udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 4381-4410 | 4411-4440 | 4441-4470 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. szeptember 16.
Szept. 14-én Aradon PHARE–CBC-program keretében lezajlott, az Aradi Múzeum és a Békés Megyei Múzeum közös, Népi hagyományok és szokások – Határokon átívelő kulturális interferenciák elnevezésű kutatási projekt. Zárásaként levetítették a kutatásokról készült dokumentumfilmet, s bemutatták a kutatások eredményeit összefoglaló kétnyelvű albumot. /Kiss Károly: Népi hagyományok és szokások. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2004. szeptember 16.
Nyárádszentlászlóra hazalátogatott Liverpoolból báró Vitéz dr. Zsigmond András. Ezúttal mintegy 40, a világ különböző pontjairól való Lemhényi Zsigmond-utód társaságában érkezett ősei, apai nagyszülei, Lemhényi Zsigmond és felesége sírjához. Zsigmond András nagyon sokat segített Nyárádszentlászlónak a templom és ifjúsági ház építésében, számítógépek, fogorvosi felszerelés stb. adományozásával. Orgonát, harangot is juttatott a településnek. /Járay Fekete Katalin: Szülőföldért, választott hazában. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2004. szeptember 16.
A 125. évfordulóját ünneplő Székely Nemzeti Múzeum nevét az 1948-as államosítás utáni 42 évi tilalmas idő után, 1990 óta használhatja. A Székely Nemzeti Múzeum Trianon után is – talán egyedi esetként Erdélyben – kivételes státusú intézményként működött, és a két világháború közötti erdélyi szellemi élet két meghatározó személyiségének, László Ferencnek és Csutak Vilmosnak köszönhetően folyamatosan gyarapodott és fejlődött. Különleges státusát annak köszönhette, hogy az első világháború előtt a múzeumi közgyűjtemény nem volt magyar állami tulajdonban, ennek következtében nem került a román hatalom birtokába. A mostani évforduló alkalmával több kiadvány is napvilágot látott. Ezek közül a sepsiszentgyörgyi Délkelet Intézet gondozásában megjelent kétkötetes Emlékkönyv /szerkesztette Boér Hunor és Wolf Tamás/ bizonyítja, hogy Székelyföld egészére – vagy egész Erdélyre, sőt, a moldvai csángókra is – kiterjedő tudományszervező munka bázishelye a Székely Nemzeti Múzeum. 1948 után kutatási területe beszűkült, Székelyföld egésze helyett Háromszékre korlátozódott. Az elmúlt évtizedekben a múzeum új részlegekkel bővült – Kézdivásárhely, Csernáton, Kisbacon, Nagybacon stb. –, jelentős képzőművészeti gyűjtemények kerültek birtokába, s a szó fizikai értelmében is tovább épült, új épületszárnyat, képzőművészeti galériát kapott. /Sylvester Lajos: Múzeumunk, az autonómia alapintézménye. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2004. szeptember 16.
A helyi RMDSZ kezdeményezésére, az Illyés Közalapítvány és a megyei RMDSZ támogatásával már kihaltnak vélt, magyar és szász hagyományt elevenítettek újra a múlt hét végén a Beszterce-Naszód megyei Tekén. Három fúvószenekar lépett fel, Teke, Zselyk és Cegőtelke zenekarai. A tekei zenekar 1876-ban alakult, főleg az 1970-es években történt tömeges szász kivándorlás után igencsak megcsappant. Ezelőtt három évvel fiatalodott meg, jelenleg 20 tagja van. A zselyki zenekar 1879-ben alakult, idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját, az egyedüli amelyik megszakítás nélkül működött. A cegőtelki zenekar az 1900-as évek elején alakult. Két évtizedes megszakítás után, 1993-ban szervezték újra. Az ünnepségen fellépett a helyi iskola magyar tánccsoportja, Vincze Éva vezetésével. /Fúvószenekarok találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./2004. szeptember 16.
