udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 4081-4110 | 4111-4140 | 4141-4170 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. augusztus 3.
A múlt hét végén immár a hetedik módszertani konferenciára került sor Kolozsváron, amelyet elsősorban a fizika tanításának szenteltek. Dr. Kovács Zoltán, egyetemi adjunktus, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok karán a Természettudományi Tanszék magyar vonalának felelőse, az egyetem Továbbképző Intézetének aligazgatója, évről évre szervez egy-egy ilyen konferenciát. A konferencia szervezésébe bekapcsolódott a Romániai Magyar Pedagógusszövetség égisze alatt Kolozsváron működő Gál Kelemen Oktatási Központ és annak lelkes vezetője, Szőcs Judit nyugalmazott tanárnő. /Dezső Gábor: Módszertani konferencia kánikulában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2005. augusztus 3.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa kérdőívet küldött ki minden egyházközségbe “Az egyházközségek tulajdonában álló, vagy tulajdonába kerülő ingatlanok oktatási intézményként való felhasználásáról”. A kérdőív kíváncsi a felekezeti oktatásra alkalmas ingatlanok mellett arra, hogy hány óvónő, tanító, tanár van az egyházközségben, akire számítani lehetne, illetve mire szakosítottak a magyar anyanyelvű tanügyi szakemberek. Az oktatás elindításának célja az anyanyelv megmentése, az elszórványosodás megállítása. /Makay Botond: Kérdőív. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./2005. augusztus 3.
Temesváron a városnapok főrendezvénye augusztus 3-a, ekkor van Temesvár ünnepe. A dátum a város 1919-es román kézre kerülésének az évfordulója, tehát inkább a többségi lakosokat hatja meg. Jellemző a “bánsági toleranciára”, hogy a kilencnapos fesztiválsorozat idején egyetlen rendezvény sem szól kimondottan a kisebbségeknek vagy kisebbségekről: magyarokról, németekről, szerbekről, bolgárokról stb. – Augusztus 3-án aláírják a Temesvár és Újvidék közötti testvérvárosi szerződést. /P. L. Zs.: Testvérkapcsolat Újvidékkel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./2005. augusztus 3.
A megyei tanács augusztus 2-i rendkívüli ülésén elfogadták Kovászna megye címertervét, mely a korábbi Háromszék megye, az azelőtti Háromszék vármegye és a még régebbi szék címerének elemeit tartalmazza. A román tanácstagok a határozattervezet ellen szavaztak. Demeter János, a megyei tanács elnöke kifejtette, alapvetően hibás a román ellenzők hozzáállása, s ez tíz éve változatlan. Európában mindenütt tisztelik a hagyományokon, ősi kultúrán alapuló címereket. /Szekeres Attila: Elfogadták a megyecímertervet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2005. augusztus 3.
Múzeumok határok nélkül – természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében címmel kezdődött meg augusztus 3-án Sepsiszentgyörgyön a természettudományos muzeológusok huszonharmadik, közel egyhetes találkozója. A Székely Nemzeti Múzeumban félszáznál több Kárpát-medencei magyar szakember gyűlt össze. – A rendezvény célja a közös kutatómunka újraindítása, mert már a XIX. század első felétől egészen az első világháborúig alapvető kutatás folyt Erdélyben, a Magyar Természettudományos Múzeum munkatársai és az erdélyi muzeológusok együttműködtek, magyarázta Kocs Irén sepsiszentgyörgyi muzeológus, a találkozó főszervezője. A Kárpát-medence-szerte pusztuló adatok megmentése érdekében fontos a közös pályázatokban való gondolkodás. El kellene készíteni a Kárpát-medencében található múzeumokról egy gyűjteményes kiadványt. /Mózes László: Székelyföldön mostohagyermek a természettudomány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2005. augusztus 3.
