udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3571-3600 | 3601-3630 | 3631-3660 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. július 5.
Napvilágot látott Gheorghe Lanevschi Aradul vremurilor de mult apuse (A régmúlt idők Aradja) 1834–1914 /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A román szerző sok évtizedes kutatómunkája eredményét tette az asztalra. A szerző a város civilizációtörténetét vizsgálta. Az időbeli határok: 1834, amikor a város megkapta a “szabad királyi város” címet, és elindult a gyors fejlődés, illetve 1914, az első világháború kitörése, amely véget vetett a “szép békeidőknek”. A szerző elfogulatlan maradt, nem írta át az eredeti szövegeket, mint ahogyan tették azt korábban mások. A szöveg, a képek aláírásának túlnyomó többsége megmaradt magyar nyelvűnek. Magyar volt azoknak az iparosoknak, kereskedőknek, művészeknek többsége is, akik hozzájárultak ahhoz, hogy Arad a XIX. század végéig a Monarchia egyik vezető városává emelkedjen. A könyvet bő magyar és angol nyelvű kivonat teszi minden kutató számára hasznos olvasmánnyá. /Ujj János: Aradi civilizációtörténet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./2005. július 6.
Elveszíthetik mandátumukat azok a képviselők és szenátorok, akik kilépnek pártjaikból, vagy a nemzeti kisebbségi frakcióból, amelynek listáin eredetileg megválasztották őket. Az erről szóló módosítást elfogadta a szenátorok és képviselők jogállását kidolgozó bizottság. A bizottság tagjainak többsége elutasította Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor javaslatát, amely szerint a parlamentben kizárólag a román nyelv használható. /Elveszíthetik mandátumukat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2005. július 6.
A háromszéki Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) arra kéri Szász Jenőt, a szervezet elnökét, álljon a sarkára, különben fenntartják a tavaly decemberi bizalom-megvonásukat – jelentette Gazda Zoltán a háromszéki MPSZ elnöke, aki szerint a napokban kialakult belső vita miatt Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke is hibás, aki támogatta a Bihar megyei szervezet „palotaforradalmát”. A bihari MPSZ szerint a szervezet bénult állapotban van. Ennek ellenére nem akarnak szakadást – nyilatkozott Csuzi István Bihar megyei elnökségi tag. A bihariak egy tisztújító kongresszus összehívását szorgalmazzák. A háromszéki MPSZ-esek testületileg tagjai lennének a Fidesznek – döntötte el július 5-én a szervezet vezetősége. /Borbély Tamás: Németh Zsoltot és Szász Jenőt hibáztatják a háromszéki MPSZ-esek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2005. július 6.
- Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló magyarországi támogatások rendszere – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tusnádfürdőn, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon tartott előadásában. Ugyanis más helyzetben vannak a Magyarországgal szomszédos EU-tagállamokban élő magyarok, más helyzetben a csatlakozás küszöbén álló romániai magyarság, és megint más helyzetben a Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy Horvátországban élő magyarok. Takács hangsúlyozta: a támogatási rendszert függetlenné kell tenni a politikától, hiszen az egymást követő magyar kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartottak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában. Ezáltal kiszámíthatatlanná vált a támogatási rendszer, nehezebbé vált a hosszú távú intézményépítő programok kidolgozása és megvalósítása. Takács elmondta, hogy évente mintegy tízmilliárd forint támogatásban részesül az erdélyi magyarság, ez az összeg 41 önálló támogatási rendszeren keresztül érkezik. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar támogatási politikát a Magyar Állandó Értekezletnek kellene meghatároznia. A táborban Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nehézségek ellenére Magyarország elsőéves EU-mérlege pozitív. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Románia uniós csatlakozása megteremti a lehetőséget arra, hogy a határon innen és túl levő magyarok „ismét együtt legyenek”. – Markó elmondta: az RMDSZ-nek le kell győznie azt, hogy Erdély még mindig kevesebb költségvetési pénzhez jut, mint az ország többi régiója. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilenc éve a hatalom közelében van, miért nem sikerült meggyőznie partnereit arról, hogy a magyarlakta régiókban is állami beruházásokra kerüljön sor, kifejtette: Erdélyt már 1919-től hátrányba részesítették, így mintegy száz év ledolgozásáról van szó. /Kiss Olivér: A magyar támogatások átszervezését szorgalmazza az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Nem jöttek el a magyar kormány képviselői, sem Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, de beszédet tartott Markó Béla, a román kormányfő helyettese és Vastagh Pál magyarországi MSZP-s képviselő. Bálint Pataki József HTMH-elnök lemondása miatt távol maradt, és Szabó Vilmos politikai államtitkár sem jött el. A szülőföldalappal kapcsolatban Takács kijelentette, hogy csak üdvözölni lehet minden támogatási formát, amely a határon túli magyarok identitásának megőrzését célozza, amennyiben az nem jár a már meglévő támogatások elvonásával. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a kedvezménytörvény biztosította oktatási-nevelési támogatások folyósításával megbízott Iskola Alapítvány elnöke elmondta, a 2002–2003-as tanévben indult be ez a támogatási forma, a következő esztendőben jelentős mértékben nőtt a kedvezményezettek köre, mintegy 130 000 gyereket támogatnak az iskolakezdésben, idén pedig újabb 10 százalékkal emelkedett az igénylők száma. /Farkas Réka: Fontos a csatlakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2005. július 6.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) Gazdasági Szakbizottsága a múlt héten Budapesten áttekintette azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket, amelyek hozzájárulhatnak a határon túl élő magyarság szülőföldjén maradásához. Gilyán György, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közigazgatási államtitkára elmondta: kiemelt feladatnak tekintik a határon túli magyar vállalkozások gazdasági integrációjának elősegítését, az uniós ismeretek bővítését. A Szülőföld Alap a Kárpát-medencében élő magyarság számára ez évben egymilliárd forint nagyságrendű elkülönített állami pénzalapot biztosít, amelyből pályázati úton támogatást igényelhetnek határon túli és magyarországi magánszemélyek és szervezetek, önkormányzatok és vállalkozások. A Gazdaságfejlesztési és Munkahely-teremtési Keretprogram 25 milliárd forintos hitel-garancia- és tőkekihelyezési csomaggal indult. További források kihasználását teszi lehetővé az Eximbank jelenleg infrastrukturális fejlesztésekre koncentráló hitelkerete, a Mehib vevő- és befektetési hitelgarancia-konstrukciója, valamint a Corvinus Kárpátok-Régió befektetési tőkeprogramja. Székely Judit, a magyar Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: kiemelt szerepe van az FMM közeljövőben induló, határon túli EU-felkészítő felnőttképzési programjainak. Erre a célra az idén a Munkaerőpiaci Alapból 260 millió forintot különítettek el. Radetzky Jenő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke közölte: vegyes kamarákat hoznak létre Erdélyben, Szerbiában és Horvátországban. /Egymilliárd forint a szülőföldön maradáshoz. A támogatásokra szervezetek és magánszemélyek is pályázhatnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ 2005. július 6.
Saját kérésére felmentette Bálint-Pataki Józsefet, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnökét tisztségéből a külügyminiszter. „Az erdélyi származású Bálint-Pataki József, lapunk igazi barátja, a HTMH megalakulása óta végzett szinte önfeláldozó munkát a határon túli magyarságért.” – tette hozzá a lap. /Saját kérésére. Felmentették a HTMH elnökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 6.
A Kovászna megyei rendőr-felügyelőség eltávolította a Nagy-Magyarország térképét ábrázoló matricákat a felső-háromszéki helységnévtáblákról, és hivatalból vizsgálatot indított az öntapadósokat kiragasztó személyek azonosítására – közölte Constantin Scurtu, a megyei rendőr-felügyelőség vezetője. /(p.): A rendőrség intézkedett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2005. július 6.
„Kincses Előd nem tanácskozni akart velem, hanem levelében nyilvános párbajra hívott. Nincs időm az ilyesmire, nekünk nem párbajoznunk kell, hanem segíteni egymásnak, most a szolidaritás és az együttmunkálkodás ideje van” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Kincses Előd marosvásárhelyi jogász nyílt vitára hívta ki a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. „Sajnálatosnak tartanám, ha elzárkózna a jobbító szándékú nyilvános vitától” – fogalmazott Kincses Előd Markónak címzett, levelében. „Az 1945-ös nemzetiségi statútum az anyanyelv használatáról sokkal kedvezőbben rendelkezett, mint a jelenlegi kisebbségi törvény” – nyilatkozta Kicses, aki szerint az 1945-ös kisebbségi törvényt maga az RMDSZ helyezi hatályon kívül, amikor kiegészítették a jelenlegi törvénytervezetet a 78-as szakasszal. Ez ugyanis kimondja, hogy minden, ezzel a jogszabállyal ellentétes rendelkezést hatályon kívül helyeznek. /D. Balázs Ildikó: Markó Béla nem fogadta el Kincses Előd kihívását. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./2005. július 6.
