udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6288
találat
lapozás: 1-30 ... 5191-5220 | 5221-5250 | 5251-5280 ... 6271-6288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2004. november 9.
Nov. 8-án a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének képviselői bejelentették: meghatározatlan időre felfüggesztik az általános sztrájkot. A közalkalmazottak okt. 29-én léptek sztrájkba, magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követeltek. /Kiss Olivér: Felfüggesztették a közigazgatási sztrájkot. Tárgyalásra hívták a szakszervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2004. november 9.
Dec. 3-ig aláírásaikkal fejezhetik ki a kettős állampolgárság iránti igényüket a bihari magyarok. A helyi RMDSZ az első megyei szervezet, amely 20–30 ezer bihari magyar támogatására számítva nagyobb nyomatékot szeretne adni a határon túliak kettős állampolgárságát eldöntő decemberi anyaországi népszavazásnak. Lakatos Péter, bihari RMDSZ-elnök szerint, a magyarországi magyarokra, a magyar Országgyűlésre kell bízni a döntést, hogy megadják-e a jogot a leszakadt nemzetrészeknek. A lényeg, hogy a kormánypárti propaganda ellenére is elmenjenek szavazni a magyarországi magyarok. November 12-én e kérdést Markó Béla RMDSZ-elnök is felveti a magyar–magyar csúcson. /(Balla Tünde): Párhuzamos népszavazás a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2004. november 9.
A kettős állampolgárság ügyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet az MSZP és SZDSZ vezetőivel, és a fiatalság elvándorlásának okait kell megszüntetni. Nem elég azt mondani: az MPSZ autonómiatervezete rossz, hanem egy kivitelezhető változatot is fel kellene mutatni, írta Gábor Attila. A frissen beiktatott magyar külügyminiszter kifejtette: az EU nem támasztott feltételeket Romániával szemben autonómiakérdésben. Ezzel ezt a kérdést lezártnak tekintette. A kettős állampolgársággal kapcsolatos szocialista és szabad demokrata nyilatkozatoknak fényében kellene az RMDSZ vezetésének újragondolnia az anyaországi pártokkal való kapcsolatát. Ellentmondásos, hogy az erdélyi magyarság nagy része a jelenlegi magyarországi ellenzékkel rokonszenvez, míg az RMDSZ vezetői a kormánypártokkal tartanak fenn igen szívélyes kapcsolatot. Arra a Fideszre mutogatnak ujjal némely politikusok, amelynek képviselőivel egy frakcióban, az Európai Néppártban fognak majd együtt ülni az RMDSZ-képviselők. Kovács Miklós a Kárpátaljáról és Kasza József a Vajdaságból is értetlenül áll a magyar kormánypártok gesztusa előtt. /Gábor Attila: Mi tartjuk a rokonságot, ők a távolságot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2004. november 9.
A kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára útlevél Európához – vélekedik Orbán Viktor. A kettős állampolgárság kedvezményes megadását nem támogató SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor kijelentette: amennyiben a többség igennel szavaz, akkor ennek az állampolgárságnak egyenrangúnak kell lenni a magyarországival. Orbán Viktor Fidesz-elnök arra biztatta a soproni választókat, hogy a decemberi népszavazáson voksoljanak a kettős állampolgárság mellett. "Aki a kettős állampolgárságra nemet mond, az soha nem lehet 15 millió magyar miniszterelnöke" – hangoztatta. A határon túli magyarságnak azért lenne kedvező a kettős állampolgárság megszerzése, mert növelné "otthon maradásuk biztonságérzetét" – mondta Orbán Viktor. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás nem a határon túli magyarok útleveléről szól, hanem arról, hogy egyenrangú állampolgárként egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírjanak. Az MDF szerint nincs szükség a nemzetpolitikában új koncepcióra, mert helyes a szülőföldön maradás eddigi stratégiája – mondta Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő. Jelezte, hogy az MDF a kérdésben nyolcpontos javaslatot fogalmazott meg, amelyet a nov. 12-én ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé terjeszt. Többek között javasolja a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének biztosítását, illetve a külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotását, egy elkülönített kommunikációs alap létrehozását a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében, valamint a Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását az Országgyűlésben. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke kifejtette, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos sikeres népszavazás esetén elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás. /Egyenrangú vagy "kvázi" állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2004. november 9.
