udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 1321-1350 | 1351-1380 | 1381-1410 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. március 15.
Öt kategóriában összesen hat alkotónak, közösségnek ítélte oda az elismerésről döntő kuratórium a március 13-án Budapesten átadott idei magyar Pulitzer-díjakat. A publicisztikáiért Cs. Gyimesi Éva erdélyi irodalomtörténész, kritikus, valamint Végel László vajdasági regény- és esszéíró, publicista vehette át a most tizenötödik alkalommal kiosztott elismerést. /Cs. Gyimesi Éva Pulitzer-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Kétségbeesett szerecsenmosdatásnak, az Európai Néppárt kegyeinek elnyerését szolgáló puszta szemfényvesztésnek nevezte a román sajtó a szélsőségesen nacionalista, elvakultan magyarellenes Nagy-Románia Párt (NRP) néppárttá történt „átkeresztelését”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke újságírói kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy Vadim Tudor lemondása után az NRP lemondását várja. Egyedül a Szociáldemokrata Párt üdvözölte az NRP átváltozását, amit ígéretesnek ítélt. /Szerecsenmosdatás az NRP „átkeresztelése” – vélik a bukaresti román lapok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Lemondott elnöki tisztségéről a Nagy-Románia Párt alapítója, „motorja”, Corneliu Vadim Tudor. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője hozzátette: csaknem ugyanabban az órában Marosvásárhelyen Tőkés László is elnyilatkozta magát. Arra hivatkozva, hogy képtelen harcba szállni a Budapest-RMDSZ-Bukarest tengellyel, amely a magyar autonómia sírásója, valamint arra, hogy a „székelyek” – csak így általánosságban – leszakadni készülnek a magyar nemzettestről, nem igazán vállalná tovább az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki tisztségét. A bukaresti média évek óta nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy Vadimot és Tőkés püspököt valamiképpen egy nevezőre hozza. Gyarmath hozzátette, hogy Tőkés László az autonómia híve, amelyet sem ő, sem hívei az európai normákat is figyelembe véve, nem tudtak igazán megfogalmazni. /Gyarmath János: Mentek, hogy maradjanak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2005. március 15.
Március 14-én a szenátus ülésén Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor kifogásolta, hogy Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor kitűzte a kokárdát. „Kellemetlenül érint, hogy Sógor Csaba Románia szenátusában magyar zászlós kokárdát visel a román szenátori kitűző helyett” – jegyezte meg Vadim. Szerinte ugyanis a magyar lobogó színeit felidéző kokárda, zsebkendő egyaránt a magyar sovinizmus megnyilvánulása. Vadim felkérte a D. A. Szövetség és az RMDSZ politikusait, mérsékeljék Sógort. „Alig tudtam megállítani pár nagy-romániás kollégát. Le akarták tépni melléről a magyar jelvényt” – mondta. Markó Béla válaszolt, hangsúlyozva, Magyarország nemzeti ünnepét évről évre méltó körülmények között ünnepli meg a romániai magyarság. A szövetségi elnök kiemelten kezelte azt is, hogy a román politikumban mentalitásváltás történt, ezt igazolja az egymás után következő miniszterelnökök részvétele a március 15-ei ünnepségeken. „Üdvözlöm azt a szándékot, hogy az Európai Néppárt soraihoz szeretnének csatlakozni, de mi teljes jogú tagként garantáljuk, ilyen retorikával nem kerülnek oda” – figyelmeztette Markó Vadimot. Sógor Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy miért viselte a kokárdát, elmondta, amikor bement a szenátusi ülésre, még nem volt rajta, akkor döntötte el, hogy felteszi, amikor Gheorghe Funar a plénum előtt terroristaszervezetnek minősítette az RMDSZ-t. /B. B. E.: Sógor Csaba kokárdája ellen emelt szót Vadim Tudor. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./ Március 15-e jelentőségét az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba szenátor méltatta a szenátus március 14-i ülésén. Ezután Gheorghe Funar szenátor politikai nyilatkozata következett: élesen támadta a magyarságot. Fájlalta, hogy február 28-án Kolozsvár lakossága nem emlékezett meg a Horia, Closca és Crisan vezette román felkelésről, ezzel szemben az RMDSZ Aradon megünnepelheti a „tizenhárom terrorista magyar tábornokot”, de hasonló románellenes tüntetések színhelye lesz több más erdélyi helység is, ahol ráadásul kitűzik Magyarország zászlaját. Kifejezte abbeli reményét, hogy március 15-én a román kormány megakadályozza „a románellenes, terrorista RMDSZ” rendezvényeit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszolt C.V. Tudor megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy Sógor Csaba kitűzte a kokárdát. Amikor Markó szólásra emelkedett, Tudor tiltakozott: „Az RMDSZ beszélt már 1848-ban!” Markó Béla szenátor azonban nem zavartatta magát: higgadtan beszélt. Emlékeztetett arra, hogy március 15. az összes magyarok nemzeti napja, amelyet évek óta azok is megünnepelnek, akik Romániában élnek. 1997-től kezdődően valamennyi román kormányfő üzenetben üdvözölte nemzeti ünnepünket, emlékeztetett Markó. /Béres Katalin: Nemzeti ünnepünk, kétféle megközelítésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2005. március 15.
Nem zárja ki a Nagy-Románia Néppárttal (PPRM) való együttműködést a Szociáldemokrata Párt (PSD). Feltételként azonban megszabják, hogy az alakulat a demokratizálódást tűzze zászlajára – jelentette ki Titus Corlatean, a PSD szóvivője. Együttműködésüket az is indokolná, hogy mindkét párt ellenzéki – értékelte a szóvivő. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Ion Iliescu SZDP-szenátor a forradalom ügyében tervezett meghallgatása kapcsán kijelentette, nem fog a bíróságra menni, ehelyett találkozik az 1989-es forradalom ügyirataival foglalkozó ügyészek egyikével. Hozzátette, nincs mit elhallgatnia vagy kihagynia. Iliescut március 15-én várják a katonai ügyészek, hogy kérdéseket tegyenek fel az exállamfőnek az 1989-es bukaresti eseményekkel kapcsolatban. /Iliescu a forradalomról: nincs elhallgatni valóm! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
2002 januárjától 2005. március 11-ig 500 185 személy nyújtotta be a magyar igazolvány iránti kérelmét. Ezzel párhuzamosan 38 920 diákigazolvány, 7990 pedagógus-igazolvány és 563 oktatói kártya igénylést regisztráltak a tájékoztató irodákban. A 2002-es népszámlálás adatai alapján országos szinten a magyar nemzetiségűek 34,93%-a igényelt magyar igazolványt, legmagasabb arányban a csíkszeredai tájékoztató iroda körzetében, ahol a magyar nemzetiségűek 52,55 %-a nyújtotta be a magyar igazolvány megszerzéséhez szükséges papírokat. Szilágy megyében a kérelmek aránya 49,24 %, a kézdivásárhelyi tájékoztató iroda körzetében 48,71 %. /Ötszázezer magyar igazolvány.= Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Molnár József bírósági úton támadja meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács őt elmarasztaló határozatát. Ezt Kincses Előd ügyvéd jelentette be az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) marosvásárhelyi ülésén. Az elmarasztaló határozat, valamint a kirótt összeg mérséklését kérik majd a bíróságtól. A tanács Molnárnak azt a kijelentését találta antiszemitának, amelyikben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tagja megjegyezte, Magyarország egy második Izraellé válhat. A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, Patrubány Miklós írásban vonta kérdőre a Diszkriminációellenes Tanács elnökét, Asztalos Csabát egy sajtóban megjelent nyilatkozata miatt. Ebben Asztalos arról beszélt, hogy mérlegelik, indítsanak-e hivatalból eljárást Patrubány ellen egy sajtótájékoztatón elhangzott kijelentése miatt. Az MVSZ elnöke az Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselő kolozsvári előadását megakadályozó ifjakat vette védelmébe. Elmondta, aki úgy véli, hogy a „Menjenek tárgyalni a Gázai övezetbe!” bekiabálás antiszemita volt, az azt állítja, hogy Eörsi Mátyás zsidó. Egy magyar embert ugyanis szerinte nem lehet például azzal megsérteni, hogy az arabokat szidják. Patrubány felszólította Asztalos Csabát, hogy haladéktalanul tegye közzé, melyik állítása diszkriminált, és kit. Asztalos Csaba elmondta: a testület a napokban megkeresi az MVSZ elnökét, akitől hivatalos nyilatkozatot kérnek majd a sajtótájékoztatón elhangzottakról. /Kérdőre vonják Asztalos Csabát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Az EMNT marosvásárhelyi gyűlésén kétszáz fölé emelkedett az aláírások száma egy közleményen, amelyikben az aláírók Eörsi Mátyás kolozsvári előadásának a megakadályozása ügyében foglalnak állást. Ebben bátor cselekedetnek nevezik az Erdélyi Magyar Ifjak Egyesületének fellépését. Emlékeztetnek arra, hogy Eörsi pártja, az SZDSZ szorgalmazta a legkövetkezetesebben a magyar–román alapszerződés megkötését, „a náci ihletettségű Benes-dekrétumok ügyében a nyíltan magyargyűlölő szlovák diplomácia oldalára állt, és parlamenti pártként egyedül szavazott a magyar nemzet egységét jogi síkon megjelenítő státustörvény ellen”. Emellett Eörsi Mátyás több ízben is a két legfontosabb nemzetpolitikai célkitűzés, az autonómia és a kettős állampolgárság ellen foglalt állást. Az aláírók sorában András Imre, Borbély Imre, Ferencz Csaba, György Attila, Tulit Attila neve is szerepel. /G. Á., S. M. L.: Közlemény az EMI akciója védelmében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Makkai János főszerkesztő „Hőstett” a Sapientián című cikkében (Népújság, márc. 8./ túllőtt a célon. Leírta véleményét kolozsvári Erdélyi Magyar Tudományegyetemen történt vagy két tucat fiatal tüntetéséről. Bántó hangnemben írt a Sapientiáról, mondván, a fiatalok tüntetése „a Sapientia hangzatosan tudományegyetemnek nevezett oktatási intézményben és környékén uralkodó szellemiségről” szólt. Makkai a Szilágyi Pál rektor által aláírt közleményt („sem az EMTE hallgatói, sem oktatói nem vettek részt az előadást megakadályozó tiltakozó akcióban, és annak megszervezésében”) nem fogadta el. Két tucat fiatal viselkedéséből nem lehet levonni egy egész „intézményben és környékén uralkodó szellemiségről” a következtetést. A hozzászóló a főszerkesztő további állításaival („sokak számára az egyetemi oktatás amolyan üzleti vállalkozás”; az egyetem „egyelőre a butaságból volt képes (le)vizsgázni”; „a diákok nem kíváncsiak a másfajta véleményre, mások érveire”) nem tud egyetérteni. /Sikó Szidónia: Ne bántsátok a Sapientiát! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./2005. március 15.
