udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 4261-4290 | 4291-4320 | 4321-4350 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. szeptember 10.
Az Alma Mater Alapítvány elsőrendű feladatnak tekinti az anyanyelven tanuló Arad megyei diákok támogatását, szögezte le dr. Pálfi Sándor elnök. Az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport tavaly októberben használatba adott bentlakásán ösztöndíjjal támogatták a diákokat és nevelőt alkalmaztak, továbbá felzárkóztató órákat biztosítottak a tanulóknak. Az alapítvány segítette az októberben megszervezett véndiák-találkozót, a Szövétnek folyóirat folyamatos kiadását. A felnőttek számára több előadást terveznek, októberben Guttai István mutatja be a Batthyányról és az aradi 13-ról szóló könyvét, majd Ujj János Aradi irodalmi lapok című könyvét, november 4-én Lezsák Sándor képviselő Kulcs-kérdések című előadását szervezik meg. Az Illyés Közalapítvány segíti őket, nagyjából ugyanennyit tesz ki a Kölnből, illetve a németországi és az amerikai “keresztszülőktől” várható támogatás. /Balta János: Két tanév mezsgyéjén. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./2004. szeptember 10.
Aranyosegerbegy már harmadszor helyszíne az Aranyos menti kórustalálkozónak. Az Aranyosegerbegyi Árvalányhaj Vegyeskórus szervezte meg a népdal ünnepét. A találkozón lépett fel először az aranyosegerbegyi Árvácska Gyermekkórus. Kónya Attila helyi RMDSZ-elnök elmondta, hogy a körülbelül egyharmados magyar arány állandó csökkenő tendenciát mutat, elsősorban a kivándorlás, elhalálozás magas szintje miatt. A második világháborúban elesett katonák emlékére a magyar közösség által állíttatott emlékművet két hónappal a leleplezés után a helyi tanács levakoltatta, arra hivatkozva, hogy egy európai szintű emlékművet állítanak majd a helyébe. Azóta eltelt már három év, de nem történt semmi. /Ladányi Emese Kinga: Aranyosegerbegy. Ahol eláll az ének, kipusztul a közösség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./2004. szeptember 10.
Kisiratoson az IR-KA-TER szociális központban, amelyet az írek hoztak létre, szeretnének hátrányos helyzetű magyar gyerekeket befogadni. Várják azon szülők jelentkezését Arad és a környező megyékből, akik rossz anyagi helyzetük miatt nem tudnak megfelelő körülményeket teremteni 6–14 éves gyerekük iskoláztatására. A rászoruló gyerekeknek ingyenesen szállást és étkezést biztosítanak, magyar nyelvű oktatásban részesítik őket. /(nagyálmos): Teljes ellátás magyar gyerekeknek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./2004. szeptember 10.
Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő lemondásával zárult a dévai magyar pedagógusok szept. 9-én tartott tanácskozása. Terítékre kerültek az utóbbi hónapok súlyos mulasztásai, melyeknek következményeként a magyar közösség két tanintézményben veszítette el az aligazgatói állást, pár nappal az új tanév kezdete előtt pedig válsághelyzet alakult ki az induló magyar tannyelvű kilencedik osztályok szintjén, melyet “tűzoltó módszerrel” Kötő József, az RMDSZ oktatási ügyvezetőjének közbelépésével végül sikerült részben orvosolni. A közösségi munkából továbbra is ki szeretné venni a részét – mondta Kofity Magda, aki úgy érzi, megyei RMPSZ-elnökként pozitívan tudja befolyásolni a Hunyad megyei magyar oktatás fejlődését. – Nem ez az első alkalom, hogy olyan konfrontációs helyzet alakul ki, amelyet nem tudok idejében megoldani – magyarázta lemondásának okát Kofity Magda. /Gáspár-Barra Réka: Lemondott a kisebbségi tanfelügyelő. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./2004. szeptember 10.
Kilenc csíki település önkormányzatának képviseletében mintegy 30 választott tisztségviselő – polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok – vett részt felkészítőn, Marosfőn. A megnyitón Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke arról beszélt, hogy az infrastrukturális fejlesztés a csíkvidéki önkormányzatokban kulcskérdés. A Csíki Területi Ifjúsági Tanács az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvánnyal, valamint a budapesti Villányi úti Vállalkozásfejlesztő Főiskolával közösen szervezte a felkészítőt. /Távlati fejlesztési stratégiák kidolgozását szorgalmazták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2004. szeptember 10.
