udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 1711-1740 | 1741-1770 | 1771-1800 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. április 5.
Teleki Pál szobra méltó környezetbe, a lengyel-magyar barátság kegyeleti helyére kerül – tartalmazza az az ápr. 3-án Balatonbogláron aláírt adománylevél, amely szerint a Teleki Pál Emlékbizottság a szobrot a Balaton menti város megőrzésére bízta. Koszorúzással emlékeztek Teleki Pál egykori miniszterelnökre Máriabesenyőn, a katolikus temetőben lévő sírjánál felállított szobornál. A néhai kormányfő halálának 63. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Fábri Mihály, a Teleki Pál Egyesület elnöke elmondta: Teleki Pált 1941. április 3-án bekövetkezett halála után nagy állami pompával eredetileg a budapesti Fiumei úti temetőben helyzeték örök nyugalomra. 1947-ben fiának kérésére földi maradványait a máriabesnyői katolikus temetőbe helyezték át. Teleki Pálnak jelenleg Magyarországon három helyen, Érden, Máriabesenyőn, valamint most Balatonbogláron áll szobra – mondta Fábri /Felavatták Teleki Pál szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2004. április 6.
Románia volt finnországi nagykövete, Smaranda Enache bejelentette: indul Kolozsváron a polgármesteri választáson. – Gheorghe Funar uralmának véget kell érnie. Erdély fővárosa többet érdemel – mondta sajtóértekezleten Enache. – A romániai politikai élet legártalmasabb politikai alakulata a Nagy-Románia Párt, minden erőnket arra kell tehát fordítanunk, hogy elszigeteljük, ki kell szorítanunk a parlamentből ugyanúgy, ahogyan a magyarországi választók tették azt a Csurka István vezette Magyar Igazság és Élet Pártjával – jegyezte meg a politikus. /(k. o.): Smaranda Enache polgármesterjelölt. Erdély fővárosa Funarnál többet érdemel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2004. április 6.
A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A tárca közleményében rámutatott arra, hogy Persányi Miklós már tavaly májusban megállapodott román kollégájával a vegyes bizottság alakuló ülésének megtartásáról, de az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. /Vegyes bizottság kellene Verespataknak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2004. április 6.
Érdemdíjban részesült Hajdú Győző is, az Igaz Szó volt főszerkesztője, a szélsőségesen nacionalista Eugen Barbu, Corneliu Vadim Tudor és Adrian Paunescu kebelbarátja, aki 1989 előtt kivívta az erdélyi magyarok ellenszenvét. Az Érdemdíjat Kiosztó Országos Bizottságot a Román Akadémia elnöke, a képviselőház és a szenátus művelődési és munkaügyi bizottságának elnökei, a Művelődési és Kultusz-, az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, illetve az Országos Sportügynökség képviselői, valamint az öt alkotási szövetség képviselői alkotják. A díjazott írók között található Balogh József, Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdú Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Szász János, Sütő András és Szilágyi István. Érdemdíjat kaptak továbbá Boér Ferenc és Csíky András színművészek, valamint Baranyai Ferenc és Gergely István képzőművészek. Fodor Sándort megdöbbentette az, hogy díjat kapott Hajdú Győző, Adrian Paunescu szenátor kebelbarátja is. Hajdút nem a romániai magyar írók javasolták a díjra, hanem olyan szerv, amelynél elévülhetetlen érdemeket szerzett. /Papp Annamária: Érdemdíj az érdemtelen Hajdú Győzőnek. Elismerésben részesültek a romániai magyar alkotók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2004. április 6.
Székedi Ferenc cikkében újból elítélte a Székely Nemzeti Tanácsot, a dr. Csapó-féle területi autonómia-tervezetet: a tervezet „életidegen és székelyidegen”, „ Dr. Csapónak fogalma sincs a jelenkori székelyföldi életről…” – írta. /Székedi Ferenc: A térség nevében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ 2004. április 6.
