udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 4621-4650 | 4651-4680 | 4681-4710 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. szeptember 29.
A Kovászna megyei tanács RMDSZ-frakciója felkéri az RMDSZ parlamenti képviselőit, hogy kezdeményezzék a népszavazás kiírását szabályozó törvény módosítását, hiszen a jelenlegi jogszabály nem teszi lehetővé a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendum megszervezését. Szept. 28-án tartott gyűlésén a Kovászna megyei tanácsnak meg kellett volna tárgyalnia azt a beadványt, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői nyújtottak be. Demeter János tanácselnök kijelentette: az érvényben levő törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását. Ferencz Csaba, az SZNT alelnöke szerint a válasz nem több egyszerű időhúzási taktikánál. /RMDSZ: Módosítani kell a referendum-törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke az államfőválasztáson való részvételt fontolgatja, "jó ötletnek" nevezte a sepsiszentgyörgyi MPSZ ezzel kapcsolatos javaslatát. Hozzátette, "nincs kedve a választási kampányhoz". /Szász Jenő, független államfőjelölt? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke kijelentette: az RMDSZ-en belüli előválasztásokon a magyar nyelvet ismerők szavazhatnak, és indokolatlannak nevezte a Kovászna megyei Demokrata Párt és Nemzeti Liberális Párt vezetőjének kérését azzal kapcsolatban, hogy a románok is az urnákhoz járulhassanak. /Csak a magyarul tudók szavazhatnak az előválasztásokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Országos gond az egyetemisták elhelyezése a felsőoktatási tanévkezdés előtt. Több mint 600 ezer fiatal lép be október elsején az állami egyetemek kapuján, azonban alig százezernek képesek bentlakási helyet biztosítani a felsőoktatási intézmények. Kolozsváron a szerencsések elfoglalhatták bentlakási helyeiket. A helyek kiosztása és iktatása hosszadalmas folyamat volt. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a most kezdődő egyetemi évre a több mint 40 ezer diákja számára csupán 5015 helyet tud biztosítani bentlakásaiban. A BBTE bentlakó diákjai közül a legtöbben a Hasdeu egyetemi negyedben kapnak helyet. A kétágyas szobákért több mint egymillió lejt kell kifizetni havonta személyenként. A többágyas szobákban már olcsóbbak a helyek /általában 650 ezer lej/. A kolozsvári albérletek: garzon nem található 80 eurónál alacsonyabb áron, a kétszobás lakásért havonta fizetett 100 eurós ár pedig az átlagosnál alacsonyabbnak nevezhető. A diákok által leggyakrabban használt módszer a közös lakásbérlés: a két- vagy háromszobás lakásokat többen bérlik ki, így oszlik minden költség. A kollégiumi helyek ugyanakkor évek óta üzlet tárgyát képezik: egy helyért bentlakástól függően 100-200 eurót elkérnek a tulajdonosok, akik ezért a tettükért vállalják a kizárás veszélyét is. Marosvásárhelyen nem ennyire nagy a bentlakás-hiány. A városban egy kétszobás tömbházlakás bére száz euró körül mozog, de az orvosi és a műszaki egyetem környékén ennek akár a másfélszeresére is megugorhat. Vásárhely legnagyobb felsőfokú intézménye, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körülbelül 1300 bentlakási hellyel rendelkezik, melynek elosztásában betartották a diákok etnikai arányát. A csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem bentlakásaiban mind a 380 hely betelt, de néhányan hely nélkül maradtak. Nagyváradon az állami egyetem infrastruktúrája szegényes. Az intézmény 18 fakultásán több mint 35 ezer hallgató tanul, akiknek mindösszesen 1244 helyet tudnak ajánlani. /D. Balázs Ildikó, Lepedus Péter, Pengő Zoltán, Szucher Ervin: Üzérkedőknek kedvez a bentlakásnyomor. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Öt határon túli magyar fiatal kezdte meg tanulmányait a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) a magyar külügyminisztérium ösztöndíjával. "A külügyi tárca és a CEU közötti tavaly decemberi együttműködési megállapodás alapján évente öt határon túli magyar fiatal szakirányú posztgraduális képzéséhez összesen húszmillió forint értékben biztosít ösztöndíjat a Külügyminisztérium" – mondta Polgár Viktor külügyi szóvivő. Az első öt határon túli magyar ösztöndíjas közül hárman Romániából érkeztek, egy-egy diák Szlovákiából és Ukrajnából. A fiatalok az egyetemen elsősorban Európa-politikai ismereteik mélyítésére kapnak lehetőséget. /Határon túliak tanulnak magyar külügyminisztériumi ösztöndíjjal. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szept. 28-án átvette Schmuck Andortól, a Tisztelet Társaság elnökétől azokat a dokumentumokat, amelyek szerint 173 magyarországi önkormányzati testület támogatja, hogy a határon túl élő hetven évüket betöltött magyar nemzetiségűek könnyített eljárásban kaphassák meg második állampolgárságként a magyar állampolgárságot. Schmuck szerint ez 800 ezer állampolgár pozitív támogatását jelenti. Szólt arról is, hogy egyeztetett Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével, aki szerint ez az akció nem ellentétes a népszavazással. Hozzáfűzte: a határon túli szervezetek is pozitívan fogadták e kezdeményezést. Az elnök asszony elmondta: a kezdeményezésről tájékoztatja a parlamenti frakciókat, és állásfoglalásukat kéri. /Kettős állampolgárság – csak hetven éven felülieknek? Összeköthetik az MVSZ-referendumot a kórházprivatizációval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Megkezdte bemutatkozó erdélyi körútját Terényi János, az új bukaresti magyar nagykövet. Szept. 28-án először Gyulafehérvára látogatott, ahol Jakubinyi György érsekkel tárgyalt. Terényi szept. 29-én Kolozsváron megbeszélést tart az erdélyi magyar egyházfőkkel: Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső evangélikus, valamint Pap Géza és Tőkés László református püspökkel, majd az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Precedensértékű lesz Terényi János és Emil Boc kolozsvári polgármester találkozója, mert 12 éves „uralkodása” idején Gheorghe Funar s magyarellenes nézetei miatt megszakadtak a kapcsolatok a kincses város polgármesteri hivatala és Magyarország romániai diplomáciai képviseletei között. Rostás Szabolcs: Erdélyi körúton Terényi János nagykövet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
A Hivatalos Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a kormány 11 milliárd lej értékű összeget különít el a mellékletében felsorolt egyházi létesítmények felújítási és javítási munkálatainak finanszírozására. A mellékletben felsorolt 47 egyházi létesítmény közül 24 a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez, 12 az Erdélyi Református Egyházkerülethez, 3 a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez, 8 a kolozsvári unitárius püspökséghez tartozik. /Tizenegy milliárd lejes támogatás a történelmi egyházak számára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2004. szeptember 29.
A Szabadság szeptember 24-i számában dr. Újvári Ferenc a magyar sorskérdést vetette fel az erdélyiek számára, azt, hogy áttörésre van szükség a magyar politikai elit házatáján. A paradigmaváltás bármely rendszerváltozás lényege: új, egészséges intézmények kiharcolását, kiépítését, működtetését és megerősítését kellene hogy jelentsen. Az erdélyi magyarság intézményei gyengék, a népesség fogy, és „politikusaink egy része nem vállalja az autonómia melletti kiállást, sőt a világos beszédet sem” – állapította meg dr. Neményi Ágnes szociológus. Románia gyenge demokratikus hagyományokkal rendelkező kelet-európai ország maradt, ahol a magyarság kiszolgáltatottsága állandósul(hat). Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége várja a paradigmaváltást, mind a magyar, mind a román politikai elit háza táján. Erről kellene nyíltan beszélni még az előválasztások előtt. /Dr. Neményi Ágnes szociológus: Paradigmaváltást a politikában! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Az 1995-ben megalakult sepsiszentgyörgyi Euro Center Amőba Oktatási Központ vezetője, Bereczki Kinga matematikatanár a felnőttoktatás Kovászna megyei úttörője. A központ elsődlegesen informatikai képzésre szakosodott. Általában öt-hatszázan vesznek részt egy három hónapos tanfolyamon. Kovászna, Hargita és Brassó megyében tevékenykednek. A számítógépes képzés mellé felsorakoztak a menedzsmentet és idegen nyelveket oktató programok. Jelenleg huszonnégy alkalmazottjuk van, hét állandó, a többiek bedolgozók. Az ECDL-minősítés az Európai Unió által elismert, a számítógépek kezelésére vonatkozó minősítés. A minősítés megszerzése kötelező a közigazgatásban és a szolgáltatásokban dolgozók számára. Kilencven százalékban magyar nyelven folyik náluk a képzés. A hallgatók mind magyarul, mind román nyelven letehetik a tanfolyam elvégzését igazoló szakvizsgát. Mire Romániában is beindult az ECDL-program, az Amőbánál már nagyon sok hallgató rendelkezett ECDL-bizonylattal. Saját tulajdonú, kétemeletes ingatlanban zajlik az oktatás, informatikai termekkel, konferenciateremmel. Az Amőba nemzetközi szabványok szerinti PITMAN-vizsgaközpont is. Országos szinten az első helyezést értek el a tavaly októberben Brassó-Pojánán megtartott konferencián a kb. 150 ECDL nemzetközi vizsgaközpont közül. Több száz Kovászna és Hargita megyei tanár és diák részesült náluk ingyenes képzésben informatikai tanfolyamokon, ahol ECDL-diplomát kaptak. /Czompó János: Székelyföldi felnőttképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szept. 17-25. között zajlott Budapesten a Bárka Színházban a Magyar Stúdiószínházi Műhelyek XVI. Fesztiválja, melyen a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Füst Milán Boldogtalanok című színművével szerepelt. A fesztivál szakmai zsűrijének döntése alapján a marosvásárhelyi társulat előadása a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Alkotóközösségi Fődíját (megosztva), a Hajónapló Műhely diákzsűrije döntése alapján B. Fülöp Erzsébet színészi alakításáért a RÉV 8 RT. díját érdemelte ki. /Vásárhelyiek budapesti fesztiváldíja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szept. 30-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában ünnepi hangversenyen köszönti a 75. életévét töltő Szalman Lóránt karnagyot az Állami Filharmónia. Szalman Lóránt jelentős szerepet töltött be Marosvásárhely zenei életében, Ruha Istvánhoz, Terényi Edéhez, Csíky Boldizsárhoz hasonlóan. Kóruskarmesterként műkedvelőket toborzott és létrehozta az egykori Székely Népi Együttes kórusát, így vetve meg alapját a későbbi állami filharmónia kórusának. /(járay): Szalman Lóránt köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./2004. szeptember 29.
Szeptember 28-án, hosszú betegség után elhunyt Ruha István érdemes és kiváló művész. Temetése október 2-án lesz Nagykárolyban, a református temetőben. /Elhunyt Ruha István hegedűművész. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./2004. szeptember 29.
Józsa Nemes Irén évtizedeken át Marosvásárhely közkedvelt alkotója volt. Szüntelenül szülőfaluja mesésen festői világát festette, joggal nevezték a Nyárádmente festőjének. A hagyományőrző falu, a székely porták jellegzetes univerzumát, embereit örökítette meg képein, a valóságot kissé átpoetizálva. 1939-es első kiállításától közel egy esztendeje bekövetkezett haláláig számos közös és egyéni tárlaton jelentkezett. Egy letűnt kor bűvöletében élt, amikor – mint mondta – „még büszkék voltak a székelyek”. /Nagy Miklós Kund: Józsa Nemes Irén emlékkiállítás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
Kolozsváron, a Gy. Szabó Galériában látható Gally A. Katalin festészeti tárlata, akit főleg a fának a különböző – idő, a nap, víz, a festék által okozott – átváltozásai ragadnak meg. /Székely Sebestyén György: Gally A. Katalin kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Két magyar kulturális eseményre, két képzőművészeti tárlat megnyitására is sor került a hétvégén Brassóban. Az elsőt, a Képzőművészeti Múzeum kistermében rendezték meg. Az 1961-ben, Brassóban született Ronsinecz László, amatőr képzőművész tárlatának címe: A vég nélküli mese. A második az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület által, a Reménység Házában szervezett kiállítás, Albert Sándor és Gyulai Nagy Margit közös kiállítása. /Képzőművészeti tárlatok a Cenk alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2004. szeptember 29.