Kakas Zoltán a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum muzeológusa elmondta, hogy 1971-ben indított néprajzi-környezetvédelmi tábort. Kezdetben az volt a céljuk, hogy Háromszék egy-egy jellegzetes falucsoportját bejárják évről-évre. Gyűjtöttek néphitre, népi vallásosságra vonatkozó anyagot. Fölkeresték például Magyarigent. Magyarigenben ma már csak két magyar ember jár a templomba, 1985-ben tízen ha lehettek, de már akkor a tiszteletest elparancsolták otthonról, hogy ne tudjon velük szóba állni. Azután elkezdték zavarni a táborozást. 1990-től újraindította a táborozást. Meglátogatták a lassúági csángókat. Kakas Zoltán a résztvevőkkel ellátogatott Klézsére és Lujzikalagorba, a csángólakta falvakba. Lujzikalagor magyarlakta falu, most mégis kimaradt a magyaroktatásból. Lujzikalagorban Kakas Zoltán téli tábort szervezett. /Krebsz János: Érzékeny társas utazások. I. Bao Bao. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2004. szeptember 10.
75 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt S. Muzsnay Magda /Szatmárnémeti, 1929. dec. 19. – Kolozsvár, 2004. szept. 9./ rádióriporter, szerkesztő, a Kolozsvári Területi Rádióstúdió magyar szerkesztőségének alapító tagja, 1985-ös nyugdíjazása után külső munkatársa. Tudósításai, riportjai a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában hangzottak el, a Bukaresti Rádió magyar szerkesztőségének rendszeres tudósítója volt. A Stúdió Aranyszalagtárában levő felvételeknek mintegy fele az ő nevéhez fűződik. Jobbára művészeti-művelődési tárgyú cikkeivel jelen volt az írott sajtóban és a tévés műfajok között is otthonosan érezte magát. Ötvenéves pályafutása utóbbi éveiben munkáját a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete életműdíjjal, a Magyar Rádió nívódíjjal, az EMKE Janovics-díjjal, Románia Elnöki Hivatala pedig magas állami kitüntetéssel ismerte el. Temetésére szept. 11-én lesz a Házsongárdi temetőben. /(Rostás-Péter István): Elhunyt Muzsnay Magda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2004. szeptember 10.
A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának székelyudvarhelyi kihelyezett tagozatán új számítógépekkel és egy videoprojektorral bővítették a főiskola technikai felszerelését. Októbertől új, posztgraduális képzési formát is indítanak, az euromenedzser szakirányú továbbképzést, olyan vállalatvezetők számára, akik mérnöki vagy más, nem gazdasági diplomával rendelkeznek, akiknek hasznos lenne a közgazdasági utóképzés. A legtöbb tantárgyat neves külföldi előadók tanítják, a képzés távoktatás formájában történik, így az előadásokra hétvégenként kerül sor. A kibocsátandó diploma Magyarországon akkreditált oklevél, így a végzettek az Európai Unió egész területén elismert diplomát tudhatnak magukénak. /Főiskolaajánló. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 10./2004. szeptember 10.
Nagy Zoltán, a nagybányai Rákóczi Szövetség elnöke leszögezte, évek óta megoldatlan a városban az óvoda-ügy, sok magyar gyermek nem jut be az óvodák magyar tagozataira. Nagy Zoltán hangsúlyozta, hogy ez diszkrimináció. Hivatalosan helyszűkére, pénzhiányra hivatkoznak. A Rákóczi Szövetség jelzést adott az ügyben érintett magyarok igényeiről a felsőbb fórumoknak, emellett felvállalták az óvoda-érett gyermekek feltérképezését. A segítséget az RMDSZ-től várják. /Nagy Zoltán elnök: Miért nincs hely óvodásaink számára? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 10./2004. szeptember 10.
László Csaba, az önállóvá lett Udvarhely Néptáncműhely vezetője, ideiglenesen kinevezett igazgatója leszögezte, mind a színháznak, mind a táncműhelynek kínlódás volt a Művelődési Ház keretében tevékenykedni. Ezért a székelyudvarhelyi tanács 2004 januárjában úgy határozott, hogy a három intézményt különválasztja, László Csabát pedig ideiglenesen kineveztek a táncegyüttes igazgatójának. Az intézmények működéséhez szükséges feltételek hiányoznak, ezért szorgalmazzák a költségvetés különválasztását és a Művelődési Ház vagyonának intézmények közötti szétosztását. /A 22-es csapdája? Gondok az Udvarhely Néptáncműhely háza táján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 10./2004. szeptember 10.
Hazatért magyarországi vendégszerepléséről a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyeskar. Székelyudvarhely kórusa a "Tatabányai Kórustalálkozó" hangversenyén lépett fel. A kórustalálkozón a vegyeskar érdemoklevelet kapott a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségétől. /(fekete): Sikeresen szerepeltek dalosaink. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 10./2004. szeptember 10.