Az SZDSZ elsőként kimondta, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot, kisvártatva hasonlóan nyilatkozott az MSZP is. A FIDESZ honlapja az újvidéki Magyar Szót idézte: “Egy akkora pofon csattant el a magyarság arcán a magyar parlamentben, hogy a hangja betöltötte a Kárpát-medencét, sőt, áthullámzott a tengeren túlra.” A Magyar Demokrata Fórum támogatja a kettős állampolgárságot. A határon túli szervezetek vezetői, Bugár Béla, Kasza József és Markó Béla egyaránt álláspontja felülvizsgálatára kérték a kormánypártot. /B. Zs.: “Nyújts feléje védő kart!” A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 9./2004. november 9.
Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke az erdélyi magyarság és az RMDSZ nevében kérni fogja a nov. 9-én Sepsiszentgyörgyre látogató Hiller Istvánt, a Magyar Szocialista Párt elnökét, hogy a magyarországi kormánypártok ne ellenezzék a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. Az RMDSZ kereszténydemokrata platformja kérte a Kovászna Megyei Tanács vezetőségét, hogy az MSZP elnökével tervezett találkozón tiltakozzon a magyarországi kormánypártok álláspontja ellen. /Kettős állampolgárság. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./2004. november 9.
A kettős állampolgárság magyarországi vitái az erdélyi vezetőket is állásfoglalásra kényszerítik. Az RMDSZ Bihar Megyei szervezete párhuzamos „népszavazást” kezdeményez a megyében. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) sajtóközleményben tudatta sajnálkozását amiatt, hogy a magyar kormánypártok a kedvezményes honosítás elutasítására hívták fel szavazóikat. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője Gyurcsány Ferenc kormányfőhöz és Hiller István MSZP-elnökhöz intézett nyílt levelet, amely szerint a „határon túli magyarokkal kapcsolatos gyakorlatot a magyarországi pártok és kormányok pillanatnyi politikai érdeke határozza meg”, és úgy véli, hogy a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer felfogása és külpolitikai gyakorlata a nemzetértelmezésben nem tűnt el nyomtalanul. /Nemtetszését fejezte ki a Miért és Kántor Lajos is. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./2004. november 9.
Puskás Bálint szenátor sajtótájékoztatóján hangoztatta: sértőnek találja a Magyarország határain kívül élő magyarok számára, hogy a két kormánypárt felszólította a magyar állampolgárokat, szavazzanak nemmel a kettős állampolgárságról tartandó december 5-i népszavazáson. Ez a határon kívül élő magyarok megsértése, semmibevevése – jelentette ki. /(s.): Inkább hallgassanak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./2004. november 9.
Magyarországon a kormánypártok nagy akcióba kezdtek, mondván, nekik az az érdekük, hogy a külhoni magyarok ne vándoroljanak ki. Azonban ez nincs összefüggésben a kettős állampolgársággal. Kiss Péter kancelláriaminiszter Erdélyben és a Vajdaságban járva elmondta, hogy kormánya új nemzetiségpolitikát terjeszt elő, ennek része a békés nemzeti újraegyesítés véghezvitele. Hát nem ezt a célt szolgálná a kettős állampolgárság megadása, vetette fel Bogdán László. A szocialista–szabaddemokrata kormány, amelyik annyit beszél a másságról, a személyiségi jogokról, miért akarja a határon túli magyarságot megfosztani a szabad mozgás és a szabad helyváltoztatás jogától? – kérdezte Bogdán László cikkében. Ráadásul Magyarország népessége aggasztóan csökken, úgy tűnik, ezt a kormánypártok bevándoroltatott kínaiakkal akarják pótolni. Az elmúlt negyven év agymosásának ez a szomorú eredménye. /Bogdán László: Új jobbágyság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./2004. november 9.
