udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 2101-2130 | 2131-2160 | 2161-2190 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. április 26.
Mintegy húsz tonnányi segélyszállítmány gyűlt össze Hargita megyében a bánsági árvízkárosultak számára. Nemcsak a lakosság adakozott, hanem a cégek is nagylelkűek voltak. /Hargita megyei segélyszállítmány az árvízkárosultaknak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2005. április 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült beszélgetésben cáfolta a liberális berkekből származó értesülést: azért szorgalmazzák az északi autópályát, mert még mielőtt nyilvánosságra hozták volna a pontos útvonalat, az SZDP és az RMDSZ elöljárói telkeket vásároltak ott, s az államosítással lenne valamilyen spekuláció. Kijelentette: nincs tudomása ilyesmiről. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján történt a kormánytisztségek betöltése, Markó leszögezte: szakmai hozzáértés és egy politikai program vállalása, az RMDSZ, illetve a közös kormányprogram vállalása. Ez volt a két szempont. Az újságíró megjegyezte, Hunyad megyében – még helyi RMDSZ-körökben is – értetlenséggel fogadták Borbély Károly ifjúsági államtitkár kinevezését, aki Takács Csaba ügyvezető elnök unokaöccse. Markó azt válaszolta, hogy tudomása szerint nagyon jól felkészült szakember. /Chirmiciu András: A tömb és a szórvány egyaránt fontos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./2005. április 26.
A tiszteletbeli elnökségi tisztség megszüntetésével, Tőkés Lászlónak az RMDSZ-ből való kiszorulásával következett be az a törés, amelyet elsősorban az erdélyi magyar közösség sínylett meg, hiszen azóta minden politikai terv kivitelezésére rányomja a bélyegét a megosztottság, állapította meg Borbély Tamás, a lap munkatársa. Olyan ördögi kör alakult ki, ami amúgy teljesen normális embereket irracionális vélekedésekre és cselekvésre késztet. Jó lenne, ha Tőkés László és Markó Béla félretennék személyes sértődöttségüket és a magyarság iránti alázatukat helyeznék előtérbe. A hét végi marosvásárhelyi tanácskozáson Juhász Tamásnak, a Protestáns Teológiai Intézet rektorának javaslatára kerültek ki az elfogadott Tőkés-féle határozatból a Markó személyét érintő személyeskedő jelzők. A kormányzati problémák megoldása nem jelenthet mentséget a belső konfliktusok elhanyagolására. Az RMDSZ-nek közös hangot kellene keresni a nemzeti tanácsokkal. /Borbély Tamás: Alázat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2005. április 26.
A népességfogyást vizsgálta Kiss Tamás. A termékenység csökkenése folytatódott 1966-ig. Ekkorra a termékenység országosan 1,9-re csökkent, a magyarok termékenységi együtthatója 1,7 körül mozgott. 1966-ban Romániában a kommunista hatalom betiltotta a művi abortuszt. Ezt követően, a termékenység országosan 3,7-es, a magyarok vonatkozásában pedig 2,8–2,9-es értékre növekedett. Az 1989 utáni első néhány évben a termékenység majd 40 százalékkal esett vissza, és 1,2–1,3-as átlagos gyermekszám körül stabilizálódott. Az 1990-es fordulatot követően a fiatal párok demográfiai viselkedése megváltozott: nem vállaltak gyermeket, vagy halasztották a gyermekvállalást. /Kiss Tamás szociológus: Miért csökken az erdélyi magyarok termékenysége? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Előző részek: Kiss Tamás szociológus: Az erdélyi magyarságot érintő természetes népmozgalmi folyamatok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Kiss Tamás szociológus: A népességfogyás általános tendenciái az erdélyi magyarság körében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2005. április 26.
A Gyergyói-medence polgármestereinek csomafalvi találkozóján az ivóvíz, a szennyvíz, valamint a szemétgazdálkodás helyzetéről tanácskoztak. Gyergyószentmiklós szennyvíztisztítója rendkívül elavult. A nyolc polgármester, illetve Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke és két megyei tanácsos aláírásával ellátott szándéknyilatkozat szerint mindent megtesznek a közös ivóvíz- és szennycsatornarendszer kiépítése és működtetése érdekében. /Bajna György: Gyergyói polgármesterek találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2005. április 26.
A hagyományos székelyudvarhelyi diáknapokhoz hasonló Kistérségi Ifjúsági Napokat szervezett április 25–30. között a Székelykeresztúri Kistérségi Szövetség. Székelykeresztúron a Molnár István Múzeumban kerekasztal-beszélgetést tartottak a térségben működő ifjúsági szervezetek képviselői. /Péter Attila: Kistérségi ifinapok Székelykeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2005. április 26.
