udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3151-3180 | 3181-3210 | 3211-3240 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. június 15.
A sepsikilyéni unitárius műemléktemplom restaurálása az elmúlt tél elején befejeződött, de a teljes felújítás még nem ért véget. A magyar művelődési államtitkár megígérte, a kormány további támogatást nyújt a felújítási munkálatok még hátralévő részére. Benczédi Sándor, a Keöpeczi Sebestyén Műemlékvédelmi Társaság vezetője elmondta, idén a magyar kormány egymillió forintot folyósít a templom padlózatának felújítására. /Értékmentő beruházás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2005. június 15.
Resicabányán az évzáró ünnepen a Diaconovici-Tietz Líceumban működő osztatlan magyar osztály a maga kilenc tanulójával szinte elvész a tömegben. Losonczi Enikő tanítónő elmondta, hogy ebben az évben a kilenc gyermek váltakozó eredménnyel tanult. Két negyedikes végez, de a különböző osztályokban összesen három bukott ismétlőre, nagyrészt a szülők nemtörődömségének következményeként. Ismét tanító nélkül marad a “magyar tagozat”, mert Losonczi Enikő Németországba megy férjhez. /Makay Botond: Két gyermek búcsúzik a magyar iskolától. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./2005. június 15.
Az előző évek hagyományaihoz hasonlóan idén július 31-én szervezik meg a Petőfi Sándor emlékünnepséget Fehéregyházán, tájékoztatott Szabó József, a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nemrégiben megválasztott elnöke. Szabó József az 1990-ben létrehozott egyesületben nyolc évet Gábos Dezső elnök mellett gazdasági alelnökként tevékenykedett. Idén február 20-án választották elnökké. A fehéregyházi Petőfi múzeum szomszédságában az egyesület 2001-ben az Illyés Közalapítvány támogatásával vásárolt egy házat, amit Petőfi Magyar Háznak kereszteltek el. Ugyanezen évben egy könyvtárat is létesítettek, amit nagykátai, kecskeméti és kiskunfélegyházi adományozók révén háromezer kötetesre bővítettek. Három számítógép is rendelkezésükre áll. 2003 márciusában Kovács László külügyminiszter látogatását követően kétmillió forintos támogatást nyújtott a magyar kormány. Ebből a pénzből külső javításokat végeztek az épületen, bevezették a vizet, villanyhálózatát felújították. Két vendégszobát, fürdőszobát és konyhát építettek. A tervek szerint az ispán-kúti megrongált Petőfi emlékműre új emléktáblát helyeznek el. /Mészely Réka: Új elnök a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület élén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./2005. június 15.
Június 12-én, vasárnap Kálmándon a település Amerikából hazalátogatott legnevesebb fia felavatta azt a róla és feleségéről „Dr. dr. Joseph és dr. Traute Solomayer Lelkipásztori és Közösségi Ház”-nak elnevezett létesítményt, melynek költségei nagyobb részét ő, kisebb részben a helyi tanács fedezte. Solomayer 1922-ben látta meg a napvilágot Kálmándon, Szolomayer József földműves gyermekeként. 1941-ben sikerrel felvételizett a debreceni Tisza István Tudományegyetem orvosi fakultására. Közbeszólt a háború, és tanulmányait Ausztriában fejezte be, orvosi pályáját itt kezdte. 1951-ben Amerikába költözött, Clevelandben telepedett le. Magas tisztségeket töltött be, a rákkutatással kapcsolatos tudományos felfedezéséért nemzetközi elismerésben részesült, szakkönyveket publikált. Jelentős vagyonra tett szert. Azt tartja, hogy „akinek a jó Isten sokat adott, annak kötelessége abból másoknak is juttatni”, ezért szülőfaluja, Kálmánd lakosaival a messzi távolból is törődik. A közelmúltban vagyona jelentős részét végrendeletileg „a kálmándi iskolára, óvodára, egyházra stb. általában a kálmándi népre” hagyta. Egy svájci bankban helyezett el egy nagyobb összeget, annak eldöntését pedig, hogy az évente esedékes kamatot mire költsék, helyi lakosokból összeállított kuratóriumra bízta. /Boros Ernő: Világhírű amerikai vendég és avatóünnepség Kálmándon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2005. június 15.
