udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3271-3300 | 3301-3330 | 3331-3360 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. június 22.
Összesen 178 iskolai tábort tartanak számon Romániában, azonban mindössze a fele kapta meg a működési engedélyt az idei nyárra. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke elmondta, az évtizedekkel ezelőtt létesített táborok többsége felújításra szorul, sok helyen nem teljesítik a működtetéshez szükséges minimális feltételeket: nincs ivóvíz, a mosdók és mellékhelyiségek nem felelnek meg az egészségügyi feltételeknek, a szobák bútorzata és a konyhai felszerelés elavult, némely esetben maga az épület sem biztonságos. /Valkai Krisztina: Sürgős tatarozásra szorulnak az iskolatáborok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 22.
Két éve zajlik a 650 éves műemlék katolikus templom javítása Magyarfenesen. Dr. Köllő Gábor plébános abban bízik, hogy az idén sikerül befejezni a munkálatokat. Szakemberek véleménye szerint a templom a XIII. századból való, a freskókat pedig a XIV. században készítették. Magyarországról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Kolozs Megyei Tanácstól és magánszemélyektől kaptak támogatást. Nyolc csíki mester dolgozott itt, a falu lakói naponta hozták az ételt nekik. Templom mellett a plébánia épületét is felújítják. Azt tervezik, hogy abban szakmai mesteriskolát létesítenek szórványvidéki gyermekeknek. Magyarfenesen szobrot terveznek állítani a falu jeles festőművészének, Balázs Péternek. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Két éve javítják a római katolikus templomot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 22.
A Kolozsvárt megviselő történelmi viharok ismeretében szinte csodával határos, hogy egyáltalán fennmaradt a több évszázados múltra visszatekintő Kolozsvári Állami Magyar Színház levéltári anyagának nagy része. A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) munkatársai pillanatfelvételt készítettek a magyar nyelvű színházak levéltárairól. Megállapították, hogy a levéltár felbecsülhetetlen információkat tartalmaz. Az archívumban az 1800-as évek közepétől kezdődően vannak előadás-színlapok, sajtó-kivágatok, fényképek, szövegkönyvek, rendezői példányok, különböző emléktárgyak. A kolozsvári színjátszás 1792-ben indult. Janovics Jenő színházigazgató 1945-ben hunyt el, de 1900-tól haláláig folyamatosan jelen volt a kolozsvári színházi életben, hagyatékuk is bekerült a színház dokumentációs tárába. Olyan színházi folyóiratokat is őriznek Kolozsváron, amelyek sehol máshol nincsenek meg. Jelenleg rendszertelen az adathalmaz, rendszerezése még tart. A végcél a digitalizálás lenne. Hatalmas fotómennyiség áll még feldolgozatlanul. Több magyar színház levéltárának a feltérképezését végzik el Felvidéken, Erdélyben és Délvidéken. A kolozsvári anyag feltárásához több szakemberre van szükség. /F. I.: Feltáratlan színháztörténeti kincsek. Jobb sorsra érdemes a Kolozsvári Magyar Színház dokumentációs tára. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 22.
A Budakalászi Találkozón résztvevő civil szervezetek képviselői Zárónyilatkozatot fogadtak el, eszerint elhatározták a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Szövetségének létrehozását. Továbbá célul tűzték a Közép-Kelet Európai régióban élő magyarság értékteremtő jelenlétéről, mostani jogi és társadalmi helyzetéről, a kívánatos jövőképéről a térség egészében megfelelő információk közvetítését. A záródokumentumban kérték a támogatások elosztási rendszerének reformját, kérték a magyar kormányt a határon túli magyarság autonómia törekvéseinek támogatására, a területi, kulturális és személyi elvű autonómiaformák helyzetenkénti alkalmazásához; nehezményezték az írott és elektronikus sajtó közömbösségét, távolmaradását; üdvözölték az ifjúság szerepvállalását, melynek bizonyítéka az ifjúsági civil szervezetek hangsúlyos jelenléte. Sürgették a Kárpát-medence épített magyar öröksége regiszterének elkészítését. /A Budakalászi Találkozó Zárónyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2005. június 22.
Megjelent Vargyas Antal Székelyföld. Útikalauz /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ harmadik javított és bővített kiadása. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2005. június 22.
