udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 2911-2940 | 2941-2970 | 2971-3000 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. június 16.
Szabó Csaba a Hortobágy-menti magyar települések nyomába szegődött. Nagyszeben után van a Hortobágy völgye. Szász falvak sora, ahonnan a szászok elköltöztek. A Hortobágy völgyének egyik „legmagyarabb" települése Bürkös, a hajdani Királyföldön. Mintegy 2500 lakosa van a falunak, ebből kb. 120-an vallják magukat magyarnak: ez valójában 50–60 családot jelent. A bürkösiek számára ünnep, hogy megjött a riportercsapat: magyarul lehet beszélni. Öt-hat elemista alkotja a nemrégiben újraindított magyar tagozatot. Nincs helyben lakó református lelkészük, mert Sebe tiszteletes megbetegedett. Régen önképzőkör is működött Bürkösön. Az öt éve újraindított magyar iskolába a nyugdíjas tanítónő –Nagyszebenből ingázik /naponta 50 kilométert tesz meg/. Ágotán háromszor annyi magyar él, mint Bürkösön. Ágotán van református és katolikus templom. /Szabó Csaba: Messze ide a szebeni Hortobágy. Bürkösi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2004. június 16.
Koltay Gáborral sem szóban, sem írásban nem közölte a Magyar Televízió, hogy miért nem tűzi műsorára a rendező 14 részes, Velünk él Trianon című dokumentumfilm-sorozatát. Koltay elmondta, hogy a hírről maga is csak a napi sajtóból értesült. /Sólyom István: A magyar lelkiismeret. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2004. június 16.
Jún. 15-én Csanády György – a Székely himnusz szerzőjének tiszteletére – szülővárosában, Székelyudvarhelyen emléktáblát avattak. Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány szervezte ünnepi megemlékezésen Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány Kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: a Himnusz és a Szózat mellett, a Székely himnusz is a magyar nép nemzeti hitvallásává vált, szakrális magaslatra emelkedett. A megemlékezések sorát Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere zárta, majd Pomogáts Bélával közösen leplezte le a Bethlen Gábor utca 8. szám alatti ingatlan homlokzatánál – mely épületben 1920-ig élt a költő – Csanády György bronzba öntött arcmását és az emléktáblát – Hunyadi László szobrászművész és Kolumbán Árpád öntőmester alkotását. Végül a Székely Dalegylet férfikórusának közreműködésével a jelenlévők elénekelték a székely himnuszt. A megemlékezés a református temetőkertben, a Csanády-kopjafánál zárult, ahol a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium tanulói helyezték el a kegyelet koszorúit az iskola egykori diákjának kopjafájánál. /Szász Emese: Emléktábla a himnusz szövegírójának. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./2004. június 16.
Megjelent Murádin László Anyanyelvi mozaik /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely/ című nyelvművelő könyve. Munkájában a kevertnyelvűség kényes kérdésével is foglalkozott, ez a kolozsvári nyelvi közegben sokakat érintő probléma. Magyar emberek nem találják meg az odaillő magyar szót, hát gyorsan a románt alkalmazzák. Elmennek kifizetni a fakturákat, komposztálják a tiketet, ha jön a kontroll. /Sándor Boglárka Ágnes: Anyanyelvünk védelmének újabb fegyvere. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2004. június 16.
Igényes a Varga Alfonz szerkesztésében a napokban megjelent, Kalotaszeget bemutató mini turistakalauz. A román elnevezés mellett a magyar helyneveket is feltüntető részletes, autó- és turistatérkép otthoni böngészésre is csábít. A térkép mellett jól dokumentált szöveg – összeállítói Varga Alfonz és Péntek János professzor – szól Kalotaszeg történelmi, néprajzi vonatkozásairól. /(n): Mini turistakalauz autósoknak és gyalogosoknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2004. június 17.