Technikai felszereléssel gazdagodott a sepsiszentgyörgyi helyi televízió. A közel félmillió forint értékű berendezést, a veszprémi önkormányzat közbenjárására, a Veszprém Televízió adományozta a Média 3 televíziónak. A sepsiszentgyörgyi helyi televízió műsora tavaly ősszel indult újra, napi tízórás képújságot – naponta váltogatva magyar és román nyelvű híradót – és heti kétórás saját produkcióban készült műsort sugároz. Az elmúlt évben hat civil szervezet és alapítvány hozta létre a Media 3 Rt.-t, amely helyi erőforrásokból indította el a televíziót. A Sepsiszentgyörgyön évekig működő STV 2003 augusztusában szüntette be adását, mert nem volt pénz a továbbműködtetésére. /Bíró Blanka: Felszerelést kapott a szentgyörgyi tévé. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./2005. június 15.
2000-től hagyománnyá vált, hogy a Ditrói Falunapok háromnapos rendezvénysorozat minden évben a Jézus Szent Szíve nagytemplom búcsújához kapcsolódik, melyet az idén június harmadikán ünnepelt Gyergyóditró egyházközsége. A helybeli fúvósok toborzójával és a lovasok felvonulásával kezdődött a Ditróiak Világtalálkozója. Az érdeklődők idén is megcsodálhatták a Ditróban élő és az innen elszármazott mesterek, kézművesek munkáit. A Takó János cserkészcsapat által szervezett ügyességi vetélkedőre 14 csapat nevezett be, 3-3 játékossal. Sportvetélkedők zajlottak, majd a Fabatka és a csíkszeredai Role együttes fellépett. /Bajkó Róbert, Ditró: V. Ditrói Falunapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 15/2005. június 15.
Kolozsváron a Szabadság szerkesztői találkoztak az olvasókkal. Balló Áron, a Szabadság című napilap főszerkesztője tartott előadást. A napilap nem részesül állami támogatásban. Balló elmondta, hogy megújult a honlapjuk. Új rovatokat szeretnének bevezetni. /Köllő Katalin: Újdonságok a Szabadságban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2005. június 15.
Idén először jelenik meg a maga teljességében az erdélyi művészeti élet Magyarország egyik legfontosabb nyári kulturális eseményén, a július 29–augusztus 7. között a Balaton-felvidéken zajló Művészetek Völgye Fesztiválon. Az erdélyi művészek bemutatkozását a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont segítségével biztosítják a szervezők: Kapolcson és a környékbeli falvakban Völgyvendég-Erdély, illetve Tündérkert – Erdély a Völgyben címmel szán kiemelt szerepet az erdélyi művészeti ágaknak a rendező Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egylet. Az erdélyi irodalmat a csíkszeredai Pallas Akadémia, a Hargita Kiadó és az Erdélyi Magyar Könyvklub népszerűsíti. A színházat a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház képviseli tíz napon át, több helyszínen mutatja be a Scapin furfangjai, A helység kalapácsa, Fagyöngyszüret, Gólyakalifa, Szerencsefi felnőtt- és gyerekelőadásokat. Sokrétű zenei kínálatot visz Kapolcsra a nagykárolyi Deák Endre és együttese, a Marosvásárhelyi Színiakadémia Zenekara, a kolozsvári Amaryllis reneszánsz-, és sepsiszentgyörgyi Codex régizene együttes. Csángó, magyar, moldvai, gyimesi, felcsíki népzenekincsből a sepsiszentgyörgyi Fabatka, világzenéből a Szatmári Északi Színház Mystic együttese nyújt ízelítőt. A képzőművészeti kiállítások központi magja Balla József, Ambrus Imre, Nagy Imre erdélyi reprezentatív tárlata lesz, eköré csoportosul három-négy fiatal képzőművész. /Gergely Edit: Összművészeti bemutatkozást szervez a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./2005. június 15.
