udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 1801-1830 | 1831-1860 | 1861-1890 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. április 13.
A másként gondolkodók Tőkés László (akkori) tiszteletbeli elnök védnöksége alatt megszervezték az Alsócsernátoni Fórumot /1998. szept. 12./, amelyre hivatalos volt Markó Béla szövetségi elnök is. Azonban az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a fórumon, ehelyett Kolozsvárra összehívták az országos választmányt, és bejelentették, hogy ha a kormány nem engedélyezi az önálló magyar Bolyai Tudományegyetemet, az RMDSZ kilép a kormányból. Markó Béla elnök a marosvásárhelyi Bernády-házba értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az RMDSZ szenátorai, képviselői, az államtitkárok, a magyar prefektusok és alprefektusok, valamint a megyei elnökök. Gaál Márton jelen volt akkor ezen a tanácskozáson, most beszámolt erről. Markó Béla feltette a kérdést, hogy kinek-kinek a területén milyen gazdasági, politikai és személyi következményekkel jár a kilépés. Toró Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: a kilépésre vonatkozó határozatot be kell tartani. Toró beszéde alatt Verestóy Attila szenátor nevetett, végül röhögött. Utána indulatosan ezt mondta Torónak: „Gondolkodnék a szavaidon, ha embernek tartanálak, de a szememben nem vagy ember!” Durva kijelentéséért a gyűlésvezetőnek rá kellett szólnia Verestóyra. Gaál Márton hozzászólásában kifejtette a Verestóy szavaival kapcsolatos véleményét, mire Verestóy kimondta: „Vegyék tudomásul, azért jelentettük be, hogy kilépünk a kormányból, hogy benne maradhassunk.” /Gaál Márton, Marosvásárhely: párbeszéd RMDSZ módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./2004. április 13.
Az 1989-es változás után megjelent a Szatmári Friss Újság négyezredik száma. 1990–ben még négyoldalas volt a napilap, most 12 oldalas, csütörtökön pedig 16 oldalas a heti Műsormagazinnal. Mindebben része van a kiadó, Zotmar Press Kft. szervezőmunkájának is. 1997 óta máig mintegy 540 ezerszer látogatták meg az újság internetes honlapját az érdeklődők. Az utóbbi három–négy évben megállt a példányszám csökkenése, sőt, a legutóbbi hónapokban növekedni kezdett az előfizetők száma. /Veres István: Szatmári Friss Újság – négyezredszer. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./2004. április 14.
Több száz hektárnyi termőföldet öntött el a Maros ápr. 11-én, Maroscsapó és Radnót közelében. A Kis-Küküllő áradása miatt leomlott a Bonyha és Héderfája közötti híd egyik hídfője. Több hektár legelő került víz alá a hétfőre virradó éjszakán Hargita megyében is, ahol kiöntött a Maros. /Kiléptek medrükből az erdélyi folyók. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
A Szabadság-szobor felállítását elvető bizalmatlansági indítványt kezdett tárgyalni ápr. 13-án a szenátus. A „Nincs mit keresnie Románia területén a 40 ezer románt lemészároló tizenhárom aradi tábornok szobrának” című, 39 nagy-romániás honatya által kezdeményezett indítványban azt kérték a kormánytól, hogy állítsanak le minden munkálatot a Tűzoltó téren. A Nagy-Románia Párt népszavazást szeretne tartani az emlékmű újraállítása kapcsán. Elképzeléseik szerint Arad lakosságának kellene döntenie a szobor újraállításáról. Amennyiben a lakosság nem ért egyet az újraállítás tervével, a Nastase-kabinetnek kötelessége lenne a magyar kormánynak adnia a hamisan Szabadság-szobornak elnevezett emlékművet – áll az indítványban. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter felszólalásában arra kérte a szenátust, vesse el a bizalmatlansági indítványt. /Nagy-romániás hangulatkeltés. Theodorescu a bizalmatlansági indítvány elvetését kérte. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a hét végén nem hivatalos látogatást tett Sepsiszentgyörgyön, ahol találkozott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy az autonómia nem XIX. századi, ahogy a román államelnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter mondta, inkább nemzetállam XIX. századi, hiszen az elzárkózás jellegét hordozza. A Fidesz alelnöke szerint "nem a mi feladatunk az autonómiát képviselni, hanem azoké a közösségeké, akik részéről az erre irányuló politikai szándék megszületik, ezért üdvözlöm az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), az SZNT-t, az MPSZ-t, amelyek felvállalják az autonómiát. Semmi indokát nem látom annak, hogy ezen szervezetek javaslataira Magyarország kellő támogatást ne nyújtson. Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy nyújtson politikai és diplomáciai támogatást ez ügyben az erdélyi magyarságnak". Kifejtette: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozási erőfeszítéseit, de ő azt szeretné, ha egy olyan Románia csatlakozhatna az EU-hoz, amely teljes területi és kulturális autonómiát biztosít az erdélyi magyarság számára. Németh Zsolt kitért arra is: ha a román fél megnyitja a Gozsdu-ügyet, akkor Magyarországnak is elő kell állnia a magyar állam követeléseivel. A Fidesz alelnöke szerint az 1953-as államközi szerződés lezárta a Budapest központjában levő három nagy ingatlan értékének ügyét, és a magyar állam dollárszázmilliókat kitevő követeléseit is Németh Zsolt üdvözölte az aradi Szabadság-szobor felállítását, de emlékeztetett arra, hogy "a szobor a polgári kormány diplomáciai erőfeszítése eredményeként került szabadlábra". A magyar politikus kifejtette, "zsákbamacskának" tartja a román kormány által javasolt Megbékélési park ötletét, mivel "nem mindegy, milyen műemlékegyüttest állítanak a Szabadság-szobor mellé". "Tudomásom szerint a konstrukcióval kapcsolatosan a román kultuszminisztérium fenntartja magának a kizárólagos döntés jogát, ezért fontosnak tartom, hogy a romániai magyarság és a helyi közösség megkérdezése nélkül ne születhessen meg a szoborpark" – tette hozzá Németh Zsolt. /Németh Zsolt: "Az autonómiát a XXI. századi Európa intézményének tartjuk". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
A szatmárnémeti magyarok döntő többsége, 51 százaléka Ilyés Gyulára, város jelenlegi alpolgármesterére szavazna, aki a júniusi helyhatósági választásokon az RMDSZ színeiben versenybe száll a városvezetői tisztségért – derült ki a felmérésből. Riedl Rudolfot a megkérdezetteknek mindössze 11 százaléka tartja alkalmasnak a polgármesteri tisztség betöltésére. Pécsi Ferencet, a Szatmár megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőjét, aki a helyi román lapok szerint az MPSZ polgármester-jelöltje lesz – az alanyok 8 százaléka tartott alkalmasnak a városvezetői tisztségre. Az RMDSZ a biztos szavazók körében az önkormányzati tisztségviselőknél és a parlamenti választásoknál is magabiztosan vezet 64–66 százalékos támogatottsággal. Őt követi az MPSZ 5-6 százalékkal. /B. T.: A szatmáriak az RMDSZ polgármester-jelöltjét támogatják. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke hangsúlyozta, a Kolozs megyei RMDSZ legfontosabb feladata az, hogy minél jobb alkuhelyzetbe kerüljön, és minél több városi, megyei tanácsost bejuttasson, legalább úgy, mint 2000-ben. Szavazótáboruk 20% körüli. Kolozsváron a választásra jogosult magyarságnak csak 62%-a vett részt az előző választásokon. Most az eddig távolmaradókat akarják megszólítani. /Csomafáy Ferenc: A politika ereje a bizalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2004. április 14.
