udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 3691-3720 | 3721-3750 | 3751-3780 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. július 12.
A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete idén is megemlékezett Vasvári Pálról, aki négyszáz bajtársával együtt 1849. július 6-án Kalotaszeg határában esett áldozatul a lázadó román erőknek. Július 8-án a Kőrösfőn a művelődési házban Péntek Lászlónak a Rákóczi Kultúregylet elnökének köszöntőjével kezdődött az immár tizenegyedik alkalommal szervezett ünnepségsorozat. Ezt követően Okos Márton megnyitotta Pécsi L. Dániel jelképtervező „Kalotaszegi címerek, egyházi és világi jelképek a Kárpát-medencében” című címerkiállítását. Az esti órákban 1848–2005, Unió akkor és most címmel vitafórumot tartottak. A hozzászólásokat borúlátás jellemezte: a jelenlevők közül többen a tavalyi népszavazásról beszéltek. Hozzászólásában a jelenséget történelmi távlatban elemezte dr. Balogh Balázs, az Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, valamint kollégája dr. Fülemile Ágnes. Július 9-én diákvetélkedő zajlott Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról címmel, majd Magyarvalkón ünnepségre került sor. Július 10-én, vasárnap ünnepi istentisztelettel folytatódott az emlékezés. Idén Patrubány Miklósnak ítélték oda a Vasvári-díjat, amelyet Péntek László adott át. /P. L.: Tízéves a kőrösfői Vasvári Pál kopjafa. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./2005. július 12.
Nagyváradon a Tibor Ernő Galériában megnyílt Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész akvarelljeinek kiállítása Álmom az Érmellék címmel. /Lakatos Balla Tünde: Egy papfestő vallomása: „Álmom az Érmellék”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2005. július 12.
Gub Jenő szovátai tanár tizedik önálló könyvével rukkolt elő /Rapsóné rózsája/. Előző kötetei (Erdő-mező növényei a Sóvidéken, Erdő-mező állatai a Sóvidéken, Háziállataink dicsérete, Kertek, mezők termesztett növényei a Sóvidéken, A meleg égövön hideg van, Természetismeret és néphagyomány a Székely Sóvidéken, Üres kalász fenn hordja a fejét, A könnyező egerek története, Szováta – turistakalauz) mellett társszerzője az Erdélyi útikönyv, Erdély – útikalauz, Növények a folklórban, A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig című gyűjteményes köteteknek. A Sóvidék hűséges kutatója-krónikása ezúttal Székelyföld népköltészetének világába vezeti olvasóját. /(bölöni): Új könyv. Rapsóné rózsája. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./2005. július 12.
A város egyik legrégebbi és legszebb barokk templomáról, jelent meg jól dokumentált könyv a Temesvári Római Katolikus Püspökség kiadásában /Szekernyés János: Temesvári Szent György Székesegyház, Temesvár, Solness Könyvkiadó, 2005/. A monográfia első felében a szerző a Csanádi Egyházmegye alapításától napjainkig vezeti végig az olvasót. Temesváron 1736-ban kezdték építeni a Dómként emlegetett templomot. A művészeti író különös szakértelemmel vette számba a székesegyház műépítészeti, képzőművészeti és iparművészeti kincseit, értékeit. /(Sz. I.): A Szent György Székesegyház krónikája. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./2005. július 13.
