udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6288 találat lapozás: 1-30 ... 4111-4140 | 4141-4170 | 4171-4200 ... 6271-6288 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. szeptember 1.

A Polis Könyvkiadó Kettős tükörben című sorozatában huszadik századi írók egy–két évszázaddal hamarabb élt elődeiket bemutató tanulmányait adta ki. Gellért Sándor Kölcsey című kismonográfiája szubjektív válogatás. "Élete és műve az én életem jelképe" – jelenti ki a kézirat első előszavában. A kötethez Dávid Gyula írt előszót. A sorozat két másik kötete Németh László: Széchenyi és Szilágyi Domokos: Arany című tanulmánya. /Báthory Éva: Nagyjaink – egymásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

2004. szeptember 2.

Szept. 1-jén a képviselőház megkezdte a választási törvény vitáját. A liberális és a demokrata képviselők felháborítónak tartják, hogy a jogszabály lehetővé teszi a prefektusoknak és alprefektusoknak, hogy részt vegyenek a választási kampányban. Az RMDSZ képviselői nem nyilvánítottak véleményt a napirendre tűzött törvénnyel kapcsolatban. A hírügynökség idézte Szilágyi Zsolt független képviselőt, aki szerint az SZDP beleegyezett az RMDSZ-en kívüli magyar kisebbségi szervezetek választásokról való kizárásába, cserébe az RMDSZ támogatta a választási törvénynek azt az előírását, amely lehetővé teszi a pártlistás független jelöltséget. Kifejtette, a választási törvény tervezete antidemokratikus, és a parlamentben nem képviselt kisebbségeket diszkrimináló előírásokat tartalmaz. /Választási törvény-vita a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2004. szeptember 2.

A parlament őszi ülésszakának első napján, az RMDSZ szenátusi frakciója tisztújítást végzett. Az RMDSZ-nek járó szenátusi alelnöki tisztségbe Puskás Bálint szenátort javasolták, frakcióvezetővé újraválasztották Verestóy Attila szenátort, alelnökké Szabó Károlyt, titkárnak pedig Kereskényi Sándor szenátort. A képviselőház háznagyi tisztségébe újraválasztották Borbély László RMDSZ-képviselőt. /Tisztújítás a parlamentben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Helytelen volt, hogy a Miniszterelnöki Hivatal bontatlanul visszaküldte a kettős állampolgárságot szorgalmazó aláírási íveket a romániai Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ), állapította meg Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az MPSZ vezetőtanácsa nyilatkozatban emlékeztetett: a szervezet tavasszal aláírásgyűjtésbe kezdett annak szorgalmazására, hogy magyar állampolgárságot kaphassanak a szülőföld elhagyása nélkül azok a határon túli magyarok, akik ezt igénylik. Cseh Áron, Magyarország kolozsvári főkonzulja megerősítette: a főkonzulátus annak idején udvariasságból továbbította Budapestre az aláírási íveket tartalmazó küldeményt. /Visszaküldték az aláírási íveket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Szabadkán a vajdasági magyarok politikai vezetőivel tárgyalt, s felkereste a magyarellenes kilengések néhány áldozatát. Közölte: a következő hetekben az Európa Tanács, az Európai Parlament és az Egyesült Államok kongresszusa is foglalkozik majd az atrocitások ügyével. A politikus nem ért egyet azzal a véleménnyel, hogy „a nemzetközi nyilvánosság és a nemzetközi diplomácia csak olajat önt a tűzre". Szerinte az emberi jogok ma már nem képezhetik semelyik ország belügyét. Németh bírálta a magyar kormány nemzetpolitikáját, emlékeztetve arra, hogy több mint egy éve halasztódik a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása. /Németh Zsolt bírálja a MÁÉRT elhalasztását. A világ figyel a vajdasági atrocitásokra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2004. szeptember 2.

