képet és a hangot, hogy a műsor beilleszkedjék az egy órába. Csak a későbbiekben sikerült Demény Lajosnak némely utalásokat tenni tévhitekre, rossz beidegződésekre, veszélyekre. A középkorban nem nemzetek, hanem vallások és rendek voltak, tehát Hunyadi János nem magyarokat, románokat vagy szerbeket védelmezett, hanem a keresztény világot. A másik nagy veszély, amire Demény figyelmeztette a történészeket: társadalmi konfliktusokból ne gyártsanak nemzeti felszabadítási harcot. /Barabás István: Magyarok nyilai román képernyőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2002. március 8.
Márc. 7-i rendkívüli ülésén a gyergyószentmiklósi városi önkormányzat a volt Szakszervezeti Művelődési Házban működni kívánó új intézményt hozott létre Városi Kulturális Központ és Figura Színház néven. A testület azt is megszavazta, hogy a Figura ennek ellenére továbbra is külön intézményként működik. Ez a "különválasztás" újabb zavart keltett. A heves vitán elhangzott, a városháza elképzelései szerint a Vezetőségi Tanácsban a Figura csupán a műkedvelő csoportokkal egyenlő szavazati joghoz juthat. Szabó Tibor igazgató elmondta, nem érti a végeredményt. "A mi eredeti javaslatunkat – nyilatkozta Szabó – a művelődési szakbizottság terjesztette elő a kulturális csoportokkal való egyeztetéseket követően. Ez arról szólt, hogy a létrehozandó új intézmény a Figura Színház és Művészetek Háza nevet viselné, amely a mi értelmezésünk szerint színházi profillal és egyben közművelődési feladatokkal is rendelkezne. A végén azonban kiderült: lesz új művelődési intézmény (ez esetben abszolút lényegtelen, hogy milyen néven), de attól még megmarad a színház különálló intézményként is." /Gergely Edit: Két színház lesz Gyergyószentmiklóson? = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./2002. március 8.
Szászrégenben a városi könyvtár és a Kemény János Művelődési Társaság szervezésében márc. 6-án irodalmi estet tartottak, meghívták Káli Király Istvánt, a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ igazgatóját és Pál-Antal Sándor marosvásárhelyi levéltárost, történészt. Káli Király István ismertette a Mentor Kiadó sorozatait, a most indított, egy-egy várost bemutató sorozatot, amelynek első kötete Torda múltját, régi arculatát idézi fel, valamint azokat a történelmi jellegű munkákat, amelyek 1999-től az Erdély emlékezete sorozatban jelentek meg. A könyvkiállítással egybekötött találkozón az Erdély emlékezete sorozat öt kötetét, Kovács Kiss Gyöngy Rendtartás és kultúra, Tüdős S. Kinga Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, Egyed Ákos Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Benkő Károly Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, valamint A Maros megyei magyarság történetéből című köteteket mutatták be. Pál-Antal Sándor a Marosszék és Marosvásárhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc idején /Haáz Rezső Alapítvány, Székelyudvarhely/ című kötetét bemutatta az olvasóknak. /Antal Erika: Kötetek a múltról. Irodalmi estet tartottak Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./2002. március 8.
Nagybányán a státusirodában valaki diplomáját nyújtotta be, amelyet még a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett, 1957-ben. Az iroda tisztviselője közölte: az oklevelet nem fogadhatja el, mert nem tudhatja, hogy a Bolyai magyar egyetem volt-e, vagy sem. Így aztán az illetőnek érettségi bizonyítványával kellett bizonyítania, hogy egykor anyanyelvén folytatta tanulmányait. - Az illető tehát nem tudta, hogy létezett egy Bolyai Egyetem! /Dr. Sasi Nagy Béla: Volt (?) egyszer egy "Bolyai". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 8./2002. március 8.