A romániai oktatási rendszer jelenlegi módszerei közvetett módon a magyarság szülőföldjéről való elűzéséhez vezetnek – jelentette ki Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az általános iskolai képességvizsgák eredményei kapcsán. A püspök diszkriminatívnak nevezte, hogy a magyar gyerekeknek is a román anyanyelvű társaik számára készült tankönyvekből kell románul tanulniuk, véleménye szerint ez vezetett ahhoz, hogy a magyar diákok közel negyven százaléka megbukott a képességvizsgán. „Nem lehet jó a magyar–román kapcsolat, amíg áldozatok vagyunk” – szögezte le Tőkés László. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája kapcsán közölte, panaszukra korrekt hangvételű választ kaptak a miniszterelnöki hivatalból, amelyben azt javasolják, forduljanak a közigazgatási bírósághoz az ortodoxokkal a pálya tulajdonjoga fölött kirobbant vitában. A püspök közölte, ez már meg is történt. Tőkés László elégedetlenségének adott hangot a nagyváradi magyarság és a gyülekezetek hozzáállása miatt, amiért csupán mintegy százötvenen jelentek meg az ügyben szervezett múlt heti tüntetésen, ugyanakkor a távolmaradást a megfélemlítés számlájára írta. /Balogh Levente: Tőkés: diszkriminatív a képességvizsga. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./2005. július 6.
Szoktatni kell a területi autonómia gondolatához a román politikusokat és a közvéleményt – mondta az MTI-nek Sógor Csaba, az RMDSZ szenátora, aki Garda Dezső képviselővel együtt ismét benyújtottak a parlamentnek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott, a Székelyföld területi autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ hivatalos álláspontja szerint az SZNT-tervezet mind szakszerűség, mind kivitelezhetőség szempontjából politikailag elhibázott. Emellett veszélyezteti a Tariceanu-kormány által már elfogadott, a kisebbségi státusról szóló jogszabály-tervezet folyamatban levő megvitatását és parlamenti elfogadását. Tavaly, az előző törvényhozási ciklusban hat akkori RMDSZ-képviselő egyszer már benyújtotta a törvénytervezetet a törvényhozó testületnek. A szenátus és a képviselőház illetékes szakbizottságai akkor mint alkotmányellenes kísérletet. elutasították a tervezetet. Mind Sógor Csaba, mind pedig Garda Dezső azzal indokolta az RMDSZ álláspontjával ellenkező lépését, hogy őket „választási ígéreteik” és székelyföldi választóik különböző formában kifejezésre juttatott autonómia-törekvése kötelezte. Sógor Csaba azért is vállalta a tervezet újból benyújtását, hogy Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter máskor ne mondhassa a Bukarestbe látogató európai parlamenti képviselőknek: Romániában nincs igény a területi autonómiára. /Ismét benyújtották a székely területi autonómiatervezetet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 6.
Szlovákiában június 5-én országszerte megemlékeztek a szláv ábécét megalkotó bizánci szerzetes fivérekről, Cirillről és Metódról, a szláv kereszténység jelentős alakjairól, akiknek ünnepén két szélsőjobboldali szlovák szervezet fasiszta egyenruhába öltözött tagjai Révkomáromban magyarellenes demonstrációt rendeztek. Ennek előre beharangozott hírére mintegy harminc magyar ellentüntető érkezett a városba, akik Ria-Ria Hungária jelszavakat kiabáltak közbe, minek következtében gyorsan szópárbaj alakult ki a csoportok között. A két csoportot a rohamrendőrség tagjai elkülönítették egymástól. Két magyar tüntetőt őrizetbe vettek. A szlovák fasiszta fiatalokat nem tartóztatták le. A Hitler csatlósállamaként fennállt első szlovák állam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda jelképes egyenruháit viselő szlovák szélsőjobboldaliak a közelmúltban Rozsnyón vonultak fel, ahol leköpdösték a két éve újra felállított Kossuth-szobrot és annak eltávolítását követelték. /Szlovák és magyar tüntetők szópárbaja Révkomáromban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./2005. július 6.