A közel százharminc lakosú Zalánpatak Málnás községhez tartozik. Málnás község új polgármestere, Kasléder József közölte, az új községi tanács Zalánpatakon fontos teendőt tűzött maga elé: jó útra lenne szükség, az iskolaépület javítása, iskolabuszt beállítása a továbbtanulóknak. - A falu határának túlnyomó része kaszáló. A széna- és sarjúcsinálás itt a főfoglalkozás. Vissza kellene állítani a faluba a lebontott köztelefont. Hívő katolikusok lakják a falut. Kasléder Albert egyházgondnok 63 családot tart nyilván. Templomuk 1863-ban épült. /Kisgyörgy Zoltán: Zalánpatak tud-e lépni? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./2004. szeptember 16.
Szilágysági Polgári Lap címen új kiadvány látott napvilágot. Beköszöntő írása szerint 5000 példányszámban jelenik meg, havonta nyolc oldalon, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) kezdeményezésére. A kiadvánnyal háromra bővült a Zilahon megjelenő magyar nyelvű sajtókiadványok száma a Szilágyság (1990) és a Szilágysági Vidéki Napló (2000) hetilapokat követően. /Szilágysági polgári lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./2004. szeptember 17.
A Hargita és Kovászna megyei széki nemzeti tanácsok a Maros megyei példát követték, ahol a Székely Nemzeti Tanács helyi vezetői nem a megyei tanácshoz, hanem közvetlenül a polgármesterekhez fordultak a Székelyföld autonómiájáról szóló népszavazás megszervezése ügyében. A Hargita megyei önkormányzat egyértelműen elutasította az SZNT kérését, a Kovászna megyei pedig csupán politikai állásfoglalást nyilvánított ki. A helyi referendum megszervezésének törvényességéről Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor, a szenátus jogi bizottságának tagja nyilatkozott: az autonómia kérdéséről országos vagy regionális szinten lehet beszélni. A regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ugyanis nincsenek régiók, az autonómia kérdése azonban megyén túl ívelő eset, azt jelenti, hogy gyakorlatilag nincs rá megfelelő törvény. Az autonómiáról szóló helyi népszavazásoknak nincs meg a megfelelő jogi háttere. Azonban, ha a kezdeményezők által megszervezett helyi népszavazásból kiderül, hogy a lakosság támogatja az autonómia létrejöttét, Eckstein-Kovács Péter véleménye szerint jelzésszerű lenne mind belpolitikai, mind pedig külpolitikai téren. A központi hatóság már a népszavazás kiírása előtt meghiúsíthatja ezek létrejöttét, ha azonban sor kerül a referendum megszervezésére, a kiíró polgármesternek vagy helyi tanácsnak van anyagi felelőssége, hiszen közpénzt költ el olyan kezdeményezés támogatására, amelynek nincs törvényes alapja. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint az általuk kezdeményezett népszavazás nem arra keresi a kérdést, hogy kell-e területi autonómia, vagy sem, hanem arról szól, hogy az illető egyén, akit megkérdeznek, akarja-e, hogy létrejöjjön egy új közigazgatási terület. Ez pedig helyi jellegű kezdeményezés, amelynek megszervezése lehetséges. /Köllő Katalin: Helyi referendum az autonómia kérdéséről. = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./2004. szeptember 17.
Szept. 14-én Marosvásárhelyen városi tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Polgári Szövetség. A városi szervezet elnöke dr. Pálosi Csaba lett. Tőkés András, az MPSZ Maros megyei elnöke beszámolójában az utóbbi hónapok tevékenységéről beszélt. A gyűlésen felmerült annak a lehetősége, hogy közösen szervezzenek előválasztásokat az RMDSZ-szel, de hangsúlyozták: "nem az RMDSZ égisze alatt, hanem közösen", mert az MPSZ senkinek nem a társszervezete. Ami a román pártokkal, szervezetekkel való együttműködést illeti, Berekméri Sándor elnökségi tag elmondta, lehetségesnek tartják mind a D.A.-val, mind pedig a Népi Akcióval való együttműködést egy erős szövetség létrehozása céljából. /-demeter-: Tisztújítás a marosvásárhelyi MPSZ-nél. = Népújság (Marosvásárhely), 2004. szept. 17./2004. szeptember 17.