Erdélyi és partiumi nemesek találkozóját tartották meg márc. 7-én Nagyváradon. A történelmi nevek viselői tavaly augusztustól a Nobilitas Egyesületbe szerveződnek, amelynek egyik feladata a régi erdélyi nemesi családok sírjainak ápolása lenne. A Kanonok soron lezajlott megbeszélésen az egybegyűltek vitéz gróf dr. Várhegyi Lehr György, a szervezet tiszteletbeli elnöke előadását hallgatták meg. A lovagságról, a lovagrendekről beszélt. A tartalmas, történelemórának is beillő értekezést követően saját tennivalóikról ejtettek szót a Nobilitas Elsődleges feladatként a Rhédey-ősök síremlékének rendbetételét, gondozását szabták meg. – A kezdeményező Almássy-leszármazott, Debelka Gyöngyi közleményben hívta fel az érintetteket a jelentkezésre, melynek eredményeként a múlt év augusztus 28-án keltezett, a Partiumi és Erdélyi Nemesek Társaságának megalakítását kimondó jegyzőkönyvet kéttucatnyian aláírták. Azóta hatvanra emelkedett a nemesi származásukat igazolni tudó, a Nobilitas Egyesületbe tömörülni kívánók száma. Csáky és Báthory, Erdődi és Bánffy, Száldobosy és Botházi – csak néhány név a lajstromból. Az egyesület bejegyeztetése most folyik. A Nobilitas Egyesület továbbra is várja mindazok jelentkezését, akik akár anyai, akár apai, akár mindkét ágon arisztokrata családból származnak, és tagjai kívánnak lenni e civil szerveződésnek. Az egyesület célja a közös érdekek felleltározása, képviselete, az elkobzott vagyonok törvényes úton való visszaszerzése, a nemzet épülésének és felemelkedésének szolgálata. /T. Szabó Edit: Kékvérű utódok találkozója. Bejegyzik a nemesek egyesületét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 8.
Visszaigényli a Beszterce-Naszód megyei árokaljai kastélyt, amelyben jelenleg a Babes-Bolyai Tudományegyetem Regionális Frankofónia Központja működik, és a kastélyt övező területet Atzel Ferenc magyar állampolgár, illetve kéri az annak megfelelő 30 milliárd lejt. Atzel Ferenc az ingatlan utolsó tulajdonosának, Bethlen Balázsnak a leszármazottja, Leányfaluban él. Az árokaljai kastély és park fontos turisztikai objektum. /Visszakövetelik az árokaljai kastélyt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./2002. március 8.
Öt évvel ezelőtt, 1997 márciusában sugárzott első ízben közös műsort a Temesvári Rádió és a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója. Az Európa Hullámhosszán című eurorégiós rádióműsor ötödik születésnapját Temesváron ünnepelték. A közös, kétnyelvű (magyar és román) műsornak időközben elkészült a szerb változata is, a Szabadkai Rádió közreműködésével, így gyakorlatilag a Duna- Maros-Körös-Tisza Eurorégió egész lakosságához szól. /(Pataki Zoltán): Európa Hullámhosszán - Pe undele Europei - Na talasima Evrope. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ 2002. március 8.
Minden várakozást felülmúlt a nagybányai Teleki Magyar Házban március 1-3. között lezajlott néprajzos hétvége. Az Erdély különböző településeiről érkezett cserkészek, meghívottak, előadók mellett Felsőbányáról, Koltóról és Nagybányáról legalább 100-150-en fordultak meg az épületben. A legnagyobb érdeklődés a kézműves foglalkozásokat kísérte. /Magyar Ház: egy hétvége képekben". = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 8./2002. március 8.
