udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3061-3090 | 3091-3120 | 3121-3150 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. június 10.
A hírszerző szolgálatokat tömörítő egységek létrehozásában a Nagy-Románia Pártot leszámítva elvileg egyetértenek a romániai politikai erők, azonban a konszenzus nem vonatkozik arra is, hogy kinek rendeljék alá ezt a testületet. Az országos napilapok a kormány és az elnöki hivatal háborújáról írtak ezzel kapcsolatban. Traian Basescu államelnök és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nem restellte kecsegtetőbbnél-kecsegtetőbb szavakkal értékelni a hírszerző szolgálatok teljesítményét a túszügyben. A liberálisok a kormányhoz rendelnék a hírszerzéssel foglalkozó egységet, addig a demokraták Basescu vezérlése alatt látnák szívesebben. A liberálisok mellé az RMDSZ is csatlakozott. Verestóy Attila szenátor szerint ezt az intézményt a kormányhoz kellene közelíteni. /Háború a hírszerzés ellenőrzésért? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2005. június 10.
Az RMDSZ támogatta, hogy a kommunizmus ideje alatt elkobzott ingatlanokat megvásárló személyeket kárpótolják, és ne az épület jogos tulajdonosai reménykedjenek pénzösszegben, de a kormánykoalícióban kisebbségben maradtak ezzel a javaslattal, válaszolta Eckstein-Kovács Péter szenátor arra a kérdésre, hogy az RMDSZ miért támogatja azt a tulajdon-törvénycsomagot, amely egy 1995-ben elkövetett lopást szentesít. A kormány június 14-én terjeszti a parlament elé azt a törvénycsomagot, amely egyebek között a tulajdonkérdés rendezését tűzte ki célul. Az RMDSZ-es szenátor szerint ez a jogszabály belátható időn belül rendezi majd a tizenöt éve megoldásra váró tulajdonkérdést. /- or -: Magyarázkodó törvényhozók. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2005. június 10.
Az európai alkotmány francia és holland leszavazása és a határon túli magyarok helyzete változtatást sürget a kül- és nemzetpolitika minden területén – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. Németh Zsolt a vajdasági eseményekre, a romániai autópálya-építés leállására, a szlovákiai neofasiszták randalírozására és a benesi dekrétumok „felmelegítésére” utalva „továbbra is kiszolgáltatottnak” nevezte határon túli magyarok helyzetét. „A kormány folyamatosan halogatja a Máért összehívását(...), a határon túli magyarok körében a magukra hagyatottság, a senkinek nem kellünk érzése alakul ki; ez éles kontraszt és (...) megszüntetését csak alapvető politikai változással tudjuk elérni Magyarországon, s egyben változtatni kell a kül- és nemzetpolitika minden területén” – közölte a legnagyobb ellenzéki párt vezető politikusa. /Változtatni a kül- és nemzetpolitikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2005. június 10.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az európai integráció hosszú és dilemmákkal terhes folyamat. Az Európai Unió működik, megvannak azok a dokumentumok, amelyek biztosítják az alapot a közös európai ház működtetéséhez. Az EU alkotmányának esetleges elbukása rossz lenne, mert a tervezet szerint a kisebbségi jogok betartásának felügyelete az Európai Unió jogkörébe tartozik. Amennyiben Romániában sikerül a kisebbségi törvényt elfogadtatni, az mindenképpen jó hatással lehet az ország európai integrációjára. Markó rámutatott, az erdélyi magyarság zöme az RMDSZ-re szavazott. Jelentős eredmény lesz az is, hogy a kormány felelősségvállalásával végre megszületik az európai szintű tulajdontörvény, amely közvetlenül érinti a vagyonából egykoron kisemmizett magyarságot is, hiszen további erdők, földek, ingatlanok kerülnek vissza tulajdonába. Sok a probléma : kicsik a nyugdíjak, nagyarányú a munkanélküliség, létbizonytalanság van főleg Székelyföldön. /Gyarmath János: Az RMDSZ számára egyértelmű a mérce! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2005. június 10.