Pálfordulás történt a politikai életben: Traian Basescu elnök július 12-én lefújta az előrehozott választásokat. A parlament, a kormány, az Alkotmánybíróság képviselőivel és a pártok frakcióvezetőivel folytatott egyeztetés után Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a megbeszélés befejezése előtt a Nemzeti Liberális Párt székházába ment, ahol újságíróknak kijelentette: nem biztos, hogy lesz előrehozott választás. Tariceanu miniszterelnök korábban szóvivője révén többször is megerősítette, hogy a kormány lemondásának döntése visszavonhatatlan, július 12-én azonban már úgy nyilatkozott, hogy nem ragaszkodik foggal-körömmel a választás megtartásához. – Az RMDSZ nem támogatja a választási küszöb csökkentését – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Az RMDSZ nem kérte, és nem is ért egyet a parlamenti bejutás 5%-os küszöbértékének módosításával, mondta Markó. Markó rámutatott, a koalíciós partnerek nem konzultáltak az RMDSZ-szel, csupán ismertették az előrehozott választások megrendezésével kapcsolatos szándékukról. Verestóy Attila szenátor kifejtette: nem a 4 százalékos küszöb az RMDSZ legnagyobb problémája, hanem az, hogy minél nagyobb arányban haladja meg a 6 százalékot, és hogy visszaszerezze a 2004-es választásokon elvesztett 2 szenátori és 5 képviselői mandátumát. – A Magyar Polgári Szövetség vezetősége levelet intézett Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökhöz, amelyben arra kérte a kormányfőt, a kabinet úgy módosítsa a választási törvényt, hogy abból kerüljenek ki a több nemzetközi szervezet által kifogásolt diszkriminatív előírás is. Mint ismeretes, az MPSZ vezetői a kisebbségi szervezetek bejegyzéséhez szükséges szigorú feltételekkel nem értenek egyet. /B. T., Sz. K.: Komolyan megkérdőjeleződött az előrehozott választás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2005. július 13.
Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./2005. július 13.
Július 9-én Torockószentgyörgyön és Torockón eddig soha nem tapasztalt jégeső söpört végig, július 12-én Nagyenyed az utóbbi évtizedek legnagyobb patak okozta árvízére ébredt. A város központjában lévő vashíd leszakadt, az alacsonyabb fekvésű részeket, így a megyei RMDSZ székházát is ellepte a víz. Nagyenyeden 31 családot kitelepítettek, sok házat elöntött a víz, megrongálódott 2 kishíd, 2500 m-es szakaszon az úttest stb. /És az eső csak esett… = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./2005. július 13.
Jövő októberben soroz utoljára a katonaság – döntötte el július 12-én a kormány. 2007. január 1-től megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat. A 20 évet betöltött fiataloknak csak azért kell majd jelentkezniük a sorozással foglalkozó osztályon, hogy nyilvántartásba vegyék őket. A tervek szerint 2006 nyarán és ősszel még 12 ezer fiatalt visznek el a katonának. /Viszlát katonaság! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ Teodor Atanasiu védelmi miniszter elmondta, a hadsereg professzionális szintű átszervezése nyomán Romániában kizárólag háborús körülmények közepette, általános mozgósítás vagy szükségállapot bevezetése esetén válhat ismét kötelezővé a férfiak számára a katonai szolgálat. A román hadsereg jelenleg mintegy 98 ezer fős, létszámukat 2007-re 90 ezerre tervezik csökkenteni, ebből 75 ezer lesz a szerződéses katona, 15 ezer pedig a civil munkavállaló. Teodor Atanasiu becslése szerint a profi katonai állományra való áttérés nyomán a védelmi tárca költségei nem haladják majd meg a bruttó nemzeti össztermék 2,38 százalékát. /R. Sz.: Románia 2007-től eltörli a kötelező sorkatonai szolgálatot. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./2005. július 13.
A Szatmárnémetiben megjelenő Gazeta de Nord-Vest román lap azzal vádolta Szabó Istvánt, a megyei tanács elnökét, hogy magyar cégeknek akarja odaügyeskedni a vidéki települések gázbevezetési munkálatait. A volt szocialista prefektus lapját nem zavarja, hogy például a szatmári ipari park munkálatait egy török cég, a luna-forrási EU-s pályázaton nyert sípálya kivitelezését egy görög cég végzi. /(Sike Lajos): Megint riogatnak a magyarokkal! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2005. július 13.