Amikor az Országgyűlés elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, akkor 80 éves adósságot törlesztett a határon túli magyar közösségekkel szemben - mondta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke márc. 7-én Budapesten, amikor vajdasági kérelmezőknek átnyújtotta a magyar igazolványokat. Szabó Tibor köszöntő beszédében szólt arról, hogy a kedvezménytörvény - ha nem is ad elégtételt - erősíti a hitet, amely a nehéz időkben segített a határon túl élőknek magyarságuk megtartásában. A vajdasági magyarok közül elsők közt Varmuzsa Róbert (Kishegyes), Kiss Antal református esperes és neje, Kiss Mária (Ómoravica), Pásztor Béla és felesége, Pásztor Ilona, valamint négy gyermekük (Zenta) és Bús Ottó (Szabadka) vette át a magyar igazolványt a Határon Túli Magyarok Hivatalában szervezett ünnepségen. /Magyarigazolvány vajdasági családoknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./2002. március 9.
Romániának jó oka van "bizakodni és reménykedni" a NATO prágai csúcstalálkozó perspektívájában, ahol több tagjelölt országot felkérnek majd a csatlakozásra, jelentette ki márc. 8-án Jamie Shea, az Észak-atlanti Szövetség sajtóigazgatója. A Diplomata Akadémia diákjai és újságírók előtt tartott előadásában a NATO egykori szóvivője értékelte Románia utóbbi években regisztrált sikereit. /Biztatóak Románia NATO-csatlakozási esélyei. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 9.
A NATO-tagság elérését célzó erőfeszítéseik összehangolásában állapodott meg márc. 8-án Szkopjéban 10 olyan európai ország külügyminisztere, amelyek szeretnének az észak-atlanti szövetség tagjaivá válni. A macedón fővárosban tartott egynapos találkozón Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szlovákia és Szlovénia külügyminisztere közös nyilatkozatban foglalt állást a NATO bővítése mellett. /Stabilitást biztosít a NATO-tagság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 9.
A kormány márc. 7-i ülésén a Nastase-kabinet döntést hozott arról, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek használhatják saját jelképeiket a különböző hivatalos rendezvényeken is. A jogszabály szerint látogatások, ünnepi rendezvények és hivatalos ceremóniák alkalmával más országok himnusza is elhangozhat a román nemzeti himnusz előtt. /Szabadon használhatjuk nemzeti jelképeinket. A kormány "kegyesen" módosította utasításait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 9.
Ion Iliescu elnök márc. 7-én fogadta az RMDSZ Markó Béla vezette küldöttségét. A szövetségi elnöke a találkozó után az MTI-nek úgy nyilatkozott: az államfő két fő témáról kérte ki a romániai magyar szervezet véleményét. Egyrészt arra volt kíváncsi, miként ítéli meg az RMDSZ az ország pillanatnyi politikai, gazdasági és szociális helyzetét, s az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Másrészt pedig az RMDSZ alkotmánymódosítási indítványairól érdeklődött. Markó szerint az RMDSZ-küldöttség kifejtette a román államfőnek: mindaddig, amíg nem született döntés arról, hogy a NATO-tagjelölt államok közül melyeket kérik fel a csatlakozásra, Romániának is van esélye, hogy bekerüljön a meghívottak sorába. Az RMDSZ képviselői elmondták Ion Iliescu elnöknek: aggasztó jelzéseik vannak a lakosság szociális helyzetéről. Markó kifejtette, hogy az RMDSZ szerint a kisebbségekre nézve jogkorlátozási veszélyeket rejt magában az, hogy a jelenlegi alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát. Az RMDSZ küldöttsége konkrét ügyek megoldásában kérte az államfő segítségét. Ezek között szerepelt a kézdivásárhelyi Agache-perben elítélt Héjja Dezső megkegyelmezésének a kérdése. Ion Iliescu elnök a tárgyalás után a tévében kifejtette: az RMDSZ-nek Románia nemzetállamiságára vonatkozóan tett javaslatai tárgytalanok, hiszen kizárt, hogy más pártok is támogassák ezt a javaslatot. Az államfő szerint ennek az indítványnak az értelmetlenségére maga az RMDSZ is rájött már. Iliescu ugyanakkor elmondta: lekerül a napirendről az a módosító indítvány is, amelynek értelmében a parlament választaná meg az elnököt. /Jogkorlátozás Romániának nemzetállamként való meghatározása. Markóék javaslatát Iliescu tárgytalannak minősítette. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 9.