Brassai Sámuel, a neves erdélyi polihisztor Torockószentgyörgyön született. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, melynek később tanára, majd igazgatója lett. Hosszú élete során a természettudomány majdnem minden ágát művelte, foglalkozott földrajzzal, matematikával, fizikával, kémiával, növénytannal, emellett kiváló irodalmár, esztéta, műkritikus, bölcselő és teológus volt. Felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a nyelvészetben, tíz nyelvet beszélt, s ma is helytállóak és követendőek pedagógiai nézetei. /Brassai Sámuel emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2005. június 15.
Életének 98 évében, június 12-én elhunyt Óváry Zoltán, az orvostudomány kimagasló személyisége. Óváry Zoltán 1907. április 13-án született Kolozsváron. Életének utolsó hetéig – 47 éven keresztül – immunológia professzorként és kutatóként dolgozott a New York-i Orvostudományi Egyetemen. Nemzetközileg elismert felfedezései közé tartozik a passzív bőranafilaxis reakció, amely áttörést jelentett az allergia tudományág terén. Óváry Zoltán szívén viselte szűkebb szülőhazájának és sorsközösségének jövőjét. A Hungarian Human Rights Foundation működésének kezdete óta, 30 éve Óváry professzor teljes mértékben és önzetlen módon támogatta az alapítvány célkitűzéseit az erdélyi magyarság helyzetének javítása érdekében. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem bőkezű adományozójaként Óváry Zoltán emlékét őrzi a kolozsvári Bocskai Házban róla elnevezett fő előadóterem is. /Dr. Óváry Purjesz Zoltán 1907–2005. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2005. június 15.
Második évfolyamának ötödik száma jelent meg a Kibédi Hírmondónak, Kibéd község lapjának. Inkább a múltidézés jellemzi a kiadványt. Kibéden már több évszázada jelen van a gyapjúfeldolgozás, olvasható a lapban. Az első templom Kibéden 1552-ben épült. 1709-ben leégett. 1710-ben a hívek megépítették a második templomot. Április 25-én a Kibéden, a Mátyus István Általános Iskolában találkoztak a kibédi, makfalvi és hármasfalusi általános iskolák tanulói, sportvetélkedőre került sor. /b. d.: „Ha a hagymára gondolunk...”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ 2005. június 16.
A személyi adatok magyarországi nyilvántartásáról szóló törvény módosítása meggyorsítja, egyszerűbbé teszi a határon túliak magyarországi letelepedésével kapcsolatos eljárásokat – mondta az előterjesztő Avarkeszi Dezső (MSZP) a törvényjavaslat általános vitájában június 15-én, az Országgyűlésben. A javaslat célja – emelte ki – hogy részben már az idegenrendészeti eljárásban, másrészt pedig az állampolgársági, honosítási eljárásban minél kevésbé kelljen a leendő állampolgároknak a különböző hatóságokhoz menni, ehelyett az iratok mozogjanak a hatóságok között. /Országgyűlési vita a határon túli magyarságot érintő kérdésekről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 16./2005. június 16.