Az elmúlt hetekben Kalotaszeg több magyarlakta településén az RMDSZ előválasztásokat szervezett a júniusban sorra kerülő helyhatósági választásokon induló magyar tanácsosok rangsorolására, valamint a polgármesterjelöltek kiválasztására. Bánffyhunyad lakossága mára már csak 32 százalékban magyar, ezért itt hangsúlyozottan nagy szükség lenne az összefogásra. A helyi magyarság kettéhasadását egyértelműen a Kusztos Tibor helyi református lelkipásztor által a közelmúltban létrehozott Bánffyhunyadi Magyar Polgári Szövetség tagtoborzói okozták, írta Péntek László. /Péntek László: Magyar gondok Kalotaszeg fővárosában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
Egyes református lelkészek a Magyar Polgári Szövetség soraiba hívják híveiket. A református egyházközségek Zilahon évek óta semmiféle közösséget nem vállalnak az RMDSZ-szel, ezt elítélte Józsa László, aki szerint a politika valamiféle ellenőrzési törekvése érződik a zilahi lelkészek részéről. /Józsa László: Húsvéti gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
A Szabadság napilap tiltakozott Magyar Polgári Szövetség által Bánffyhunyadon terjesztett röplap ellen, amely szerint a Szabadság az "RMDSZ-t kiszolgáló újság"-ként "véget nem érő gyalázkodásokkal" folyamatosan támadja a református egyház vezetését. Valójában a Szabadság vitafórum, véleményének megnyilvánulási helye, politikai hovatartozástól függetlenül. A Szabadságban a legkülönbözőbb politikai szervezetek hírei, nézetei helyt kapnak. /Balló Áron: Olvasóink bölcsességében bízva. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
A kormány elfogadta a romániai felsőoktatási rendszer módosítására vonatkozó törvénytervezetet, amely a következő hetekben kerül a parlamenti szakbizottságok asztalára. A tervezetet hevesen bírálta Andrei Marga, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának elnöke, aki szerint a törvény centralista látásmódot tükröz. A magyar tagozat alap-, magiszteri és doktori szintű kibővítésével is jár az az intézkedéscsomag, amelyet a BBTE akadémiai tanácsa javaslatára az egyetem szenátusa elfogadott. Az új szabályozás lehetővé teszi más európai egyetemeken elért vizsgaeredmények elismertetését a Babes–Bolyain. /Salamon Márton László: Dilettantizmussal és centralizmussal vádolja a minisztériumot Marga. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
Ápr. 23-án Segesvár ünnepélyes keretek között fogja átvenni az Európa Tanácstól az Európa-díjat. Segesváron se szeri, se számra a rangos fesztiváloknak, a hagyományőrző rendezvényeknek. Azonban a város honlapján négy nyelven található felvilágosítás a település múltjáról, jelenéről, de ezek közül egy sem a magyar. Szó nincs arról ezen, hogy például Segesváron többször tartottak országgyűlést, hogy ott választották fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt. Természetesen a városka szász múltja is igen figyelemreméltó. De erről sincs szó a honlapon. Segesvár 1999-től az UNESCO szakértőinek határozata folytán a világörökség része, mert páratlanul szép a középkorban épült felső városrész. /(Máthé Éva): Soknemzetiségű múlt. Európai jövő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2004. április 14.
Ápr. 10-én, nagyszombaton este, az ünnepi szentmisét követő feltámadási körmenet indulásakor kondult meg először újra Gyergyószentmiklós háborús viszontagságokat túlélő, hazatért harangja. Az 1920-ban a gyergyói hívek által öntetett harangot 1944 augusztusában szállították el Budapestre, Nagytéténybe, ahol csodával határos módon megmenekült a beolvasztástól, hogy közel 60 éven át a nagytétényi híveket szolgálja. A harang hazatérésének folyamata már a Fidesz kormányzása idején elindult. A nagytétényiek a harangért harangot kértek, s az új harang öntésének költségeit a magyar kormány vállalta fel. A 2003. december 6-án Gyergyószentmiklósra hazatért harangot 2004 virágvasárnapjáig a plébánia udvarában tekinthették meg a hívek. Ezután a harangot felhúzták a toronyba. Bollok Istvánné, a 22. kerület (Nagytétény) polgármesterasszonya arról szólt, hogy a harang teremtett testvériséget Nagytétény és Gyergyószentmiklós között. Németh Zsolt képviselő hangsúlyozta: fontosabb, hogy a harang a Székelyföld szívében szóljon, mint Budapest perifériáján. Vagy öt percen át szólt a harang, majd püspöki áldással és a székely himnusz hangjaival zárult az ünnepi szertartás. /(Gál Éva Emese): Megkondult a régi harang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2004. április 14.
Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./2004. április 14.
Április elején a vajdasági Zentáról szakorvosokból álló küldöttség kereste fel a székelyudvarhelyi Városi Kórházat, mely alkalommal a két egészségügyi intézmény vezetői együttműködési szerződést írtak alá. Dr. Venczel László, az udvarhelyi kórház sebészeti osztályának vezető főorvosa elmesélte, hogy tizennégy évvel ezelőtt Magyarországon rendezett orvosi konferencián ismerkedett meg dr. Farkas Emil sebészkollégával, elhatározták, tartani fogják egymással a szakmai és személyes kapcsolatokat. Zenta Udvarhelyhez hasonló nagyságú, csaknem teljesen magyar város, kórháza is sok mindenben hasonló. Dr. Farkas Emil, a zentai kórház sebészeti osztályának vezetője hozzátette, egymásra találtak az udvarhelyiekkel, vagyis az ezeréves határon belüli magyarok. Az azonos szakma mellett összeköti őket a hit és a magyarságtudat. /Komoróczy György: Növelni kell a szociális érzékenységet. Zentai orvosok Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./2004. április 14.