A Hajdú-Bihar-eurorégió értékeinek, intézményeinek egymással való megismertetése, partneri kapcsolatok kialakítása érdekében hirdet pályázatot a magyar–román határ mindkét oldalán az eurorégió tanácsa. Hajdú-Bihar megye és a romániai Bihar megye illetékesei megállapodtak meg, hogy a határ mindkét oldalán hat-hat millió forintos keretösszegre pályázhatnak az önkormányzatok, önkormányzati társulások, intézmények és civil szervezetek. /Közös pályázatokat hirdet a bihari eurorégió. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Nyolcra bővült az RMDSZ lehetséges államfőjelöltjeinek listája, az ügyvezető elnökség pedig továbbra is várja a javaslatokat a szövetség területi szervezeteitől. A jelöltek a következők: Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, Tokay György Arad megyei képviselő, Borbély László Maros megyei képviselő, kormányzati kapcsolatokért felelős alelnök, Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő, SZET-elnök, Varga Attila Szatmár megyei képviselő, Illyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere, Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester, illetve Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere. /Székely Kriszta: Bővül az RMDSZ államfőjelöltjeinek listája. Nem megosztó, hanem integráló típus kerestetik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Nem kell Magyarországra utazniuk dokumentumaikért azoknak a személyeknek, akik idén szeptembertől igényelnek magyarigazolványt. Az e hónaptól életbe lépő változások révén az igazolványt igénylők kérhetik, hogy helyben, vagyis a tájékoztató irodákban vegyék fel magyarigazolványukat. Szintén idehaza kaphatják kézbe dokumentumaikat a diákigazolványt, oktatói kártyát vagy pedagógus–igazolványt igénylők. Két héten belül, a szükséges űrlapok elkészülésétől egyszerűsödik az utóbbi igazolványok évi érvényesítéséhez szükséges matricák beszerzése is. Míg eddig magyarországi közigazgatási hivatalokban kellett évente érvényesíteni az igazolványokat, a jövőben a tájékoztató irodák munkatársai a kolozsvári konzulátuson érvényesítik a diákigazolványokat, oktatói kártyákat és a pedagógus–igazolványokat. /T. L.: Nem kell Magyarországra utazni a magyarigazolványokért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Késve kapnak kézhez több tankönyvet azok a magyar iskolások, akik most kezdik el az első, második, illetve kilencedik osztályt. A kiadók a szaktárcát teszik felelőssé a kialakult helyzetért, az viszont fogadkozik: legkésőbb október elsejéig megkapják könyveiket az érintett tanulók. Negyvenezer magyar diák marad tankönyv nélkül. Székely Győző, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) kiadójának szerkesztője elmondta: több magyar nyelvű tankönyvet jóváhagyott a minisztérium, de nem tette fel ezeket arra a listára, amelyről az iskolák kiválogathatják a számukra megfelelőket. Székely szerint a minisztérium diszkriminációt követ el. A kialakult helyzetért Székely a tárca Kisebbségügyi Főosztályát hibáztatja, mivel szerinte ennek lenne a feladata, hogy a magyar tankönyveket időben az iskolákba juttassa. Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának alelnöke jövő héten egyeztet erről a kérdésről Ioana-Irinel Chiran államtitkár asszonnyal, valamint Murvai Lászlóval, a tárca kisebbségi ügyekért felelős vezérigazgatójával. – Egyes vezetőknek természetesnek tűnik, hogy a magyar gyermekek csak jövőre kapják meg a tankönyveket – fakadt ki Tulit Zsombor, a sepsiszentgyörgyi T3 kiadó igazgatója. A diákok így a régebbi kiadású tankönyvekből tanulnak az újak megérkezéséig, és „aztán csodálkozunk, ha megbuknak a kisérettségin” – fogalmazott. /Gergely Edit: Új tanév magyar tankönyvek nélkül? = Krónika (Kolozsvár), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Koncsag László az egyedüli főállású római katolikus börtönlelkész Romániában. Ő szervezte meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a katolikus börtönlelkészek találkozóját. A rendezvényen olyan papok vettek részt akik kisebb-nagyobb rendszerességgel bejárnak a börtönökbe/Sarány István: Katolikus börtönlelkészek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./

2004. szeptember 2.

