udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 2671-2700 | 2701-2730 | 2731-2760 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. május 24.
Bölöni Domokos beszámolt arról, hogy egy roma fiú leszúrásának hírére Gyurcsány Ferenc fajgyűlöletet emlegetett a parlamentben. Tamás Gáspár Miklós sem várta meg a rendőrségi vizsgálatot, ő is kirohanást intézett. Kiderült, hogy a merénylő is roma volt. Tamás Gáspár Miklós hintett némi hamut a fejére, elismerve tévedését, bocsánatot kért, amiért rasszista bűncselekményként minősítette a történteket. A miniszterelnök nem tartotta fontosnak TGM gesztusát, bocsánatkérése elmaradt. /Bölöni Domokos: Lefagysz, mint az internet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./ Előzmény: Gyurcsány Ferenc kijelentette, a történtek mögött ott a rasszizmus, a „fasiszta eszmék újjáéledésének veszélye”. A Moszkva téren rendezett rasszizmus elleni tüntetésen Tamás Gáspár Miklós kijelentette: egy fiút leszúrtak a fasiszták, majd hozzátette, nem most kellett volna először idejönnünk, hanem tizenöt éve folyamatosan „kellett volna zörgetnünk a rácsokat, betörnünk az ablakokat, és kimondani, hogy fajüldöző országban nem kívánunk élni!”2005. május 24.
Oláh István, a Romániai Magyar Szó munkatársa helyreigazította Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármestert, nem igaz, hogy ötszázezer hőse és egy főhőse volt a pünkösdi búcsúnak. Azok inkább jámbor, olykor bűnbánó emberek, zarándokok. Az újságíró ironikusan írt a tatabányai polgármesterről, aki gyalog érkezett: „hétszáz kilométert jött-jődögélt és megérkezett! Ne feledjük, gyalogolni jó szívvel mindenért lehet – ha nincs kocsim, és nem találták még fel a közszállítást”. „Attól viszont még nem lesz hős, sőt, egyetlen főhős valaki, ha ezt az ésszerű móriczi egészségprogramot egyszer (vagy akárhányszor) gyakorolja.” /Oláh István: Hőscsinálók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./2005. május 24.
Május 14-én tartották Marosvásárhelyen a megyei magyartanárok tanácskozását, Soós Katalin magyar szakos tanfelügyelő irányításával. Dr. Fóris Ferenczi Rita, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem előadótanára Szövegtan és oktatás címmel tartott előadást. A Nagy Könyv-akciót Farkas Ernő nyugalmazott tanfelügyelő a kis- és középiskolások körében részvételi szelvények szétosztásával szorgalmazta. Ezzel egy időben zajlott a magyar nyelv- és irodalom tantárgyverseny megyei szakasza. /Fülöp Ilona és Nagy Erzsébet magyartanárok: Tanácskozás és tantárgyverseny. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./2005. május 24.
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium május 18-án rendeletet adott ki a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozására vonatkozóan. Az iskola a 2005–2006-os tanévben kezdi el működését. A rendeletet Mircea Miclea miniszter és Kötő József kisebbségügyi államtitkár látta el kézjegyével. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./ Téglás Gábor tagja volt Erdély egyik legrégibb tudományos egyesülete a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulatnak, amely 1880. május 13-án Déván jött létre. A társulat idővel múzeumot hozott létre, ennek igazgatói tisztségét töltötte be Téglás Gábor író, kutató. A társulat kezdeményezte Hunyad megye történetének megírását, de a műnek csak az első, gr. Kuun Géza, Torma Zsófia és Téglás Gábor által írt kötete jelent meg 1902-ben, mely az őskortól 896-ig, a honfoglalásig tárgyalta a megye múltját. /Új iskolacsoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Varga Károly, az önálló magyar iskola egyik megálmodója, aki a Geszthy Ferenc Társaság elnökeként oroszlánrészt vállal az intézményépítésben, kifejtette, hogy a dévai magyar oktatás megsínylette az utóbbi évtizedek politikáját. Évek óta Déva az egyetlen település a megyében, ahol magyar nyelven folyik középiskolai oktatás. A Geszthy Ferenc Társaság idén vásárolt iskolabusza hetek óta ingyenesen szállítja a csernakeresztúri és vajdahunyadi diákokat Dévára. Ezt ősszel kiterjesztik más környékbeli településekre is. Többet szeretnének a város jelenleg öt épületben működő magyar tagozatainak összeköltöztetetésénél. Délutáni foglalkozással egybekötött rendszerre gondolnak. Több fiatal, szakképzett tanár jelentkezett az új iskolába. Az iskola létrehozásában jelentős támogatást kaptak a Communitas Alapítványtól, az Illyés és Apáczai Közalapítványoktól, illetve a magyar Oktatási Minisztériumtól. /Gáspár-Barra Réka: Engedélyezték a dévai magyar iskolaközpontot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./2005. május 24.
