udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-450 | 451-480 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. január 26.
A Trianon-filmmel kapcsolatos hatósági intézkedés miatt több állásfoglalás született. A jelenlegi hatalom intézkedései révén két alapvető jogot, a szólás és gyülekezés szabadságát sértette meg, írta az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése nevében Kira Miklós. A tömörülés reméli, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga európai parlamenti képviselő fontosnak tartja felhívni mind az Európai Parlament, mind a Bizottság figyelmét az eseményekre. Elfogadhatatlan eljárássorozatnak tartja a rendőrségi megfélemlítéseket, aránytalanul magas pénzbüntetéseket a civil szervezetek, protestáns egyházi intézmények tagjai, vezetői ellen csupán azért, mert részt vettek vagy helyt adtak a Magyarországon már sugárzott történelmi dokumentumfilm levetítésének. Mindez ellentétben áll az EU alapelveivel, a véleménynyilvánítás szabadságával, a közösség számára biztosított gyülekezési szabadságjoggal és az egyházak függetlenségével, olvasható közleményben. /Újabb állásfoglalások a Trianon-film kapcsán. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2005. január 26.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa integrációs tárca államtitkári tisztségére Csutak Istvánt, a Gyulafehérváron székelő Regionális Fejlesztési Ügynökség Hargita megyei munkatársát jelölte. Csutak az RMDSZ választási programjában tett ígéretek teljesítését tartaná szem előtt. „A legnagyobb feladat számomra a fejlesztési régiók átszervezése lesz, ez egyszerre szakmai és politikai feladat is.” – hangsúlyozta Csutak. Továbbá több információ eljuttatását tartja fontosnak a potenciális pályázókhoz. /Köllő Katalin: A régiók átszervezése a legnagyobb feladat. RMDSZ-es államtitkárjelölt az integrációs tárcánál. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2005. január 26.
Szeben megyében 15 000, ebből Nagyszebenben 3134 magyar él, az utóbbi 10 év alatt 6,77%-os csökkenés észlelhető. A szászok (6048 fő) hasonló helyzetben vannak. A megyei RMDSZ és a Német Fórum közös székházában kap helyet a Polgári Magyar Művelődési Egyesület és a Szebeni Magyar Ifjak Szövetsége, van könyvtáruk, táncegyüttesük stb. /N. T.: Szórványkapcsolatok építéséért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./2005. január 26.
A rendszerváltás után Kolozsváron, a Szent Mihály Plébánián megalakultak a jótékonysági szervezetek. Elsők között alakult meg a Nőszövetség Szent Rafael köre, melynek mostani vezetője Balogh Gizella nyugalmazott tanár. Az evangelizáción kívül feladatuknak tekintik a karitatív szociális gondozást. Szakosztályaik: hitéleti szakosztály, szociális szakosztály és kulturális szakosztály. Az utóbbinak néhány összejövetelét vázolta fel a tudósítás. Találkozás Jókai Anna műveivel volt a témája egyik emlékezetes összejövetelüknek. Babák népviseletben címmel előadást tartott dr. Szentimrei Judit néprajzkutató. Woth Imre Szentkorona-kutató A Szent Korona a legújabb ötvöskutatások tükrében címmel beszélt. Bemutatták Jakab Gábor Isten vasár- és ünnepnapi igéinek breviáriuma című könyvét. Boér Ferenc színművész lebilincselte közönségét Babits Jónás könyvének részleteivel. Nevezetes előadás volt Éljük meg újra a Krisztus-várás örömét, melynek előadói Balogh Gizella és Schuller Hajnal voltak. /Csomafáy Ferenc: Cselekvő felebaráti szeretet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2005. január 26.