A Kolozs megyei RMDSZ márc. 8-i sajtótájékoztatóján Eckstein-Kovács Péter szenátor nemzetellenes akciónak nevezte a Nagy-Románia Párt (NRP) Erdély elárulása elnevezésű egyszerű indítványát, amelyet szenátus márc. 7-i ülésen elutasított. Kónya-Hamar Sándor képviselő az információs irodákban végrehajtott ellenőrzéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét: ez az ellenőrzés valójában csak tájékozódás volt a bizottság részéről, amely megállapította, hogy az irodák által végzett tevékenység nem érinti az ország függetlenségét. Vekov Károly képviselő üdvözölte a kormánynak a nemzeti szimbólumok használatával kapcsolatos döntését. Ami az RMDSZ Polgári Szárnyát illeti, amelynek mindkét Kolozs megyei képviselő is tagja Vekov kifejtette: továbbra is lelkiismeretük és kötelességük szerint fognak szavazni, ezzel tartoznak annak a közösségnek, amely megválasztotta őket, és semmiképpen nem függenek egyes személyek akaratától. Hangsúlyozta: a Polgári Szárny azt szeretné, ha az RMDSZ–SZDP által aláírt protokollum száz százalékban megvalósulna. A kolozsvári helységnévtábla elhelyezését illetően a jelenlevők elmondták: a helyhatósági törvény alkalmazása kötelező minden polgármester számára. /Köllő Katalin: Szabadon használhatjuk nemzeti jelképeinket. A kormány "kegyesen" módosította utasításait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 9.
Octav Cozmanca közigazgatási miniszter pénteken kijelentette, hogy Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere nem tartja tiszteletben a törvényt a kétnyelvű táblák elhelyezése kapcsán, és meg kell értenie, hogy a törvények nem "fakultatív" jellegűek. "Abba a helyzetbe hoz Kolozsvár polgármestere, hogy intézkedéseket foganatosítsunk ellene, de előtte még egyszer felszólítjuk Gheorghe Funart a törvények tiszteletben tartására", mondta a miniszter. /Cozmanca ultimátuma Funarnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2002. március 9.
Boros János alpolgármester márc. 8-án úgy nyilatkozott: törvénytelen Gheorghe Funar polgármester abbéli szándéka, hogy március 15-én két emléktáblát helyezzen el az egykori Biasini Szálló falán, ahol az RMDSZ rendez ünnepséget. Boros hangsúlyozta: a két emléktábla nem jelenik meg az idei költségvetésben, elhelyezésükhöz nincsenek meg a szükséges hatósági engedélyek. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a Nagy-Románia Párt által Funar hivatalba lépése 10. évfordulójának alkalmából tervezett ünnepségek célja valójában az RMDSZ által a magyar nemzeti ünnep alkalmával tervezett rendezvények beárnyékolása. "Ezeket a rendezvényeket és Corneliu Vadim Tudor Kolozsvárra invitálását szándékosan tervezték, mi azonban reméljük, hogy a polgármester nem akar velünk bonyodalomba keveredni, mint ahogy ezt mi sem akarjuk", fogalmazott Kónya. Funar tervei szerint március 15. alkalmából kicserélné a Petőfi Sándor emléktáblát olyanra, amelyen a költő neve Petrovics Sándorként lenne feltüntetve. Funar korábban már megpróbálkozott a táblacserével, az akkori prefektus, Alexandru Farcas azonban azt betiltotta. Emlékezetes, hogy 1997-ben Funar már feltáblázta az egykori Biasini Szállót, amelyeken emléket állít a szabadságharcban a "magyarok által meggyilkolt román áldozatoknak", akik számát önkényesen 40 000-ben állapította meg, ezt az adatot román és magyar történészek sokszorosan túlzottnak tartották. /Újabb két tábla a Biasinin? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./