udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 2911-2940 | 2941-2970 | 2971-3000 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. június 3.
Múlt héten az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) által szervezett író-olvasó találkozón, Székelyudvarhelyen, Ferenczes István József Attila-díjas költőt, a Hargita Kiadóhivatal főszerkesztőjét, illetve Fekete Vince költőt, a kiadóhivatal főszerkesztő-helyettesét köszönthették az egybegyűltek. Ferenczes a kiadó legújabb csángó vonatkozású könyveit és a Székelyföld folyóiratot mutatta be, Fekete Vince paródialeveleit olvasta föl. Ferenczes verset, prózát olvasott fel. A találkozó házigazdái Lőrincz György és dr. Szakács István Péter voltak. /(bb): Író-olvasó találkozón voltunk. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./2005. június 3.
A székelykeresztúri Molnár István Múzeumban fertőtlenítették a muzeális tárgyakat. Ezt a műveletet gyakorlatilag 10–15 évenként kellene megismételni, tájékoztatott mondja Fülöp Lajos múzeumigazgató. A múzeum sikeresen pályázott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál erre. /Kristó Tibor: „Idegenlégiós” a keresztúri múzeumban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./2005. június 3.
A városnapok alkalmával Barót polgármestere, Nagy István a magyarországi Dabas és a szlovákiai Párkány várossal testvértelepülési szerződést írt alá. Kiemelt figyelmet szentelnek a közös pályázatok megírásának, elsősorban a falusi turizmus fejlesztését célzókra gondolnak. /(hecser): Két testvérvárosi szerződést kötöttek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./2005. június 3.
Sűrű programot tervez a szamosújvári Czetz János cserkészcsapat: tábor, ökoprojekt, emléktábla leleplezése, olasz és portugál cserkészek vendégül látása és vetélkedők. Az ökológiai projekt keretében vállalják, hogy két év alatt kitakarítják a város fölött lévő erdőt, tájékoztatott Kasza Tamás csapatvezető. A városnapok alkalmával Szamosújvár régen és ma képekben címmel fotókiállítást szerveznek. Legnagyobb horderejű rendezvényük egy városismereti vetélkedő lenne, amit 2000 után most második alkalommal szerveznek valamikor szeptember-októberben, V–VIII. osztályosok számára. Idén a szamosújváriak szervezik a Romániai Magyar Cserkészszövetség 15 éves jubileumi táborát. Ez Gelencén lesz július 16. és 24. között. 250 cserkész képviseli a Romániai Magyar Cserkészszövetséget, 250 a Kárpát-medence Magyar Cserkészszövetséget, a Kárpát-medencében működő magyar cserkészszövetségeket: a Felvidéki, a Vajdasági, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetséget, emellett a Külföldi Magyar Cserkészszövetséget. /Demeter Ilona: Szamosújvári cserkésztervek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2005. június 3.
Elhunyt Csoma György /Nagybánya, 1951. máj. 8. – Nagybánya, 2005. máj. 31./ újságíró, könyvkiadó. 1976-tól a helyi Bányavidéki Fáklya szerkesztője, később főszerkesztő-helyettese, majd a lap örökébe lépő Bányavidéki Új Szó munkatársa volt. Segítette a táncház-mozgalmat, továbbá a helyi Népi Egyetem keretében működő magyar nyelvű Enciklopédia találkozóit. Csoma György kiválóan tudott szervezni. 1889 után az ő ötlete volt az Erdélyi Féniks művelődési lapmelléklet, majd folyóirat létrehozása. Ő maga gyűjtötte, írta szinte mind a 16 oldalt. A folyóiratnak országos sikere volt, külföldön is szívesen vásárolták, a 20 ezres példányszámot is elérte. 1991-92-ben a Bányavidéki Új Szó főszerkesztői tisztet is betöltötte. 1992-ben távozott a hetilaptól. Önálló kiadói tevékenységhez látott. Elhatározza, hogy a város románságával is megismerteti Nagybánya történetét. Megalapította a Helvetica Könyvkiadót. Három év alatt (1999-2002) kiadta a „Baia Mare – 670” három kötetét, amelynek első köteténél Schönherr Gyula Nagybányára vonatkozó történelmi munkáira támaszkodott. 2002-ben három nyelven – románul, magyarul, németül – kiadta Morvay Győző „Dr. Schönherr Gyula” című tanulmányát, 2004-ben pedig a helyi múzeum megalapításának 100. évfordulója alkalmával saját erőből nemzetközi szimpóziumot szervezett a neves alapító emlékezetére, s újabb kötettel jelentkezett „Régi dicsőségünk” címmel. Közben saját sorozatkiadványokkal – Hevetica, Erdélyi Féniks – kísérletezett, román és magyar szerzők munkáit adta ki. Állandóan anyagi nehézségekkel küzdött. A túlzsúfolt életprogramot szervezete nem bírta tovább, idő előtt összeroppant. Csoma György eltávozott, ezzel túlvilági nagybányai újságírás, és művelődési élet – Sepa József, Dési Géza, Szteklács László, Szabó Sándor, Freund Henrik, Fried Endre, Szabó Ferenc, Gencz György, Rácz Albert, Fazekas György, Markovits Hortezia társasága – bővült. /Klacsmányi Sándor: Búcsú Csoma Györgytől. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 3./2005. június 3.