Tízéves a háromszéki Volt Hadifoglyok Szövetsége, jelezte a szövetség nevében dr. Fábián Lajos és Gocz József. A szövetség megalakulását annak idején az tette időszerűvé – emlékeztettek –, hogy az 1994/44-es törvény értelmében minden 1940–1945 között ,,magyar katonai szolgálatot” teljesített veterán frontharcos-igazolványra jogosult, emellett kedvezményekben is részesül. A szövetség – az RMDSZ támogatásával – vállalta, hogy segít minden háromszéki érintettnek a veteránigazolvány megszerzésében, ez magyarországi adatok megszerzését és hazai hitelesítést jelentette. Az egykori hadifoglyok 1995. január 26-án küldték el az első iratcsomót a magyar Honvédelmi Minisztériumnak, s ezzel kezdődött a folyamatos munka. A szervezet eredményességét igazolja – hangsúlyozzák –, hogy több mint háromezer háromszéki idős embernek (közülük 1546-an fronton és hadifogságban egyaránt voltak, 750 fő ,,csak” harcolt, míg további 776 személyt hadiözvegyként tartanak nyilván) sikerült megszerezni a szóban forgó bizonylatot. /(L.): Háromszéki magyar veteránok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./2005. január 26.
Elmúlt ősszel Árkoson a Pro Vita Hominis Társaság ünnepélyes külsőségek között, külföldi vendégek és magyar katolikus főpapok jelenlétében felavatta az Irgalmasság Anyja Otthont, mely az áldott állapot idején s utána négy hónapig a teljesen támasz nélkül álló terhes nőket fogadja be. Dr. Kovács Zita gyermekorvos, a Pro Vita Hominis Társaság elnöke elmondta, Árkoson vásároltak egy házat, melyet át kellett alakítani. Sok-sok magánszemély, vállalkozó segített. A svájci adományozó egy kitűnő ácsmestert küldött. A gyulafehérvári érsekség is támogatta őket. Az otthonnak Isten irgalmasságát kell megjelenítenie a támasz nélkül maradt kismamák előtt. Legnagyobb gondjuk három olyan embert találni, akik ezt a házat vezetnék. A ház nyitott lesz, programjaikon részt vehetnek az árkosi fiatalok is. Céljuk, hogy ha csak egy mód van rá, a természetes család újra összeálljon. /Simó Erzsébet: Új fészek az életnek Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./2005. január 26.
A Karaván együttes 2000-ben alakult Kolozsváron. Egyetemista csapatként indultak, egyházi ifjúságból nőttek ki, mára 8 tagúvá bővült az együttes, a tagok között vannak teológusok, egyetemi hallgatók, sőt középiskolás diák is zenél a Karavánban. A zenét a csapat két-három tagja szerzi. Kedvenceik a József Attila, Ady, Pilinszky versek, és általában a XX. század magyar költői, de saját szövegű dalaik is vannak. Közel hatvan fellépésük volt már, többnyire ifjúsági rendezvényeken zenélnek. Két éve a Kaláka együttes szervezte Énekelt Versek Fesztiválján nyertek második helyezést. Az Karaván együttes tavaly tavasszal Apró képek balladája címmel kiadott CD-jéből már több százat megvásároltak. /Énekelt versek a Karavántól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2005. január 26.
Január 24-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör Bán Péter műfordítót látta vendégül, több mint 1500 műfordítás, és 20 kötet szerzőjét, aki nyugdíjazása óta szülőfalujában, Székelymuzsnán él. Bán Péter a litván, illetve lett irodalommal is kapcsolatba került. Litván kapcsolatait megelőzően, Szergej Jeszenyin költészetének szerelmeseként ellátogatott a Jeszenyin szülőfalujába. A Jeszenyinhez kötődő élményeit a Találkozásaim a költővel című kötetében rögzítette, amely a Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában jelent meg 2002-ben. Az esten Bán Péter népmese-fordításaiból is felolvasott: az elmúlt esztendőben öt mesefordítás-kötete jelent meg. /Irodalmi Kör Bán Péterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2005. január 26.