A kommunista rendszer nemzetiségpolitikája cinikusan egyszerű volt: az erőszakos asszimiláció. Meglepő, hogy egy bukaresti román napilap, a Cotidianul kétoldalas összeállítását kísérő adatközlését vezeti be ezzel a megállapítással, s a folytatás hasonlóképpen objektív leírást ad az 1944 után történtekről. A grafikonok, amelyek a Romániában élő magyarok, németek, romák és más nemzetiségi kisebbséghez tartozók számának alakulását jelzik (1930-tól 2002-ig), ugyancsak beszédesek. A szerző (Alexandra Badicioiu) jelzi, hogy hol egyik, hol másik számított többségnek, illetve kisebbségnek – és ennek megfelelően csonkították egyik vagy másik jogait a nyelvhasználatban, a kulturális és politikai reprezentációban. Az olvasó elgondolkodik ezen az objektivitáson, mert nem szoktatták hozzá a román sajtótermékek, állapította meg Kántor Lajos. /Kántor Lajos: A normalitás felé? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2005. július 13.
Hanyagul tárolják és kezelik Kolozsváron a törvényszéken a telekkönyveket, ezért nem ritkán ezek eltűnnek. Az állandó forgalomban, az ügyfelek százai közepette bármikor kiemelhet valaki a számtalan fiók egyikéből okiratokat. Sztranyiczki Szilárd, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal vezetője elismerte, rengetegen jelzik, hogy a telekkönyvek nincsenek helyükön, nyomuk vész. A hivatal vezetői ezen úgy szeretnének változtatni, hogy a teljes nyilvántartást számítógépbe mentenék át. Amennyiben engedélyt kapnának rá, másfél éven belül elkészülnének a számítógépes nyilvántartással. /Ercsey Ferenc: Káosz a telekkönyvi nyilvántartásban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2005. július 13.
Újabb 100 millió lej áll az Erdélyi Történelmi Múzeum rendelkezésére, hogy folytassa a régészeti ásatásokat Kolozsvár főterén. A szakemberek azonban tudatában vannak annak, hogy csak szeptember 30-ig folytathatják munkájukat, amikor a városháza által kibocsátott építkezési engedély szerint be kell tömni a második gödröt is. /B. T.: Folytatódnak az ásatások a kolozsvári Főtéren. Legkésőbb szeptember 30-ig a második „szégyenfolt” is eltűnik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2005. július 13.
Dr. Szőts Dániel, a Sepsi Református Egyházmegye főgondnoka, a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent tagja hazaérkezett a konvent debreceni gyűléséről. A debreceni gyűlésen jóváhagyták, hogy a magyarországi református egyház az egyháztagság fogalmát kiterjeszti a határon túl élő magyar reformátusokra is. A döntést a határon túli egyháztestek is megvizsgálják, és törvényeikben hasonló módon végrehajtják a szükséges változtatásokat. Dr. Szőts Dániel kiemelte Bölcskei Gusztávnak, a magyarországi zsinat lelkészi elnökének személyes kezdeményezését. A református egyházat, akárcsak a többi történelmi magyar egyházat, a jelenleg kormányon lévő pártok szószólói és a magyar kormány részéről több durva támadás érte. Az ominózus 2004. december 5-i népszavazás nemzeti egységet romboló szégyenteljes akciói mellé felzárkóztak az ötszáz református lelkész magyarországi és erdélyi szereplését ,,elítélő”, az egyházi ügyekbe durván beavatkozó pártvezetői és kormányzati kísérletek is. /Sylvester Lajos: Egyik öröme mosolygóssá teszi a másik arcát (Magyar Református Generális Konvent Debrecenben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./2005. július 13.