Bónis Johanna történész, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum kutató muzeológusa tudománynépszerűsítő írásaival, a marosvásárhelyi céhek történetéről írt tanulmányával, a székely iparművészeti múzeumról írt könyve alapján vált ismertté. Legutóbb egyik elképzelése is megvalósult: április 29-én Marosvásárhelyen bejegyezték a Ráth Károly Közgyűjtemény Alapítványt, amelynek célja egy marosvásárhelyi magyar múzeum létrehozása, illetve a hajdani Székelyföldi Iparmúzeum visszaállítása. A marosvásárhelyi múzeum 1979-ben hirdetett meg egy középkorral foglalkozó történészi állást, amire Bónis Johanna sikeresen vizsgázott. 1982-ben elkezdte az addig felleltározatlan történelmi levéltári anyag rendszerezését. Ez volt a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum első, tudományosan rendezett raktára pontos nyilvántartással. Kutatási témának a céhtörténetet és kézművesség-történetet választotta. Ezzel a témával nem foglalkozott senki. A két világháború közötti Fodor István-féle Krónikás füzetekben jelentek meg céhekre vonatkozó adatok. Bónis Johanna kiállítása rendezésével a múzeumban bevezette a kétnyelvűséget. Jó kapcsolatot ápol több magyarországi múzeummal. /Bodolai Gyöngyi: Álmok és bosszúságok. Beszélgetés Bónis Johanna történésszel, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum kutató muzeológusával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./2005. augusztus 3.
Beke György augusztus 3-án a 79. életévébe lép. Ebből az alkalomból közölték az író szülőföldhöz szóló üzenetét, mely a Felső-magyarországi Szépírás Kiadó gondozásában megjelent könyvben, Somos Béla Beke György pályaképe című összeállításában olvasható. Számára mindig Uzon, a szülőfalu volt az erkölcsi mérce, vallja. Uzon bizalma arra kötelezi, hogy befejezze erdélyi barangoló könyveinek sorozatát. Mostani földrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy egyszerre figyeljen valamennyi kisebbségi régióra a Kárpát-medencében. A sokféle magyar sors tanulságait nem ismerjük eléggé. – Meggyőződése, hogy a jövő egyetlen útja az önrendelkezés. /Sylvester Lajos: Szabad rendelkezés önmagunkkal (Születésnapi üzenet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2005. augusztus 3.
Az a fajta székelymagyar ember Sütő Gábor, akiből egyre kevesebb van manapság. Akire viszont annál nagyobb szüksége lenne a közösségnek. A Sütő család a fiatfalvi Ugronok jobbágyaiból került Vargyasra 1568-ban, generációk sora faragással, bútorfestéssel, asztalossággal, ácsmesterséggel foglalkozott, nem csoda hát, ha kötelezettséggé vált az immár tizenötödik nemzedék – Sütő Gábor fiai – számára is a családi mesterség továbbvitele. Nagyapja még hatvan-hetvenféle gyógynövényt felsorolt. A nagyapa, idős Sütő Béla meghatározó egyénisége a családnak. Több mint háromezer múzeumi anyagot gyűjtött össsze Vargyas falu múzeumának, aminek most az összessége egy szekrénybe befér, annyi maradt meg belőle. ,,A többi? Nem adtak helyet a kommunizmusban, ha jöttek az elvtársak, s megtetszett nekik egy régi olajfestmény, egy középkori kard, jó szívvel elvitték magukkal. Vargyasnak még mindig nincs falumúzeuma, csak ami nálunk látható, a családi örökség” – mutat körbe Sütő Gábor. A lelkiség veszett ki az emberekből, vallja. Milyen kevés virágot ültetnek most. Gyerekkorában több mint száz régi kapu volt, most öt-hat ha fellelhető még a faluban. ,,Kiesett a vasárnapi templomlátogatások szokása is.” Az immár tizenöt esztendeje tartó kivándorlás nem marad abban. Egyetlen esélyünk az önrendelkezés, hangsúlyozza Sütő Gábor. /Váry O. Péter: Sütő Gábor bölcsessége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./2005. augusztus 3.
Először rendezi meg idén augusztus 11–15. között a két testvérszervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság nemzeti táborát a Gyergyószentmiklós melletti 4-es Motel nevű kempingben. A tábor fő célkitűzése: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják a nemzeti értékek és hagyományok ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét. Lesznek történelmi előadások (Szent Korona, Trianon, párizsi békeszerződés), vita Erdély és a magyarság jövőjéről, íjászat, rovásírás, irodalom, borkóstoló, néptánc, tábortűz, koncertek, s még sok minden. Bővebb információk a https:// www.emitabor.hu honlapon. /Erdélyi nemzeti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./2005. augusztus 3.