Marosvásárhelyen az elmúlt hét végén tartották a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ XV. kongresszusát. A rendezvény során a leköszönő elnökség tagjai beszámoltak munkájukról, továbbá a regionális szervezetek vázolták terveiket, sikereiket. A tisztújítás eredményeképpen az új elnökség összetétele: Nagy Botond elnök (Sepsiszentgyörgy), Sípos Sarolta ügyvezető igazgató (Nagyvárad), Jakab Emese külügyi alelnök (Nagyvárad), Máthé Szabolcs tanügyi alelnök (Gyergyószentmiklós), Lehőcz Zsuzsa szórványügyi alelnök (Temesvár), Zágoni Noémi tagságügyi alelnök (Kolozsvár), Farkas Kinga kulturális és szabadidős programokért felelős alelnök (Marosvásárhely). /XV. MAKOSZ-kongresszus. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./2005. május 24.
Dzsingisz kánhoz, Napóleonhoz, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonló kegyetlen zsarnoknak nevezte Attila hun vezért a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) május 23-án abban a nyilatkozatban, amelyben tiltakozott az ellen, hogy Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes a hétvégén egy csallóközi faluban, Csicsón beszédet mondott egy Attilát ábrázoló szobor leleplezésekor. A budapesti Frech Ottó és a csicsói Nagy Géza faszobrász japán kőrisfából faragott Attila-szobrát a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományozta a magyarok lakta Csicsónak, hogy ily módon megalapozza a faluban létesülő szoborparkot. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./2005. május 24.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház újabb bemutatója május 25-én lesz. A cigány mesék és legendák alapján összeállított Feketeszemű rózsák című előadás színpadi történet köré szerveződik, amelynek középpontjában egy esküvő áll. Az előadás rendezője a Nagy-Britanniából érkezett Alan Lyddiard. „A Feketeszemű rózsák Európa legkirekesztettebb népcsoportjának kultúráját, történeteit ünnepli és meséli újra színházi formában. De rólunk is szól: egy társulatról; Romániában élő magyarok egy csoportjától; a bővülő Európáról; egy angolról, aki otthont keres egy idegen országban” – nyilatkozta Alan Lyddiard. /Feketeszemű rózsák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2005. május 24.
A Magyar Televízió határon túli műsorait nem érinti a bejelentett változás, a közeljövőben jelentős együttműködésre számítanak a határon túli magyar sajtó képviselőivel – nyilatkozta Holub Katalin, az MTV sajtószóvivője a televízióban júniustól életbe lépő új műsorstruktúrával kapcsolatban. A határon túli magyarság életét bemutató műsorok: a Kárpáti Krónika, a Héthatár, a Határátkelő, a Palackposta az anyaországban és külhonban is nagyon nézettek – mondta el a sajtószóvivő. /Vincze Ferenc, Budapest: Az MTV összefogna a határon túli sajtóval. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./2005. május 24.
Oldott hangvételű viták zajlanak Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviuma délelőttjein. A teatrológia és rendező szakos főiskolai hallgatók idén első ízben veszik át a stafétát a zsűritől a szakmai délelőttökön. /Gergely Edit: Viták a leleplező színházról a gyergyószentmiklósi Kollokviumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./2005. május 24.