Közös, uniós kisebbségvédelmi és antidiszkriminációs politika kialakítását sürgeti június 8-án elfogadott határozatában az Európai Parlament. A Claude Moraes brit szocialista képviselő által készített jelentés megállapítja, hogy miközben a koppenhágai kritériumok között követelményként szerepel a kisebbségek védelme, az Európai Unió még csak meg sem határozta, kiket tekint nemzeti kisebbséghez tartozóknak. A jelentés az Európa Tanács 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlásának definícióját javasolja átvenni. A jelentés szerint a tradicionális kisebbségek problémáinak kezelésére az egyik leghatékonyabb módszer ezen közösségek bevonása a döntéshozatalba, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján. Bauer Edit szlovákiai magyar képviselő kifejtette, hogy „a kisebbségek védelme több, mint a diszkrimináció egyszerű tiltása, közelebb viszi a politikai gondolkodást az egyenlő esélyek megteremtéséhez.” Bauer Edit, illetve Gál Kinga fideszes képviselő közös közleményben üdvözölte a dokumentum elfogadását, hozzátéve: módosító indítványaik révén sikerült a jelentés hagyományos nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét oly módon alakítani, hogy az tükrözze a valós problémákat. /Az EP közös kisebbségvédelmi és antidiszkriminációs politika kialakítását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./2005. június 10.
Június 9-én a nagy esőzés miatt Nagyenyed egy része víz alá került. A Horea utcában 6 házból kilakoltatták az embereket, Alsóorbón 5 házba és gazdaságba tört be a víz. /Tamás András: Ítéletidő Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./2005. június 10.
Ján Slota ismét bűnvádi feljelentés tett Duray Miklós ellen, mert a szlovákiai magyar politikus a trianoni békediktátum évfordulóján azt mondta, hogy „a magyarság nem pusztul – tisztul”. Duray, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke, a párt parlamenti képviselője június 4-én, egy szlovákiai megemlékezésen beszélt. A rendezvény pódiuma fölött írásban is feltüntetett mondatot Ján Slota, Zsolna polgármestere, a parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke sérelmesnek találta, feljelentésében ezt „a Szlovák Köztársaság elleni durva nemzetgyalázásnak, az alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének” nevezte. Slota jelezte: az új szlovák kulturális miniszter kinevezése után az SNS követelni fogja a minisztertől, hogy váltsa le a kulturális tárca Magyar Koalíció Pártjához (MKP) tartozó államtitkárát, Bíró Ágnest, mert ő is részt vett a Dunaszerdahelyhez közeli Királyfiakarcsán rendezett megemlékezésen, ahol Duray beszélt. Slota megnyilvánulásaihoz a szlovák média rendkívül gyakran kínál teret. Slota rendszeresen tesz magyarellenes kijelentéseket. A múlt héten az egyik televízió kamerája előtt egy fokost mutogatva azt mondta: azt legszívesebben a szlovák kormány agrárminiszterének „hátsó felébe vágná.” Emlékezetes magyarellenes kijelentése volt, amikor hallgatóságát arra bíztatta, hogy „üljetek tankokra és tegyétek a földdel egyenlővé Budapestet”. A magyarokat gyakran ázsiai hordaként, a szlovák anyák hasából karddal csecsemőket kiforgató barbárként emlegető Slota ellen is tettek már feljelentést, de annak nem volt jogi következménye. /Slota ismét feljelentette Durayt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./2005. június 10.
Anghel Stanciu képviselőt a Nagy-Románia Párt kizárta soraiból, a képviselőházi oktatási bizottság is, amelynek elnöke volt, megszabadult tőle. Asztalos Ferenc képviselő emlékeztetett: Anghel Stanciu 1996 óta elnöke a képviselőházi oktatási bizottságnak. Pártja szellemében járt el mindig, egyike volt az RMDSZ legádázabb ellenfeleinknek, amikor az anyanyelvű oktatás intézményes kereteinek megteremetéséről volt szót. Tőle most megszabadultak, de az oktatási bizottság elnöki funkciója továbbra is a Nagy-Románia Pártot illeti meg. Ez a párt Olguta Vasilescu, craiovai képviselőt jelölte. 2000 óta képviselő, nem ért az oktatáspolitikához, erőszakos, azonosul hírhedt pártfőnöke eszmei irányzatával. /Béres Katalin: Egyperces Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2005. június 10.