Március 5-én harminc fiatal saját tagadószavával szembesítette a nemzet jogi egységére nemet mondó Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, s meggátolta abban, hogy másodszor is előadást tartson Kolozsváron. Eörsi lenyilasozta a fiatalokat, ezt nem kapta fel annyira a média, majd valaki azt kiáltotta Eörsinek, menjen beszélgetni a Gázai övezetbe. Egy újságíró gyorsan felkapta, szépített rajta, s megvan a téma: a tiltakozók antiszemita mondatokat is kiabáltak. Erre kitűnő vezércikket lehet fogalmazni: az erdélyi magyarság rétegeiben antiszemita gyűlölet virul. S a cikkíró összehasonlította ezen réteget a Vasgárdával. Nem zavart senkit, hogy az EMI már másnap tiltakozott, emlékeztetve, hogy a kijelentés egy alkalommal hangzott el, egyetlen személy szájából, aki nem az EMI-hez tartozik. /Bagoly Zsolt: Sajtókampány. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Néhány fiatal a kolozsvári Sapientia székház előtt tüntetést szervezett. A cél az Eörsi Mátyást elutasítók parodizálása volt. IGEN szavakat írtak fel különböző tárgyakra. A flashmob jelen esetben elhibázott dolog volt. Ugyanis úgy hirdették meg, hogy „tízperces tüntetés Eörsi mellett”, írta Somogyi Botond. „ Jó érzésű magyar ember nem mond IGEN-t egy olyan eseményre, amely IGEN lenne az autonómiatörekvések megakadályozására, a keresztyének kiirtására, a magyar nemzet tagadására, a magyar kultúra megsemmisítésére, a család felbomlására, a magyar oktatás tönkretételére, a könnyű drogok legalizálására, a magyar hagyományok sárba taposására, az SZDSZ által képviselt politika igazolására.” – állította Somogyi Botond. /Somogyi Botond: Flashmob. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Ha van megélhetési politikus, ezerannyi a megélhetési antifasiszta, írta K. Jakab Antal. Filozófusnak mondott közgondolkodók és közírók, a tévéműsorok törzsvendégei, a magyarellenes hatalmi központok nyilvános ötödik hadoszlopa: a strapaújságírók és sajtóhiénák megszámlálhatatlan serege… Figyelik, hol és mikor ütötte föl fejét magyar nyelvterületen egy-egy Bácsfi Diána. Ha fölüti fejét, akkor néhány napra ő a főnyeremény. Kelesztik, dagasztják a témát, mígnem országos ügy lesz belőle. Diána hovatovább már jelenség, már kortünet. Igaz, hogy maroknyi, igaz, hogy nevetséges, de Hitler is így kezdte. Egy idő után minden Diána elveszíti szüzességét, elmúlik tőle az újdonság varázsa. Az antifasiszták figyelnek, fülelnek, Királyhágón innen és Királyhágón túl majd csak kiszalad a jobboldalon valakinek a száján valami félremagyarázható megjegyzés. Mint nemrég itt Erdélyben. Akkor aztán jöhet az antifasizmus valamennyi bértollnoka, bérértelmiségije, hogy fölkészítse „az antiszemitizmus jelenségének kezelésére” az erdélyi társadalmat. „A „menjetek a Gázai övezetbe” kiszólástól akkor fogom elhatárolni magam, ha majd Eörsi Mátyás nyilvánosan bocsánatot kér amiatt, hogy bennünket, külhoni magyarokat alkotmányjogi állásunk tekintetében egy kalap alá vett az ideiglenesen Magyarország területén tartózkodó vagy akár tartósan megtelepedett kínai textilkereskedőkkel.” – olvasható a cikkben. /K. Jakab Antal: Elhatárolom magam. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Ez meg milyen beszéd, kérdezte Incze Árpád Sebestyén Mihálytól, aki a Népújság március 10-i számában írta: „Mert-hogy ezek a magukért és Erdélyért felelősséget érző baglyok és verebek, karvalyok, sasok és keselyűk, poszáták és agg gyurgyalagok ott verdestek mélymadárságuk tudatában és káricsáltak a liberalizmus ellen. Amely nem adott nekik (nekünk) a kettős fészekrakáshoz lehetőséget... Tehát, hol tanultad, édes fiam, a liberalizmus gyűlöletét? Hol tanultad, fiacskánk, lányocskánk a Gázai övezet emlegetését? Hol turbózták fel agyadat a turáni turulmadarak?... Ebből is látszik, hogy az Erdélyi Magyar Ifjak egy múltba forduló, jajveszékeléshez közelálló ifjúság élcsapatát képezik, akikből, ha nem vigyázunk, pártértelmiségiek lesznek. Másodfogyasztók, botránygesztikulálók.” – Ez lenne a nem gyűlöletbeszéd? – kérdezte. A liberálisoktól eltérően gondolkodóknak, vélekedőknek nincs érzékenységük? Vagy a magukat turáni származásúnak vélők madáragyukkal amúgy sem értik meg sejtelmes-gunyoros célzásait? Sebestyén Mihály megállapítása sok becsületes magyar ember érzékenységét sérti. „A magyarok (egy része) azonosságára utaló, emlékeztető mitikus szimbólumokkal következmények nélkül szabad élcelődni, gúnyolódni, kipellengérezni, ám mások gyökereire még utalni sem szabad, hiszen az nyomban gyűlöletbeszédnek számít”, állapította meg Incze. /Incze Árpád, Marosvásárhely: Ez meg milyen beszéd? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./2005. március 15.