Bandi Dezső élete javarészét az erdélyi magyar népművészet felélesztésének szentelte. Több faragókört is működtetett. Tehetséges fiatalok zömét serkentette alkotásra. A marosvásárhelyi faragókörbe Ákosfalváról is járt két fiatal. Bandi Dezső ötlete volt, hogy Ákosfalván is induljon hasonló kör. Az ákosfalvi faragókör gyerekei idén első alkalommal a TOK (Teleki Oktatási Központ, Szováta) valamint a csittszentiváni faragókör által szervezett faragótáborokban is alkothattak. /Papp Izabella: Faragókör Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./2005. augusztus 3.
Kolozsváron a Jézus Társaság (jezsuiták) Hajnal negyedi Manréza lelkigyakorlatos központjában P. Olivo Bosa provinciális és P. Szőcs László, a lelkigyakorlatos központ magyar részlegének vezetője előtt egy román jezsuita tett örök fogadalmat. A romániai jezsuita rendtartománynak jelenleg 28 tagja van. /Fodor György: Erősödik a jezsuita rend. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2005. augusztus 3.
Augusztus 2-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt a tizedik éve megrendezett Kalotaszegi Alkotótáborban készült alkotások tárlata. – A kalotaszegi, szűkebben a zsoboki táj változatossága alkalmas arra, hogy művésztábornak adjon helyet – fogalmazott Banner Zoltán művészettörténész. A dokumentarista technikák alkalmazása ellenben több mint leltár: a nemzettudat erősítése mellett mintakönyvül szolgálhat majd az elkövetkező nemzedékek számára – értékelte a műkritikus. A tekintélyes gyűjtemény őrzője a zsoboki református gyülekezet, a Bánffyhunyadon felépítendő Kós Károly Kulturális Központ ad majd otthont a legsikerültebb műalkotásoknak. /Farkas Imola: Hagyományőrzés és modernség – 10 éves a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2005. augusztus 3.
A napokban a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet (KRK) első alkalommal szervezett nemzetközi honismereti diáktábort, melyen anyaországi, kalotaszegi és székelyföldi gyerekek vettek részt. Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke kifejtette, ez egy cseretáboroztatási kísérlet volt, ugyanis a kőrösfői diákok évente részt vesznek a sárospataki nemzetközi diáktáborban, most az iskola miskolci tagozatának huszonkét fős diákcsoportja vett részt a kőrösfői táborban. A község közigazgatási rendszerét és történelmét ismertette Antal János polgármester. Minden délután kalotaszegi néptáncoktatás folyt. /K. E.: Erdélyi vendégszeretet magyarországi gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./2005. augusztus 3.
Huszonegy kisiskolás részvételével kezdődött el Gyergyószárhegyen a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. A Gyergyócsomafalvi székhelyű Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén tizenkettedik alkalommal szervezi meg a gyermek-művésztábort. A jelentkezők immár hagyományos módon több régióból – Felvidékről, Magyarországról – érkeztek, Székelyföldet a székelyudvarhelyi, valamint a Gyergyói-medence településeiről jött gyermekek képviselik. /Gergely Imre: Gyermek alkotók Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./2005. augusztus 4.
Egységes szabadkereskedelmi övezet megteremtése és a térségbe irányuló közvetlen beruházások fellendítése volt a két fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet immár negyedik alkalommal tartottak meg augusztus 3-án Salzburgban a délkelet-európai országok kormányfői. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az idei romániai árvízkatasztrófa példája alapján a kölcsönös humanitárius segítség fokozását szorgalmazta. /Egységes szabadkereskedelmi övezet Délkelet-Európának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2005. augusztus 4.
„Traian Basescu tulajdonképpen tatár származású, elsősorban emiatt manipulálja előszeretettel a román nép szenvedéseit. Akkor, amikor a hatalmat akarták megszerezni, a kisebbségi származásúak mindig is tudták, hogy annak a népnek, amelynek körében élnek, hogyan használják ki maguk javára frusztrációit, szenvedéseit. Lásd a korzikai Bonaparte esetét a franciákkal, az osztrák származású Hitlerét a németekkel, a grúz Dzsugasviliét (Sztálin) az oroszokkal, vagy most a tatár Basescu magatartását a románokkal” – írta egyik publicisztikájában Adrian Severin SZDP-s képviselő. A kijelentés nagy felháborodást keltett: amint azt Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke a sajtónak elmondta, ők is felfigyeltek Severin cikkére és vizsgálják az esetet. A tatár kisebbség képviselői tagadják, hogy Basescu elnök közösségük tagja volna. /Severin letatározta Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2005. augusztus 4.