A Népszabadság nov. 4-i számában megjelent Hatástanulmány a kettős állampolgárságról, amelyet L. K. szignóval jegyeztek. A munka magyar nemzetegyesítést ellenző beállítottsága egyértelmű. A ,,tanulmány” valóban egy második Trianon országot tönkretevő rémképét festi a maradék Magyarország állampolgárai elé. Hamis a megállapítása: ,,Egészségügyi ellátások, nyugdíj és szociális juttatások járnak minden magyar állampolgárnak. Egyszerű lakcímbejelentéssel a kettős állampolgároknak is. Az ellenőrzés lehetetlen, az igénybe vehető juttatások köre rendkívül nagy.” Szó sem esik arról, hogy a kettős állampolgárság könnyített megszerzése érdekében elvégzendő törvénymódosítások éppen azt célozzák meg, hogy az eddig kötelező feltételként előírt állandó magyarországi lakhelyet, és a megélhetési forrás biztosítását kizárhassák az állampolgárság megszerzésének kritériumai közül. A hatástanulmány szerzői szerint „mintegy 750 000-en rendelkeznek magyar igazolvánnyal, s csaknem 95 milliárd forintos többletköltséget okozna, ha valamennyien igénybe vennék a kettős állampolgárság előnyeit. Félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer emberrel számolva pedig 12 milliárd lehetne az összeg.” Természetesen, a magyar kettős állampolgárság tenne tönkre mindent. Sylvester Lajos kérte: Mondjon nekünk valaki még egy európai nációt, amelynek tanulmánygyártó tollnokai ekkora elvetemültséggel próbálnák maguktól elidegeníteni és ellökni nemzettársaikat! /Sylvester Lajos: Hatástanulmány a kettős állampolgárságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./2004. november 9.
Székedi Ferenc, a Romániai Magyar Szó munkatársa bírálta a kettős állampolgárságról kibontakozott magyarországi politikai vitát: ez a vita az erdélyi magyarság számára mélységesen megalázó. „Hogy megint helyettünk gondolkoznak.” „Állampolgárságtól függetlenül magyarnak maradtunk” – írta. Hozzátette: a kettős állampolgárság megadása vagy meg nem adása az erdélyi magyar létnek nem a kulcskérdése. /Székedi Ferenc: Svéd asztal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./2004. november 9.
A Maros megyei RMDSZ székházát a bíróság visszaszolgáltatta az egykori tulajdonosnak, Hankó Tibor Ausztriában élő leszármazottainak. A bíróság azzal indokolta döntését, hogy az RMDSZ nincs politikai pártként bejegyezve, a törvény szerint pedig csak a politikai pártok által használt épületek képeznek kivételt a visszaszolgáltatás alól. Az RMDSZ vezetősége többször is hangoztatta, hogy kárpótlást fog követelni, mivel több milliárd lejt költött a Braila utcai székház felújítására /Visszaszolgáltatták egykori tulajdonosának az RMDSz székházat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2004. november 9.
Az Országos Választási Iroda jóváhagyta a Kolozs Megyei Választási Iroda múlt heti döntését, amely törvénysértőnek minősítette az RMDSZ két választási plakátját, mivel azon, úgymond a magyar zászló színei találhatók: az RMDSZ vörös színű jelvényét a fehér és a zöld színnel társították a plakátokon. /Irritáló színek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2004. november 9.
Október folyamán megalakult a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) ifjúsági szárnya. Egyelőre Sepsiszentgyörgyön, Kolozsváron és Marosvásárhelyen jött létre szervezet, de a ,,gombamód szaporodó ifjúsági polgári szervezetek az országos alakuló ülésre készülnek” – olvasható Huszár Szilamér elnök sajtóközleményében. A sepsiszentgyörgyi polgári ifjak célja feltérképezni a város fiatalságának problémáit, ennek alapján fellendíteni az ifjúsági életet, terjeszteni a keresztény-nemzeti értékeket, ellátni elsősorban a diákok, egyetemisták érdekképviseletét. A szentgyörgyi szervezet – amelyet Huszár Szilamér elnök mellett Nemes Előd alelnök és Nagy Zoltán elnökségi tag irányít – a megye városaiban és községeiben alakuló, ifjakat tömörítő polgári csoportosulások összefogására is vállalkozott. /(Dánél): Polgári ifjak szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./2004. november 9.