Remélhetően hamarosan előreléphetnek a már nyolc éve tervezett csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának ügyében – jelentette ki Kolozsváron Gémesi Ferenc magyar külügyi helyettes államtitkár március 14-én, a bővített kolozsvári főkonzulátus hivatalos megnyitásán. A képviselet épületének földszintjén az európai normáknak megfelelő ügyfélfogadási és a vízumigénylésekkel foglalkozó részleget nyitottak, ugyanakkor az épület homlokzatát is restaurálták. Gémesi kifejtette: a konzulátushálózat további bővítésének szükségességét adatokkal támasztja alá a magyar fél: a csíkszeredai képviselet létesítését a vízumigénylések számának növekedése és a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése teszi indokolttá. A kolozsvári főkonzulátus 2003-ban 22 ezer vízumot állított ki, ez a szám 2004 végére 30 ezerre nőtt. A csíkszeredai képviselet megnyitásának kérdése a magyar és a román miniszterelnök januári találkozóján is terítékre került. Erre azért is van szükség, mivel az ügyfelek 50–60 százaléka abból a régióból érkezik. /Lázár Lehel: Gyorsabb ügyintézés a főkonzulátuson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
A háromszéki városi iskolákban hét tanító elveszítheti eddigi állását, mert kevés gyermek iratkozott be első osztályba a tanfelügyelőség által szabott határidő leteltéig. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondta, a vidéki iskolákban a gyereklétszámtól függetlenül megalakulnak az önálló vagy az összevont első osztályok, ez azonban a városokban nem lehetséges. Háromszék beiskolázási tervében 53 városi első osztály szerepel, az eddig beiratkozott gyerekek létszáma alapján csak 46 alakulhat meg. Sepsiszentgyörgyön öttel, Kézdivásárhelyen és Baróton egy-egy osztállyal kevesebb indulhat ősztől. A sepsiszentgyörgyi Kiss Árpád Általános Iskolába egyetlen gyerek sem iratkozott be első osztályba. Ez az első megyeszékhelyi tanintézet, amely az önfelszámolás határára jutott. A főtanfelügyelő hangsúlyozta, évek óta csak a belvárosi iskolák teljesítik a beiskolázási terveket. A Mikes Kelemen, a Székely Mikó, a Mihai Viteazul és a Váradi József tanintézet elszívó hatást gyakorol, amióta megszűnt a körzetesítés, és a szülők szabadon választhatják meg, melyik iskolába íratják gyermeküket. /Bíró Blanka: Harc iskolák és óvodák között. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Magyarországi kormánypolitikusai nélkül ünneplik Erdély-szerte március 15-ét. Cseh Áron kolozsvári főkonzul elmondta, az egyedüli magyarországi vendég, akinek a március 15-i erdélyi fellépéséről tud, Gémesi Ferenc külügyi helyettes államtitkár, aki a zilahi ünnepségen vesz részt. A Krónika értesülései szerint az RMDSZ eredetileg Kézdivásárhelyre tervezte az idei főrendezvényét, melyen a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkárnak kellett volna beszédet mondania. Az ünnepség élő közvetítését a Duna Televízió is műsorára tűzte. A tervet azt követően kellett módosítani, hogy Kézdiszékről jelezték az RMDSZ országos vezetőinek, nem tudják biztosítani, hogy az ünneplő tömeg nem fütyüli ki a magyarországi vendégeket. Élénk ugyanis még az emléke a magyar állampolgárság kiterjesztéséről decemberben tartott népszavazásnak, és annak, hogy a kormányoldal pártjai az