A kisebbségi körülmények között végzendő tehetséggondozás volt a fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet július 4-5-én tartott Kárpátalján a Magyar Tudományosság Külföldön elnöki bizottsága. A tudományos összejövetelen bemutatkoztak a helybeli magyar tudományos intézmények, szervezetek, előadásokat tartottak hazai és a környező országokbeli magyar tehetséggondozó kollégiumok képviselői, majd kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg a tannyelvválasztás kérdéseit. Az elnöki bizottság 1996 óta képviseli a Magyar Tudományos Akadémián a határon túli magyar tudományosság ügyeit. A bizottság évente kihelyezett ülésekkel kívánja előmozdítani a környező régiók jobb megismerését. Volt már kihelyezett ülés Nagyváradon, Csíkszeredában, Felsőőrön-Bécsben, Somorján-Komáromban. Az idei Beregszászon és Ungváron tartott tanácskozás után jövőre a szlovéniai Lendván jönnek össze. (MTI) /Magyar Tudományosság Külföldön. Kárpátalján ülésezett az elnöki bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 6.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a kisebbségi törvényről a magyar közösségben folytassunk vitát, hogy az érveket ütköztessük – emelte ki Kincses Előd július 5-én Marosvásárhelyen, az ügyvédi irodájában tartott sajtótájékoztatón. Markó Bélát szakmai vitára hívta ebben a témában, de a felkérésére nem érkezett válasz. – Az 1945-ös nemzetiségi statútum sokkal kedvezőbben rendelkezett a kisebbségről, mint a jelenlegi kisebbségi törvény – hangsúlyozta Kincses Előd, hozzátéve: Deák Ferenc óta tudjuk, hogy amiről önként lemond az ember, azt nem tudja visszaszerezni. /(mr): Kincses Előd a kisebbségi törvényről. Újból nyilvános vitát kezdeményez. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./2005. július 6.
Közel másfél évtizede, hogy a román parlamentben képviselőként-szenátorként tevékenykedik dr. Garda Dezső. A korrupció elleni állandó küzdelem bátor katonája. Harcol a föld- és erdőtörvény korrekt alkalmazásáért, továbbá a magánerdők védelméért. Ő a romániai magyar képviselők Don Quijote-ja, aki román és magyar szenátorok mosolyától kísérve vívja a maga sajátos szélmalomharcát. A magánerdők őrzéséről, a vágási kvóták megszüntetéséről szóló törvénytervezet parlamenti vitája kapcsán nyilatkozta az egyik hetilapnak: ,,…Javasoltam, hogy a magánerdőket magánerdészek őrizzék, hogy a fakitermelésnél szűnjön meg az erdőtulajdonosok kálváriája… Számítottam arra, hogy szenátorkollégám, Pete István az RMDSZ részéről jelen lesz, és segíteni fog a törvényjavaslatok elfogadtatásában, de sajnos nem így történt. Nem volt ott, sőt, nem is beszélt a felsőházi társaival, akik nagyon ellenségesen viszonyultak a kezdeményezésemhez.” Az SZNT székelyföldi autonómia-statútumának ügyében is csak Sógor Csaba állt ki mellette. /Ferenczy L. Tibor: Magányos fenyő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2005. július 6.
Romániában nincs hosszú távú közoktatási stratégia, melynek kidolgozásához, elfogadásához többpárti egyeztetésre lenne szükség, szögezték le Zilahon azon a tanácskozáson, amelyet az RMDSZ megyei szervezete kezdeményezett. Seres Dénes parlamenti képviselő, a megyei szervezet elnöke szerint az oktatás fontossága követelte meg, hogy a magyar általános iskolák, magyar tagozatos középiskolák igazgatói, aligazgatói részvételével az elmúlt tanév tapasztalatait elemezzék. A tanácskozáson jelen volt Lakatos András, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője, Szabó István, a megyei főtanfelügyelő helyettese és Rozs Rita, a nemzetiségi (magyar, szlovák, roma) oktatásért felelős tanfelügyelő. Szilágy megyében a 2378 magyar elemistából 84, a gimnáziumok 2434 tanulóból 125 román tagozaton. A tanácskozáson elhangzott, hogy az igazgatók kinevezéséről a tanfelügyelőségek döntenek, viszont a közösség beleszólására is szükség lenne. Igény van az összes tantárgynak anyanyelven történő oktatására, konkrétan az ország történelme, földrajza tanításában. /Fejér László: Oktatási gondokról a vakációban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 6.