Áll két palota a kolozsvári Főtér és a Jókai utca sarkán. Az egyiket Rhédey-házként emlegetik. A másikat az idősebbek ma is New York Szállónak hívják, a széles közönség számára pedig csak egyszerűen "a Continental". Mindkettőt a kisrédei Rhédey grófok építették. A kolozsvári Rhédey-házat a családhoz tartozó utolsó tulajdonos, báró Horváth-Inczédy Ödönné gróf Rhédey Johanna az egykori New York szálló épületével együtt a Debreceni Református Kollégiumra testálta. A Rhédey-palota telekkönyvileg mindvégig a debreceniek birtokában maradt. A Rhédey-házba költözött be az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Gaal György, Kolozsvár közismert helytörténésze Ház a Főtér sarkán. A kolozsvári Rhédey-palota /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2004/ című könyve sok évi levéltári és könyvtári búvárkodásra enged következtetni. /Tibori Szabó Zoltán: Míves könyv a Rhédeyek főtéri palotájáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./2004. szeptember 10.
Szept. 9-én a Nyugati Jelen temesvári szerkesztőségében bemutatták Eszteró István Gondolatok a hölgytárban című, az aradi Irodalmi Jelen Könyvek (IJK) sorozatban megjelent verseskötetét. Eszteró István első kötete 1983-ban jelent meg, s több mint húsz évet kellett várni a következőre. A bemutatón jelen volt a 95 éves Anavi Ádám, a temesvári költők korelnöke is. /(nagyálmos): Hölgygondolatok Eszteró István kötetéről. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 10./2004. szeptember 10.
Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök kormánya tagjainak kíséretében szept. 8-án látogatást tett Temerinben, Szabadkán és Újvidéken, hogy személyesen tájékozódjon a magyarokat érintő, a közelmúltban történt incidensekről. Kostunica arra figyelmeztetett, hogy a vajdasági magyarok elleni incidensek nemzetközi színtérre vitele Szerbia-Montenegró belügyeibe való beavatkozás jellegét viseli. Kostunica találkozott a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel, egyházi és rendőrségi vezetőkkel. Megbeszélései után hangsúlyozta, hogy a magyarok elleni kilengések egyedi esetek, s nem lehet jelenségről beszélni. Kostunica elismerte, hogy történtek a Vajdaságban incidensek, de ezek sajátos, újfajta bűntények. /Kostunica szerint nem kell internacionalizálni a magyarellenes kilengéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./2004. szeptember 11.
Egyeztető fórumot hoztak létre szept. 10-én Budapesten a Kárpát-medencei országok magyar képviselői és ez Európai Parlamentben (EP) mandátummal rendelkező magyarok. "Ez a fórum fontos kiegészítése a magyar közösségek legfőbb egyeztető fórumának, a Magyar Állandó Értekezletnek" – mondta a magyar–magyar parlamenti csúcstalálkozón Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A tanácskozásra másodszor került sor, a rendezvényt Szili Katalin javaslatára tavaly hívták életre. A csúcstalálkozón 47 határon túli magyar nemzetiségű parlamenti képviselő mellett az Országgyűlés és az EP több képviselője is jelen volt. "Csak akkor tudunk megmaradásra ösztönző perspektívát nyitni a határon túli magyarság számára, ha megteremtjük a nemzetpolitikai konszenzus minimumát" – hangsúlyozta a házelnök. "Azt reméljük, hogy a Magyarországon kívüli magyarokkal kapcsolatosan EU-tagként nem a védekezés, hanem az együttműködés és az építkezés kerül gondolkozásunk középpontjába" – jelentette ki beszédében Mádl Ferenc államfő. Az eseményt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt kötetlen eszmecserét folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével Budapesten; a két politikus egyetértett abban, hogy szükség van a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívására. /Magyar–magyar parlamenti csúcs Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./ Kovács László külügyminiszter a jószomszédi politika eredményeként könyvelte el az észak-erdélyi autópálya megépítését és az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. Kovács László szerint ezért kellett a státustörvényt módosítani, mert Magyarország EU-s csatlakozásának időpontjától hatálytalanította volna azt az EU. (Szász Attila): II. Parlamenti csúcstalálkozó. A magyar-magyar politikai partnerségért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./ Szili Katalin elmondta: a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának elfogadás előtt álló statútuma alapján a határon túli magyar parlamenti képviselőkön kívül három tartományi képviselő is részt vehet a tanácskozásokon ott, ahol nincs magyar parlamenti képviselet. Hozzátette: emellett országonként három magyar nemzetiségű európai parlamenti képviselőt is delegálhatnak. Valamennyi magyar parlamenti frakció támogatta, hogy az Országgyűlés szakbizottságaiba a határon túli magyar képviselők meghívást kaphassanak, egy-egy őket érintő téma tárgyalásakor. A tanácskozáson két romániai magyar parlamenti képviselő, Pécsi Ferenc (RMDSZ) és az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) színeiben politizáló független honatya, Szilágyi Zsolt a kettős állampolgárságot támogató 20 ezer aláírást tartalmazó dobozt adott át Mádl Ferenc köztársasági elnöknek. /Magyar-magyar parlamenti csúcs. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./2004. szeptember 11.