Sok víznek kell még lefolyni a Dunán, hogy a sikeres népszavazás után törvénybe iktassák a kettős állampolgárságról szóló törvényt" – nyilatkozta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök szabadkai látogatása alkalmával. Az elnök szerint meg kell gondolni például azt, hogy nem vezet-e a határon túli magyarok nagyfokú exodusához a kettős állampolgárság, miközben a kedvezménytörvénynek a szülőföldön való maradás volt az alapgondolata. /"Sok víznek kell még lefolyni a Dunán, a kettős állampolgárság biztosításáig". = Szabadság (Kolozsvár), 2004. szept. 17./2004. szeptember 17.
Dr. Bónis István, akit a felsőbányai RMDSZ képviselői mandátumra javasolt, úgy látja, hogy Ludescher István elnök arra törekszik, hogy lejárassa az esetleges ellenjelölteket, így őt is. Bónist ez Szaniszló József volt alpolgármester esetére emlékezteti, akivel végigcsináltattak egy választási kampányt, majd teljesen etikátlan módon lecserélték. És Cziple Aurél volt helyettes főtanfelügyelő esetére, akit egy darabig folyamatosan dicsértek, majd egyik napról a másikra hagyták, hogy leváltsák felettesei, vagy Jablonovszky András megyei tanácsos esetére, akit ugyancsak kipenderítettek az önkormányzatból. Bónis emlékeztetett: 1989 előtt Ludescher István vagy Hitter Ferenc nem volt hajlandó a munkahelyén magyarul megszólalni! Ellentétben vele. /Dr. Bónis István: Aki Á-t mond, annak mondok Bé-t is! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17./2004. szeptember 17.
A napokban zajlik a felvételi az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. Az őszi pótfelvételi során a csíkszeredai karok 228 helyre várták a diákok jelentkezését. Szaktanárképzésre vállalkoztunk és nem arra, hogy nyelvet oktassunk – fogalmazta meg észrevételét dr. Balázs Lajos, a román és angol irodalom tanszék vezetője. A román-angol szakos diákok a Bukaresti Egyetemen tehetik le az államvizsga dolgozatukat. A román-angol szakon 39 helyre 30-an jelentkeztek, az agrár-gazdaság szakon 48 helyre 31-en, a könyvelés szakon 19 helyre 23-an, általános közgazdaság szakon 30 helyet hirdettek és 22-en jelentkeztek, környezet gazdaság szakon 45 meghirdetett helyre 17, élelmiszer mérnökire 12-en jelentkeztek a 23 helyre, míg környezetmérnöki szakon 23-an iratkoztak be a felvételire a 24 helyre. /(Daczó Dénes): Megkezdődött az őszi pótfelvételi. Sok hely marad üresen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2004. szept. 17./2004. szeptember 17.