Július elsejétől Romániában bevezetik az “erős” vagy “kemény” lejt, a mostani pénzből 4 nullát vágnak le. A kétféle pénz egyszerre lesz hivatalosan forgalomban 2006 végéig – és az átszámítás sem megy majd egyik pillanatról a másikra. A forgalomból a régi pénzeket fokozatosan vonják be és helyettesítik újjal, a lakosságnak tehát a jövő év végéig nem kell beváltania új lejre a régit. A beváltás 2007. január elseje után kezdődik és határidő nélküli. Az új pénzek általános jellemzői A papírpénzek 1, 5, 10, 100 és 500 lejesek lesznek, amelyek a mostani 10 ezer, 50 ezer, 100 ezer, 1 milliós bankjegyeknek felelnek meg, illetve az új 500 lejesnek jelenleg nincs megfelelője, régi lejben számítva 5 milliót ér. A fémpénzek (banisok) ismét visszatérnek. /Két hét múlva jön az erős lej. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./2005. június 16.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban lehet hallani ,,magyarverésekről”. Ez a magyarverősdi talán a Vajdaságban érte el a csúcspontját, legújabban Erdélyben, Sepsiszentgyörgyön is megismétlődött. Egyesek szerint gyerekcsínyekről van szó csupán. De mi lesz a lelki sebekkel? Az együttélés és a közös jövő elméletével? A vajdasági magyarverés már Strasbourgig jutott, az erdélyi csak Bukarestig. Ott valószínűleg stagnálni fog egy jó ideig, amíg aztán valaki ,,ad acta” teszi. /Simó Edmund: Bozgorka. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./2005. június 16.
A Calin Popescu Tariceanu-kormány első ízben élt egy sajátos törvényhozási lehetőséggel: felelősségvállalással érvényesített egy sor törvénycsomagot. Az érvényben levő szabályozások értelmében az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Mircea Geoana, az SZDP elnöke bejelentette: pártja él ezzel a lehetőséggel. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a cél a minél teljesebb restitúció. A törvénycsomag alapjában megfelel az RMDSZ programjának. /Béres Katalin: Markó Béla szerint. A felelősségvállalás tétje életbevágó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./2005. június 16.
Randolph L. Braham professzornak, a New York-i City University keretén belül működő Rosenthal Holokausztkutató Intézet dési származású igazgatójának irányításával már több éve folyik a munka a magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiáján. Az Erdélyben is jól ismert tudós vezette 23 tagú kutatócsoport feltérképezte az 1941-es Magyarország valamennyi, a holokausztban jórészt elpusztított zsidó közösségét, az észak-erdélyieket beleértve. Minden egyes település elpusztult zsidó közösségének sorsával külön szócikk foglalkozik a többkötetes munkában, amelyet előbb magyarul, majd angol nyelven is szeretnének megjelentetni. A „földrajzi” meghatározás arra vonatkozik, hogy az 1941–1944 közötti időszakban Magyarországot alkotó 41 vármegye minden egyes olyan települése bekerült az enciklopédiába, amelyen akár csak egyetlen zsidó élt. Tehát nem csupán a trianoni országrész közösségeinek történelméről szól majd a munka, hanem az 1938 és 1941 között Csehszlovákiától, Romániától és Jugoszláviától visszaszerzett területeken élők vészkorszakbeli sorsáról is. A szerzők ismert magyarországi, izraeli, egyesült államokbeli és romániai holokauszt kutatók. 1990-ben Várszegi Gábor, a budapesti Fotex cég elnöke alapítványt hozott létre. Adományainak köszönhetően évente több fiatal holokausztkutató – a szakterület következő generációja, köztük szép számban erdélyiek is – részesül 750 és 1200 dollár közötti ösztöndíjban, s szintén Várszegi bőkezű segítsége teszi lehetővé az intézet által elkészített munkák kiadását, széleskörű ismertetését. /Tibori Szabó Zoltán: Készül a magyar holokauszt enciklopédiája. Emlékmű az áldozatoknak – negyed évszázadnyi ingyenmunkával. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2005. június 16.
A Kolozsvári Zsidó Hitközség a holokauszt kolozsvári áldoztaira emlékezett június 5-én. Kolozs megye prefektusa megjelent az emlékezésen, arról beszélt, hogy amikor 1940-ben a magyar csapatok bevonultak Észak-Erdélybe, Ippen, Ördögkúton és más helységekben románokat öltek meg. Feltevődik néhány kérdés: mi közük ezeknek a sajnálatos incidenseknek a zsidók ellen irányuló holokauszthoz? Felszólalt egy máramarosi szervezet képviselője is, kifejtve, hogy míg a magyarok deportálták a zsidókat, a románok igyekeztek menteni őket. Ez a szembeállítás nem igaz. A felszólaló Raoul Sorbant dicsőítette, akinek azonban „zsidómentési akciói” jórészt kitaláltak, nem bizonyíthatók. /Fey László: Rendhagyó megemlékezés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2005. június 16.
