udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 2041-2070 | 2071-2100 | 2101-2130 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. április 22.
A Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményezésére vár a kormány a kisebbségi törvény tervezetének elfogadása előtt – jelentette be Oana Marinescu kormányszóvivő. A Velencei Bizottság és az EBESZ korábban kritikákat fogalmazott meg a szövegnek a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezeteket diszkrimináló rendelkezéseivel szemben. /Salamon Márton László: Európai véleményezésre vár a kisebbségi törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./2005. április 22.
Mélyponton vannak a magyar–magyar kapcsolatok, legalábbis ami a magyar kormány és a határon túli magyarok közötti viszonyt illeti – fejtette ki Székelyudvarhelyen Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Kijelentette: ,,Nekünk feladatunk megtalálni annak a módját, hogy miként mozdíthassuk ki e kapcsolatokat a holtpontról.” Ez a kérdés nem lesz kezelhető holmi szülőföldalappal – mondta Németh Zsolt, aki szerint utóbbi nem más, mint az MSZP szánalmas pótcselekvése. Németh sürgette a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. A politikus Szász Jenővel, a város polgármesterével és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnökével folytatott megbeszélést. Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága által megfogalmazott ajánlások szerint a szubszidiaritás és az autonómia keretei között kell rendezni a romániai magyarság helyzetét. /(MTI–L.): Mélyponton a magyar-magyar viszony. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./2005. április 22.
Másodfokon is elveszítette a székelyföldi autonómiáról szóló népszavazás kiírásának ügyében zajló pert a gyergyóditrói tanács. A tanács jogi képviselője, Kincses Előd szerint a 2001/215. referendumtörvény rendelkezései ellentmondásosak. Az ügyvéd szerint az április 19-i tárgyaláson a táblabíróság semmibe vette a gyergyóditrói tanács védelemhez való jogát azzal, hogy nem napolta el a tárgyalást, miközben Kincses Előd ugyanaznap Bukarestben tárgyalt, és nem lehetett jelen. Kincses a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul az autonómiaigény elutasítása és a védelemhez való jog semmibe vétele miatt. /Szucher Ervin: Kincses Strasbourghoz fordul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./2005. április 22.
A legfőbb gond, hogy nem tudták visszaszerezni a teljes tulajdonjogot sem az erdők, sem pedig az egykori ingatlanok viszonylatában, állapította meg Rafain Zoltán, a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. A közbirtokosságoktól ingatlanokat is elvettek. Gond a vadgazdálkodás is a közbirtokosság területén. A mai törvénykezés szerint a közbirtokosságoknak nincs joguk beleszólni a vadászatba, ami ellenkezik a nyugat-európai szabályozásokkal és gyakorlattal. A nyugati szabványok szerint a vadászat joga a tulajdonost illeti meg. /Béres Katalin: Egyperces Rafain Zoltánnal, a Közbirtokosságok Érdekvédelmi Szövetségének elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. április 22.
Botrány tört ki a Petőfi-emlékmúzeum kulcsa körül a Máramaros megyei Koltón. Incze Zoltán, a település polgármestere szerint a belépőjegyek árából származó bevétel a községet illeti, ezért a múzeum kulcsának is annak alkalmazottjánál kell lennie. Kicserélte az épület bejáratán a lakatot, kulcsot pedig Kádár Emőkének, a múzeum gondnokának sem adott. „A múzeumvezetés nem hatalmi, hanem szívügy” – vélte Kádár Emőke, akinek nagyapja, Sebők Mihály alapította a múzeumot 1960-ban. /Pesek Attila: Botrányos „kulcskérdés” Koltón. Erőszakkal zárták be a Petőfi-emlékmúzeumot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./2005. április 22.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség keretében működő Caritas Fehér megyében a többségiekhez tartozó fiatalok társadalmi beilleszkedését is igyekszik nem kis anyagi áldozatok árán megoldani. Több faluban – így Enyedszentkirályon és Csombordon is – házat vásárolt számukra, azokat felújíttatta, földet, jószágot vásárolt az árvaházakból kikerült, szellemileg kisebb-nagyobb mértékben károsult fiatalok számára, akiket élelemmel is segít, akárcsak a Máltai Szeretetszolgálat. Az állam ezeket a hátrányos helyzetű fiatalok nem segít, pedig zömük képtelen az önálló életre. Az államnak intézményesített formában kell foglakoznia velük. /Ferencz L. Imre: „Követelőző” kivetettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. április 22.
Felemás eredmények születtek a napokban lezajlott próba kisérettségin Szatmárnémetiben. Arányaiban legtöbben magyarból „buktak”, amennyiben a 69 „vizsgázó” közül mindössze 32-en „mentek át”. Kónya Lászlót, a megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint nem kell messzemenő következtetéseket levonni ebből, annál inkább, mert csak próba volt. /Magyarból „buktak” legtöbben!? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. április 22.