Negyven év után újra olvasható a Kazán-szorosban gróf Széchenyi István emléktáblája, amely azoknak a munkálatoknak az emlékét örökítette meg, amelyeket magyarok végeztek: korszerű, hajózható csatornát alakítottak ki a Vaskapu örvényei között. Az eredeti tábla 50 méterrel került a jelenlegi vízszint alá, miután a Vaskapu vízi erőművének duzzasztózsilipjei mögött fölgyűlt a víz. A román hatóságok csak a római kori emléktáblák újraelhelyezését biztosították, a magyar emléktáblát víz alatt hagyták. A Gróf Széchenyi Ödön Magyar Hajózási és Yacht Egylet hajós küldöttsége június 15-én elhelyezte az új emléktáblát. A tábla az eredetivel egyező szöveget tartalmaz, mellé helyeztek egy magyar és egy román hajólobogót és a Széchenyi család lobogóját a Szent Koronával. Az egylet hajós küldöttsége úgy véli, hogy a Széchenyi táblát minden magyar hajós hajókürt-jelzéssel fogja megtisztelni, emlékezve a nemzet kiemelkedő személyiségére, Széchenyi Istvánra. /Újra Széchenyi-emléktábla a Vaskapunál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 22.
Június 21-én Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban a tanulók moldvai csángó játék-összeállításukkal köszöntötték a Szivárvány című gyermekfolyóirat munkaközösségét, a lap 25. születésnapi rendezvényén. Zsigmond Emese főszerkesztő megköszönte az előadást. A folyóirat születésnapja januárban volt, az ünnepséget mostanra halasztották. A Szivárvány és a másik gyermeklap, a Napsugár legszebb meséiből készített kötet, a Mese, mese, mátka ugyanis most jelent meg. A 25 évvel ezelőtti indulásakor népes belső munkatársi gárdával rendelkezett a gyermeklap, mára kéttagúra zsugorodott a szerkesztőség, Zsigmond Emesére és Müller Katalinra, aki a folyóirat grafikai megjelenéséért felelős. Tevékenységüket azonban lelkes munkatársak segítik, név szerint: Imecs Veronka, Pauer Ildikó, Tulogdy György és Salamon Károly. Fodor Sándor író a Csipike posta rovatot ma is vezeti, méghozzá ingyenesen. /Köllő Katalin: Boldog születésnapot, Szivárvány! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 22.
Egyre-másra jelentek meg a magyar sajtóban a beszámolók arról, hogy a VIII. osztályt végzett magyar gyerekek közül feltűnően sokan buktak meg a képességvizsgán, nagy részük a román nyelv és irodalom miatt, főleg az olyan megyékben, ahol a magyarok túlnyomó magyar többségű településeken élnek. Szilágyi N. Sándor hosszadalmasan kifejtette, szükség van arra, hogy magyar iskolákban a román nyelv tanítása első osztálytól ne csak a negyedik elemiig, hanem a középiskola, a líceum végéig a nyelvelsajátítás szempontjait követve történjen. A törvénymódosítás után pedig rögtön ki kell dolgozni a modern nyelvoktatás elveit követő, szakszerű tanterveket, és megírni az ezekhez tartozó korszerű nyelvtanítási módszereket követő tankönyveket. Miért is buknak meg a magyar gyermekek románból évről évre? Erre Simó Erzsébet már tavaly megadta a választ a Háromszék 2004. július 19-i számában: azért, mert ,,nem sikerült e majdnem másfél évtizedes időszak alatt azt sem elérni, hogy a politika, a nemzeti kizárólagosság avítt elve távol maradjon az oktatástól. Hogy a magyar, de szlovák vagy török, tatár, illetve ukrán gyermekeket a modern pedagógia és módszertan eszközeire támaszkodva tanítsák meg a román nyelv és irodalomra, az ország történelmére és földrajzára, ne talpig trikolórba öltözött honatyák habókos elképzelése szerint. A sokat vitatott tanügyi törvényt az elmúlt hat-hét esztendő alatt az RMDSZ meg sem próbálta megváltoztatni, a magyar egyetemekért folyó küzdelemben elveszett az igazi cél: minőségi oktatás az elemi, általános és középiskolákban, valamint a fiatal magyar értelmiség újratermelése a felsőfokú képzésben. /Szilágyi N. Sándor: Miért buknak meg a magyar gyermekek románból? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21., folyt.: jún. 22./2005. június 22.
Június 15-én a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által rendezett, „A magyar önkormányzatiság tizenöt éve” című ünnepi konferencia díjkiosztóval zárult. A díjazottak között volt Létai Zoltán, Élesd város alpolgármestere, aki a határon túli magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta meg az arany pecsétgyűrűt. /Arany pecsétgyűrű Létai Zoltánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2005. június 22.
Június 23-án zárul a IX. Szejke Szépteremtő Kaláka Népművészeti Alkotótábor Szejkefürdőn. Az itt készült népművészeti alkotásokból, a Szejke Fesztivál rendezvénysorozata keretében tárlat nyílik Székelyudvarhelyen, a Művelődési Házban. Ezen a héten huszonkilencedik alkalommal rendezik meg a Szejke Népzene- és Néptáncfesztivált, mely idén többnaposra bővült. A hagyományos népviseleti felvonulás június 25-én lesz. A szabadtéri gálaműsorra a Szejkefürdő színpadán kerül sor. /Szász Emese: Többnaposra bővült a Szejke Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./2005. június 22.
Megjelent az első olyan hetilap, mely kimondottan regionális székelyföldi kiadványként határozza meg magát – hangzott el a Székelyudvarhelyen szerkesztett Polgári Élet bemutatása alkalmával. A pár hónapja kapható lapot két munkatársa, Zsidó Ferenc főszerkesztő és Komoróczy György főmunkatárs mutatta be a sepiszentgyörgyi érdeklődőknek. A Polgári Életet a régió lakossága egészét foglalkoztató közéleti orgánumként határozták meg. Rokonszenveznek az autonomista törekvésekkel, az azt támogató szervezetekkel. /(b. kovács): Új székelyföldi hetilap. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./2005. június 22.
Másodszor látogatott el Szamosújvárra az adácsi Veritas Színpad. A magyarországi együttes 15 éve szerepel határon túli magyar településeken is. Megfordultak Erdélyben és Felvidéken is. A Marica grófnő című három felvonásos operetten jól szórakozott a közönség. A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány ismét bebizonyította kapcsolatteremtési képességét. /Erkedi Csaba: Magyarországi színjátszók Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2005. június 22.
Napvilágot látott a csíkszeredai Matematika–Fizika Líceum (ma Márton Áron Gimnázium) negyvenöt tanévéről szóló Közös nevezőnk című könyv. Váli Éva, a könyv szerkesztője felkérésére 55 tanárkollégája és 79 véndiák emlékezett az iskolára. A könyv tehát: vallomások a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumról. /Váli Éva: Sokszínű szubjektív kép mozaikkockákból. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./2005. június 23.
Június 22-én az ellenzék bizalmatlansági indítványa elbukott a szenátus és a képviselőház együttes ülésén. /Elutasították az SZDP bizalmatlansági indítványát. Egyelőre nem lesz előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2005. június 23.
Felfüggesztette 30 napra a vasutasok sztrájkját a bukaresti fellebbviteli bíróság. Ez az ítélet megfellebbezhetetlen. /Felfüggesztették a vasutas sztrájkot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2005. június 23.
A gyulafehérvári ítélőtábla megsemmisítette azt a művelődési minisztériumi dokumentumot, amelyik a római leleteket tartalmazó Kirnyik-havast régészeti szempontból kivonta a védett területek köréből. Az ítélőtábla azt is elutasította, hogy a verespataki tervet ellenző Alburnus Maior Egyesület és a román művelődési tárca közötti perbe a bányaprojektet szorgalmazó kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) is érintett félként bekapcsolódjék. Amennyiben a döntést jogerőre emelkedik, az egész verespataki aranybánya-projekt ellehetetlenülését eredményezné. Korábban a verespataki bányaprojekt ellen foglalt állást a Román Tudományos Akadémia, valamennyi történelmi egyház, számtalan zöld- és civil szervezet, továbbá mintegy 600 világhírű tudós. /T. Sz. Z.: Bírói ítélet menti meg Verespatakot? Ismét régészeti védettséget élvez a Kirnyik-havas. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2005. június 23.