A szatmárnémeti Erntedankfest német ifjúsági szervezet szept. 4-5-én az aratóünneppel egybekötve, nyolcadik alkalommal rendezi meg a német néptánccsoportok találkozóját. /E. Gy.: Német néptánccsoportok találkozója Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2004. szeptember 2.

1994-ben Bocsárdi László, a Figura alapítója és hat színész Gyergyószentmiklósról átszerződött Sepsiszentgyörgyre, s ott nemzetközi hírű és világszínházi mércével mérhető nagy színházat teremtettek. Gyergyószentmiklóson a város vezetése nem szereti a városban ma is működő Figura produkcióit. A Figurának Gyergyóditróba kellett mennie bemutatót tartani, mert a székhelyén, Gyergyószentmiklóson nincs számára fűthető színházi terem. 1984 és 1989 között a romániai magyar színjátszás reménysége volt a műkedvelőkből álló Figura társulata. Mintegy nyolc éve alakulgat egy másik, az Új Figura. Ez nem kísérleti színház, hanem „a jó minőségű színházi nyelv” teremtése, művelése, írta működésükről Zsehránszky István. /Zsehránszky István: Húsz év. Figura, Figurácska, Új Figura… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Szovátán, a Teleki Oktatási Központban 1997 óta szerveznek évi egy-két hetes faragótáborokat Bandi Dezső tanár vezetésével. /Faragótábor zárul Szovátán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Nagykárolyban, a Kalazanci Szent József templom mögötti felújított épületet felszentelték. A házban jelenleg két piarista nővér lakik, Kürti Bokor Judit és Vörös Tünde apácák. Kürti Bokor Judit az egyetem (matematika–fizika szak) befejezése után Óváriba került tanítani. Közben beiratkozott másoddiplomára (matematika szak), 1998-ban diplomázott. Feladatuk a gyermeknevelés Szegény, árva félárva, utcagyerekekkel szeretnének foglalkozni, erre a célra alakították ki bentlakást. Télire legkevesebb húsz gyereket szeretnének elhelyezni, de szükség esetén akár negyven rászorulót is befogadhatnak. /Boros Ernő: Több mint fél évszázad elteltével újra piaristák Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

2004. szeptember 2.

Az olaszteleki és száldobosi Kolumbán családról (1940), a Zathureczky és Dávid családokról (1942), a zágoni és kőrösi Csoma családról (1992), a sepsiszentgyörgyi Nagy nemzetségről (2000) megjelent értékes munkák után a váci Nyomdaipari Bt. kiadásában megjelent A Józsa család emlékkönyve (Budapest, 2004) az erdővidéki (eredetileg bodosi és szárazajtai) Zágoni Jenő, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum ma Budapesten élő, egykori bibliográfusa szerkesztésében. A 223 oldalas könyv család- és helytörténeti írásokat, dokumentumokat tartalmaz, s mint ilyen, szervesen illeszkedik az eddig megjelent háromszéki genealógiai munkák sorába. Zágoni Jenő rövid összefoglalót közöl a székelység eredetéről, értékes adatokat tár fel az erdélyi, székelyföldi, mi több, a háromszéki és az erdővidéki baptista misszió történetéről. /(kgy. z.): Egy hasznos könyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2004. szeptember 3.