Európai kihívás: értékek és érdekek az Európai Unióban téma köré szervezik meg az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Az esemény főszervezője az idén is az Erdélyi Gondolat Egyesület (Ergo), amely az elmúlt hét végén a Madarasi Hargitán rendezett táborában – az Ifjúsági Együttműködés a Kárpát-medencében program keretében – megvitatta a szabadegyetem műsortervét is, tájékoztatott Simon Károly, az Ergo elnöke. A táborban olyan ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt, mint a Fidelitas, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KOMPOT). /Péter Attila: Tusványos előszele: Tavasz a Hargitán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2005. április 26.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ országos elnöksége Szovátán tartott ülésén napirenden kívül tárgyalt az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetéről. A résztvevők nagy része nem tanulmányozta a törvénytervezetet, ezért az elnökség úgy döntött, hogy nem tűzi a napirendre a kisebbségi törvénytervezet érdemi vitáját, de egy nyilatkozatot javasol róla. Megbeszélés szerint a nyilatkozatnak utalnia kellett az RMPSZ azon követelésére, hogy vegyék figyelembe véleményét az oktatás fontos kérdéseinél, valamint arra a szándékára, hogy tevékenyen hozzájárul az autonóm magyar oktatási-kulturális intézményrendszer kiépítéséhez. Április 17-én a küldöttgyűlésen jelenlevő Asztalos Ferenc parlamenti RMDSZ-es képviselőnek és Lakatos András RMDSZ-es oktatási alelnöknek, politikai nyomással, sikerült megakadályoznia a nyilatkozat elfogadását. Felháborodva azon a gyakorlaton, ahogy az RMDSZ-politikusok beavatkoznak a független Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tevékenységébe, Tőkés András, Maros megye Pedagógus Szövetségének elnöke bejelentette, hogy lemond mind megyei RMPSZ-elnöki, mind országos RMPSZ-elnökségi tisztségéről. A kisebbségi törvénytervezetben csak garanciák nélküli ígérgetések sorakoznak. /Tőkés András, tanár: Az RMDSZ auto-nómiája. Illetéktelen beavatkozás a pedagógusok belügyeibe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 26./2005. április 26.
A Kossuth Rádióban Oláh-Gál Elvira naponta tudósít Székelyföld történéseiről. Elmondta, hogy Budapesten 1925. december 1-jén a rádió alapító elnöke úgy indította útjára az első adást, hogy „minden határon túl” eljusson a magyar szó. A ’80-as években a Vasárnapi Újság volt az erdélyi magyarság egyik biztató ereje. 1992-től a határon túli magyar szerkesztőségek – ungvári, újvidéki, marosvásárhelyi, temesvári és pozsonyi rádió magyar szerkesztőségei – bekapcsolódtak a Határok nélkül címen megjelent új műsorba. 2001-ben számos határon túli tudósítót szerződtetett a rádió, a Krónika-műsorokba is hangsúlyosabban bekerültek a határon túli hírek, így lett ő is állandó tudósító, külső munkatárs. Oláh-Gál Elvira a bukaresti rádió magyar adásának is tudósítója. Április 20-án például a gyergyószentmiklósi örmény templom harangja szólt délben a Kossuth Rádióban, amihez ő is hozzájárult. /Sarány István: Székelyföld a Kossuthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2005. április 26.
Gyalog zarándokol Tatabányáról Csíksomlyóra Bencsik János, a város polgármestere, így tiltakozva a tavaly december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca ellen. A polgármester április 24-én, vasárnap érkezett Nagyváradra. Útjának egyik célja, hogy összefogásra buzdítsa az anyaországiakat és a határon kívül rekedt magyarokat. /Balogh Levente: Engesztelő somlyói zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2005. április 26.
Deák Árpád nagyváradi szobrászművész 50. születésnapja alkalmából szerveztek kiállítást rajzaiból és érmeiből a Varadinum nyitónapján, április 23-án, a nagyváradi református püspöki palotában. A képzőművészt Tőkés László püspök köszöntötte. Ugyanezen a napon a Honvéd Együttes férfikara adott hangversenyt a Varadinum keretében, a Kanonok-sor árkádjai alatt pedig a kézművesek tartottak bemutatót. A Pro Familia Alapítvány hetedik alkalommal szervezte meg az Apáról fiúra vásárt, hogy bemutassák a még létező bihari mesterségeket. Idén 35 népi alkotót sikerült Nagyváradra csábítani. /(Lakatos Balla Tünde): Varadinum 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./2005. április 26.
Marosvásárhelyen két éven át működött a Tanítóképző Pedagógiai Főiskola, 1957-1958 között. Az ország minden tájáról verbuválódott össze egy lelkes, 27 tagú évfolyam. Ez a kis csapat olyan személyekkel találkozott, mint Kallós Zoltán, Bartis Árpád, az akkori nemzetiségi vezérigazgatóság magyar szakos tanára, Vészi Mária pszichológus, Asztalos Imre, az intézet volt igazgatója és a Hubesz házaspár. Ők kapcsolatba léptek a csángóvidékkel, ahol éppen abban az időben szüntették meg a magyar oktatást. Csángó nótákat, fonójeleneteket, csángó táncot tanítottak meg főiskolásoknak, majd 1957 húsvét vasárnapján a kis műsorral ellátogattak Lészpedre, Bakóba. Találkoztak a Bákóban románul tanuló tanítóképzősökkel, akiknek nagy része csángómagyar volt. Amikor megbarátkoztak a csángókkal, elmondták, hogy a magyar bibliájukat a szénába dugdosva mentették meg, annyira tiltott volt a magyar szó. Ezután a leszpédi asszonyok felléptek Marosvásárhelyen és Mezőpanitban. /Virginás Piroska ny. tanítónő, Marosvásárhely: Volt egyszer egy lelkes csapat. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./2005. április 26.