A kolozsvári Művelődés szerkesztősége 2000-ben újra kiadta Makoldy József 1920-ban készült Pictures of Transylvania című rajzgyűjteményét, ezzel akarta feleleveníteni Makoldy József (1890–1957) munkásságát. Legjelentősebb művészeti-építészettörténeti munkájának újrafelfedezése Gábor Dénesnek köszönhető. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával most ismét kiadták Makoldy József könyvritkaságát, a kolozsvári Művelődés kiadásában. Makoldy neve kiesett az egyetemes magyar köztudatból. Makoldy József a tárlatokon főképpen akvarelljeivel tűnt fel, több grafikai és festészeti díjat nyert, de műépítész szakmáját sem hanyagolta el, Budapesten számos köz- és magánépület tervezése fűződik nevéhez. 1912-től részt vett abban a nagyarányú felmérő munkában, amely a Műemlékek Országos Bizottsága részére készített Erdély templomairól, udvarházairól és egyéb műemlékeiről rajzfelvételeket. Később Felvidéken és Magyarországon végzett hasonló rajzos felvételezéseket. /Szatmári László: Erdélyi képek. Makoldy József rajzai. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./2005. június 4.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Berlinben találkozott Gerhard Schröder német kancellárral, valamint németországi gazdasági, művelődési és társadalmi körök képviselőivel, akiket a bukaresti kormány integrációs intézkedéseiről tájékoztatott. Németország támogatja Románia EU-csatlakozását. A Keresztény-demokraták Szövetségének (CDU) szóvivője közölte: a CDU javasolni fogja, hogy Románia csatlakozási szerződését Berlin hagyja jóvá, de csak az Európai Bizottság (EB) novemberre tervezett országjelentése után. /Csak év végén ratifikálnák Románia csatlakozási szerződését a német keresztény-demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2005. június 4.
A területi autonómiát sem kellene eleve visszautasítani azzal érvelve, hogy alkotmányellenes – mondta június 3-án Monica Macovei igazságügyi miniszter az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Európai Demokraták (EPP-ED) európai parlamenti képviselőcsoportja bukaresti ülésén. Egy német európai parlamenti képviselő emlékeztette Monica Macovei igazságügyi minisztert arra, hogy a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet több alkalommal visszautasította a törvényhozás. Válaszában a miniszter asszony reményét fejezte ki, hogy a gondok megoldásához hozzásegít majd a kisebbségi törvény tervezete. A területi autonómiára vonatkozó tervezetek elutasításáról Macovei elmondta: az egységes román állam szempontjából kell megvitatni a kérdéseket. /Macovei: nem kell elutasítani a területi autonómia vitáját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2005. június 4.
Romániába látogatott Szanyi Tibor, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) politikai államtitkára. Június 3-án a román kormány több miniszterével és államtitkárával folytatott megbeszéléseket, azokon számos magyar vállalat képviselője is részt vett. Borbély László területfejlesztési és középítkezési megbízott miniszterrel folytatott eszmecserén arról beszéltek, miként lehet a határokon átnyúló közlekedési folyosók fejlesztését összehangolni a magyarországi hálózatokkal, biztosítani a magyarországi kapcsolódást. Demeter Attila, a Kereskedelmi és Gazdasági Minisztérium államtitkára is fogadta a delegációt, e találkozó témája volt, hogy a magyar vállalatok milyen formában vehetnének részt az energiaszektor és a vegyipar privatizációjában, az erőmű-felújításokban. Csutak István integrációs államtitkárral a magyar küldöttség áttekintette Románia eddigi fejlődését, integrációs felkészülését. Bukarestben Szanyi Tibor találkozott Koródi Attila környezetvédelmi államtitkárral, Tánczos Barnával, a mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó állami birtokok ügynökségének vezetőjével és Szabó Sámuellel, a romániai Sapard-ügynökség vezérigazgatójával is. /(Garzó Ferenc /MTI): Bukarestben a magyar GKM politikai államtitkára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2005. június 4.