Bogányi Gergely világhírű, Kossuth-díjas zongoraművész már több alkalommal felajánlotta koncertjeinek bevételét a Böjte Csaba atya által kezdeményezett célok érdekében. Április 20-án Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában Chopin-hangversenyt adott Böjte Csaba tervének megvalósulására, a moldvai csángó iskola felépítésére, amelynek alapkövét pünkösd vasárnapján helyezik el Rekecseny község határában. Felolvasták a ferences szerzetes nagyváradiakhoz írott levelét, melyben többek között azt írta, „milyen szép lenne, ha a nagyvilágba szétszórt magyarság, a csángó testvéreink megmaradásért vívott harcát egy-egy osztályterem megépítésével segítené. Így arca lesz minden osztálynak, hálónak, ebédlőnek. Milyen szép lenne, ha a VI. B osztályban kinn lenne Esztergom címere, a XI. A-ban meg Csíkszeredáé lenne, vagy ha az egyik óvodai csoport termében a Duna Televízió, másikban a Krónika újság logója hirdetné, hogy a szolidaritás, a szeretet december 5. után is él a magyar nemzetben.” /(Lakatos Balla Tünde): A moldvai csángókért koncertezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. április 22.
A nagyváradi akció után közel 1300 könyvet és munkafüzetet adományozott a Krónika napilap a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnáziumnak. Az adományt Herman Éva, az iskola igazgatónője vette át. A Krónika könyvadományozó akciója folytatódik: a kolozsvári Báthory István Gimnázium, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium, továbbá a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium, a Váradi József Általános Iskola és a Kós Károly Iskolaközpont diákjai kapnak könyveket. /Krónika-Könyvadományok. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./2005. április 22.
Két újabb tévécsatornát indít a Duna Televízió a közeljövőben, az Autonómia nevű adó a kisebbségek témakörét, a határon túli önszerveződést állítja majd figyelme középpontjába, míg az Unió elnevezésű elsősorban ifjúsági, oktató csatorna kíván lenni. Cselényi László, a Duna Tv elnöke közölte: mintegy három hónapra van szükség ahhoz, hogy beinduljon a két új csatorna. /Két újabb adót indít a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2005. április 22.
Szolnokon a turisztikai kiállításon jelen volt a két romániai testvérmegye, Hargita és Máramaros is. /Kiállítás Szolnokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./2005. április 22.
Örmény művészet és kultúra Szamosújváron címmel nyílt fotókiállítást abból az alkalomból, hogy kilencven évvel ezelőtt örmény népirtás történt a török birodalomban. Ennek során az akkori hatóságok segédletével Anatóliában és a Van-tó környékén másfél millió örményt, 300 ezer görögöt és 200 ezer bolgárt gyilkoltak le az etnikai tisztogatók. A kiállításon fényképek hirdetik a szamosújvári örmény kultúra régi és jelenkori megnyilvánulásait. A jelen világban is helyet kap a diszkrimináció, az örmények kilencven évvel ezelőtti holokausztját eddig hivatalosan csupán 14 ország ismerte el. A kiállítás megnyitója után bemutatták az Armenopolis című, százötven felvételt tartalmazó CD-t, amely az örmény őshaza emlékét eleveníti fel. /Ö. I. B.: Emlékezés az örmény holokausztra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2005. április 22.
Április 19-én az 1915-ös törökországi örmény genocídiumról emlékeztek meg Gyergyószentmiklóson. A rendezvényre várt budapesti Szalmási Pál profeszor, aki Az ifjútörökök és az örmény genocídium című kötetet Dzon Kirakoszján művei alapján összeállította és fordította, nem tudott eljönni. A megemlékezésen Puskás Attila örmény katolikus vikárius ismertette röviden a történelmi eseményeket: az Anatóliában őshonos másfél milliós örménységet már a XIX. század végén pogromokkal sújtották a törökök, majd a XX. század elejétől az ifjútörökök pártja, az ITTIHAD 1911-es kongresszusán elhatározta a kiirtásukat. A tragikus esemény hazai vonatkozásai közé tartozik, hogy 100 gyermeket telepítettek Erdélybe, akik beolvadtak az itteni örmény-magyarságba. /Gál Éva Emese: 90 éve történt az örmény genocídium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. április 22.
Három művész, Csiki Csaba, Martini Yvette és Szabó Péter Kolozsváron találkoztak, és lettek barátok a kilencvenes évek végén. Később mindhárman Budapestre költöztek, és ma is ott élnek. Kétlakiságukat e projekt is alátámasztja, amelynek Kolozsvár az első állomása. Egy olyan vándorkiállítást képzeltek el, amelyben az utazás valóságos, és a projekt része. Az első megálló Kolozsváron az Atelier 169 Galéria, ahol az ápr. 22-én megnyíló kiállításuk egyben galériaavató is. /Utazás az Atelier 169 Galériába. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2005. április 22.