Kolozsváron a Sapientia Egyetemen a felvidéki születésű Ferber Miklós, jelenleg a michigani egyetem adjunktusa az erdélyi magyarság demográfiai térvesztéséről tartott előadást. A folyamatos demográfiai térvesztés már az 1700-as években elkezdődött. A 18–19. században éhínség, járványok sújtották e területet. Még a nemzeti öntudat megjelenése előtt sokan áttértek görög katolikus hitre. Idővel a felekezetváltás etnikai váltást is jelentett. A népesség csökkenéséhez hozzájárult egy-egy felkelés is: a Horea- és a Iancu-féle lázadás Dél-Erdélyben kiirtotta a magyarság jelentős részét. Az elmúlt száz évben Erdélyben a magyar lakosság aránya 31%-ról 18%-ra csökkent. A nagyarányú kivándorlással, az elrománosodással és a világháborúk emberveszteségeivel magyarázható, a magyar lakosság lélekszámának csökkenése Erdélyben. Károlyi, Rákosi és Kádár megtévesztő, a magyarság történelmét háttérbe szorító politikája után nem csoda, hogy tavaly december 5-én az anyaországi magyarság nemet mondott határon túli testvéreire. A magyar társadalom szellemileg, lelkileg beteg társadalom. Az autonómiatörekvésekre a Kanadában kisebbségben élő franciák és a dél-tiroli németek helyzetét hozta fel példaként. Ezeken a területeken minden tisztviselő, hivatalos alkalmazott kétnyelvű kell hogy legyen. Ezzel szemben Székelyföldön a hivatalnokoknak csak 4%-a beszéli a román mellett a magyar nyelvet is. /Szentes Szidónia: Erdélyi összeomlás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 24./2005. május 24.
Május 21-én, Brassóban, Reménység Házában sikeres volt a Sokadalom. Házy Bakó Eszter, az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület (ACSJKE) elnöke beszámolt arról, hogy 1400-an látogatottak el a Sokadalomra. Fellépett a Búzavirág népitánc-együttes, a népdalokat játszó brassói Góbé zenekar, a másodikosok Sirülő tánccsoportja, a kolozsvári egyetemisták Passamezzo Historikus Együttese, akik Mátyás király-korabeli játékokat mutattak be, a csíkszeredai Pörgettyű Játszóház is nagy érdeklődésnek örvendett. Az est sztárvendége pedig Erdély egyik leghíresebb zenekara volt, a TransylMania. Ötödik alkalommal rendezte meg az ACSJKE és Reménység Háza Református Keresztyén Központ a Sokadalmat. /(Tóásó Áron): Nagy sikernek örvendett a Sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./2005. május 24.
Hatodik alkalommal rendezték meg Újszentesen a kétnapos pünkösdi népdalvetélkedőt. Részt vettek az énekversenyen a szentesi és sándorfalvi (Magyarország), valamint a muzslai (Szerbia-Montenegró) gyermekek is. A DKMT régió e három településével Újszentes testvér-települési kapcsolatot tart fenn. Lugosról, Végvárról és Temesvárról is érkeztek népdalénekesek. /Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceumból és a Gerhardinum Római Katolikus Líceumból/. Guttman Mihály kolozsvári zenetanár, a Romániai Dalszövetség tiszteletbeli elnöke a díjkiosztáson elismeréssel szólt a versenyzők felkészültségéről. Végül a gálaműsorban fellépett a dettai Búzavirág, a végvári Csűrdöngölő, a muzslai Margaréta, a Geml József Társaskör Nefelejcs csoportja, valamint a Bartók Líceum citera-együttese. /Szekernyés Irén: A zenei anyanyelv ünnepe Újszentesen. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./2005. május 24.
Kolozsváron a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) a piarista templom felszentelésének 280. évfordulója alkalmával Barokk-napokat rendezett. Hegedűs Enikő művészettörténész vezetésével az érdeklődők meglátogatták a templomot és kriptát. A jezsuiták jelentősége kultúrtörténeti és vallási szempontból témával dr. Balázs Mihály szegedi és dr. Gábor Csilla kolozsvári irodalomtörténész tartott előadást. Fellépett a szatmárnémeti katolikus líceum kórusa, magyar és latin nyelven énekelve, továbbá a KEL színjátszó csoportja, a Passamezzo Historikus Együttes barokk táncai után következett a kolozsvári Transylvania Barokk Együttes zárókoncertje. /Fodor György: Barokk-napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2005. május 24.
Szamosújváron a református templomban fellépett a Maklári József Kórus Piliscsabáról. Az amatőr énekkar előzőleg Bálványosváralján és Széken is bemutatta műsorát. /Erkedi Csaba: Egyházzenei koncert Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./2005. május 24.
Fellépett Marosvásárhelyen a bábszínházban, az Ariel Színházban a marosvásárhelyi Kópé Kórus, mely a Művészeti Líceum kisiskolásaiból áll, Korpos Kamilla tanárnő vezetésével. Zenés- táncos produkciójuk olyan sikeres, hogy már több nagyobb rendezvényre is meghívták őket. /(simon): Nagy kópé kis művészek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./2005. május 24.