Államvizsgáztak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) első végzősei. Szilágyi Pál, az egyetem rektora elégedetten nyilatkozott az elért eredményekről. 2001-ben indult az első évfolyam Csíkszeredában és Marosvásárhelyen, mindkét városban az idén államvizsgáztak első alkalommal a hallgatók. Kolozsváron egy évvel később indult a képzés, itt most még nincs végzős évfolyam. Csíkszeredában a román–angol szakon és a szociológián volt végzős évfolyam. A román–angol szakon 38 diákból 27-en jelentkeztek államvizsgára, közülük 26-nak sikerült diplomát szereznie. A végzettek közül soknak elmaradt egy-egy vizsgája, vagy nem készítették el az államvizsga dolgozatukat, ezért nem vehettek részt az államvizsgán. A szociológia szakon 10-en vállalkoztak az államvizsgára, ezek közül 8-an mentek át. Marosvásárhelyen két szakon végeztek: a pedagógián és az informatikán. A pedagógia szak 32 végzőséből 30-an jelentkeztek államvizsgára és az mindannyiuknak sikerült. Az informatika szakon a 29 végzősből államvizsgára 21-en jelentkezhettek, sikeresen vizsgázott 14 fő. Csíkszeredában még van egy gazdaságtudományi szak is, ahol szintén vannak végzősök. Ott viszont az államvizsgát ősszel szervezik meg, a dolgozatok leadásának határideje augusztusban van. Szilágyi Pál örömmel közölte, hogy az itteniek teljesítménye majdnem olyan jó volt, mint például a BBTE-n végzőké. Az akkreditáció feltétele, hogy az első három évfolyam végzettjeinek legalább fele, egyes évfolyamokon belül pedig legalább 40 százaléka sikerrel államvizsgázzon. Ezt eddig teljesítették. – Fontolgatják a magyar nyelvű műépítészeti szak beindítását is. Kolozsváron új egyetemi épület felépítésén gondolkoznak. Csíkszeredában megkapták a volt árvaházat is, ezt modernizálni fogják és ősztől ott is megszervezik a tanítást. /Dézsi Ildikó: Elégedett az államvizsgázók eredményével az EMTE. Beszélgetés Szilágyi Pállal, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ 2005. július 13.
Kolozsvárott Kötő József államtitkár találkozott a Közoktatási Tanács tagjaival. Az összejövetelen a lefordított tankönyvek minősége biztosításának kérdésköréről tárgyaltak. A jelenlevők kézhez kapták a lefordítandó tankönyvek listáját, döntés született arról, hogy a Tankönyvtanács és az Ügyvezető Elnökség Oktatási Főosztálya lektori szakbizottságokat hoz létre, amelyek láttamozzák majd a lefordított tankönyvek kéziratait, s az Oktatási- és Kutatási Minisztérium illetékesei csak ezek kézbevétele után adhatnak ki nyomtatási engedélyt. /A lefordított tankönyvekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2005. július 13.
Elvileg lesz osztatlan magyar iskolája a 2005–2006-os tanévben Resicabányának, mert a továbbhaladókkal és ismétlőkkel együtt csaknem kijön a minimális létszám. A cél azonban az volna Makay tiszteletes szerint, hogy lehetőleg két tanerővel induljon az ősztől a magyar anyanyelvű iskolai oktatás. Ehhez hét magyar gyermek szüleit kellene meggyőzni, hogy a magyar tagozatra adja gyermekét. /Szakmáry Károly: Hét gyermek szüleit kellene meggyőzni. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./2005. július 13.