A román szenátus június 2-án elfogadta a himnusztörvényt, melyet Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu udvari poétája terjesztette be hosszú évek sikertelen kísérlete után, s sikerült is elfogadtatnia. Amennyiben a képviselőház is elfogadja, akkor ezentúl az iskolás gyerekek, a katonák heti tevékenységüket minden hétfő reggel az állami himnusz eléneklésével kötelesek kezdeni, himnusz hangzik el továbbá a megyei és a helyi tanácsülések előtt, a rádió és a tévé is az Ébredj, román akkordjaira fog kezdődni. Funar azt is javasolta, hogy a nemzeti kisebbségek rendezvényei is ezzel kezdődjenek, ezt azonban szenátorok leszavazták. /Kilin Sándor: Himnusz. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./2005. június 4.
A Nagy-Románia Néppárt vezető testülete egyhangúan amellett szavazott, hogy Corneliu Vadim Tudor térjen vissza a párt elnöki tisztségébe, illetve hogy a jelenlegi elnököket, Corneliu Ciontut és Anghel Stanciut zárják ki a pártból. C. V. Tudor márciusban lépett vissza az elnöki tisztségből, a párt pedig Néppártra változtatta nevét. Tudor azért mondott le, hogy pártja új elnökkel és névvel szalonképesebb legyen mind a belpolitikai piacon, mind pedig Románia esetleges csatlakozáskor. Abban reménykedtek, megtévesztik az Európai Néppártot, amelyik majd felveszi tagjai közé a szélsőségesen nacionalista megnyilvánulásairól hírhedté vált pártot. Ez azonban nem sikerült, Romániában sem lett népszerűbb a párt, ezért Tudor visszakérte a vezetést. /Sz. K.: C. V. Tudor ismét elnök . Visszavedlett NRP-vé a Nagy-Románia Néppárt. = 6/ Sajtóközleményt fogalmazott meg Petru Stan Szilágy megyei szenátor, a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) területi elnöke. A közlemény szerint a Szilágy megyei küldöttség fenntartás nélkül támogatja Corneliu Vadim Tudor visszatérését a párt élére. A sajtóközlemény szerint a jelenlegi kormány „szélsőséges, sovén etnikai kisebbség érdekeit szolgálja ki.” A szenátor sérelmezte az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását: „a kormány a parlamenten akarja átvinni a tulajdontörvényt, hogy helyreállítsa a magyar grófok latinfundiumait Erdélyben és Moldvában, Munténiában pedig a földbirtokokat”. /(Fejér László): Dicshimnusz Vadimért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2005. június 4.
Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő a belügyminiszterhez fordult a trianoni szerződés aláírásának 85. évfordulója alkalmával Sepsiszentgyörgyön tervezett megemlékezés kapcsán. Strachinaru sajtótájékoztatóján elmondta: az ilyen jellegű rendezvények alkotmányellenesek, ezért Vasile Blaga belügyminiszterhez fordult. Strachinaru szerint “a Trianonhoz való visszatérés irredentizmushoz vezet és elfogadhatatlan”. /Mementó. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./2005. június 4.
,,Trianon egy mocskos ügy volt, egy felmérhetetlen katasztrófa” – mondta Francois Mitterrand 1977-ben, a Szent Korona hazahozatala évében Budapesten. Később Párizsban egy másik nyilatkozatában kifejtette: ,,Jóvátehetetlen bűnt sohasem lehet az eredeti igazság alapján rendbe hozni, mert például Trianon akkor, 1920-ban eleven húsba, eleven országtestekbe vágott bele, aminek következtében népek és nemzetek élete teljesen megváltozott, és ha most az eredeti állapotokat akarnók visszaállítani, újra csak eleven húsba, eleven országtestekbe kellene nagy henteskésekkel belevágni. Ez azonban teljesen lehetetlen. Európa politikusainak, jogászainak, értelmiségi embereinek tehát az a feladatuk, hogy másféle megoldásokat keressenek a történelemben felhalmozódott nemzeti, nemzetiségi sérelmekre.” A ,,másféle megoldásokat” sokan a Kárpát-medence egész térségének az uniós csatlakozásában látják. Ez – főleg a most regnáló magyar kormány számára – a legkényelmesebb megoldás. A jelenlegi magyar kormány Trianon legfőbb tovább éltetője. Képtelen a magyar nemzet egészének összefogására, hisz a maradék ország lakosságával megszavaztatta a kettős állampolgárság elutasítását, a máig hatályos, jogtipró Benes-dekrétumokat a jószomszédság nevében a magyar kormányfő védelmezi, írta Sylvester Lajos. Az újságíró a megoldást a kettős állampolgárság intézményének a kiterjesztésében, a területi és a kulturális autonómiában látja a megoldást. /Sylvester Lajos: Trianon, a mocskos ügy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./2005. június 4.
Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) a trianoni békediktátum megkötésének évfordulóján kiállítást szervez a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben a megszállás során, illetve az elmúlt 85 év alatt lerombolt, megcsonkított, eltüntetett szobrokról, emlékművekről készült korabeli képeslapokból. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./2005. június 4.
Magyarország legégetőbb nemzeti problémája a szomszéd országokban élő több millió magyar helyzete. Szabó Miklós 1999-ben publikált írása szerint Trianonhoz a történelmi Magyarország fenntarthatatlanná válása vezetett. A magyar államkeretben élő népek: románok, szlovákok, szerbek, horvátok, ruszinok, sőt a németség többsége ki akart válni a történelmi magyar állam kötelékéből. A felsorolt népcsoportok nemzeti öntudatot kialakító, véleményformáló elitjei minden esetben magyarellenesek voltak. Magyarországon 1867 és 1918 között a nemzetiségi politika megfelelt az Osztrák-Magyar Monarchia szintjének. Ennél többet a polgári jogállam sehol a világon nem teljesített. A román nemzetiségi mozgalom nagy szellemi ébresztője, Aurel Popvici terve a románság egy államban való egyesítése volt, de nem arra gondolt, hogy az erdélyi románok elszakadnak a birodalomtól és a balkáni királysághoz csatlakoznak, hanem arra, hogy a királyság fog betagolódni a Monarchia kötelékébe. Trianonnál szempont csak az volt, hogy románok, szlovákok, horvátok, szerbek, ruszinok ki akartak válni a magyar állam kötelékéből. Azt viszont, hogy több millió magyar az elcsatolásra szánt területeken a magyar állam kötelékében akart volna maradni, már nem vették figyelembe. A két világháború között a magyar politika számára a területi revízió nem csupán retorika volt, hanem valóságos cselekvési irányelv. A magyar kormányok nem tartották lehetetlennek, hogy legalábbis részleges területi revíziót végrehajtsanak. A legellenségesebb utódállam Románia volt, nemcsak ott élt a legnagyobb számú magyar kisebbség, hanem helyzetük is a legrosszabb volt. A felelős magyar politikai tényezőknek világossá kell tenniük a magyar politikai közvélemény számára, hogy a szomszéd országokban élő magyar kisebbségek helyzete nem értelmezhető és nem kezelhető Trianon aspektusában, írta Szabó Miklós. /Szabó Miklós, (Rubicon 1999/9–10): Trianon múltja és jelene. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./2005. június 4.
A magyar kisebbségnek és Románia többi más jelentősebb kisebbségének saját egyetemekre van szüksége, hogy a fiatalok megmaradjanak a közösségekben, jelentette ki június 3-án az EPP-ülésen Gál Kinga, a Románia-EU parlamenti vegyes bizottság alelnöke. /Gál Kinga a magyar egyetemek szükségességéről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./2005. június 4.
Nyolcvanöt éve, 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztesei Magyarország képviselőivel a versailles-i Nagy Trianon kastélyban a magyar békeszerződést. A béke feltételeit a magyarok részvétele nélkül, az 1919-20-as párizsi békekonferencián határozták meg, melynek célja az Osztrák-Magyar Monarchia szétverése volt. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki álláspontját. A népszavazás kérdését is felvetette az elcsatolandó területeken, de a konferencia e javaslatát sem vette figyelembe. Az aláírás percében Magyarországon megkondultak a harangok, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. A szerződés a haderő létszámát 35 ezer főben maximálta, tiltotta az általános hadkötelezettséget. Magyarország (Horvátország nélküli) területét 293 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. A Felvidék, a Kisalföld északi fele és Kárpátalja Csehszlovákiához, Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához, Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz, Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került. Lengyelország Szepes és Árva megyékből kapott területeket, az olaszok 1924-ben Fiumét és környékét szerezték meg. Ezzel a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerződés az etnikai helyzetet, az 1910-es népszámlálási adatokat nem vette figyelembe, így a magyarság egyharmada, mintegy 3,2 millió magyar is az új határokon túlra került, fele részük összefüggő tömbben élt a határ mentén. A nemzetiségek egyenjogúságáról szóló rendelkezések papíron maradtak. A nagyobb határ közeli városok (Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Arad, Szabadka) s a köztük lévő vasútvonalak az új államokhoz kerültek, a határokat hajózható folyók (Duna, Dráva, Tisza-kanyar) mentén húzták meg, de az Ipolyt is ide sorolták. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, s 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a békeszerződést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, Somoskő és környéke 1923-ban tért vissza. A döntés sokkolta a magyar társadalmat, a két világháború közti években az ország meghatározó külpolitikai célja Trianon revíziója lett. A Párizs környéki békék hibás döntései jelentősen hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. Magyarország az 1938-40-ben visszanyert területekért a háborús részvétellel fizetett Hitlernek, az 1947-es párizsi béke lényegében a trianoni határt állította vissza. (MTI-Panoráma) /85 éve írták alá a trianoni békét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2005. június 4.