A Desteapta-te romane (ébredj, román) csak tizenöt éve lett Románia állami himnusza, de máris toldás-foldás sorsára jutott. Adrian Paunescu törvénykezdeményezését 2002 októberének tárgyalták a himnusz megrövidítéséről. Azzal indokolta, hogy sok román honpolgár nem ismeri a himnusz szövegét, ezért le kell rövidíteni, így könnyebb lesz elsajátítani. Andrei Muresanu (1816–1863) verse ugyanis tizenegy szakaszból áll. Paunescu javasolta, hogy a himnusznak csak három strófáját énekeljék. Több ellenvetés volt, akkor a vita már a szakbizottságban megfeneklett. Adrian Paunescu újból törvényjavaslatot fogalmazott meg: ezután a himnusznak csak két szakaszát énekeljék el. A szenátus június 2-án elfogadta a javaslatot, ami egyben azt is jelenti, hogy a katonai egységek és az iskolák minden munkahetet a himnusz eléneklésével kezdenek. A törvényt a képviselőháznak is meg kell szavaznia. /Barabás István: Az új román himnusz még újabb élete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2005. június 10.
Mondhatta volna szebben, kis lovag, jegyezte meg Kincses Előd Cyranot idézve, Márton Árpádnak, az RMDSZ frakcióvezetőjének vitakultúrájára utalva. Kincses Előd idézett az 1945. évi Nemzetiségi Statútumból, ill. a Márton Árpád által hivatkozott 2004. évi 304-es törvényből. A statútum szerint a hatóságok kötelesek „az illető körzet 30%-át kitevő lakosság által saját anyanyelvükön kiállított bármilyen beadványt elfogadni anélkül, hogy ezekről román fordítást követelhetnének” és ezekről „ugyanazon nyelven határozni”. A 304-es törvény szerint viszont „a beadványokat és periratokat kizárólag román nyelven lehet megszerkeszteni”. A nem román nyelven kiállított iratot a felek saját költségükön elkészített hiteles román fordításban kötelesek csatolni. /Kincses Előd: Mondhatta volna szebben, kis lovag... = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Előzmény: Márton Árpád: Nem ártana néha igazat is mondani, Népújság, jún. 3.2005. június 10.
Június 8-án, Bukarestben Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője részt vett a Project on Ethnic Relations szervezésében A kisebbségi törvény és a média című szemináriumon, melynek főelőadója Gabriel Andreescu, az APADOR-CH elnöke volt. A találkozó célja: a kisebbségi törvénytervezet megismertetése a sajtó képviselőivel. /Kisebbségügyi PER-szeminárium Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./2005. június 10.
Kötő József államtitkár Sepsiszentgyörgyre látogatott. Megígérte: jövőre megkezdhetik az évek óta tervezett sepsiszentgyörgyi egyetemi campus építését a Babes–Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata számára. A tervek szerint az 1500 férőhelyes épületben előadótermek, laboratóriumok és szálláshelyek lesznek. Kötő József javasolta, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat és az egyetem vezetői kérjék az oktatási szaktárcát, jövő évi költségvetéséből különítsen el pénzt erre a célra. /Bíró Blanka: Jövőtől épülhet a BBTE-campus? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./2005. június 10.
Június 9-én Aradon a Jelen Házban aradiak és Arad-környékiek meghallgatták Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő törvényismertetőjét. A képviselő a kisebbségi, míg Tóth Csaba jogász a visszaszolgáltatási törvény tervezetét ismertette. /(balta): Törvényismertető, konstruktív vita. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./2005. június 10.
Június 9-én Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését a Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete /MAKÖVE/. A különböző régiókat képviselő több mint félszáz iskolaigazgató megválasztotta a héttagú vezetőtestületet, amely Dáné Károlynak, a tankönyvkiadó igazgatójának szavazott bizalmat, az ügyvezetés feladatával pedig Bálint Istvánt, a Bolyai Farkas Középiskola igazgatóját bízták meg. Az egyesület célja, hogy politikai szinten az RMDSZ-szel, szakmai téren a pedagógus-szövetséggel együttműködve a romániai magyar nyelvű oktatás fejlesztését szolgálja. Ezt a magyar középiskolák illetve a magyar tagozatok közötti együttműködés megteremtésével, tanulmányi és kutatói ösztöndíjak biztosításával szeretnék megvalósítani. A MAKÖVE megalakulását hasznosnak ítélte Lakatos András, az RMDSZ oktatási alelnöke, Murvai László, oktatásügyi minisztériumi vezérigazgató és Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke is. /(bodolai): Egyesület a minőségi középiskolai oktatásért. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./2005. június 10.