Illyefalva, Kökös, Réty és Uzon községek önkormányzata úgy döntött, hogy kisrégiókat hoznak létre fejlesztési programok megvalósítására, hogy a prefektúra többé ne gyakorolhasson ellenőrzést döntéseik felett. Két hónappal ezelőtt Demeter János megyei tanácselnök kifejtette, hogy a prefektúra korábbi vezetése politikai okokból támadta a kistérségek megalakításával kapcsolatos határozatokat. /Kisrégiók: első lépés az autonómia felé? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2005. június 16.
Június 15-én ballagtak az utolsó román tannyelvű osztályok tagjai a Bolyai Farkas Líceumban, a volt Marosvásárhelyi Református Kollégiumban. A marosvásárhelyi magyarságnak, a református egyháznak joga van ahhoz, hogy magyarnak és részben reformátusnak tudja a négyszáz éves iskolát. /(Máthé Éva): Utolsó kicsengetés a Bolyai Farkas Líceumban. Elballagtak az utolsó román tannyelvű osztályok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./2005. június 16.
Amikor Kiss Kálmán előbújik marosvásárhelyi irodájából, mindig szolgál meglepetéssel. Egyszer, hogy kapcsolatot épített ki a magyarországi SZDSZ-szel, de kiderült, nem igaz. Azután, hogy formációja romániai Magyar Szabaddemokrata Pártból átalakult Romániai Székelyek Egyesületévé (RSZE). Annak ellenére, hogy dr. Csapó József irányításával már van Székely Nemzeti Tanács. Kiss Kálmán 2004-ben parlamenti képviseletre pályázott. Kijelentette: „Az egyesület függetleníteni szeretné a székelyeket a magyar kiskirályoktól.” Kiss Kálmán később átnyergelt a szélsőséges sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt csatlósának. Corneliu Vadim Tudor vezér ölelő karokkal fogadta, kapóra jött, hogy Hajdu Győző mellett most már Kiss Kálmánnal is tudja bizonyítani, hogy ő nem soviniszta. Kiss Kálmán a parlamenti választások előtt két nappal, 2004. november 26-án a Romania Mare hetilapban Frunda György, a gyógyíthatatlan gazember címen nyílt levelet intézett a Nagy-Románia Párt elnökéhez, a következő tartalommal: Kiss Kálmán és a Magyar Polgári Szövetség (Szász Jenő) jelenléte a választási listákon csökkenti az RMDSZ esélyeit, hogy bejusson a parlamentbe, ezért Frunda György támadást intézett ellenük, ami összefüggésben áll az RDMSZ-nek azzal a törekvésével, hogy „elnemzetietlenítse” a székelyeket. Kiss Kálmán nem kapta meg a szükséges szavazatokat, a Nagy-Románia Párt is diszkréten megszabadult tőle. Most pedig május 31-én az Adevarul hasábjain tudósítás látott napvilágot: A székelyek a magyaroktól is független autonómiára törekednek. Kiss Kálmán és pártja a székely kaput választva címerének, autonóm formációvá kíván válni, a RSZE a kisebbségi törvény alapján részesedni akar az etnikai szervezeteknek kijáró pénzalapokból. Cserében Kiss Kálmán kilátásba helyezte, hogy létrehozza a Székelyföld Alapítványt és ennek könyvkiadóját a „székelyek nemzeti identitásának ápolására”. Tevékenységét kiterjeszti majd az Egyesület Államokban és Nyugat-Európában élő székelyekre is, hogy a kapcsolatok kiépítése után megalakuljon a Székelyek Világszövetsége. /Barabás István: Nagy-román székelyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./