A vajdasági magyarok számbelileg kevesebben vannak a bíróságokon és a rendőrségen, mint amekkora az arányuk a tartomány összlakosságához képest, de más területeken, az önkormányzatokban és a közigazgatásban már jobb a helyzet, közölte az újvidéki Magyar Szónak adott interjújában Korhecz Tamás. A Korhecz vezette tartományi jogalkotási és közigazgatási titkárság kimutatást készített erről. „A rendőrségen is meglehetősen kifejezett az aránytalanság, de nem akkora, mint ahogy a többség gondolta: a rendőrállományban 6 százalék körül alakul a magyarok aránya. Ez persze jóval kevesebb, mint a 14 százalék, amennyit az összlakosság számát tekintve képezünk a tartományban, de mégsem igaz az állítás, miszerint a rendőrségen nincsenek magyarok” – mondja Korhecz. Az adóhivatalokban már kisebb ez az alulreprezentáltság, a földhivatalok esetében még kisebb valamivel: a magyar hivatalnokok aránya megközelíti a 10 százalékot. Az önkormányzatokban enyhe felülreprezentáltság jellemző: a magyar nemzetiségű hivatalnokok aránya ugyanis 15 százalék körül alakul. Az újvidéki központú tartományi adminisztrációban 6,5 százalék körül van a magyarok aránya, arányaiban annyian vannak, mint ahány magyar él Újvidéken. Korhecz Tamás kormányalelnök elmondta, a magyar közösség alulképzettebb az országos átlagnál. /Kevés a vajdasági magyar a közintézményekben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./2005. július 13.
Sipos László (1948 – 1999) román–magyar szakos tanár volt, de a népműveléssel és a néprajzzal is sokat foglalkozott szülőfalujában, Bogdándon. Ő hozta létre a bogdándi magyar néprajzi múzeumot (tájházat), s a rendszerváltás után egyik kezdeményezője volt a bogdándi nemzetiségi folklórfesztiválnak. Fáradthatatlan munkásságáért többek között a szatmári Szent-Györgyi Albert Társaság díjával is kitüntették. A bogdándi tájház ezután a Sipos László Magyar Néprajzi Múzeum nevet viseli. A megyei önkormányzat arról is döntött, hogy az avasfelsőfalusi városi kórház nemrég elhunyt igazgatója, a magyarul is kiválóan beszélő dr. Pop Mihai nevét veszi fel. A két névadás egyik fő támogatója Muzsnay Árpád, a megyei tanács kulturális bizottságának elnöke volt. /Két névadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2005. július 13.
A falusi művelődési házak többsége leromlott állapotban van. A Pusztadaróchoz tartozó Szamosdarán azonban az új modern iskola építése, a teleház létrehozása, az összes utak portalanítása, a vezetékes vízhálózat kiépítése után is találtak pénzt a kultúrház rendbetételére. Gáman Mihály polgármester elmondta, hogy a Darai Falunap alkalmával a múlt hét végén avatták fel a kultúrházat. /Felújított kultúrház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2005. július 13.
Gyulai Istvánt legalább a fél Szatmárnémeti ismeri, de azon túl is, nagyon sok rendezvényen tárogatózott az elmúlt években. Az elmúlt napokban részt vett a Tárogatós Világtalálkozón, amelyet, a vajai Vay Ádám kastélymúzeumban tartottak. Ez volt a harmadik világtalálkozó, az előzőket is itt tartották. Száznál többen jelentek meg Vaján, köztük Gyulai István, akit a főrendező, Nagy Csaba nyíregyházi zenetanár és tárogatóművész hívott meg személyesen. A társaság fele tárogatós volt, fele pedig zenetanár, zeneszakértő a világ legkülönbözőbb tájairól. Néhány előadás címe jelzi ezt. Gere Attila: Tárogatózene az Alföldön és a Gyímesekben, Georg Reiss (Norvégia): Egy norvég művész dallamvilága tárogatón, Ioan Scaunas: Tárogató hangversenyek az USA-ban, dr. J. Robert Moore: Egy magyar hangszer sikere Amerikában. A tárogató virágkorát a kuruc-korban élte, amikor valósággal nemzeti hangszerünk lett. Gyulai István nem végzett zeneiskolát vagy konzervatóriumot, családi örökségként kapta a zenét. Az öreg mesterek nem felejtették el a tárogató készítését, s vannak hangszergyártó dinasztiák. /Sike Lajos: Világtalálkozót tartottak a tárogatósok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./