Életének 95. évében Bukarestben elhunyt Pintér Lajos újságíró, zenetörténész /Arad, 1910. jan. 18. – Bukarest, 2005. ápr. 20./. 1929-ben Aradon, az Erdélyi Hírlapnál kezdte el újságírói pályafutását. A háború után Bukarestbe költözött, 1949-től a Romániai Magyar Szó, az Előre, majd 1972-től nyugdíjazásáig az Új Élet szerkesztője, zenekritikusa, a román rádió magyar adásának külső munkatársa volt. Fáradhatatlanul végezte művelődéstörténeti kutatásait, különösen a zene területén. Tevékenységét tükrözik a Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán romániai, illetve George Enescu magyarországi és erdélyi kapcsolatait bemutató könyvei, valamint számos aradi vonatkozású sajtótörténeti tanulmánya. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./2005. április 23.
A volt kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt tisztújító kongresszusán nagy meglepetésre Mircea Geoana volt külügyminisztert választották elnöknek. Geoanát előzőleg Iliescu bukottnak, agyalágyultnak nevezte. Az Iliescu-korszaknak immár vége, 15 évig ő vezette, ő határozta meg a pártot. /Székely Kriszta: Szociáldemokrata korszakváltás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Fölényes győzelmet aratott Mircea Geoana, volt külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt kongresszusán. A küldöttek közül 964-en adták rá voksukat, míg Ion Iliescu volt államelnök, a párt alapítója mindössze 530 szavazatot kapott. Adrian Nastase volt kormányfőt a párt ügyvezető elnökének választották meg. Az új főtitkár Miron Mitrea lett. Előzőleg Iliescu a pártelnöki tisztség biztos várományosának tűnt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Mircea Geona megválasztása nyomán nő az esélye annak, hogy ez a párt korszerű és európai szociáldemokrata politikai erővé alakuljon. /Mircea Geoana lett a Szociáldemokrata Párt elnöke. Nem kell már a pártalapító Iliescu elvtárs. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2005. április 23.
Temes megyében folytatódik Torontálkeresztes és Fény lakóinak kimenekítése az árvíz sújtotta térségből. A két településen több száz embert szigetelt el a világtól az áradat. Az utóbbi napokban mintegy száz Temes megyei települést öntött el az árvíz, mintegy kétezer személyt evakuáltak. Az áradat több ezer gazdaságot és több ezer hektárnyi termőföldet öntött el. /Kitelepítések az árvíz miatt. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./2005. április 23.
Az egyházi ingatlanok és a felekezeti oktatás kérdéséről tárgyalt április 22-én Kolozsváron Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel. Emlékeztetett: 2500 elkobzott ingatlant igényeltek vissza a magyar egyházak, ennek csak 10 százalékáról született már kedvező formális döntés a bukaresti restitúciós bizottságnál, de mindössze egy százalék esetében történt meg a tényleges visszaszolgáltatás. Németh Zsolt kitért a felekezeti oktatás kérdésére is. Elmondta: bíznak abban, hogy hamarosan törvényi szinten rendezésre kerül a felekezeti oktatás kérdése. Emlékeztetett, hogy Románia 1993-ban, Európa Tanácsi tagságának megszerzése előtt erre vonatkozóan kötelezettséget vállalt, amit azóta számtalanszor megerősített. /B. T.: Az egyházi ingatlanok visszaadását sürgeti Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./2005. április 23.
A három román újságíró iraki elrablói négy napot adtak, hogy Románia kivonja csapatait a közel-keleti országból, s ezzel megmentse a túszok életét – közölte április 22-én az al Dzsazíra katari hírtelevízió. A Prima TV magánkézben lévő televízió 32 éves újságírónőjét, Marie-Jeanne Iont és 30 éves operatőrét, Sorin Miscocit, valamint a 37 éves Ovidiu Ohanesiant, a Romania Libera napilap munkatársát március 28-án rabolták el, amikor Traian Basescu elnök látogatást tett Irakban és Afganisztánban. /Túszdráma. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./2005. április 23.
Április 22-én ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa. Két elnökjelölt indult: Borbély László eddigi elnök és Benedek Imre. Benedek Imrét, a városi tanács RMDSZ frakciójának vezetőjét választották meg a TKT élére. A két alelnök: Nagy András és Szakács János, a TKT titkára Bán Mózes és Török Gáspár lett. Markó Béla politikai tájékoztatójában bejelentette, az autópálya-ügyben a munka megy tovább, igaz, kevesebb pénzzel. Kelemen Atilla megyei elnök elmondta, hogy lezárultak a tárgyalások a megyei tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ a 38%-os jelenlét mellett 48%-ot kapott, egyelőre „döcögnek a kinevezések”. Frunda György szerint nem használják ki a jogi lehetőségeket Florea polgármester törvényszegéseivel szemben. Felrótta, hogy a megyei tanács „nem szinkronizál az elnökkel”, hogy a városi tanácsban „egy-kettő mindig másként szavaz”. /Mózes Edith: Benedek Imre a TKT elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./