A Központi Választási Iroda jún. 15-én – tehát a választások után kilenc nappal – közzétette a helyhatósági választások első fordulójának végeredményét. A késést azzal magyarázták, hogy Iasi és Konstanca megye egy-egy helységében nyilvánvaló csalások miatt meg kellett ismételni a voksolást. A kormánypárt a megyékben elvesztette többségét, a liberális–demokrata szövetség immár reális alternatívát képez, hiszen a megyei tanácsokban több mandátumot szerzett. A kormánypártnak 543 van, a liberálisoknak és demokratáknak közösen 553, tehát tízzel több. /Kilin Sándor: Alkuk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./2004. június 17.
A Tordaszentlászló melletti Rákos-mezőn kezdődött jún. 15-én hivatalosan az észak-erdélyi autópálya építése. Az ünnepi avatón Adrian Nastase miniszterelnök és számos más neves politikus, közöttük Markó Béla is részt vett. A Brassót Borssal összekötő, 2,5 millió euró értékű autópálya Európában a legnagyobb ilyen jellegű építkezésnek számít. Az EU-t zavarta, hogy a beruházás akadályozhatja az uniós támogatással, szintén Bukarest és Budapest között tervezett, a 4. európai közlekedési folyosón haladó dél-erdélyi autópálya építését. Miron Mitrea közlekedési miniszter elmondta, hogy a román kormány tagjai nemrég jártak Brüsszelben, és az unió politikusainak a romániai forgalom adatai alapján bebizonyították, hogy mindkét autópályára szükség van, hiszen mind a két nyomvonal elég forgalmas ahhoz, hogy indokolttá tegye a két út megépítését. /Megkezdődött az észak-erdélyi autópálya építése. Mesteri kampányfogás az SZDP részéről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2004. június 17.
Ünnepélyesen felavatták az észak-erdélyi autópálya építőtelepét. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, ez alapvetően megváltoztatja Erdély közeljövőjét, illetve azoknak a régióknak a jövőjét, amelyeken az autópálya áthalad. Ez 2,5 milliárd eurós terv a legnagyobb erdélyi beruházás. Markó szerint a sztrádaterv valóra váltása az RMDSZ kitartó munkája nélkül nem lett volna lehetséges, sikerre vitelében a magyar és a román kormány szerepe is nagyon fontosnak bizonyult. Az útvonal kifejezetten szerencsés, mert Erdély fő ütőerén – Nagyvárad–Zilah–Kolozsvár–Marosvásárhely–Segesvár–Brassó – halad át. A sztráda madjnem érinti a Székelyföldet, de nem szeli át, tehát ez a lehető legjobb változat. /T. Sz. Z.: A sztráda megváltoztatja Erdély jövőjét. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2004. június 17.
Jún. 16-án Csíkszeredán megtartotta alakuló ülését Hargita megye tanácsa. Megválasztották a vezetőséget. Bunta Levente, a megyei tanács eddigi alelnöke lett az elnök. Az elnök megválasztása után kifejtette: elsősorban Hargita megye érdekeit tartja szem előtt, és fontosnak tartja, hogy az erőforrások elosztásában legyen egyensúly. A két alelnök Borboly Csaba és Petres Sándor lett. /(Daczó Dénes): Megalakult Hargita megye új tanácsa. Bunta Levente az elnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2004. június 17.
A Nagy-Románia Párt az RMDSZ feloszlatása érdekében indított pert. A per több mint két esztendeje zajlik. A Nagy- Románia Párt ügyvédje, Lucian Augustin Bolcas képviselő, az RMDSZ-t Frunda György szenátor képviseli. Frunda György a szenátus emberjogi, kisebbségvédelmi és vallásügyi bizottságának elnöke, emellett az Európa Tanács megbízásából jelentés összeállításán dolgozik a nemzet és a nemzeti közösségek témájában. Meg kell szakítania munkáját, hogy jelen legyen a per újabb, jún. 15-i tárgyalásán. Mindkét félnek be kellett terjesztenie a dokumentációt, az igazoló anyagot. Frunda beterjesztette az RMDSZ alapokmányait, programját, statútumát, a protokollumokat, a választási programokat. Ezek azt igazolják, hogy az RMDSZ tevékenysége törvényes és alkotmányos. A Nagy-Románia Párt jó ötkilós dokumentációja csak fizikailag mérhető, mert jogi hatása nincs. Főként újságkivágásokat tartalmaz, továbbá összeállítások rádiós és televíziós műsorokból. Ennek alapján az látszik, hogy a Nagy-Románia Pártnak van egy diverziós szakosztálya, amely a hazai magyarsággal foglalkozik. Szept. 7-én lesz a következő tárgyalás. /Béres Katalin: A Nagy-Románia Párt az RMDSZ feloszlatásáért perel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2004. június 17.