Június 8-én az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében mutatták be Kolozsváron Csép Sándor Áldás, népesség című filmjét, a vetítést az Áldás, népesség konferencia-sorozat kezdeményezőjének előadása és beszélgetés követte. Az EMI alelnöke, Bagoly Zsolt elmondta: részt kell vállalniuk az Áldás, népesség konferencia által útjára indított mozgalomban, hiszen önmagát nemzetiként meghatározó szervezetként kötelessége foglalkozni a magyarságot érintő legfőbb gonddal, a népességfogyással. Az első Áldás, népesség konferencia, amely Csép Sándor kezdeményezésére jöhetett létre, elsősorban szakmai és reprezentatív jellegű volt, vagy Tőkés László szavaival élve: zászlóbontás. A mostani találkozón jelen volt többek között Sándor Krisztina MIT-elnök, Bardócz Csaba, a Cserkészszövetség elnöke, valamint Varga Zoltán, az Aeropagus Alapítvány, valamint a Kolozs Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke, és szóba került egy csak ifjúsági Áldás, népesség konferencia megszervezése Kolozsváron. /F. I.: Áldás, népesség. Realitás és kilátások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2005. június 10.
Június 8-án Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket, Magyarország utolsó hercegprímását idéző jubileumi emlékestet szervezett a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Piaristák Romániai Rendtartománya. Mindszenty Józsefet kilencven éve szentelték pappá, hatvan éve nevezték ki esztergomi érseknek és harminc éve halt meg Bécsben. Szembeszállt a bolsevista terrorral és a kommunista hatalommal, amiért a kommunisták később életfogytiglani fegyházra ítélték. Jakab Gábor így összegezte a bíboros életét és munkásságát: tanú és tanító volt egy sötét világban. Fodor György piarista konfráter Devitus Vincit – Legyőzetve győz című előadását hallgathatta meg a zsúfolásig megtelt terem közönsége. /Dézsi Ildikó: Mindszenty Józsefre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./2005. június 10.
Június 4-én Székelykeresztúron, tartották a 33. Sóskúti Néptáncfesztivált. Az ünnepi rendezvénysorozatot a Polgári Fúvószenekar indította felvonulással a katolikus plébánia előtti gyülekezőhelyről, ahonnan aztán – a vendégzenekarok, -tánccsoportok közreműködésével – a Sóskútig menetelt az érdeklődők által követett csoport. Az idei fesztiválon több mint 500 gyermek vett részt, nagy részük tánccsoportokban vagy a csoportokat kísérő zenekarokban lépett fel. /Sóskúti fesztivál – 33. alkalommal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2005. június 10.
A pedagógusok nyári továbbképzőjére, a Bolyai Akadémiára jelentkezők közül kétszáz tanítót, tanárt kellett visszautasítania a háromszéki pedagógusszövetségnek, mert a megye csupán 154 helyet kapott az országos szervezettől. /(fekete): Kétszeres túljelentkezés Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./2005. június 10.
Emelővel felszerelt mikrobuszt kapott adományban a Hargita Megyei Mozgássérültek Szervezete. Fikó Csaba, az egyesület elnöke elmondta: Mátéffy Mária francia szakos tanárnő közvetítésével Svájcból sikerült beszerezni a mikrobuszt. /(Daczó Dénes): Svájci segítség a mozgássérülteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./2005. június 10.
Százötven éves fennállását ünnepelte a cófalvi református templom. A falurombolás tervében az elsők közt szerepelt Cófalva neve – emlékezett vissza Kató Béla református püspök-helyettes, egykori cófalvi lelkipásztor azokra az időkre, amikor elkezdte szolgálatát a háromszéki kis településen. Akkoriban a faluban csak az öregek maradtak, beletörődve abba, hogy falujukat eltüntetik a buldózerek a föld színéről. „Isten csodája, hogy a gyülekezet mindig adott olyan személyiségeket, akiknek erejük volt az építkezésre, akik a pusztulás és az enyészet helyett a romok eltakarítását, az újjáépítést, a sebek bekötözését, a közösség hitében való erősítését választották” – hangzott el az ünnepi megemlékezésen a cófalvi templomépítések történetére utalva. A háromszéki medence közepén fekvő falunak a krónikák szerint ez a harmadik temploma. A földrengések a templomot sem kímélték, de a gyülekezet összefogásával mindig sikerült megjavítani, felújítani Isten hajlékát. Legutóbb 2004-ben végeztek jelentős tatarozást. Jelenleg alig 200 lelket számlál Cófalva közössége. /Antal Erika: Emlékezés és közösségépítés a halálra ítélt faluban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./