Néhány hete jelent meg a budapesti Nemzeti Tankönyvkiadónál Kántor Lajos Fellegek a város felett című könyve. A szerző fájlalja, hogy bár kötete kifejezetten Kolozsvárról szól, a könyvterjesztés visszásságai miatt Kolozsváron megvásárolni aligha lehet majd. A könyv arról szól, hogy Kolozsvár hogyan van jelen a 20. századi magyar irodalomban. Esszéi kolozsvári nézőpontból kísérik végig a múlt század történelmét a Bánffy-trilógia ilyen vonatkozásaival kezdve a szélsőséges Gheorghe Funar polgármester 2004-es bukásáig. Bekerült a kötetbe Kuncz Aladár és Tamási Áron, Szabó Dezső és Cs. Szabó László, Kolozsvári Grandpierre Emil és Passuth László, Kós Károly, Hunyady Sándor és Csiki László mellett Kiss János Omló falak című 1991-es könyvének rövid jellemzése is, de Köntös-Szabó Zoltán hármaskönyvéről, a Trianon gyermekeiről és Bálint Tibor Bábel toronyháza című könyvéről is szó esik benne. Kántor Lajos korábbi kötete, a szintén tavaly a budapesti Balassi Kiadó és a kolozsvári Polis Könyvkiadó közös vállalkozásaként megjelent A kapu is csak „szimbolikusan” van jelen az erdélyi könyvesboltokban. Éppen ezért jött létre a Kolozsvár Társaság, hogy Kolozsvár süllyedését lehessen megakadályozni. Kántor Lajos több RMDSZ-kongresszuson is elmondta, hogy Kolozsvár stratégiai fontosságú kérdés, mindent meg kellene tenni azért, hogy Kolozsvár múltját, jelenét és jövőjét átgondoltan szolgálják. A Kolozsvár Társaságon belül felmerült az 1956-os mártírok Kolozsváron felállítandó emlékművének gondolata. /Tibori Szabó Zoltán: Kolozsvár stratégiai fontosságú. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2005. január 26.
A Pro Hereditatem Egyesület kiadásában, az RMDSZ, a Communitas Alapítvány és az Illyés Közalapítvány támogatásával jelenik meg a Besztercei Híradó című kiadvány. Beszámolók, hírek, pályázási lehetőségek, sőt még diákoldal is szerepel a lapban. Nagyon fontos a lap a szórványban. Besztercei Híradó – tényleg véradó! /Oláh Levente: Besztercei Híradó, a véradó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./2005. január 26.
Január 24-én ünnepelte a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó 300. kötetének a megjelenését. Jelen volt a könyv értelmi szerzője, a kiadó kitartó háziszerzője, dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténész, aki beszélt a Nyirő Józsefről szóló kritikai tanulmánykötet születéséről. Néhány éve már, hogy a Pallas-Akadémia elhatározta, hogy válogatott művei sorozatának révén visszaadja Nyirő Józsefet, ezt a nagy erdélyi írót annak a közönségnek, amelyből vétetett, s amelynek irodalmi tudatából annyi évtizeden át hiányzott. Ebben a munkában Pomogáts Béla is részt vállalt. /(Cseke Gábor): A 300. könyv ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2005. január 26.
A Hargita Kalendárium, 2005 kóstolót ad politikából, társadalomrajzból, történelemből, néprajzból, irodalomtörténetből is. A Hargita Kalendáriumban kiemelkedő az irodalmi anyag, karakteresen jelzi a Székelyföldön, szűkebb értelemben Hargita megyében alkotó írók – jobbára költők – mai hangvételét, látásmódját. /Cseke Gábor: Hargita Kalendárium, 2005. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2005. január 26.
Értékes a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Évkönyve, amelyet 2004-ben immár tizenkettedik alkalommal adott ki az iskola. Megörökítik, hány diák hány osztályban tanult, milyen eredményeket értek el. Közöltek tudományos dolgozatokat, élménybeszámolókat, dokumentumokat. /Takács Éva: Értékes dokumentum, kellemes olvasmány. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./2005. január 26.
Megjelent Balási András: Mintha égi hinta (versek). /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. /Mintha égi hinta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./2005. január 27.
Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) igazgatója január 25-én elismerte, hogy bizonyos újságírók telefonjait lehallgatják nemzetbiztonsági megfontolásból. Elmondta azt is: amióta Traian Basescu lett az ország elnöke, megszaporodtak az államfőnek címzett életveszélyes fenyegetések. Timofte elmondta, technikai szempontból az RHSZ irányítja az összes telefonlehallgatást, azokat is, amelyeket a biztonsági rendszer más intézményei végeznek. Hozzátette, ezek az intézmények ügyészségi határozat alapján végzik a lehallgatásokat. /Veszélyben Basescu biztonsága? Timofte elismerte: lehallgatják bizonyos újságírók telefonját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./2005. január 27.
Még a szórványban élők is furcsállják, hogy az RMDSZ az egyetlen politikai erő a bukaresti törvényhozásban, melynek némely képviselője és szenátora immár 15 éve megszakítás nélkül tagja a parlamentnek. Az embereket tudják azt, hogy a kormányzásban való részvételnek káros következményei is lehetnek. Vajdaságban apró csoportosulásokra szakadt a magyarság. A következmény: a belgrádi parlamentben egyetlenegy képviselője sincs, az újvidékiben alig néhány. Kárpátalján két szervezet áll egymással szemben, az ottani magyarok sorsa Kijev kényétől-kedvétől függ. Felvidéken összefogott a magyarság, hat éve kormánypárt az MKP. Szlovákia EU-tag lett, most már a magyarok pártját kiszorítanák a politikai porondról a többségi pártok. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnökének mondta: az, hogy az MKP az 1998-as, majd a 2002-es választások után kormánypárt lehetett, az „Washington és Brüsszel kérése volt”. Ha ez az elvárás a következőkben már nem jelentkezik, akkor „a szlovák pártok igyekeznek majd kiszorítani az MKP-t a kormányból”. Romániában a PSD nem azért vállalta az RMDSZ-szel való együttműködést, mert nem volt más megoldás számára. Az EU-csatlakozás alapkövetelménye a kisebbségi problémák legalább uniós szintű rendezése. Ezt az utóbbi évek valamennyi román kormánya tudta, s akként is cselekedett. Azonban két év teltén Románia teljes jogú EU-tag lesz, s akkor 2008-ban már egészen más lesz a román pártok orientációja. Akkor kiszorítják az RMDSZ-t a politikai porondról. Erre tanácsos lenne idejében felkészülni. /Ferencz L. Imre: Lesz-e kiszorítósdi? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2005. január 27.
A német modell átvételével Romániában is kontroll alatt lehetne tartani a telefonlehallgatásokat – jelentette ki Toró T. Tibor, a képviselőház védelmi bizottságának RMDSZ-es tagja azt követően, hogy a két ház szakbizottsága közösen hallgatta meg a lehallgatási botrányba keveredett Virgil Ardeleant. Toró elmondta, a bizottsági ülésen is javasolta, hogy úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az kötelezze a lehallgatást végző szervet a megfigyelt személy tájékoztatására a megalapozatlannak bizonyult lehallgatás után. Egy nyilvánosságra került adatsor azt tükrözi, hogy az engedélyezett telefonlehallgatásokban a belügyi titkosszolgálat megközelítette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI). Míg az utóbbi az elmúlt négy évben 6452 alkalommal kapott engedélyt telefonlehallgatásra, a Virgil Ardelean által vezetett belügyi szolgálat 6251 telefon lehallgatására kapott engedélyt. A sorban 2971 telefon törvényes lehallgatásával az ügyészségek következnek. A Védelmi Minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a kormányőrség, a speciális telekommunikációs szolgálat és az Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálata lényegesen kevesebbszer élt a lehallgatás eszközével. A statisztikát sikerült megszereznie a Realitatea Televíziónak. Lencsevégre kapták azt a dokumentumot, amelyikből tévévitára meghívott Radu Timofte SRI-igazgató puskázott. Timofte az adásban csak a SRI lehallgatási adatait ismertette, de amint válaszaiból kiderült, valamennyi lehallgatást nyilván kell tartania, hiszen a többi titkosszolgálatnak is hozzá kell fordulnia a lehallgatási engedéllyel. Évről évre hangsúlyosan nőtt az ügyészségek által elrendelt lehallgatások száma. Míg 2001-ben ez az összlehallgatások 6,66 százalékát tette ki, 2003-ban elérte a 29 százalékot. A perrendtartási törvény tavalyi módosítása óta egyébként már csak törvényszéki bíró engedélyezheti a lehallgatásokat. Korábban az ügyésznek is jogában állt ilyen engedélyt kibocsátani. A parlamenti ülés után felkérték a Belügyminisztériumot, a Román Hírszerző Szolgálatot és a Korrupcióellenes Ügyészséget, hogy írásban fejtse ki álláspontját az üggyel kapcsolatban. A Belügyminisztérium titkosszolgálatának vezetője, Virgil Ardelean elismerte, hogy 2003-ban kérvényezte a Mediafax és az AM Press hírügynökség telefonjainak a lehallgatását, de hangsúlyozta, a tényleges lehallgatás nem történt meg. /Gazda Árpád: Holtversenyben a SRI és a belügy. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./2005. január 27.