„A román nemzet szentként tiszteli az egykori vajdát, aki a nép szemében az ideális államfő és népvezér megtestesítője” – fejtette ki Ion Iliescu az István vajda (Stefan cel Mare) emlékére szervezett jún. 16-i rendezvényen. A Stefan cel Mare-emlékév ünnepségei sorában az első nagyszabású rendezvényt a román ortodox egyház jún. 16-án szervezte, az államelnök, a parlament két házának elnökei és a kultuszminiszter jelenlétében. Az emlékév kapcsán korábban vita pattant ki a kabinet egyes tagjai között, ugyanis Razvan Theodorescu művelődési tárcavezető kifogásolta, hogy Octav Cozmanca közigazgatási minisztersége idején, tavaly nyáron a kormány ezermilliárd lejt utalt ki István vajda halálának 500. évfordulója megünneplésére. A rendezvényre azonban a művelődési minisztérium mindössze 60 milliárd lejt igényelt, tehát a kért összeget 16 és félszeresére duzzasztották. /Salamon Márton László: A történelemtől az aktuálpolitikáig. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./2004. június 17.
Az utódállamokban élő magyarságot képviselő hat szervezet jún. 16-án Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában megalakította a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanácsot (KMMNT). Alapítóként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács mellett a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség képviseltették magukat. Az RMDSZ, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és a Vajdasági Magyar Szövetség nem tagja a szervezetnek. Meghívottként jelen voltak a Fidesz képviseletében Németh Zsolt és Kövér László, az MDF részéről Balogh László, valamennyien parlamenti képviselők, míg a Magyar Polgári Szövetség részéről Szász Jenő elnök jelent meg. Tőkés László püspök, az EMNT elnöke idézte fel az autonómiamozgalom fontosabb mérföldköveit, az 1996-os, első magyar–magyar értekezlettől napjainkig. Tőkés László emlékeztetett rá, hogy az utódállamokban élő magyar nemzeti közösségek autonómiájáért küzdő szervezetek egységbe fogásának ötletét Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke vetette fel egy áprilisi, marosvásárhelyi tanácskozáson. A püspök úgy látja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szlovénia EU-integrációjával az autonómia az Európai Unió belső ügyévé vált. A Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács feladata a társult tagok törekvéseinek és önálló határozatainak képviselete az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban, az Európa Tanácsban, annak Parlamenti Közgyűlésében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és más kormányszintű szervezetekben. Az alapítók elfogadták a KMMNT házszabályát, majd a társult szervezetek elnökeiből álló elnökség nyilatkozatot fogalmazott meg a nemzeti kérdésről. Az elnökség döntött a KMMNT diplomáciai munkacsoportjának létrehozásáról és a szervezet brüsszeli irodájának megnyitásáról is. A szervezet elnöke Tőkés László püspök lett. A KMMNT megalakulását kimondó határozat értelmében a szervezethez társulhat „minden olyan Kárpát-medencei testület, szervezet, amely közképviselettel felhatalmazva, következetesen cselekszik a magyar közösség autonómiájáért”. /Pengő Zoltán: Tőkés: együtt az autonómiáért. Megalakult a Kárpát-medencei Magyar Nemzeti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./2004. június 17.
A Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) nemrég lezajlott megyeközi értekezletén a Szociáldemokrata Tömörülés és a Demokratikus Újbaloldali Fórum képviselői is részt vettek. Az RMDE ismételten állást foglalt az RMDSZ, illetve az erdélyi magyarság egységének megőrzése. Az RMDE gazdasági–szociális kérdésekben nem ért egyet az RMDSZ eddigi vonalával, de a választásokig tartózkodni fog az RMDSZ tevékenységének nyilvános bírálásától. A küldöttek megválasztották az RMDE Vezető Tanácsát. Elnök: Miklós György geológus, alelnök: Kira Miklós üzletvezető, főtitkár: Láng János informatikus, gazdasági titkár: Neményi József közgazdász, a kormány versenytanácsának tagja, munka szociális ügyi titkár: Bánhegyesi József munkás, szóvivő: Nagy Károly nyug. egyetemi tanár, dokumentarista: Vargyasi Enikő programozó, pénztáros: Veress József, technikus. /RMDE: támogassák Ioan Rust! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2004. június 17.
Harmincegy lelkészt szenteltek fel az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén, a Farkas utcai református templomban jún. 15-én megtartott ünnepi istentiszteleten. Dr. Fazekas Sándor dicsőszentmártoni nyugdíjas orvost választották a Tonk Sándor elhunytával megüresedett harmadik főgondnoki tisztségbe. A másnap folytatódó közgyűlés meghallgatta Pap Géza püspöki jelentését. Nagy teret kapott a jelentésben az egyházi ingatlanok kérdése is. Határozatot hoztak a lelkészek politikai szerepvállalásának tiltásáról. /Moldován Árpád Zsolt: Éves közgyűlését tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület. Lelkészeket szenteltek, főgondnokot választottak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2004. június 17.
Szász Jenő polgármester a választáskor az autonómia és a kettős állampolgárság mellett állt ki. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés elnöke emlékeztetett: a belátható múltban nem vállalta fel ezeket a polgármester, s amikor Szász bejelentette, hogy az MPSZ a nemzeti és keresztény értékekhez igazítja programját, Katona Ádám jelezte, ő volt az, emellett kezdettől kiállt. /Oláh István: Miért haragszik Katona Szászra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./2004. június 17.
Három nap múlva kellene rajtolnia Marosvásárhelyen az Országos Diákszínjátszó Fesztiválnak (ODIF), a szervező Bolyai-gimnáziumnak azonban még nem áll rendelkezésére a szükséges pénzalap, jelezte Horváth Gabriella igazgatóhelyettes. A szervezők pályáztak az Illyés Közalapítványnál és a Communitasnál, az előbbitől még választ sem kaptak, a Communitas válasza negatív volt. Éppen ezért más támogatókat kellett keresniük, a székelyudvarhelyi HEBE Alapítványtól már beérkezett 200_ezer forintnyi támogatás, és helyi vállalkozók is ígértek különböző összegeket. Mindez azonban még mindig nem lesz elég az ötnapos fesztiválra érkező közel négyszáz diákra számított 400 millió lejes költségvetéshez. /Antal Erika: Elmaradhat a marosvásárhelyi diákszínjátszó fesztivál. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./2004. június 17.
Jún. 20-án, vasárnap jelentős ünnepség színhelye lesz a gyulafehérvári székesegyház: 17 papot szentel fel dr. Jakubinyi György érsek. /Papszentelés Gyulafehérváron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./2004. június 17.
Hat évvel ezelőtt kevesen hitték, hogy megkezdődhet a zenei oktatás Gyergyószentmiklóson is. Most pedig a Salamon Ernő Gimnázium kis zenészei és tanárai évzáró hangversenyt rendeztek a Művelődési Központban, túl az iskolai vizsgalázon. Több mint 50 gyermek muzsikál együtt, Mayer Róbert zenetanár vezetésével. /Bajna György: Húrok zengő dallamán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 17./2004. június 17.