A Hargita Népe június 29-i számában megjelent Egy sikertörténet sikertelensége, avagy amikor az örömbe üröm vegyül című írásra reagálva a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának illetékes főosztálya helyesbítésre kérte fel a szerkesztőséget. Közleményük szerint a minisztérium nem maradt adós az eredetileg megítélt 150 millió forintos támogatással. A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium megítélt és kiutalt támogatások a következők voltak: 2000-ben 70 millió forint, 2001-ben 32 500 000 forint, 2002-ben 34 764 000 forint és 2003-ban 16 millió forint. Összesen tehát 153 264 000 forint, azaz több mint az írásunkban emlegetett 150 milliós beígért támogatás. Azonban a szerkesztőség birtokunkban van egy 2000 decemberében keltezett megállapodás, amely értelmében a 150 millió forintos támogatás egyszeri és egyösszegű, s azt kizárólag a gimnázium bővítésére lehet felhasználni. Ezt alátámasztja egy másik megállapodás is, amelyet 2000. december 3-án írtak alá, s amely értelmében 10 millió forint értékű támogatást nyújtanak az engedélyezési, a kivitelezési tervezésre és a tervezői művezetésre. Tehát két megállapodásról van szó, 160 milliós támogatásra vonatkozóan léteztek megállapodások 2000 decemberében. Ezek kapcsán sérelmezi a kivitelező, hogy végül is nem részesült a 150 millió forintban. 2003. június 24-én született egy újabb megállapodás, amely értelmében a meglévő gimnázium bővítésére (újabb) 16 millió forintot ítéltek meg, 30 napon belüli átutalással. Ugyanabban a hónapban egy másik megállapodással a tetőtér beépítésére 1 millió forintot ítéltek meg. A két utóbbi megállapodásban nincs hivatkozás a megelőző kettőre, tehát újabb, időközben megítélt támogatásokról van szó. Ezek összesen 177 millió forintot tesznek ki. Ha ez így van, akkor hiányzik közel 14 millió forint. /Hecser Zoltán: Helyesbítést kért a minisztérium. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./2005. július 6.
Július 5-én országszerte 8350 érettségiző diák vizsgázott anyanyelv és irodalomból. A magyar anyanyelvű diákok közül összesen 7216-an vizsgáztak magyar nyelv és irodalomból. Az idei érettségire eredetileg 8087 magyar diák iratkozott be, de közülük 871-en megbuktak a szóbeliken, vagy nem jelentek meg a vizsgákon. /Sok diáknak gondot okozott az Ady-vers. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./2005. július 6.
Bónis István parlamenti képviselő lett, ezért a helyi RMDSZ élére Jablanoczki András került. Július 1-jén sor került Felsőbányán is a helyi RMDSZ-szervezet elnökségének tisztújítására. Bónis István részletesen beszámolt parlamenti munkájáról. A helyi RMDSZ elnöke Birtalan Zoltán lett, ügyvezető alelnök pedig Szakács Levente. /(Farkas E. Zoltán): Tisztújítás a felsőbányai RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 6.
Július 2-án az RMDSZ dicsőszentmártoni kerülete önkormányzati tanácskozást tartott, melyen Borbély László területrendezési miniszter is részt vett. A kerület elnöke, dr. Kakassy Sándor meghívására mintegy 45 tisztségviselő gyűlt össze. Az RMDSZ-es polgármesterek és alpolgármesterek beszámolókból kiderült, hogy a legtöbb önkormányzat komoly infrastrukturális kérdéssel küszködik. Borbély László tájékoztatta a jelenlévőket azokról az elérhető támogatási lehetőségekről, melyek segítségével nagyobb beruházások valósíthatók meg. /Önkormányzati tisztségviselők találkozója Dicsőszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2005. július 6.
Második alkalommal rendezik meg a Partiumi Írótábort Nagyváradon, jelezte Barabás Zoltán költő, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtófőnöke a Magyar kulturális régiók a Kárpát-medencében címmel, Nagyváradon megrendezett 2. Partiumi Írótábor július 4-i megnyitóján. Számos partiumi, magyarországi, erdélyi és felvidéki vendég – többek között Kalász Márton, a Magyar Írószövetség és Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke – érkezett. Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész szerint a város továbbra is őrzi irodalmi hagyományait. Tőkés László püspöke kifejtette, a cél egy Partiumi Magyar Művelődési Céh létrehozása. Szeretnék újraéleszteni a Partiumot. Pomogáts Béla vitaindító előadásában a régiók fontosságáról beszélt. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója hangsúlyozta, az általa vezetett intézmény a régiók egymásra találása koncepciójának jegyében dolgozik. /Balogh Levente: Kulturális régiók találkozása. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./