A Balaton melletti Zamárdiból indult el húsvétkor gyalog az 50 naposra tervezett Feltámadási menet, melynek végső célja a csíksomlyói búcsú, ahol a Ferences rendi könyvtárban helyeznék el a menet jelképét. A menet Szatmárnémetiben éri el Erdély területét, ahol a cserkészek biciklivel viszik el a jelvényt Kisbácsba, itt veszi át a kolozsvári Nagy Lajos és csapata, aki elviszi Csíksomlyóra. Az út hossza 2000 km. /Feltámadási menet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./2005. április 26.
A bukaresti Magyar Kulturális Intézetben április 25-én kezdődött a Magyar Zene Fesztiválja, vagyis a romániai fiatal előadóművészek komolyzenei versenye. Tizenkét romániai előadóművész méri össze tudását. /(bb): A Magyar Zene Fesztiválja Bukarestben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./2005. április 26.
Aradon elmaradt a Nagyváradi Állami Filharmónia Nagyvárad Táncegyüttesének Boszorkánytánc című néptánc előadása. Az előadásra érkezőket egy kézzel írott közlemény fogadta, amely közölte az előadás elmaradásának tényét, valamint azt, hogy a megvásárolt jegyeket visszaváltják. Ez nagy csalódást okoztak az aradiaknak., de volt, aki 20 kilométernyiről, Pécskáról, 40 kilométernyiről, Kisjenőből, vagy 70 kilométerről, Simonyifalváról kocsikázott be Aradra, erre az előadásra. /Kiss Károly: Csalódás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./2005. április 26.
Egy hónapja sincs, hogy bejegyzett civil szervezetként működik Temes megyében, Végváron a Pro Community Ifjúsági Egyesület, és máris jelentős megvalósítással hívta fel magára a figyelmet. Teleházat rendeztek be a polgármesteri hivatal melletti épületben. Tizenhét tagja van az új egyesületnek, tájékoztatott Csáki Károly, a Pro Community elnöke, de további jelentkezőkre számítanak. Sokfelől kaptank anyagi támogatást. A teleház avatásán megjelentek a községi tanácsosok, a Végvárért Alapítvány és a Riveto Társaság képviselői is. /Sipos János: Teleház-avatás Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./2005. április 26.
Három erdélyi magyar hölgy szerepel a száz legsikeresebb romániai üzletasszony listáján. A Capital nevű román gazdasági szaklap idei sikerlistáján a magyarok közül a legelőkelőbb helyezést egy Venezuelába kivándorolt színésznő érte el: a 37. helyen található Joanna Benedek dél-amerikai szappanoperákban alakított szerepei által vált ismertté. A volt manöken Romániában idegenforgalmi ügynökséget működtet. A negyvenharmadik helyre Kósza Alizt, egy norvég tőkéjű élelmiszervállalat romániai vezérigazgatóját rangsorolták. Az ötvenedik helyen található a harmadik sikeres erdélyi magyar üzletasszony. A kolozsvári Fodor Szilvia egy mobiltelefon-forgalmazó cég társtulajdonosa. /Sikeres magyar üzletasszonyok. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 26./2005. április 26.
Április 23. délutánján Miseruhák a századfordulón címmel nyitott kiállítást a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. A tárlat megnyitóján Hajdó István főesperes üdvözölte a kezdeményezést, majd Várallyay Réka budapesti művészettörténész elmondta, hogy a századforduló egyházi műkincseit számba véve döbbentek rá arra, milyen gazdag anyagot őriznek a plébániák, a már nem használatos miseruhákból, a II. Vatikáni Zsinat ugyanis eltörölte használatukat. Fontos lenne egyháztörténeti és egyházművészeti múzeum létrehozása Erdélyben, hogy az értékek ne kallódjanak el. /Gál Éva Emese: Miseruhák a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./2005. április 26.
A múlt héten mutatta be az Udvarhely Néptáncműhely legújabb produkcióját Szépholdvilág címen. A bemutató-előadás közönsége enyhén foghíjas volt, ez mintha az előadás mondandóját illusztrálta volna: miként megy veszendőbe a hagyomány, az örökség. /Barabás Blanka: Holdudvar – a táncjáték apropóján. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./2005. április 26.
A Tamási Áron Gimnázium /Székelyudvarhely/ csapata nyerte az április 25-én lezajlott tizedik, jubileumi TUDÁSZ elnevezésű, középiskolák számára szervezett általános műveltségi vetélkedőt. Az Sz-Madisz égisze alatt megrendezett vetélkedőt öt, udvarhelyi, keresztúri és csíkszeredai középiskola diákjainak részvételével rendezték meg. /Katona Zoltán: A gimisek nyerték a jubileumi TUDÁSZ-t. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./