Aradon május 26-án mutatják be az 1997-ben újraindított Fecskés-könyvek sorozatának tizenkettedik darabját. Ficzay Dénes halálának huszadik évfordulójára kiadták a nagy aradológus, Arad helytörténésze munkáinak egy részét: Válogatott írások /Aradi Kölcsey Egyesület, Arad/ alcíme Séták, rejtélyek, utcanevek és mások. Ficzay Dénes sétáit néhány irodalomtörténeti írás tarkítja Szántó Györgyről, Franyó Zoltánról, Horváth Imréről, Salamon Ernőről, és megemlékezés a nagy akvarellistáról, Pataky Sándorról. A rejtélyek Ficzay Dénes híres, Rejtélyek a történelemből sorozata, ami a hetvenes években a helyi magyar napilapban jelent meg. Kiadatlan, s eddig ismeretlen írás volt Az aradi utcanevek változásai, ami jól dokumentált, a kutatóknak, érdeklődőknek sok hasznos ismeretet nyújtó utcanév-történet. Befejezetlen, de 1975-ig tükrözi a valóságot. Az összeállításba bekerültek Ficzay Dénes nyelvőrködő írásai. Egy levélsorozat fejezi be a kötetet: a híresnek indult aradi író, Török Gyula diákkoráról hű képet nyújtó leveleket a kutató irodalomtörténész Ficzay találta meg. /Újabb Ficzay-könyv. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./ 2005. május 24.
Megjelent a Csíki Székely Múzeum első önálló évkönyve. Az Acta Hargitaensia (1980), a múzeumi évkönyvek sorában csupán epizódnak bizonyult, a rendszerváltás után pedig a Székely Nemzeti Múzeummal közösen adták ki az ACTA évkönyvet. Az évkönyvben csíki szerzők mellett több magyarországi kutató tanulmánya is olvasható. A fiatal régészek a csíkszenttamási Csonkatorony környékén végzett kutatási eredményeiket közölték. A csíksomlyói könyvlelet feltárásáról, restaurálásáról, csíki falutörvényről, Csík vármegye társadalmi folyamatairól és a csíki bútorfestésről is szó van a tanulmányokban. /Kristó Tibor: A csíki múzeum első önálló évkönyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 24./2005. május 25.
Az amerikai képviselőház kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. A restitúció ügye a román parlamentben is napirendre került, Máté András parlamenti képviselő elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester hivatala nevében megtámadja a visszaadásról szóló restitúciós bizottsági ítéleteket. /B. T.: Restitúciós támogatás az Egyesült Államok képviselőházától. Koalíciós vitát szül Romániában az egyházi ingatlanok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2005. május 25.
A szenátus júliusig elfogadhatja a kormány által sürgősséggel beterjesztendő kisebbségi törvényt – mondta május 24-én Budapesten Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke. Az alkotmány szerint a törvényt a szenátus elé kell beterjeszteni, de a végső szót a törvényhozás másik háza, a képviselőház mondja majd ki. Markó Béla közlése szerint a törvény része volt az RMDSZ és a kormányzó partnerei közötti koalíciós megállapodásnak, így ha lesz is vita róla a törvényhozásban, az RMDSZ elnöke bízik abban, hogy sikerül elfogadtatni. Markó Béla elmondta, hogy a törvény végre államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, s nem ütközik az alkotmány azon paragrafusával, amely szerint Románia egységes nemzetállam. „Románia az én értelmezésem szerint már régóta nem nemzetállam”, még akkor sem, ha ezt mondja az alkotmány – hangsúlyozta Markó Béla. Elmondta, hogy miután a kisebbségi törvény figyelembe veszi az Európai Unióban érvényes szubszidiaritás és önkormányzatiság elvét, Románia 2007-re várható uniós csatlakozása után sem kell majd módosítani azt. /Ősszel új kisebbségi törvény? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2005. május 25.
Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének tagja május 16–17-én részt vett a törökországi Izmirben megtartott szakbizottsági ülésen, amelyen a kulturális turizmus terén való együttműködésről volt szó. /Kulturális turizmus – etikai kódexszel. Közös erővel kell fellépni a szexturizmus ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./