A kézdivásárhelyi családegyesület gyűjtést szervezett a Klézse községben élő magyar csángó családok megsegítésére. A háromnapos gyűjtés alatt jókora ruha- és könyvcsomagok álltak össze, amelyeket ápr. 9-én vittek Klézsére. A családegyesület magyar nyelvű bibliákat is küld Klézsére, amelyeket a Szeret-Klézse Alapítványnak, valamint a Klézsén működő Magyar Háznak szánnak. /Ruhát és magyar bibliát adtak a csángóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2004. április 14.
Temesváron Új Ezredév Központ nyugati szárnya erre a húsvétra elkészült, a templomépítő közösség örömére. Az istentisztelet ünnepi műsorral ért véget, fellépett a Szabó Gabriella vezette Új Ezredév kórus is. /(S.): Templomépítő gyülekezet. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./ 2004. április 14.
Temesváron a Geml József Társaskör húsvéti bált szervezett. A nagy sikerű bál bevételét a józsefvárosi RMDSZ-ház, a Geml József Társaskör székhelyének javítására fordítják. /(Sz. I.): Bál a székház javítására. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./ 2004. április 14.
Húsvétvasárnapon Zabolán románok és magyarok jelenlétében felavatták a felújított kultúrotthont. A közönséget Ádám Attila Péter polgármester köszöntötte. Olosz Gergely alprefektus elmondta: örömmel tapasztalja, hogy Zabola jelentős dolgok színhelye. A jövőben a zabolai Gyöngyharmat és az Izvorasul néptáncegyüttesek megfelelő körülmények között léphetnek fel a zabolai közönség előtt is. A felújított kultúrotthon karzatát díszítő 59 faragott kazettát a pávai Barabás Zsombor nyugalmazott tanító és fafaragó fiai készítették. /Bodor János: Feltámadt a kultúrotthon (Zabola). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 14./2004. április 14.
Zepeczaner Jenő harminc éve, 1974 óta vezeti a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot. Zepeczaner 1964-ben érettségizett Szovátán, 1969-ben végzett Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem egyetemes történelem szakán, vizsgadolgozatát a két világháború közötti egységes európai, pán-európai mozgalmakból írta. A hetvenes évek elején Ferenczy Géza volt a múzeum igazgatója. A múzeumnak nagy veszteséget jelentett az, hogy a levéltári anyag (Udvarhelyszék levéltára a 20-as években Kolozsvárra került) maradványait Csíkszeredára, a megyeszékhelyre vitték. Gyűjteményeit tekintve a székelyudvarhelyi múzeum Erdély második legrégebbi ilyen létesítménye, a nagyenyedi múzeum előzi meg a sorban. A kollégiumok gyűjteményei mellett többféle kategóriában kerültek tárgyak a múzeumba: néprajzi gyűjtemény mellett kegytárgyak, éremgyűjtemény, de ritkaságok is találhatók, mint például adományozók vagy fenntartók címerei. A múzeum gondozása alá tartoznak a helyi neves írók, költők hagyatékaiként felfogható gyűjtemények, többek között a Tompa László- vagy a Tamási Áron-emlékszoba. A múzeum 1986-tól a csíkszeredai múzeum alegységeként működött, egészen 1994-ig. Múzeumi tárgy vásárlására soha nem volt elkülönített, beruházási pénz, idén először szavazott meg a tanács 700 milliót a múzeumnak. A kilencvenes évek elején alakult meg a Haáz Rezső Alapítvány, mely a támogatások megpályázásánál kap szerepet. Ilyen támogatások révén jöhetnek létre különböző rendezvények, kiadványokat adhatnak ki – ilyen az Erdélyi Magyar Restaurátor, vagy a Múzeumi Füzetek, vagy a sorozatok (pl. Kovács Piroska Orbán Balázs kapui című könyve), illetve katalógusok (például egy tavalyi kiállítás alkalmára késztett, Az udvarhelyiek kávéznak című kiadvány). /(bb): Zepeczaner harminc éve a múzeumnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 14./