Ion Iliescu államelnök szept. 1-jén a román diplomaták szokásos évi értekezlete előtt találkozott a Romániát külföldön képviselő nagykövetekkel és konzulokkal. Iliescu beszédében kifejtette: a két ország „szélsőséges vagy nacionalista erőinek álláspontja gondokat okoz a román-magyar kapcsolatokban”. Iliescu leszögezte: Romániának változatlanul „különleges kapcsolatai vannak a Moldvai Köztársasággal" annak ellenére, hogy ebben a viszonyban „olyan álláspontok is előfordulnak, amelyek senki számára sem hasznos, irracionális románellenes kampány részei". Iliescu elnök hangoztatta: Románia a román-ukrán kétoldalú kapcsolatokban fellelhető problémák dacára „tartalmas pozitív partnerségre törekszik Ukrajnával is". /Iliescu szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2004. szeptember 3.

A leköszönő, de szenátornak készülő Ion Iliescu államelnök legutóbbi megnyilvánulásai jellemzőek. Iliescu kijelentette, hogy az erdők visszaszolgáltatása történelmi baromság volt. Később próbálta magyarázni kijelentését. Most pedig az ukrán Duna-csatorna építésének orosz támogatását nevezte érthetőnek az egykori közös múltra való hivatkozással, hozzátéve, hogy azért jobb volt az együttműködés a néhai szovjet partnerrel. /Csinta Samu: Gyöngyszemek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2004. szeptember 3.

5 883 194 lejre növekedett júniusban a havi átlagkereset Romániában, ez 0,9 százalékos növekedést jelent ez év májusához viszonyítva. A legnagyobb fizetéseket továbbra is a pénzügyi szektorban, a dohányiparban, a kőolajiparban, és a biztosítópénztáraknál jegyezték. /Röviden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Románia gyenge vásárlóerővel rendelkező sajtópiaca magyar szemmel nézve irdatlan mennyiségű rádió- és tv-állomást, napilapot tart el. A paradox helyzet kulcsa, hogy a médiumok fenntartása politikusok, illetve üzletemberek érdekeinek az érvényesítését szolgálja, mutatott rá bukaresti keltezésű elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A romániai magántelevíziók száma 173 (!). Kereskedelmi rádióból 300, kábeltelevízió társaságból 250 működik az országban, a napilapok száma pedig több százra rúg. Egyedül Bukarestben 18 jelenik meg, és szinte minden nagyobb város 3-4 helyi újsággal büszkélkedhet. A politikai befolyásolás végzetes következményekkel jár Románia sajtókultúrájára. Újságok leplezetlenül, pénzért kínálják fel szerkesztőségi cikkeiket bőkezű megrendelőknek. A független újságírást segítő bukaresti központ adatai szerint tavaly Romániában legalább 16 romániai újságírót ért fizikai bántalmazás. 2002-ben nyomtalanul eltűnt Iosif Costinas temesvári újságíró, aki a román titkosszolgálatról és a szervezett bűnözésről írt cikkeket. Holttestének darabjait egy évvel később egy vasúti töltésen találták meg. /A FAZ a romániai "szabad sajtóról". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2004. szeptember 3.

A képviselőház napirendjén a választási törvény szerepelt. A parlamenti képviselettel jelenleg nem rendelkező kisebbségi szervezetek csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha tizenöt megyéből és a fővárosból az általuk képviselt kisebbség számaránya 15 százalékának megfelelő, de legkevesebb 25000 tagot tudnak felmutatni. A nagy számban hiányzó kormánypárti /SZDP/ képviselőknek köszönhetően kis híján törölték a megszorításokat a jogszabályból. Szilágyi Zsolt független (ex-RMDSZ-es) képviselő ugyanis indítványozta, hogy a választáson részt venni óhajtó kisebbségi szervezetek számára a bejegyzéshez kötelező tagok számát ne az illető kisebbség számarányának 15, hanem csupán 1 százalékának megfelelően határozzák meg. A jelen lévők leszavazták a képviselőt. Toró T. Tibor kezdeményezését /a nemzeti kisebbségeknek hivatalból különítsenek el számarányuknak megfelelően helyeket/ leszavazták. /Sz. K.: Botrány a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./


lapozás: 1-30 ... 4111-4140 | 4141-4170 | 4171-4200 ... 6271-6288




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék