udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 301-330 | 331-360 | 361-390 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. január 22.
Markó Béla államminiszter elmondta, hogy minden államtitkári posztra 3-4 jelölt volt, ezek egyszer átmentek az RMDSZ ügyvezető elnökség szűrőjén, ezután hallgatta meg őket az OT. Az államtitkárok egy részét kinevezték: a gazdasági minisztériumba Demeter Attilát, a környezetvédelemhez Koródi Attilát, a külügyminisztériumba Niculescu Antont, a kisebbségvédelemhez Markó Attilát, illetve Cseke Attilát a kormányfőtitkárságra. A meghallgatások nyomán Kötő József képviseli az RMDSZ-t az oktatási minisztériumban, és Csutak István az integrációs minisztériumban. Az RMDSZ két platformja, a Katona Ádám vezette EMK, illetve Vekov Károly platformja „terjedelmes igénylistát szerkesztett egybe arról, hogy az új szerepben az RMDSZ és a szövetség tisztségviselői mit is kell tegyenek. Másfelől, az MPSZ is bejelentette, hogy úgymond „monitorizálás” alá helyezi az RMDSZ-t.” Markó elmondta, hogy nem esett szó erről az Operatív Tanácson. /Mózes Edith: Markó Béla: Kritika nélkül könnyen tévútra kerülhet bárki. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./2005. január 22.
Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke azt állította, hogy az RMDSZ egyetlen választási ígérete sem fog megvalósulni. “Markó Béla kormányfő-helyettes, RMDSZ-elnök szerint a kormányprogramba csupán a kulturális autonómia került be, de kimaradt a Székelyföld területi autonómiája, az RMDSZ-jelöltek beharangozott választási ígérete” – mondta. Azt is felvetette, hogy “már nem beszélnek a Bolyai Egyetemről, csupán magyar tannyelvű karokról”. Az MPSZ-vezető sérelmezte továbbá, hogy Markó Béla nem tiltakozott a magyar kormányfő nyilatkozata ellen a nemzeti vízum bevezetésének elmaradásával kapcsolatban a román miniszterelnök budapesti látogatása alkalmával. “Markó csak bólogatott erre a kijelentésre, míg az RMDSZ a választási kampányban támogatta a kettős állampolgárságot” – fogalmazott Gazda. /Hazai krónika rovat. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./2005. január 22.
A szenátus szabályzatának módosítását fogja kezdeményezni Eckstein-Kovács Péter, aki azt szeretné elérni, hogy le lehessen váltani a szenátus elnökét. /B. T.: Módosítaná a szenátus szabályzatát Eckstein-Kovács Péter. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 22.
A múlt év végén az addig eltakart Antonescu szobrot Bukarestben, a Hurmuzachi téri templom udvarán kitakarták, egyidejűleg a „marsall és templomalapító” feliratú táblát is visszahelyezték a talapzatra. A szobor tehát áll, nem zavarja Mona Musca minisztert sem, aki olyan energikusan intézkedett a Trianon-film vetítése ellen, a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó sürgősségi kormányrendeletre hivatkozva. /Nagy E. József: Trianon nem, Antonescu igen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./2005. január 22.
A Magyar Polgári Szövetség közleményt adott ki: „A Magyar Polgári Szövetség tiltakozik aláíróink alaptalan és politikai meghurcolása ellen. Az elmúlt napokban Szatmárnémetiben és Szilágy megyében több támogatónkat a rendőrségre hívták a helyhatósági és parlamenti választások alkalmából adott támogató aláírások miatt”. Ezzel kapcsolatban a lap tudósítója írta, a „rendőrségtől megtudtuk”, hogy a meghallgatások az említett aláírások gyűjtésére, illetve azok törvényes voltára vonatkoznak. A választási bizottság ugyanis sok száz olyan MPSZ-t támogató aláírást talált, amelyeket hamisítványnak tekintettek. Akik ilyen „támogatásokat” gyűjtöttek, azok csaltak és hamisítottak. – Az MPSZ találkozót tervez Traian Básescu államelnökkel, mely alkalommal kifejtenék álláspontjukat az autonómia, egy új, a kisebbségek számára kedvezőbb választási törvény ügyében, s tudatosítani szeretnék az elnökkel, hogy a második forduló megnyerésében „nagy szerepet játszottak az MPSZ-szavazók is”. /(Sike Lajos): Elővették a fiktív aláírásokat, de más ügyben: Basescu elnökkel találkozna az MPSZ vezetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./2005. január 22.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában ismét támadta a Magyar Polgári Szövetséget, idézve a Krónika napilapban megjelent híradásokat. A Magyar Polgári Szövetség még csecsemő. Kuszálik szerint „az igazi öröm pedig az lesz, ha a mai csecsemő öt-hat év múlva a betűkkel is megismerkedik.” /Kuszálik Péter: Morfondír. A csecsemő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./2005. január 22.
Eckstein-Kovács Péter szenátor elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Trianon film vetítését törvénytelennek minősítő nyilatkozatot Mona Musca művelődésügyi miniszter Hajdu Győző, a volt kormány által finanszírozott Együtt–Impreuna című lap főszerkesztője, a kommunista hatalom egykori magas rangú tisztviselőjének sugallatára adta ki. A szenátor legjobban Mihail Hardau prefektusra haragszik, aki előzően megegyezett a Trianon film vetítése helyszínéül szolgáló Protestáns Teológia rektorával, majd ezután ügyészségi feljelentést tett a szervezők ellen. A Magyar Ifjúsági Tanács tagszervezetei szerint „érthetetlen, hogy az Európai Unióba igyekvő Romániában az állami szervek illetékeseit sérti, hogy egy kulturális rendezvény keretében egy tárgyilagos történelmi dokumentumfilmet vetítenek”. Az ügyben Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke is állást foglalt. /B. T.: Hajdú Győző volt a bajkeverő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 22.
Nyugtalanítja az ENSZ-t, hogy évente többezer újszülöttet hagynak sorsukra a szülészeteken Romániában, tavaly 4000 baba – az összes újszülött 1,8 százaléka – maradt születése után anya nélkül a kórházban. A sorsukra hagyott kicsik harmadának nincsenek személyazonosságot igazoló dokumentumai. Jogilag így ők „láthatatlanok”, s könnyen emberkereskedők prédájává válhatnak. A sorsukra hagyott újszülöttek aránya 1995 óta nem változott. /Évente több ezer újszülöttet hagynak sorsára Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 22.
A képviselőházban az RMDSZ egyetlen szakbizottságban tudott elnöki funkciót kiharcolni. A mezőgazdasági szakbizottság elnöke Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke lett. Ez fontos szakbizottság, hiszen Románia lakosságának 50%-a vidéken él, fejtette ki Kelemen Atilla. Ez összeférhetetlen a frakcióvezetői tisztséggel, ezért Kelemen február elsejétől lemond frakcióvezetői tisztségéről. Reméli, hogy az RMDSZ hamarosan a Sapard-ügynökség vezérigazgatói tisztjét fogja betölteni, és akkor csökkenteni lehet a bürokráciát. Kelemen szerint a tanügy, egészségügy, mezőgazdaság. területén Maros megyében egy-egy első hely az RMSZ-t illeti. Kelemen nem ért egyet azzal, hogy a megyében van huszonvalahány szaktanfelügyelő, de csak a magyar tantárgynak nem lehet magyar tanfelügyelője. Nem elég az, hogy van egy magyar főtanfelügyelő-helyettes. Az RMDSZ Maros megye legfőbb politikai alakulata. /Mózes Edith: Vége az öncenzúrának? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./2005. január 22.
Okos Márton a csúsztatások miatt hozzászólt Tibori Szabó Zoltán cikkéhez /Nagy hallgatások, Szabadság, jan. 20./. Az MVSZ jövedelmei az „ajándékba adott hatalmas ingatlanok bérleti díjából származnak”. A „magyarországi választóknak erről többek között Balatonőszödi meg az Oktatási Minisztérium ügye jut eszébe, ahol bizonyos Gyurcsány Ferenchez közeli cégekhez vándorolnak a „garasok”„. Az MVSZ tulajdonában Budapesten két ingatlan van. A Semmelweis utcai Magyarok Háza számtalan civil szervezetnek ad otthont, és működteti a főváros egyik leglátogatottabb kulturális intézményét. Ez a ház önfenntartó, de az MVSZ-nek belőle haszna nem származik. Az MVSZ másik székházát bérlik. Az ebből származó bevétel nem volt elegendő ahhoz, hogy az MVSZ megvont költségvetési támogatása nyomán keletkezett sok tízmilliós adósságot törlessze. Az MVSZ-ben egyetlen tisztségviselő sem kap tiszteletdíjat, és az irodai munka 90%-át önkéntesek végzik. Tibori Szabó Zoltán szerint az MVSZ „még arra is rákényszerítette a magyar hatóságokat, hogy újabb kidobott hatalmas összegekért sok száz szavazókörzetben a szavazatokat újraszámolják.” Valójában az MVSZ élt alkotmányos jogával, és megfellebbezte az OVB döntését. A jogorvoslathoz való jog Magyarországon és Európa civilizált részében alkotmányos alapjog. Okos Márton kérte, hogy Tibori Szabó Zoltán ne azokat vegye tollhegyre Patrubány Miklóstól Orbán Viktorig, akik a nemzetegyesítésre buzdítottak, „hanem azokat, akik KISZ-titkárból lett multimilliárdosként ezt a „nemzeti katasztrófát” okozták”. /Okos Márton: Észrevételek egy tudósító írásához. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 22.
A határon túli magyarság önazonosságát támogató Illyés Közalapítvány (IKA) 2000 és 2003 közötti kiadásainak majdnem felét kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a szervezet gazdálkodásának ellenőrzésekor. A HTMH szerint nem volt szándékos törvénysértés. „Az ellenőrzés a teljesített kiadások mintegy 46 százalékát kifogásolta: (...) 2000–2001. években a (...) törvény előírásainak nem megfelelően kiírt pályázatok alapján 1,3 milliárd forintot, továbbá 2002–2003. években az alapító okiratban megjelölt pályáztatási kötelezettség mellőzésével 1,5 milliárd forintot” fizetett ki az alapítvány kuratóriuma – mutatott rá az ÁSZ. Az alapítvány saját „az alapító okirat előírásait megszegve az engedélyezettnél 11 millió forinttal többet költött”. A számvevőszéki jelentés szerint „az ingatlan vásárlásokra adott támogatások mintegy felénél nem követelte meg a pályázóktól a független szakértői értékbecslés elkészíttetését”. „A kuratórium – az alapító okiratban rögzített céljait jóhiszeműen kiterjesztően értelmezve – összesen 39,5 millió forint támogatást ítélt meg a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) részére a határon túli magyar szervezetek képviselőinek hivatalos utazási és tartózkodási költségeire, különböző, egyedi elbírálás alapján támogatandó eseményekre, valamint a határon túli magyarságot érintő, érdeklő könyvek beszerzésére és továbbítására” – áll a jelentésben. A HTMH – törvénysértő készpénzkezeléssel és könyvvezetéssel – 30,4 millió forint összegben olyan kiadásokat teljesített, amelyeket a saját vagy más államigazgatási szervek költségvetéséből kellett volna fedeznie. A számvevőszék kifogásolta – a többi között – azt is, hogy az alapítvány kuratóriuma „az alapító okirattal ellentétesen pályázat nélkül részesítette 300 millió forint támogatásban a Duna TV Rt.-t, amely a kapott összeget a kérvényében leírtakkal ellentétesen csak mintegy kétharmad részben fordította eszközeinek bővítésére, egyharmadát likviditási gondjai enyhítésére használta fel”. Az ÁSZ kezdeményezte a HTMH-nál feltárt törvénysértésekért a szükséges intézkedések megtételét, a kormánynak javasolta az alapítvány alapító okiratának módosítását. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a jelentésre reagálva az MTI-nek elmondta: a hivatal megtette „a megfelelő intézkedéseket”. Bálint-Pataki József szerint nem volt szándékos törvénysértés. /Az Illyés Közalapítvány kiadásainak majdnem fele kifogásolható. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 22.
A szamosújvári Téka Alapítványnál magyar nyelvtanfolyam indult román anyanyelvűeknek. Október közepétől két csoportban indult be a képzés. A felnőtt csoport kitartóbbnak bizonyult. /(Rostás-Péter Emese): Magyar nyelvtanfolyam Szamosújváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./2005. január 22.
Január 15-én, hosszas szenvedés után, életének 74. évében elhunyt Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi vártemplomi református gyülekezet lelkipásztora. Dávid Gyulának középiskolás éveiből vannak róla az első emlékei. A szamosújvári börtönben kerültek ismét össze. Fülöp G. Dénes egyike volt azoknak, akik a magyar forradalom ügyét szívvel-lélekkel a magukénak vallották. Ő a börtönben lelkészként is segített tartani a lelket a gyengébbekben. Fülöp G. Dénes minden körülmények között meg tudta találni a megtartó cselekvés formáját. Gyülekezetei lélekben (de anyagiakban is) gyarapodtak körülötte. /Dávid Gyula: Tette a „hasznos lehetőt” Fülöp G. Dénes halálára. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 22.
Január 22-étől A Kolozsvári Magyar Opera a Duna Televízióban címmel sorozat indul, amelynek keretében a repertoáron tartott kortárs operákat fogják bemutatni. Az első alkalommal Liszt Ferenc: Don Sanche avagy a szerelem kastélya című operát sugározzák, Selmeczi György előszavával. Az előadást a Magyar Kultúra Napja alkalmával mutatják be. A továbbiakban Vermesy Péter: Ördögváltozás Csíkban, majd Kőmíves János: A néma kertész és Vajda János: Leonce és Léna című operája következik. /Hintós Diana: A Kolozsvári Magyar Opera a Duna Televízióban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 22.
Kevesebben fizettek tavaly egyházi hozzájárulást Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházaknak. A legtöbb hívővel a református egyház rendelkezik, a legnagyobb csökkenés mégis a katolikusoknál tapasztalható. A hat kolozsvári plébánián összesen 655-tel kevesebben fizettek egyházi adót. Legnagyobb apadást a Szent Mihály plébánián regisztráltak, itt – míg 2003-ban 9500-an voltak, tavaly csak kilencezren döntöttek úgy, hogy támogatják az egyházat. A református egyházi jegyzékben szereplő hívek száma meghaladja a 26 ezret. A kincses városban létező tizenkét egyházközségben idén 379 reformátussal számoltak kevesebbet. Az 1812 lelket számláló kolozsvári unitárius közösségben 12 személlyel csökkent a regisztrált hívők száma, míg a 390 fős evangélikusok 66 személlyel fogyatkoztak. A számokat összesítve kiderül, hogy Kolozsváron tavaly 1110 személlyel kevesebben fizettek egyházi hozzájárulást. /Borbély Tamás: Jelentősen csökkent az egyházi adót fizetők száma. Az evangélikusoknál drámai méreteket öltött az apadás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./2005. január 22.
A romániai tankönyvkiadás és a magyar nyelvű tankönyvek (fordításának) kérdésköre immár 15 éve képezi vita tárgyát. Murvai László minisztériumi főosztályvezető elmondta, hogy a törvény értelmében a minisztérium biztosítja – különböző nyelveken – tankönyvek és didaktikai anyagok elkészítését. Ugyancsak törvény mondja ki, hogy az oktatási tárca ingyen biztosítja a tankönyveket az állami tízosztályos általános és kötelező oktatás számára. Az új tankönyvek pályázatát 2004. február 25-én hirdették meg. A licitdokumentáció eredeti, a kisebbségek anyanyelvén írott tankönyvnek csak az anyanyelv és a vallástankönyveket ismerte el. Tehát az első osztályos vagy a kilencedikes matematika tankönyvet nem lehetett magyarul pályáztatni, csak fordításban. A román nyelvű tankönyvek időben elkészültek. A románról magyarra fordított új tankönyvek nem készültek el, ezek fordítására hosszabb idő kellett. A Kisebbségi Főosztály munkatársai összesítették a megyék rendeléseit, és azt 2004. augusztus 8-án a minisztérium illetékeseinek asztalára tették. Ezután hosszas huzavona kezdődött. Murvai László Asztalos Ferenc képviselőhöz fordult, aki kihallgatást kért a minisztertől a tankönyvek fordítása ügyében. A miniszter Murvai nyakába varrta az ő mulasztását, de a fordításokat elrendelte – szóban. Egy hétig még mindig nem történt semmi, ezért Murvai Borbély László közbenjárását kérte. Végre az augusztustól szeptemberig tartó szándékos huzavona után hozzá lehetett kezdeni a kisebbségi oktatásnak szánt tankönyvek fordításához: az iskolai tanév megkezdése után sikerült a minisztérium vezetőségétől megszerezni azt a rendeletet, amelyet augusztus 8-án írásban kértek. Ezután a kiadók és a minisztérium még eltöltöttek kb. három hetet a fordítás árának megállapításával. Közben a miniszter név szerint Murvait okolta azért, mert a magyar tanulók nem rendelkeznek tankönyvekkel. Végül december közepére a kisebbségi tanulók is megkaphatták azokat a tankönyveket, amelyeket szeptember közepén kellett volna megkapniuk. Egy 250–300 oldalas kéziratot nem lehet egyik hétről a másikra lefordítani. Idő kell a lektorálásra, korrektúrára. A Kisebbségi Főosztálynak nem volt beleszólása a kiadók döntésébe. A jövőben szükség lenne egy fordítói listára, amelyből a kiadó kötelezően választana. Murvai mindezt kifejtette már 2004. január 6-án, de hiába volt minden. Nincs megoldva viszont az alternatív tankönyvek kérdése. A minisztérium csak az anyanyelv tankönyvét minősítette eredeti tankönyvnek, a többinek románból való fordításnak kell lennie. Ezzel a minisztérium kizárta a lehetőségét is annak, hogy kémia, matematika stb. tankönyvet anyanyelven lehessen írni. Ez ellen Murvai főosztálya átiratban tiltakozott a minisztérium vezetőségénél. Annak ellenére, hogy az RMDSZ, az RMPSZ, a katolikus és a protestáns püspökségek (az egyházi iskolák nevében) mind beadták a maguk tiltakozását az önálló magyar könyvek kiiktatása ügyében, a helyzet a mai napig csak annyiban változott, hogy a kisebbségek történelmét és a vallásoktatás tankönyveit levették az inkriminált listáról. Murvai jelezte, ezt az áldatlan állapotot megpróbálják újból, most már a szaktárca új vezetője elé vinni. /Szabó Csaba: Tankönyvkiadás papírpárbajjal – jó pár bajjal. Interjú Murvai László tanügyminisztériumi főosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19, folyt.: jan. 22./2005. január 22.
A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János római katolikus plébánia, a magyarországi Justitia et Pax és a Márton Áron társaságok, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Társulat, valamint az RMDSZ szervezésében negyedik alkalommal került tartották meg január 21-22-én a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban a Kereszténység és közélet című tanulmányi napokat. A Megoldás-e az Európai Unió? kérdésre keresték a választ. A meghívott előadók között van dr. Entz Géza történész, kisebbségi politikus, a Pro Professione Alapítvány képviseletében Budapestről, dr. Goják János szociálteológus, a Pécsi Hittudományi Főiskola tanára, a Justitia et Pax főtitkára, dr. Holló László morálteológus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense, dr. Kádár Béla közgazdász, akadémikus, egyetemi tanár, volt külgazdasági miniszter Budapestről, Olajos Péter, európai uniós parlamenti képviselő (MDF), Zöldi Pál, Soós Károly kánonjogász, kisebbségi szakértő, a Márton Áron Társaság titkára Budapestről, de jelen voltak a helyi egyházak képviselői, a kerületi római-katolikus papok is. Felszólalt Markó Béla RMDSZ-elnök is. Az EU regionalizmusa és a határon túli magyarság témakörben dr. Entz Géza értekezik, a kommunikációnak a keresztény társadalomtanítással való kapcsolatáról Soós Károly tart előadást, amit Zöldi Pál a Keresztény értékek a kommunikációban című előadása követ. /Antalfi Imola: IV. Tanulmányi napok a keresztény társadalomtanításról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./2005. január 22.
Az évtizedekig Nagyzerinden szolgáló Horváth Endre lelkipásztor nyugdíjba vonulásával megüresedett református lelkészi hely betöltésére szeptember utolsó vasárnapján tartott bemutatkozó istentisztelet után Dénes Józsefet egyhangúlag meghívta a presbitérium és a gyülekezet közgyűlése. Dénes József elmondta, hogy huszonöt évi szolgálat és öt gyülekezet után érkezett Nagyzerindre. Első dolgának tartja összefogni az ifjúságot. Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) már megalakult, 19 tagja van. Dénes József minden családot meglátogat, hogy összeírja a híveket, családonként külön kartotékot vezetve. /Kiss Károly: Előbb az Ige, aztán az eke szarva. Beszélgetés Dénes József nagyzerindi református lelkésszel. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 22./2005. január 22.
A Marosvásárhelyen élő 70 éves Haller József grafikust és festőt köszöntötte a lap. Haller József 1970-től indította el sikeres egyéni kiállításai sorát, amelyekkel elismert művész lett hanem szerte az országban, sőt távol, a határokon túl is. Szobrászként végezte a főiskolát, felkészültségét a marosvásárhelyi bábszínháznál kamatoztatta évtizedeken át. Haller munkásságából legutóbb pár hónapja adott ízelítőt a Bernády Házban történt kiállítása. /N. M. K.: Önként vállalt kalodában. Haller József 70 éves. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./2005. január 23.
Erdő Péter bíboros-prímás január elején háromnapos látogatást tett Kárpátalján, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök meghívására. Ünnepi szentmisét celebrált a Szent Márton székesegyházban a templom felszentelésének századik évfordulója alkalmából; találkozott az egyházmegye papságával; több egyházi intézményt (köztük a munkácsi katolikus líceumot, a domonkos nővérek Szent Gellért Kollégiumát) keresett fel; látogatást tett Agapit munkácsi ortodox püspöknél és Milan Sasik görög katolikus püspöknél is. /Magyarország prímása Kárpátalján. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 23./