Törvénytervezet kezdeményezésével rendezné Puskás Bálint háromszéki RMDSZ-es szenátor a második világháború alatt, valamint után Az Ellenség Javait Felügyelő és Igazgató Pénztár (Casa de Administrare si Supraveghere a Bunurilor Inamice – CASBI) által törvények alapján magánszemélyektől elkobzott javak visszaszolgáltatását. Az első ilyen törvényt 1942-ben Ion Antonescu idején hozta a román állam, és megfogalmazása szerint „azon államok polgárai vagyonának rendezésére vonatkozott, amelyekkel Románia hadiállapotban volt”. A Romanizáló Államtitkárság vagyonfelszámoló titkársága foglalkozott az üggyel, felleltározták és zárolták az érintettek vagyonát, köztük számos magyarét is, annak ellenére, hogy 1942-ben Magyarország nem számított ellenséges államnak. 1944. szeptember 2-án újabb jogszabály jelent meg ugyanazzal a tartalommal, majd október 6-án érvénybe lépett az 1944/478-as CASBI-törvény is, és elkezdték összegyűjteni a magyarok vagyonát. Lefoglaltak gyárakat, bankokat, kastélyokat, műhelyeket, házakat, földeket, valamint állatokat, bútorokat koboztak el. Becslések szerint ekkor 40-50 ezer erdélyi magyar vagyonát vették el, az akkori elkobzott érték Puskás Bálint szerint meghaladta a 300 millió dollárt is, ám akadnak szakértők, akik több milliárd dollárra teszik a veszteséget. 1946-ban újabb törvény kivonta a CASBI-felügyelet alól a román állam polgárait. 1948. szeptember 4-én megszüntették a CASBI-t, ezzel a román állam jogilag lezártnak tekinti az elkobzott javak ügyét, de köztudott, hogy Háromszéken például több száz család nem kapta vissza egykori értékeit. A CASBI-ügy egyik károsultja, a Sepsiszentgyörgyön élő Vargha József az elmúlt 12 évben mindent megtett javai visszaszerzésére. A Zágonban élő nagybirtokos ősei jelentős vagyont gyűjtöttek, földjeik, erdőik, házaik voltak, jelentős állatállomány, mezőgazdasági géppark birtokosai voltak. A két házat 1990 után hosszas pereskedéssel visszaszerezte, de a földek tulajdonjogát nem sikerült tisztáznia. Szerinte Háromszéken legalább 700 károsult család van. Puskás Bálint szenátor azt kéri, hogy az érintettek, akik jegyzőkönyvvel is bizonyítani tudják elkobzott javaikat, jelentkezzenek irodájában. – A magyar Pénzügyminisztérium 1952-ben összefoglaló ismertetést és értékelést készített azokról a magyar természetes és jogi személyek tulajdonát képező, Romániában lévő javakról, jogokról és érdekeltségekről, amelyek a CASBI-törvények hatálya alá kerültek. Vincze Gábor szegedi történész kutatásaiból kitűnik, a javak értékeket egységesen USA-dollárban mutatták ki. A kimutatásban szerepelnek a magyar állam, közületek, valamint intézmények tulajdonát képező ingatlanok, a Magyar Nemzeti Bank által 1940 óta vásárolt és épített ingatlanok, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. orsovai és szulinai ingatlanjai. Ugyanakkor ingóságok és árukövetelések tételes felsorolását is közölték. A romániai ipari és kereskedelmi vállalatokban levő magyar érdekeltségek összege az 1943-as hivatalos nemzeti banki árfolyam alapján megfelel 40 millió dollárnak. Például: a Magyar Acélgyár Rt.-nek Kolozsváron 100 százalékos érdekeltsége volt a Corvinus kolozsvári vasöntő és gépgyár rt.-ben. A Román Nemzeti Bank vette át a magyar pénzintézetek érdekeltségeit és ingatlanjait. A földreform és a CASBI-törvény alapján mintegy 3815 lakóházat és 21 353 kataszteri hold magyar állampolgári tulajdont képező kisbirtokot, továbbá 28 836 kataszteri hold magyar tulajdont képező 50 hektárnál nagyobb birtokot sajátítottak ki. Ezek közös értéke kereken 10 millió dollárt tesz ki. /Farkas Réka: Kártérítés az „ellenségnek”? = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./2004. szeptember 17.