Auschwitz felszabadulásának 60. évfordulóján Európa-szerte az antiszemitizmus elleni küzdelemre szólították fel a világot az államfők, politikusok. Strasbourgban is külön napirendként szerepelt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ülésszakán a megemlékezés. A holokauszt áldozatainak számáról szóló adatok becslések, különböző források más-más adatokat tettek közzé aszerint, hogy mikor és hol kutattak. Az auschwitzi múzeum 1,1 millióra teszi az Auschwitzba irányított európai zsidók számát. Az auschwitzi tábort 1945 januárjában a Vörös Hadsereg elől menekülő nácik felszámolták, felrobbantották a II. és a III. krematóriumot és elégették az irattár nagy részét. A holokauszt áldozatainak többsége, közel 6 millió zsidó, ezen kívül 3,3 millió szovjet hadifogoly, 2,5 millió nem zsidó származású lengyel állampolgár, németek, kelet- és nyugat-európai emberek százezrei, akiket különböző politikai, vallási és szociális szempontok miatt likvidáltak. /Auschwitz felszabadulásának 60. évfordulója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./2005. január 27.
Az egészségügyi tárca államtitkárává kinevezték Székely Ervint, aki az elmúlt 10 évben Bihar megye parlamenti képviselője volt. A parlamenti választásokon kiesett az RMDSZ parlamenti jelöltjei közül a jogász végzettségű politikus. Székely Ervin kinevezésével immár a harmadik államtitkári tisztség jutott Biharnak, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes lett, Varga Gábor pedig az országos szabadalmi és védjegyhivatal államtitkári rangú vezetője. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ önkormányzati tanácsának alelnöke kiemelkedőnek értékelte ezt az eredményt. Azt szeretnék – mondotta –, hogy a megyei igazgatóságon és felügyelőségeken is vezetői, illetve döntéshozói feladatkörbe helyezzenek magyarokat. A megyei prefektúrán Tódor Albert, a korábbi nagyszalontai polgármester a prefektúra főtitkára lesz. /(Balla Tünde): Három államtitkár Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./2005. január 27.
Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezető államtitkára megtartotta kinevezése utáni első sajtóértekezletét, amelyen bemutatta a Hivatal jövőbeni tevékenységének prioritásait. Fontosnak tartja a kormányprogramban foglalt jogalkotási feladatok ellátását, ugyanakkor kiemelt hangsúlyt kíván fektetni a jogalkalmazás felügyeletére is. Szükséges a 2001-ben megszüntetett jogi osztály visszaállítása. Markó Attila kifejtette, hogy minden észlelt jogalkalmazási hiányosságról írásban tájékoztatja majd az illetékes szakminisztériumot is. A hivatal programjairól elmondta, hogy erre az évre a költségvetési törvény 25 milliárd lejt irányoz elő különböző pályázatok finanszírozására. /EKH-prioritások. Jogalkotási feladatok kiemelt szerepben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./