udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 4261-4290 | 4291-4320 | 4321-4350 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. augusztus 16.
Egy hónappal az árvíz után a Jára-völgye még mindig lesújtó látvány. Az utak javítása késik, a mellettük felhalmozott homokhalmok munkáskezekre várnak. Egy hónappal a vizek visszavonulása után az utak helyén még 100 méteres szakadékok tátonganak, amelyek közveszélyesek. Egyelőre Alsójárán még maradnak a homokhalmok, szakadékok, kidőlt villanyoszlopok, legurult kövek. /Árvíz után árva maradt a Jára-völgye. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2005. augusztus 16.
Hamarosan telekkönyveztetheti a Temesvári Római Katolikus Püspökség az aradi Csiky Gergely Gimnázium és az Adam Müller Guttenbrunn Gimnázium épületét. /B. D. T.: Gimnáziumi épületeket kaptak vissza a katolikusok. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2005. augusztus 16.
Bírósági végrehajtó járt Hadréven, hogy az 1993. szeptemberi tragikus eseményekért felelősnek talált személyektől behajtsa a romák javára megítélt kártérítést. Mivel a fizetésre kötelezetteknek nem volt amiből kifizetni a megállapított 2,2 milliárd lejt, Huruba Eugen végrehajtó zárolta ingó és ingatlan javaikat. Az eljárás felzaklatta a kedélyeket, s felrémlik az újabb etnikai konfliktus veszélye. Csendőrőrsöt létesítenek Hadréven. Ha annak idején a hatóságok nem söpörték volna szőnyeg alá az ellentétet a hadrévi romák és a lakosság többi része között, akkor ma nincs újra robbanással fenyegető „hadrévi-ügy”. /Csendőrőrsöt létesítettek Hadréven. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2005. augusztus 16.
Négy Maros megyei település küzd régi nevéért. Három alsó-nyárádmenti és egy Dicsőszentmárton mellőli magyar falu harcol eredeti nevének visszaszerzéséért. Az 1968-ban Nyárádkarácsonba beolvasztott Káposztásszentmiklós, Csiba és Folyfalva lakosai, valamint a Vámosgálfalva egyik utcájává visszaminősített Szőkefalva lakossága reméli, hogy hosszas küzdelmének már ősszel meglesz az eredménye. Vámosgálfalván nem ellenezte senki a nevüktől szintén 1968-ban megfosztott szőkefalviak óhaját, azonban a leghevesebb ellenző a Nagy-Románia párti Gheorghe Funar volt. /Szucher Ervin: Parlamenti jóváhagyásra várnak. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2005. augusztus 16.
Néprajzi nyári egyetem zajlik Gyergyószentmiklóson, az Országos Magyar Diákszövetség szervezésében. Az ötödik alkalommal megrendezett, augusztus 22-éig tartó nyári egyetemet az előző években Temesváron és környékén, a Szászföldön, a történelmi Máramaros vidékén, valamint a Székelyföld más tájain tartották. A szervezők szerint a rendezvényt kettős igény hozta létre: egyrészt kiegészítő képzést nyújtani a néprajz szakos hallgatóknak, elősegíteni a határokon átívelő szakmai kapcsolatok kialakulását a fiatal kutatók között; másrészt tartalmas és igényes nyári programot szervezni. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Tanszéke, valamint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, illetve muzeológusok és történészek előadásai hangzottak el. /Tóth Ibolya: Néprajzosok nyári egyeteme a Gyergyói-medencében. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./2005. augusztus 16.
A nyári néptánc- és kézműves táborok megszervezése mellett a Kallós Alapítvány különböző oktatási programokkal is foglalkozik. Válaszút és környéke magyarságának tanfolyamokat szerveznek, és 25 év szünet után újraindították az észak-mezőségi szórványiskolát. Balázs Gyöngyi, a Kallós Alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy az oktatás megszervezésében is részt vállalnak. Kallós Zoltán néprajztudós visszakapta válaszúti birtokának egy részét, a leromlott állapotú családi házzal együtt. Az épületet saját költségén felújíttatta, hogy az alapítvány méltó körülmények között kezdhesse el a munkát. Majdnem teljes vagyonát, beleértve a felbecsülhetetlen értékű gyűjteményeit is, az alapítványnak adományozta. Négy gyermekkel indult el az oktatás Válaszúton 1999-ben. Mára negyven iskolásnak és húsz óvodásnak biztosítják a taníttatását és az ehhez szükséges körülményeket. Az alapítvány a Kallós-telken nyolcvan férőhelyes bentlakás építésébe fogott. A beruházás költségeit az Apáczai és az Illyés Közalapítvány támogatásaiból fizetik. A romániai oktatás mellőzi a népi gyermekjátékok megismertetését és a kézművesség alapfogalmainak megtanítását. Ezt a hiányosságot próbálja pótolni a Kallós Alapítvány azzal, hogy 1999-ben tanítónők számára játszóházvezetői tanfolyamot indított. – A kezdés óta több mint 70-en végeztek a tanfolyamon. Válaszúton felismerték, hogy a régió gazdáinak szakképzést és szaktanácsadást kell teremteni. A kolozsvári Állatorvosi és Agrártudományi Egyetem szakemberei ma már rendszeresen kijárnak Válaszútra. Igény szerint a legkülönbözőbb területekről tartanak előadásokat a gabonatermesztéstől, az állattartáson keresztül, a biogazdálkodásig. /Stanik Bence: Iskolát kapott az észak-mezőségi szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./2005. augusztus 16.