Tényfeltáró bizottságot küld szept. 16-i strasbourgi határozata szerint az Európai Parlament (EP) a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások miatt, a helyi hatóságokat pedig sürgeti, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására, illetve a már megtörténtek kivizsgálására. Az Európai Unió képviselőtestülete plenáris ülésén sürgősségi eljárás keretében szavazott a határozatról, amely magyar képviselők – Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) – kezdeményezése nyomán került a képviselők elé Az EP-határozat felszólítja az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot is, hogy a rendelkezésre álló fórumokon vessék fel az ügyet Szerbia-Montenegró hatóságainak. /Fejlemények a vajdasági atrocitások ügyében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./ 2004. szeptember 17.
A Kolozs megyei RMDSZ döntése, hogy az idén közvetlen előválasztásokon rangsorolja képviselő- és szenátorjelöltjeit, megszaporítja a szervezői teendőket. Az előválasztás hatékonyságát a román pártok is elismerik. Az RMDSZ célja az, hogy az utóbbi négy évben a magyar közösséget megosztó viták miatt egyre érdektelenebb szavazókat az urnákhoz csábítsa. A politika iránti érdeklődés a magyar közösségben érezhetően csökkent, többségük nem vesz részt a helyi RMDSZ-eseményeken, újságot, tévé-, rádióhíradót sem igazán néz, hallgat. /Székely Kriszta: Előválasztások elé. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2004. szeptember 17.
Nagy érdeklődés övezi az október elején sorra kerülő RMDSZ-előválasztásokra való készülődést. Több helyen a közvetlen urnás előválasztás mellett döntöttek, így például Kolozs megyében és Máramarosban, de Udvarhelyen is, ahol négy évvel ezelőtt másként döntötték el, hogy ki indulhat a választásokon – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az MPSZ részéről is többen jelezték már, hogy indulnak az előválasztásokon. Elképzelhetőnek tartják a kormánypárttal való együttműködés folytatását. /Markó: Nagy érdeklődés övezi az októberi előválasztásokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2004. szeptember 17.
Dávid Erzsébet főtanfelügyelő-helyettes a Máramaros megyei magyar nyelvű oktatásról kifejtette, hogy a tanévet jó esélyekkel indítják. Szinérváralján önálló épületben fog zajlani az óvodai és az I-VIII. osztályos magyar nyelvű oktatás, ezt ő harcolta ki. Emellett nagyon sok olyan helyen indul be a fakultatív magyar nyelvű oktatás, ahol eddig még nem volt, mint például: Tőkésen, Borsabányán, Nagybocskón, Veresmarton. A nagybányai Németh László Gimnáziumban csak három kilencedik osztály indul. Négy osztályt engedélyeztek, de nagyon sok gyereknek nem sikerült a képességvizsgája. A Leöwey Klára Gimnáziumban csak egy osztályt kértek, az be is indult. /Tamási Attila: Tanévkezdés előtti számvetés. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17./2004. szeptember 17.
Közintézménnyé válásának 125. évfordulóját ünnepelte szept. 16-án a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A háromszéki fővárosban találkozott az erdélyi és a magyarországi muzeológusszakma színe-java. Régi, vitathatatlan adósságát rótta le ma az intézmény: végre méltóképpen, szoborral is tiszteleg a múzeumalapító Csereyné Zathureczky Emília előtt, akit a székelység nagyasszonyának is neveztek – hangsúlyozta Kató Zoltán múzeumigazgató. Dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) nevében üdvözölte az ünnepelt intézményt. Dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója együttműködési ajánlatában a szellemi régiókban rekonstruálható történelmi Magyarország újrateremtését célozta meg. Az ünnepi beszédek után a múzeumkertben leleplezték Csereyné Zathureczky Emília bronz mellszobrát, amelyet Vargha Mihály szobrászművész készített. A veszprémi múzeummal kötött tavalyi testvérszerződés folytatásaként együttműködési megállapodást írtak alá a komáromi (Szlovákia) Magyar Kultúra és a Duna Mente Múzeummal. Bemutatták az ez alkalomra kiadott Rákóczi Emlékkönyvet. /Farkas Réka: Leleplezték Csereyné mellszobrát. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./ A szakemberek számára is nehezen hozzáférhető forrásanyag közreadását vállalta a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. A Kónya Ádám által szerkesztett Rákóczi-emlékkönyv /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ az egykori múzeumőr Csutak Vilmos – a Rákóczi-szabadságharc legismertebb háromszéki kutatója – két tanulmányát tartalmazza; helyet kapott a könyvben a Rákóczi és Bercsényi aláírásával ellátott, brezáni pátensként ismert kiáltvány és a barcasági hadak 1704. március 14-i kiáltványa; a Kuruc krónika (Dálnoki Veres Gerzson, 1722)és báró Vargyasi Dániel István önéletrajzi részlete. /(fekete): 125 éves a Székely Nemzeti Múzeum: Rákóczi-emlékkönyv. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./ 2004. szeptember 17.