Traian Basescu elnök kifejtette, miszerint a Tariceanu-kormány egyes tagjai különböző gazdasági érdekcsoportoknak vannak alárendelve. Ezzel Basescu elsősorban a miniszterelnöknek a másik liberális üzletemberrel, Dinu Patriciuval való közeli viszonyára célzott. Patriciut ugyanakkor szoros üzleti érdekek fűzik Dan Voiculescuhoz is, akinek pártját Basescu legszívesebben kitúrná a koalícióból. Calin Popescu Tariceanu felszólította a belföldi és külföldi hírszerző szolgálatokat: tájékoztassák, amennyiben tudomásuk van arról, hogy valamelyik kormánytag tisztségével visszaélve előnyökhöz juttatott volna valamely gazdasági érdekcsoportot. /Basescu letámadta Tariceanut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2005. augusztus 4.
Ha a magyar kormány attól tart, hogy a kettős állampolgárság választójoggal is járna, „akkor el kell mondani, hogy egyetlen határon túli magyar szervezet sem kívánja, hogy a választóit bevonják a (magyarországi) belpolitikai csatározásokba” – nyilatkozta augusztus 3-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Pozsonyban megjelenő Új Szóban. Az MKP korábban sérelmezte, amiért a külhoni magyarok képviselőit nem hívták meg a múlt hét végén Budapesten megtartott nemzetközi konferenciára, ahol szakértők vizsgálták a kettős állampolgárság intézményét érintő kérdéseket. Budapest ismét a „rólunk, nélkülünk” elvet alkalmazta: azon gondolkodnak, hogy nézzen ki a kettős állampolgárság, vagy az azt helyettesítő intézmény, de az érintetteket nem hívják meg. Ez rossz módszer – mondta a vezető szlovákiai magyar politikus, és emlékeztetett rá, hogy a meghívás nem először maradt el. /Bugár nem igényelne magyarországi választójogot. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./2005. augusztus 4.
Várhatóan jövő héten jelentik be sajtótájékoztatón az Erdélyi Riportot is megjelentető Scripta Kiadó Kft. vezetői, hogy beindul vagy sem az az új magyar nyelvű napilap, a Romániai Magyar Szó megszűnése után. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsosa leszögezte: szükségesnek tartja az RMSZ által több mint ötven esztendőn át képviselt értékek átmentését, továbbélését. A Scripta Kiadó igazgató tanácsa dönt a kérdésről, tagjai között van Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István. /Új magyar napilap? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./2005. augusztus 4.
Az elvileg kizárólag magántőkéből működő Romániai Magyar Szó megszűnését Markó Béla, az RMDSZ elnöke tudatta a szerkesztőség vezetőségével. Megfeledkezett arról, hogy szóljon a papír szerinti főrészvényesnek, Birtalan Józsefnek, akinek a konkurens lapok érdeklődő újságíróitól kellett értesülnie a fejleményekről. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsadója azt próbálta elhitetni, hogy az általa vezetett Scripta Kiadó Rt. előbb „észlelte a romániai magyar sajtóban keletkezett űrt”, és csak azt követően kezdett az űr betöltésén töprengeni. Mindez aligha hihető annak a tükrében, hogy a Scripta vezetői már egy héttel a Magyar Szó megszűnte után sajtótájékoztatón kívánják bemutatni az új lap tervét, írta Gazda Árpád. E furcsaságok arra utalnak, hogy a Magyar Szónál tulajdonképpen a gazdi, az RMDSZ osztotta újra a lapokat. A Scripta részvényeinek 84,6 százalékát birtokló Verestóy Attilának lenne ugyan pénze, hiszen az év elején csupán a Hungastro étkezési jegyeket forgalmazó cégéből 2,3 millió eurót vett ki osztalékként. A szenátor azonban aligha kíván olyan vállalkozás egyedüli finanszírozója lenni, mely rövid és középtávon csak veszteséget ígér. Az új lap alighanem a napokban megalakult Szülőföld Alap felé kacsingat. Így hát az erdélyi magyar polgár az állampolgárság helyett ajánlott Szülőföld Alapból egy pártlappal vigasztalódhat. /Gazda Árpád: Állampolgárság helyett pártlap? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./