állampolgárságot elutasító álláspontot képviselték. Szabó Vilmos elismerte, hogy volt szó a kézdivásárhelyi március 15-i fellépéséről, de amíg Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel Dél Koreában tartózkodott, hivatalát arról értesítette Markó Béla titkársága, hogy az RMDSZ nem tart már központi ünnepséget a felső-háromszéki városban. Szabó Vilmos nem tartotta rendkívülinek, hogy a korábbi évektől eltérően idén elkerülik a magyarországi politikusok Erdélyt, szerinte ez nincs összefüggésben a decemberi népszavazással. Markó Béla RMDSZ-elnök cáfolta azt az értesülést, hogy Gyurcsány Ferenc is Erdélybe készül az ünnepre. Tavaly novemberben Hiller István akkori kultuszminiszternek, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnökének kellett lemondania sepsiszentgyörgyi látogatását azt követően, hogy a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) tüntetést hívott össze a látogatás egyik helyszíne elé. Hillernek néhány nappal az után kellett volna a háromszékiekkel találkoznia, hogy az MSZP bejelentette, „nem” szavazatra biztatja a választókat a magyar állampolgárság kiterjesztésére szervezett népszavazáson. Távolmaradása miatt a minisztérium államtitkárának, Vass Lajosnak kellett nyugtáznia a mintegy százfős tömeg „Hazaáruló!” bekiáltásait. Három évvel ezelőtt Kovács László külügyminiszternek, az MSZP akkori elnökének kellett szembesülnie azzal, hogy Erdélyben rossz akusztikája volt a román munkavállalók özönével való magyarországi kampányriogatásnak. A marosvásárhelyi március 15-i rendezvényen transzparensek emlékeztették a politikust a 23 millió román munkavállalóról szóló kijelentéseire. A miniszternek ünnepi beszédében füttyökre is reagálnia kellett. /Gazda Árpád: A népszavazási „Nem” emléke borzolja a kedélyeket március 15-én. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Szórólapokon terjeszti a Magyar Polgári Szövetség háromszéki szervezete a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen a Mit kíván a székely nép? című tizenkét pontos kiáltványt. Tulit Attila, az MPSZ országos alelnöke elmondta, írásban kérték a megemlékezést szervező Mikes Kelemen Közművelődési Egyesületet, hogy olvashassák fel a dokumentumot az ünnepségen, de ezt az egyesület visszautasította. /B. K. B.: Szórólapokat terjeszt az MPSZ március idusán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./2005. március 15.
Március 13-án a civil szervezetek toborzó ünnepsége nyitotta meg a szabadságharc évfordulójára szervezett három napos rendezvénysorozatot Gyergyószentmiklóson. A felvonulás élén a Földvári Károly Hagyományőrző Társaság huszárai haladtak. A műsort az Ipartestület férfikórusának műsora, majd közös éneklés zárta. A résztvevők megnézték a 48-as témájú kiállítást. /(Gál Éva Emese): 48-as Toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2005. március 15.
Első alkalommal hangzott el nyilvánosan Birtalan József zeneszerző Szent István dicsérete című kórusműve a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium kórusa előadásában, a Csíkszeredában szervezett VI. Diákkórus Fesztiválon. A rendezvény része a Nagy István Művészeti Szakközépiskola által szervezett Nagy István-napoknak. /Sarány István: VI. Diákkórus Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./