A XVII. században épült altorjai Apor-udvarházban szept. 26-án, vasárnap rendhagyó könyvbemutatóra került sor. A kastély helyreállításán és feltárásán dolgozó restaurátorok egy napra a nagyközönség számára is látogathatóvá tették a valószínűleg Apor Lázár által virághímes falfestményekkel díszített egyik déli fekvésű termet, ahol báró Apor Csaba fogadta és köszöntötte házigazdaként a nagy számban megjelent érdeklődőket. Apor báró a transzszilvanizmus, az erdélyi szellem, a szülőföldhöz való ragaszkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Benczédi Sándor köszönetet mondott Hiller Istvánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma tárcavezetőjének, aki támogatást nyújtott az Apor-udvarház restaurálásához. A könyvbemutatón a szerzők maguk mutatták be köteteiket. Kovács András kolozsvári művészettörténész professzor Késő reneszánsz építészet Erdélyben című, a budapesti Teleki László Alapítvány és a kolozsvári Polis Könyvkiadó gondozásában megjelent műve átfogó képet rajzol az 1541 és 1720 közötti időszak erdélyi késő reneszánsz építészetéről. A könyvben közel háromszáz kép és reprodukció található. Lángi József és Mihály Ferenc az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ gondozásában megjelent Erdélyi falképek és festett faberendezések című munkájuk első két kötetét mutatták be. Az erdélyi falképek és festett faberendezések felmérését a budapesti Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ munkatársai 1997-ben kezdték, a kolozsvári székhelyű Transylvania Trust Alapítvány kezdeményezésére. A felmérés célja az állomány számbavétele, állapotfelmérése és sürgősségi beavatkozás sorrendjének felállítása. /Iochom István: Könyvbemutató az Apor-udvarházban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./2004. szeptember 29.
Egyed Ákos akadémikus alapozó munkáiban elsősorban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi történetét tárta fel. Ennek értékéről, a magyar nemzettudat építésében betöltött szerepéről úgy alkothatunk fogalmat, ha belelapozunk az 1950 és 1990 között Magyarországon kiadott történelmi tárgyú munkákba és az Erdéllyel kapcsolatos egyéb kiadványokba, írta Sylvester Lajos. Az elhallgatás áttörését a ’80-as években a háromkötetes Erdély-történet kiadása jelentette, s az olyan alapműveknek a reprint kiadása, mint Orbán Balázs: Székelyföld leírása, de ez csak a periódus végén vált lehetségessé. A kelet-európai országok hivatalos történetírása kihagyásos és félrevezető volt. Magyarország esetében a történetírást még inkább eltorzította az, hogy a Rákosi, majd a Kádár-korszakban ,,a más országok belügyeibe való beavatkozás” anatémája sújtott minden olyan kísérletet, amely a határokon kívül rekedt magyarság históriáját vonta látókörébe. Egyed Ákos 1848 erdélyi magyar vezéralakjai /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2004/ című kötete az 1848-as szabadságharc tizenhét erdélyi vezetőjéről értekezik. /Sylvester Lajos: Egy ’48-as erdélyi arcképcsarnok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./2004. szeptember 29.
Az Erdély-történészként ismertté vált Vincze Gábor sokadik könyve látta meg a napokban a napvilágot Asszimiláció vagy kivándorlás. Források a moldvai magyar etnikai csoport, a csángók modern kori történetének tanulmányozásához. Szerkesztette Vincze Gábor /Teleki László Alapítvány, Budapest, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2004./ címen, eddig jórészt publikálatlan levéltári forrásokból származó válogatást közölt a csángókérdés utóbbi másfél évszázadáról. Ez a dokumentumgyűjtemény alighanem egyik alapműve lesz a csángóügy irodalmának. Vincze Gábor figyelmeztette az olvasót: nyitva maradt kérdés van elég. Máig feltáratlan például, miként hatott a csángó közösségre az 1920-as és 1945-ös földosztás, miként a kollektivizálás, mennyire fékezte a csángók beolvasztását a magyar iskolarendszer 1947 és 1955–57 közti fennállása stb. Vincze Gábor szerint az országrész magyar társadalmát már korábban érte olyan károsodás, mely a modern korban megkönnyítette asszimilációját. /B. Kovács András: Asszimiláció vagy kivándorlás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./2004. szeptember 30.
Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő szept. 29-én fogadta Ion Iliescut, aki államfői minőségében utoljára tesz hivatalos látogatást egy másik államban. A két államelnök a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi együttműködésről folytatott megbeszélést. Iliescu, aki ezt követően Silvio Berlusconi olasz kormányfővel találkozott, méltatta Olaszorság támogatását Románia európai és észak-atlanti csatlakozásával kapcsolatban. /Iliescu utolsó hivatalos látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./