Markó Béla, az RMDSZ-elnöke, kormányfő-helyettes megállapította, hogy az erdélyi magyar társadalmon belül nő a pluralizmus igénye. Ugyanakkor „ha több pártot akarunk magunknak, akkor egy sem lesz”, szögezte le. A romániai magyarság a maga 6 és 7 százalék közti arányával két szervezetet soha nem fog tudni bejuttatni a román parlamentbe, csakis egyet. – A kormány a déli fejlesztésekre koncentrál, az észak-erdélyi autópálya már túlságosan északra van nekik. A székelyföldi utak rossz állapotát sokan felvetették. A Pénzügyminisztérium nem képes a megfelelő forrásokat felkutatni, a gödrök betömésére sincsen elég pénz.- Az 1990-es marosvásárhelyi események feltárására is szükség van. /Tibori Szabó Zoltán: Nekik az észak-erdélyi autópálya túlságosan északra van. Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2005. június 23.
Ráduly Róbert Kálmán egy éve Csíkszereda polgármestere. Összegezte tevékenységének eddigi eredményét. Rendezték a katolikus egyházzal szembeni adósságot, a Márton Áron és a Segítő Mária gimnáziumoknak otthont adó ingatlan bérleti díjáról, illetve a Szék útján működő iskolaépület bérleti díjáról volt szó. A közüzemek képviselőivel hetente találkoznak. Cél az infrastruktúra-fejlesztési tevékenység – ivóvízhálózat, eső- és szennyvízcsatorna kiépítése, útkarbantartás és -javítás stb. – összehangolása. A kulturális intézményekkel is jó a kapcsolatuk. Hangsúlyozta: amíg Bukarestben döntik el, hogy melyik iskolában hány osztály induljon, milyen szakon, addig lehetetlen lesz teljes mértékben piacorientált szakmai képzést megvalósítani a városban. /Sarány István: Másként költik a közpénzt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./2005. június 23.
Segíteni érkeztek Sepsiszentgyörgyre Zala megyei politikusok, vállalkozók, azonban a helyi érdeklődés a vártnál kisebb volt. A szervezést az RMDSZ Kereszténydemokrata Mozgalom nevű platformja vállalta, távol maradtak a megye polgári körös vezetői, Demeter János tanácselnök sem jött el. Az európai uniós csatlakozás tapasztalatait megosztani jöttek a Zala megyeiek. Kiemelték, hogy a a felkészültségen múlik nagyon sok minden, legfontosabbnak az önszerveződést és a szakágak érdekképviseletének megerősítését nevezték. Az előadás-sorozat június 23-án folytatódik. /(-kas): Más kárán sem tanulunk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./2005. június 23.
Minapi sajtótájékoztatóján Adrian Casunean-Vlad volt képviselő, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei elnöke etnikai eredetű kovásznai verekedésről beszélt, amelynek román résztvevőitől elmondása szerint nyilatkozatokat gyűjt, s e nyilatkozatokat benyújtja a parlamentnek. Senki sem tud arról, hogy az elmúlt napokban etnikai eredetű verekedés történt volna Kovásznán. A kovásznai rendőrségen sem tudnak semmit. Bodor János, a lap munkatársa felhívta Adrian Casunean-Vladot, hogy, milyen verekedésről beszél, de ő kijelentette, telefonon nem nyilatkozik. Kovásznán az elmúlt tizenöt év alatt etnikai hovatartozásuk miatt egyetlen hajszáluk sem görbült a románoknak. De magyarnak igen. Például ezelőtt néhány évvel a vajnafalvi L. I. egy magyar erdészt úgy megvert – a vasvilla nyelével –, hogy lép nélkül maradt. Szintén négy-öt évvel ezelőtt a Korona diszkóban B. L. barátosi magyar fiatalt egy román csoport félig agyonverte. Vasile Balamuc egykori városi tanácstag több magyart vert meg. E verekedésekről törvényszéki periratok is tanúskodnak. Három-négy évvel ezelőtt a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontban román diákok megvertek egy magyar diákot. Ezt az ügyet annak idején az iskola vezetősége elhallgatta, hogy az intézmény hírneve ne csorbuljon. /Bodor János: Ki kit ver meg Kovásznán? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./