A Magyarság és a Kelet címmel jún. 1–6-a között rendezték meg a Magyarok Világkongresszusát Budapesten. A budapesti Magyarok Házában, a Kongresszusi Központban, illetve Ópusztaszeren, Pomázon és Tápiószentmártonban felváltva zajló programokra rányomta bélyegét a pénzhiány. A nyugatra szakadt magyarok anyagi hozzájárulása mentette meg az idei világkongresszust. A Kongresszusi Központban elhangzott nyitó beszédek idején Rácz Sándor, a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli elnöke említette, hogy az anyagiak mellett a kitartásra is szükség van, és rámutatott: Erdély mentette meg az MVSZ–t, célozva ezzel arra, hogy az erdélyi Patrubány Miklós elnök eltökéltségének köszönhető, hogy még működik az MVSZ. Rácz Sándor, a Magyarok VI. Világkongresszusának fővédnöke a magyarság küldetéséről is beszélt, kiemelve az 56–os forradalom világméretű jelentőségét.. Patrubány után Törökország, Szíria, Kazahsztán és Korea nagykövetei is felszólaltak, de az eseményt nem tisztelte meg jelenlétével egyetlen magyarországi politikai vezető sem. Dr. Pungur József, az MVSZ Védnöki Testületének kanadai tagja tájékoztatott arról, hogy az angol nyelvű Magyar Enciklopédia első kötete nyomdakész állapotban van, és amely úttörő munka a magyarság értékeinek idegen nyelven történő, összefoglaló bemutatásában. Jún. 2-án, Budapesten megkezdődött "A magyarság és a Kelet" őstörténeti konferencia, az "Atilla" kulturális konferencia és az "In vivo" orvoskongresszus. Ugyanezen a napon ülésezett a Magyarok Világszövetségének küldöttgyűlése, amely előkészítette a novemberi tisztújítást. Dr. Aradi Éva India–kutató és dr. Béres Judit humángenetikus nyitotta meg az őstörténeti konferenciát, amelynek első napján az Élettudományok szekció ülésezett. Magyar, olasz, finn, amerikai és japán tudósok munkáit ismerhették meg a világkongresszus résztvevői. Pomázon, a Magyar Várban megrendezett várjátékok és ősi harcművészeti bemutatók tették színesebbé az eseményeket. Az "In vivo" orvoskongresszuson értekeztek a magyarságot sújtó népbetegségekről, szülészeti– és nőgyógyászati kérdésekről, a mai Magyarország kórházügyeiről, a magyar egészségügy reformjáról és a kormányzat felelősségéről. Jún. 4–én a Magyarság és a Nyugat címmel stratégiai konferencia kezdődött, ezt Borbély Imre, a Kárpát–medence Régió elnöke vezette. A plénum előtt a Székely Nemzeti Tanács tisztségviselői – Borsos Géza és Gazda József alelnökök, illetve András Imre jegyző – megköszönték az MVSZ–USA Országos Tanácsának azt az adományt, amelyet Clevelandben gyűjtöttek az SZNT támogatására. Matavovszky Ádám és Kádár Dániel, az MVSZ USA–OT elnöke, illetve főtitkára és Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke tájékoztatták a küldöttgyűlést a magyar–magyar összefogásnak erről a szép példájáról. A Magyarok Világszövetsége USA–beli Országos Tanácsa olyan körülmények között szervezte meg a Székely Nemzeti Tanács támogatását, amikor a magyar állam egyetlen fillért sem fordít ezen civil közképviseleti szervezet működésének biztosítására. A kettős állampolgárság megszavazásáért kezdeményezett aláírásgyűjtés során a szükséges 200 ezer aláírásból a kongresszus napjáig 125 ezer gyűlt össze. /Princz Csaba: A Magyarok VI. Világkongresszusa már csak azért is sikertörténet, mert létrejött. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 17./2004. június 17.
Jún. 16-án megnyílt a tizenegy esztendővel ezelőtt elhunyt Gazdáné Olosz Ella falikárpitjainak a sepsiszentgyörgyi Képtárban rendezett emlékkiállítása. A pályatárs, Köllő Margit textilművész szólt Gazdáné Olosz Ella művészetéről. /(f. e.): Gazdáné Olosz Ella-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./