A Magyar Reformátusok Világszövetségének kezdeményezésére 2003-ban Karcagon megtartották az első Magyar Regionális Oktatási Konferenciát, amely felvetette a magyar irodalom Kárpát-medencére kiterjedő egységes tantervének a szükségességét. Most volt Szatmárnémetiben a második konferencia, melyen próbálták tető alá hozni az említett egységesített tantervet. A magyarországi iskolákban nem ismerték a régiók irodalmát, de a régiók sem mindig tanították egymás elismert értékeit. Az más kérdés, hogy ennek az irodalomnak a tanítását a mindenkori hatalom hogyan manipulálta. Romániában csak a romániai magyar irodalom tanítását akarták engedélyezni. A szatmári konferencián Kereskényi Sándor nehezményezte, hogy a magyarországi oktatási programból kimaradt Németh László és Szentkuthy Miklós. Az összmagyar irodalom értékeinek együttes bemutatása fontos. /Murvai László: Tanári szoba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2004. szeptember 17.
Szept. 14-én indult Csíkszeredán a Ziua román lap által támogatott A Nap című magyar nyelvű regionális napilap. A Romániai Magyar Szó az első három nap után beszámolt az új lapról. A 16 oldalas A Napot Brassóban nyomják, rovatai: Kultúra (egyház), Vélemények, Riport, Közérdekű, Gazdaság, Ankét, Sport, Mozaik, Reklám, Esemény. Kállai László főszerkesztő az MTI-nek nyilatkozott: „A Nap objektivitásra törekszik, semmilyen politikai erő befolyása alatt nem áll, tényfeltáró, leleplező riportokra, valamint közérdekű, a mindennapi életet tükröző írásokra helyezi a hangsúlyt, nem jelentetne meg politikai kommentárokat". – Az első számokban egymást érik a konkrétumokat és tényeket mellőző „tényfeltárások" (Csíkszeredai piacmaffia, Nagyszabású méreteket ölt az erdőirtás tájainkon, Kalitkában mint a madár, Ha kevés a bevétel, toldd meg egy újabb adóval), ugyanakkor az elfogult politikai kommentár sem hiányzik (pl. Cselezik az udemeráj). A lap internetes címe: https://ziua.ro/anap.php. /(Cseke Gábor): A Nap – három napon át. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2004. szeptember 17.
Szept. 12-én, vasárnap felavatták Szinérváralján az iskolaépületet, amelyben a magyar tannyelvű osztályok és óvodai csoportok tanulnak ősztől. Az épületben a felújítás megtörtént. Szülők, nagyszülők, tanerők dolgoztak vállvetve. A költségek nagy részét az egyház fogja állni, mivel az ő tulajdonában van az épület. A berendezés nagy része Magyarországról érkezik. Az I-VIII. osztályokban 110-120 gyermek fog tanulni, a két óvodai csoportba több mint 40 gyereket várnak. /Tamási Attila: Új, önálló épületben kezdhetik el a tanévet a szinérváraljai gyermekek. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17./