Adrian Casunean-Vlad, az SZDP megyei szervezetének elnöke június 2-án tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: azt akarják a magyar politikusok elhitetni országgal-világgal, hogy a Kovászna megyei román gyermekek verik a magyarokat. Gyerekes csínyből etnikai összetűzést faragtak, s ráadásul még büntetni kívánnak, természetesen csak román gyermekeket és román pedagógusokat. Nincs már, aki megvédje a helyi románság érdekeit, neki kell megint ringbe szállnia, s felkérnie pártja parlamenti frakcióját, hogy tiltakozzék a szándékos ferdítés ellen. Casunean-Vlad egyúttal tiltakozott a Trianon-megemlékezések ellen, s elégtétellel nyugtázta, hogy az RMDSZ nem vesz részt azokon. /(s): Casunean szerint gyerekes csínyről van szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 4./2005. június 4.
Egy hónap leforgása alatt másodszorra támadta a parlamentben Funar szenátor Frunda György szenátort: „miért mondja magát Gyurinak, amikor ő voltaképpen Gheorghe?” Egy technikai jellegű törvény volt napirenden, amelynek az égvilágon semmiféle etnikai vonzata nem volt. Ennek ellenére Funar kiabálni kezdett: az RMDSZ ne nyilvánítson véleményt, mert nem jegyezték be mint politikai alakulatot, így törvénytelenül vesz részt a politikában, és egyébként is Frunda György igazi neve Gheorghe. Frunda György válaszában kifejtette: 1951-ben született, amikor érvényben volt a Romániában az a rendelet, hogy minden gyermek keresztnevét – ha volt román megfelelője –, le kellett fordítani. Ő azonban Gyuri, minden iskolatársa – köztük Funar felesége is – így szólította őt. 1956 novemberében édesapját politikai okokból letartóztatták, és halálra ítélték. Ötüket sújtották ezzel az ítélettel. A csoport első tagját kivégezték. Édesapja úgy menekült meg, hogy nemzetközi nyomásra a halálos ítéleteket életfogytiglani börtönre változtatták. Édesapja 1964-ben szabadult, az utolsó elítélt csoport tagjaként. Most azonban úgy érezte, kötelessége megmagyarázni, miért írta a kommunista rendszer a nevét románul. Tanulmányai egy részét román nyelven végezte. Büszke arra, hogy négy-öt nyelvet beszél. Mindig azon volt, hogy éppen olyan jól megismerje a román kultúrát, mint a magyart. A terem – kivéve „természetesen” a Nagy-Románia-párti traktust – megtapsolta Frunda Györgyöt. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Gheorghe Frunda miért Gyuri? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./2005. június 4.
Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, az RMDSZ felelősségét firtatta a Sepsiszentgyörgyön történt magyarveréssel kapcsolatban. Az MPSZ követeli a kormánytól, a koalíció tagjaitól (tehát az RMDSZ-től is), intézkedjenek, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő. Szász szerint nem kizárt, hogy ezek kitervelt dolgok, hogy a székelyföldi fiatalok ne érezhessék biztonságban maguk szülőföldjükön. Szász emlékeztetett: „Az RMDSZ azzal riogatott tavaly a választások előtt, hogy ha nem jut be a parlamentbe, akkor jönnek majd a magyarverések Romániában is. Az RMDSZ bejutott a parlamentbe, sőt, kormányon van, de még a prefektus is magyar.” „Kormányon vannak, mindenféleképp felelősséggel tartoznak”. /”Kormányon vannak, felelősséggel tartoznak”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./