A Népi Cselekvés (NCS) okt. 16-ig egyesül a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal (KDNPP) – között az NCS elnöki irodája. A két párt három napon belül jelenti be egyesülési szándékát az Európai Néppártnak. Ebben a szövetségben a kereszténydemokrata szellemiség reprezentatív, autentikus erőt képvisel majd a román politikai. /KDNPP–NCS: új pártszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2004. szeptember 11.
Sem a D.A. Szövetség, sem a Népi Cselekvés (NCS) nem zárkózik el attól, hogy listáikon a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) jelöltjeit indítsa. Szász Jenő MPSZ-elnök korábban kijelentette, várja Markó Béla válaszát, ami közös előválasztások megszervezését illeti. Ha ez meghiúsul, az MPSZ-jelöltek függetlenként, vagy esetleg román pártok listáján indulnának a parlamenti választásokon. Smaranda Enache, a Népi Cselekvés alelnöke reméli, hogy az MPSZ-szel való esetleges együttműködés nem befolyásolja negatívan az NCS–RMDSZ viszonyt. /Székely Kriszta: Román pártok listáján az MPSZ jelöltjei? Mind a D.A., mind Constantinescu pártja nyitott a javaslatra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2004. szeptember 11.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének történetében először tartanak közvetlen előválasztásokat a megyét képviselő törvényhozók kijelölésére – döntötte el szept. 10-én a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). Ezt azt jelenti, hogy október 10-én minden magyart az urnák elé várnak. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének évek óta problémája van a nyilvántartással. Bitay Levente megyei ügyvezető elnök elmondta: az 1990-ben készített, és azóta csak részben frissített statisztika szerint valamivel több mint 40 ezer RMDSZ-tag létezik a megyében. Úgy vélte, hogy frissítés esetén ez a szám jelentősen csökkeni fog. A gyűlésen a jelenlegi törvényhozók /Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor és Vekov Károly parlamenti képviselők/ beszámolóját elfogadták. /Borbély Tamás: Közvetlen előválasztást szerveznek Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2004. szeptember 11.
A civil szféra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában címmel szept. 10-én kezdte el munkálatait Kolozsváron az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) által szervezett VI. Civil Fórum. Az alapítvány elnöke, Bíró Károly rövid köszöntője után Moravcsik Andrea, a Határon Túli Magyarok Hivatalának szakmai referense felolvasta Bálint-Pataki József, a hivatal elnökének üdvözlő levelét. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke A kultúra esélyei az EU-s csatlakozás folyamatában című előadásában felsorolta azokat a kihívásokat, valamint veszélyeket, amelyek a magyarságot érhetik az uniós csatlakozás miatt. Pomogáts véleménye szerint a kihívások a következők: mi lesz a magyar nyelvvel, hogyan tud helytállni kultúránk a globalizációban. A veszélyek: a tömegkultúra térhódítása, a kulturális elit elvándorlásának veszélye, az ország kettészakítottsága, valamint az uniós csatlakozás menetrendjében lévő ellentmondás. Az előadó végül három alapelvet fogalmazott meg: autonómia, integráció, szolidaritás. Az autonómiát az erdélyi magyarságnak kell kiharcolnia, az integráció útját az európai közösségnek kell megnyitnia, ezzel tartozik az erdélyi magyarságnak, a szolidaritást pedig a magyarországi magyarságtól várja el Pomogáts Béla. Ez a szolidaritás megrendülni látszik az utóbbi évtizedben. Az Új Kézfogás Közalapítványtól (ÚKKA) Németh Attila irodaigazgató ismertette az alapítvány támogatási rendszerét. Az ÚKKA prioritásai: közösségi hatás erősítése, munkahely teremtése, intézményrendszer, hálózatépítés, gazdasági racionalitás, erőforrások összehangolása. /Köllő Katalin: A magyar kultúrának helye van az EU-ban. Megkezdődött a VI. Civil Fórum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./2004. szeptember 11.
Borboly Csaba a Hargita megyei tanács alelnöke előválasztási kampánynyitó levélnek tartja Sógor Csaba szenátor levelét, amelyben többek között számon kérte Ioan Salajan ortodox püspöktől a csíksomlyói Domokos Pál Péter Gyermekotthon épületéből származó fűtőtesteket. A fűtőtestekkel kapcsolatban Borboly Csaba elmondta, hogy csak a jogos tulajdonos, a megyei tanács rendelkezhet fölöttük, és amit az egyetem igényel, azt visszaszerelik az épületbe. /Visszaszerelik a fűtőtesteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./