Az RMDSZ finanszírozása emésztette fel az erdélyi magyar közösségnek juttatott román költségvetési támogatás jelentős részé, ezt mutatják azok az adatok, melyeket a Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség szóvivője Corina Lorintz bocsátott a Krónika rendelkezésére. A Communitas Alapítvány 33 munkakönyves alkalmazottja között van az RMDSZ három ügyvezető alelnöke: Porcsalmi Bálint, Kovács Péter és Szép Gyula, három megyei szervezet ügyvezető elnöke: Brassai Zsombor (Maros), Koszorus Zoltán (Beszterce) és Benke Pavel (Bákó) is. Az ügyvezető elnökség szinte valamennyi alkalmazottja – a sofőrtől a főosztályi előadókig – az alapítvány fizetési listáján szerepel. Innen fizetik ugyanakkor Borbély László képviselő marosvásárhelyi irodavezetőjét, András Gabriellát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöki hivatal sajtóreferensét, Csernik Vass Attilát, titkárnőjét, Perkál Ágnest, a Markó Béla nyilvános szerepléseinek a filmezésével megbízott Barabási Győzőt és másokat is. A Communitas Alapítvány 2003-ban fizetésekre és kiszállásokra költött 5,769 milliárd lejt, a kiosztandó keret mintegy 15 százalékát. Communitas-pénzen építettek új szárnyat a szövetség ügyvezető elnöksége kolozsvári Majális utcai székházának. Az ügyvezető elnökség bővített épületében jelenleg 12 iroda működik, ezek közül 11-et az RMDSZ, egyet a Communitas Alapítvány titkársága foglal el. Az RMDSZ ilyen módon történt finanszírozása törvénybe ütközik. A költségvetési törvény szerint a Communitasnak kiutalt pénzkereteket a romániai magyarság bármelyik szervezete felhasználhatta, az RMDSZ kivételével. Az RMDSZ ugyanis politikai pártként is támogatáshoz jutott. Ennek az összege a Transindex értesülései szerint 2003-ban 6,7 milliárd lejt tett ki, ami kevesebb mint a Communitas-keret ötödrésze. Pozitív fejlemény azonban, hogy létezése óta első alkalommal közölte tételesen az idei támogatási listáját az alapítvány könyvkiadási szaktestülete. /Gazda Árpád: Törvénybe ütköző pártfinanszírozás. Az RMDSZ-t támogatta a Communitas. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./2004. április 6.
Ápr. 2–3. között Kolozsváron tartották a Romániai Doktoranduszok Szövetségének V. konferenciáját. Változatos tematikájú előadások hangzottak el. Kiemelendők a következők: Tamás Pál: Jóléti állammodellek, Horváth István: Bilingvizmus Erdélyben, Veres Valér: Jövőtervek a Kárpát-medencei fiatalok körében a társadalmi háttér kontextusában, Csata Zsombor–Kiss Dénes–Kiss Tamás: Az erdélyi kulturális intézményrendszer jellemzői /eszerint a működő kulturális intézmények 77,7 %-a 1989 után alakult. 2002-ben 1005 milliárd lejből gazdálkodtak, a támogatások 64,5%-a hazai forrásból származott, 23,3%-a magyarországi, 9,11%-a más eredetű volt/, Plainer Zsuzsa: Nemzetépítési stratégiák és diszkurzív identitás a két világháború közötti magyar társadalomban, Veress Emőd: Az államszervezet viszonyrendszerei – alkotmánymódosítás után. /(Dobre Nóra): RODOSZ-konferencia Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2004. április 6.
Tizennégy év után újból a félelem országában élünk, írta Somogyi Botond. Fél az RMDSZ-tisztviselő, aki nem meri megmondani telefonon, miért hívott be valakit az irodába. Az emberek félnek a határon, mert nem tudják, van-e elég valutájuk, ha van, akkor elég-e, és egyáltalán: mit fognak kérdezni. Az emberek félnek, mert kisebbségként kiszolgáltatottak. „Félünk, mert fogyunk, és nem tudjuk, megmaradunk-e? Nincs jövőképünk. De már félünk egymástól, magyaroktól is. Fél a szerkesztő RMDSZ-t bíráló írást közölni, mert elúszhat a Communitas pályázat, az Illyés-pénz (ha egyáltalán még lesz), és még ki tudja, mi minden.” /Somogyi Botond: Félelem és feltámadás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./2004. április 6.
A napokban Marosvásárhelyen járt Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Semmelweis Egyetem tanára, a New York-i Albert Einstein Egyetem pszichiátriai és aneszteziológiai vendégprofesszora, nemzetközi akadémiák, intézetek tagja. Marosvásárhely előtt Nagyváradon járt. A Magyar Tudományos Akadémia több mint százötven éve támogatja az erdélyi tudományosságot, jegyzete meg. Szoros kapcsolata van az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvosi Szakosztályával. Kifejtette, hogy az EU- csatlakozással a kultúrnemzet fog újraegyesülni. Az Akadémia elnökének lenni komoly közéleti pozíció, hiszen a magyar államiságot megjelenítő Szent Korona Tanácsának öt tagja van: államelnök, miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Parlament elnöke és az Akadémiáé. Az Akadémia szerepe Magyarországon igen sajátos, az Akadémiát megkeresik a kormányok nehéz kérdésekben, kikérik véleményét. Vizi E. Szilveszter fontosnak tartja, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás magyar nyelven történjen, ezért kell Magyarországnak költségvetésileg támogatnia az itteni oktatást. – A Mindentudás Egyetemének előadásaiból a magyar lakosság 75%-a egy vagy két műsort teljes terjedelemben végignézett. Tehát jóval nagyobb a beágyazottsága. A Mindentudás Egyetemébe erdélyi tudósokat is be akar vonni. /Mészely Réka: "El kell menni tanulni, és visszajönni, itt lenni". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2004. április 6.
Romániában közművelődési szakemberképzés – humán menedzsment –nincs. Ezért Balla Zoltán, a Humán Reform vezetője, valamint a Magyar Művelődési Intézet „közművelődési szakemberképzés Székelyudvarhelyen” elnevezésű projektjének szakirányítója, Bánlaki Pál vállalkoztak arra, hogy egy többfős csapattal októbertől júniusig megpróbálják elsajátítani azt, amit egy közművelődési szakembernek tudnia kell. A projektben húszan szerepelnek, jún. 11-én záróvizsgán vesznek részt. Ennek az lenne a célja, hogy létrejöjjön egy olyan egyesület, amely egyértelműen Székelyföld közművelődését hivatott támogatni. /(bb): A közművelődési szakemberek hiányáról és képzéséről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 6./2004. április 6.
Debrecen főterén több ezren tekintették meg ápr. 4-én, vasárnap a Jézus szenvedésének és halálának történetét bemutató Csíksomlyói passiót. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Debrecenből már tizenöt éve rendszeresen szervez zarándokutakat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. Az idei virágvasárnapi debreceni szereplésre felkérték az együttest. A Passiót bemutató 53 táncos Csíksomlyóról érkezett. A csíksomlyói együttes 1996 óta Európa több országában nagy sikerrel mutatta be a passiót. /A Csíksomlyói passió Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./2004. április 6.
Ápr. 3-án megnyílt Soó Emma kiállítása a marosvásárhelyi Református Diakóniai Otthonban. Festényei optimizmust sugároznak. Naturalista és absztrakt képeket fest olajjal. /Balázs Ildikó: A festészet öröme. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2004. április 6.
A napokban a budapesti Apolló cirkusz vendégszerepelt Marosvásárhelyen. A magyar cirkusz Marosvásárhelyen kizárólag román nyelven reklámozta és konferálta be a műsorszámokat, annak ellenére, hogy a városban a lakosság nemzetiségi összetétele fele-fele arányban oszlik meg. /Horváth Kovács Ádám: Magyar cirkusz – románul. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2004. április 6.
A nagyváradi Partium Színpad műkedvelői ápr. 3-án Temesváron, a Gerhardinum Római Katolikus Líceumban vendégszerepeltek Antoine de Saint-Éxupéry A kis herceg című alkotásával. A Keresztény Magyar Egyetemisták közössége meghívásának tettek eleget. A Partium Színpad 16-30 éves fiataljai: középiskolások, egyetemisták és olyanok, akik a napi munkájuk után vállalják Thalia szolgálatát. Függetleneknek vallják magukat, az Ady Endre Líceum termeiben próbálnak, színházi műhelyüknek irányítója Csatlós Lóránt színművész. Az idei évadban repertoárjukon még két darab szerepel: Tennessee Williams A vágy villamosa, valamint Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című műve. Sikerszámuk azonban A kis herceg, amellyel bejárták Erdélyt. /(Szekernyés): A kis herceg varázsa. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 6./2004. április 6.
Ápr. 4-én, vasárnap ötödik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen a gyermek-néptánccsoportok fesztiválját. Balánbányáról, Székelykeresztúrról, Zetelakáról, Sepsiszentgyörgyről, Szovátáról, Csíkszeredáról, Csíkmindszentről, Segesvárról, Marosvásárhelyről érkeztek a gyerekek az V. Gyermek-néptánccsoportok Fesztiváljára. A házigazda a Kékiringó Néptánccsoport volt. A csapat muzsikusa a Keleti Szél Szabad Csapat volt. /(barabás): Balánbányától a Csíki-medencéig. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 6./2004. április 7.
Román kulturális intézetet nyitott meg ápr. 6-án Prágában Ion Iliescu államfő, aki háromnapos látogatáson tartózkodik Csehországban. Romániának a szocialista évtizedekben nem volt kulturális központja az akkori csehszlovák fővárosban. Diplomáciai források szerint a román kulturális intézet mostani megnyitása jelzi, hogy Bukarest számára fontosabbak lettek a cseh–román kapcsolatok. /Iliescu román kulturális intézetet nyitott meg Prágában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2004. április 7.
Az RMDSZ vezetősége megegyeztetett a román kormány és a helyi hatóságok képviselőivel, hogy a Szabadság-szobor leleplezése ápr. 25-én lesz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelezte, hogy az ünnepségre a magyar és a román kormány egyaránt kapott meghívót. /Április 25-én leplezik le a Szabadság-szobrot. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./ 2004. április 7.
A Kovászna Megyei Rendőrfelügyelőség elmarasztalta a bodoki és a zágoni rendőrőrs-parancsnokokat, akik a települések polgármestereinek kérésére vizsgálatot folytattak annak kapcsán, hogy az MPSZ aláírásgyűjtő akciókat indított a szervezet helyhatósági választásokon való részvételének támogatására. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ titkára a múlt héten elmondta, hogy három településen megfélemlítik a szervezet aláírásgyűjtő képviselőit, akiknek a rendőrségen kell nyilatkozatot tenniük. Zágonban a vizsgálat annak alapján indult, hogy Kiss József zágoni polgármester a rendőrséghez fordult az ügyben. Gazda közölte: Komandón az beszélik az emberek, hogy ha csatlakoznak az MPSZ-hez, munkahelyük nélkül maradnak, vagy nem kapnak szociális támogatást. "Ez az ellenpropaganda pánikhangulatot keltett a lakosság körében", mondta Gazda Zoltán. Hozzátette, az MPSZ lépni fog, ha a megfélemlítő akciók folytatódnak. A Szilágy megyei Magyar Polgári Szövetség helyi szervezte alakult Zilahon és Szilágysomlyón. /Elmarasztalták a vizsgálatot indító rendőröket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./2004. április 7.
Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő, Románia volt Európa tanácsi raportőre a vele készült interjúban csapdának vélte az etnikai alapú területi autonómia kifejezését. Szerinte az Európában ma kedvelt kifejezésekkel kellene megfogalmazni a székely célokat. Náluk az Aland szigetekét nyelvi és kulturális alapú autonómiának mondják, de ez természetesen etnikait is jelent. Az európai szellemnek most a regionalizmus kifejezés felel meg a legjobban. Az EU úgy véli, a kisebbségvédelem túl bonyolult kérdés ahhoz, hogy foglalkozzék vele. Ezért ezt regionális szinten szeretné kezelni. A helyi és regionális hatalom chartája kimondja, hogy a regionális felosztáskor tekintettel kell lenni a nyelvi, a történelmi, a gazdasági és az infrastrukturális realitásokra. /Gazda Árpád: El kell kerülni az etnicitás csapdáját. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 7./2004. április 7.
A Magyar Polgári Szövetség bemutatkozó ülést tartott ápr. 5-én Csíkszeredában. Szabó Soós Klára, az országos elnökség tagja az MPSZ csíkszeredai vezetőségét mutatta be, Szondy Zoltán elnököt, Szikszay László és Papp Előd alelnököket. Szabó Soós Klára hangsúlyozta, hogy nem Bukarest, hanem Erdély centrikus politikát szeretnének folytatni. Az MPSZ indulni fog a választásokon és Csíkszeredában is teljes listát szeretnének állítani. Bencze Tibor, az országos kampánystáb tagja elmondta: eddig 22700 (Hargita megyében 5700, Háromszéken 7400 ) aláírás gyűlt össze. /(Daczó Dénes): Bemutatkozó beszélgetést tartott az MPSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./