A moldvai katolikus egyház vezetősége továbbra is elfogadhatatlannak tartja az ottani csángók igényét, hogy magyar nyelven hallgathassanak misét, és magyarul énekelhessék egyházi énekeiket – állapította meg Varga Andrea történész. A magyarországi kutató, aki tíz éve dolgozik Romániában elmondta: az Európa Tanács 1521-es ajánlása – amely elismerte a vallás fontosságát a csángók azonosságtudatában – abból indul ki, hogy a csángók római katolikus vallású, nem homogén csoportot alkotnak. A szervezet ezért azt ajánlja, hogy lehetőséget kell nyújtani számukra az anyanyelvű – magyar – római katolikus misék hallgatására és arra, hogy egyházi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. ,,Ezeket az ajánlásokat a moldvai római katolikus egyház vezetősége sajátságosan értelmezi, vagyis elfogadhatatlannak tartja, hogy híveinek öt százaléka igényli ezt a lehetőséget” – mondta a történész. /Moldvában csak románul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./2004. november 9.
Elhunyt Kelemen József történelemtanár, aki kútfője volt Háromszék helytörténetének. Berecz Gyula után magáénak mondhatta Sepsiszentgyörgy oktatástörténetének java részét. Neves tanárelődökről, iskolamesterekről és papokról a Háromszék oldalain emlékezett meg. A Mikes Kelemen Líceum története, szülőfalujának – Barátosnak – kéziratban maradt monográfiája jelzi munkás életét. /Kisgyörgy Zoltán: Búcsú Kelemen Józseftől. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./2004. november 9.
A hét végén tartották meg a Dalos pacsirta országos cserkészdalversenyt, melyet idén először Marosszentgyörgyön szervezett meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), amely országszerte százhuszonhat csapatot számlál több mint háromezer taggal. Szamosújváron négy-öt éve tavaszonként rovásírásversenyt rendeznek, Nagyváradon a regös napok keretében népi hagyományokat elevenítenek fel. A gyergyóújfalusiak szerepeltek a legsikeresebben. A cserkésznap keretében kirándulást szerveztek és számháborúztak, emellett játszottak, énekeltek és közösen főztek. Maros megyében jelenleg nyolc cserkészcsapat működik. /Mészely Réka: Nótás kedvű cserkésztoborzó Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./2004. november 9.
Marosgombáson a magyar óvodában szeptemberben bekötötték a gázkonvektort, azonban az elkorhadt padlót csak a román tagozaton cserélték ki, de ígérték, hogy tavasszal meglesz a teljes felújítás. Az udvar túlsó felében lévő iskolaépületben Szakács Ildikó tanítónő hét gyermekkel foglalkozik. A legnagyobb gond, hogy nem kaptak tankönyveket. Eddig nem sok segítséget kaptak, a szülőkkel meszelték ki a termet. A víz problémát jelent, kút nincs, így vödrökkel hordják a vizet a kézmosásra /N. T.: Tavaszig kell várni a felújításra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./2004. november 9.
Hároméves áldozatos munkával kívülről-belülről felújították a Désakna közepén álló református templomot. Nov. 7-én, vasárnap Ötvös József esperes mondott beszédet az ünnepségen a valamikor 800 tagot számláló, mára csak alig 300 lelkes református közösség előtt. Összefogásuknak eredménye egy templom megmentése, hangsúlyozta az esperes. Ludányi-Horváth Attila konzul további erőt kívánt az anyanyelv-ápoláshoz. /(lukács): Désakna. Felszentelték a felújított református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./2004. november 9.
Filmfesztivált filmes rendezvénysorozat követ Marosvásárhelyen. A világ legújabb rövidfilmjeinek bemutatását követően most az igényesebb magyar nagyjátékfilmeket mutatják be. A magyar filmhét kapcsán a szervező cég, a székelyudvarhelyi Interfilm Rom képviselője, Csáky Jenő kifejtette, annyira csökkent a romániai moziba járó közönség lélekszáma, hogy egy magyarországi művészfilm egy hétig történő vetítését egy mozi sem vállalta volna el. Ezért összegyűjtöttek ezekből a filmekből egy csokorra valót. Volt filmhét Csíkszeredában, Székelyudvahelyen, most folyik Marosvásárhelyen. /Nagy Botond: Új filmfórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./