Temesváron a Jecza Ház előtti szoborpark Popovics Lőrinc szegedi szobrászművész alkotásával gazdagodik. A felfedezés erejével hatott a szegedi művészekre a rendszerváltás után a temesvári képzőművészek első csoportos kiállítása Szegeden. Azóta állandósult a kiállításcsere, sőt háromirányúvá vált az újvidéki képzőművészek bekapcsolásával. Popovics Lőrinc kedvenc anyagából, a kőből készíti alkotását. /(Szekernyés): Gazdagodik a szoborpark. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./2005. augusztus 16.
A temesvári Csiky Gergely Állami Színház és a nagyváradi Varázshegy Színházi Műhely koprodukciójában készült Vakablak, avagy szerepek és szerelmek kabaréja című vidám, zenés keretjátékot bemutatták Nagyváradon, a Nyári Színházi Estek elnevezésű minifesztiválon. A darab temesvári bemutatóját augusztus 19-én tartják. /P. L. Zs.: Vakablakot nézhetünk. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./2005. augusztus 16.
A marosvásárhelyi unitárius hívek több mint négyezer lelket számláló közössége évtizedek óta tervezte, hogy Bolyai téri temploma mellé még egyet építsen. 1999 tavaszán a városi tanács megfelelő helyet utalt ki a Kövesdombon. A templom alapkövét 1999 novemberében helyezték el. Az anyagi támogatás a hívek adományaiból, az Egyetemes Unitárius Egyháztól, a magyar és a román kormányoktól, az amerikai és holland testvérgyülekezetektől, valamint a helyi városi tanácstól származik. Az építkezés befejezéséhez még körülbelül hatmilliárd (régi) lejre volna szükség. A gyülekezet kívánságára idén júliusban megtartották az épülő templomban az első istentiszteletet. /Szilágyi Domokos: Erős akarat, lelkesedés. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2005. augusztus 16.
A magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szentistvánon találkoztak a hét végén a Szent Király Szövetség tagjai. Szent István király nevét több település viseli Kárpát-medence-szerte, szövetségük 1996-ban alakult Csíkszentkirályon, jelenleg tizennyolc tagja van. Jövőre, a szövetség megalakulásának 10. évfordulóján ismét Csíkszentkirályon találkoznak a települések képviselői – tájékoztatott Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere. A hét végén tartják a csíkszentkirályi római katolikus templom búcsúját, ugyanakkor háromnapos ünnepségsorozatot szerveznek a falunapok alkalmával. /Sarány István: Ülésezett a Szent Király Szövetség. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./2005. augusztus 16.
Érdekes volt tapasztalni azt a fordulatot, ami az EMI (Erdélyi Magyar Fiatalok)-táborozók hangulatában következett be vasárnap az ökumenikus istentisztelet után – mondták a szervezők. (Ősz Előd református tiszteletes és Böjte Csaba Ferenc-rendi szerzetes hirdetett igét, illetve tartott szentbeszédet.) Pósa Zsolt (Délvidékről) értékelte a gazdag, színes, színvonalas rendezvényeket. Sós Sándor, az EMI elnöke kifejtette, vasárnap este már túllépte az ezret a résztvevők száma. Az előadók, köztük a műsorlapon nem szereplő Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke és Radics Géza amerikai történész, illetve a beszélgetésekbe bekapcsolódók színvonalas hozzáállása több volt mint biztató a jövő augusztusi – szintén Gyergyószentmiklósra tervezett – II. EMI- táborozásra, jelezte. Megjegyezte, hogy a hatalom képviselői, akik túlbuzgón próbáltak félelmet kelteni, megértették: az EMI-táborban nem provokációra készülők csapatai edzenek. Pozitív értelmű nemzettudat, a tenni akarás, a jó dolgok előnyben részesítésének az óhaja hozta össze a tábor lakóit, köztük Toró Tibor és dr. Garda Dezső képviselőket. Bagoly Zsolt alelnök is elégedett volt. /Bajna György: Elégedett szervezők, hálás résztvevők. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ A nemzetben, a nemzeti értékek, hagyományok ápolásában gondolkodó magyar fiatalok négynapos találkozóhelye volt a Gyergyószentmiklós melletti kemping, itt rendezte meg első nyári táborát az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság. Több mint ezer látogatót fogadott I. EMI-tábor. A román rendőrség, a csendőrség és a titkosszolgálat (SRI) emberei gyakorlatilag állandó megfigyelés és zaklatás alatt tartották a tábort: a fiatalokat többször is igazoltatták, a titkosszolgálat megbízottjai több előadásról videofelvételt készítettek. A rendőrök több ízben megfenyegették a szervezőket, hogy ha a magyar zászlók nem tűnnek el a tábor területéről, tízmillió lejes büntetést rónak ki rájuk. A nemzettörténet főbb állomásairól szóló előadások, viták a trianoni trauma utáni magyar történelem taglalásában csúcsosodtak ki. Az erdélyi, illetve a kárpát-medencei magyarság önrendelkezési törekvéseinek a lehetőségeiről is szóltak előadások. Nagy érdeklődést váltott ki Raffay Ernő, Vekov Károly és Sántha Attila előadása Wass Albertről. Magyarországon a balliberális irodalomszemlélet, a hivatalos magyar irodalomkritika továbbra is száműzi a jeles erdélyi magyar írót a magyar irodalomkönyvekből. Koltay Gábor filmrendező a Trianon-film erdélyi vetítésének történetét ismertette. Mint mondta, nemzeti tudattal rendelkező népek számára nehezen érthető vagy éppenséggel érthetetlen a hivatalos magyar magatartás a magyar nemzet történelméről szóló műalkotások, filmek iránt. Úgy látja, teljességgel hiányzik az a nemzeti, magyar háttér, amely az ilyen alkotást megóvhatná a környező utódállamoktól már sokszor megtapasztalt, hisztériás kirohanások ellen. Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt, Sántha Imre, Gazda Zoltán, Borbély Zsolt Attila előadásai bemutatták az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseinek fontos stációit, amelyeket az RMDSZ rendre feladott. Borbély Zsolt Attila kifejtette: a romániai magyarság számára az volna a legjobb, ha az RMDSZ négy évre kibukna a törvényhozásból, hogy helyébe új alapokon nyugvó érdekvédelmet lehessen tető alá hozni. Szilágyi Zsolt fölvetette, el kéne dönteni, hogy az erdélyi magyaroknak mi a fontosabb: az, hogy a székelyudvarhelyi szenátor /Verestóy Attila/ rendezze a faexportját érdekvédelem címén a román kormánnyal, vagy az, hogy autonómiát kérjenek. Ennyire elkötelezett sajtóorgánumokra ugyanis aligha van igény Erdélyben. /Makkay József: I. EMI-tábor Gyergyószentmiklóson. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 16./2005. augusztus 16.
Kiállítással ért véget a harmadik mezőbergenyei alkotótábor. Az ezerháromszáz lakost számláló falu nyolcszáz lelkes magyar közössége, a Domahidi Béla lelkész vezette református gyülekezet és a mezőpaniti önkormányzat jóvoltából szervezhette meg az örökmozgó Ősz Zoltán tanár az idei találkozást, nyolctagú családját is „hadrendbe” állítva. A művészek két-két alkotásukat ajándékozták a közösségnek. Néhai Molnár Dénes kezdeményezte a mezőpaniti, csittszentiváni, bergenyei táborokat. Ha lesz a falunak állandó tárlata, vonzóbbá válik a távolról érkező látogatók előtt is. /B.D.: Alkotótábor Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2005. augusztus 16.
Az 1933-as gödöllői jamboree idején a Magyar Cserkészszövetség Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az előre megbeszélt napon a cserkészek tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon, meg az elcsatolt területeken. 2003 augusztusában a Külföldi Magyar Cserkészszövetség felújította ezt a kezdeményezést. Ennek nyomán otthon, a Kárpát-medencében, Kazahsztántól Honoluluig, Svédországtól Rio de Janeiróig, a Föld minden magyarok által lakott részén fellángoltak a tábortüzek vagy gyertyácskák. Idén is tervezik, hogy a láng mindenhol a helyi időszámítás szerint, augusztus 20-án este 21.00 órakor lobbanjon fel. Valószínűleg, nincs olyan időzónája a Földnek, ahol ne élnének magyar cserkészek és más magyarok, így csak szervezés kérdése a megvalósítás. A cserkészvezetők kérik a magyar szervezeteket, itthon és az egész világon, csatlakozzanak ehhez. A világot átölelő testvéri összetartozás kifejezése váljon hagyománnyá és legyen a magyar identitástudat egyik pillére. /Lendvai Imre cscst, Külföldi Magyar Cserkészszövetség elnöke Magyaródy Szabolcs cscst, Hunyadi Öcs. Mk. KNCSSZ: A Magyar Szolidaritás Tüze. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./2005. augusztus 16.
Szabó László bálványosváraljai református lelkész fametszet-kiállítása sikert aratott a helyi unitárius egyház gyűléstermében. Erdély szép templomai, műemlékei láthatók a képein. /K. Gy.: Szabó László fametszet- kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2005. augusztus 16.
Augusztus elején a Marosvásárhely – Zalaegerszeg Baráti Társaság jóvoltából 33 marosvásárhelyi és 8 nyárádselyei gyermek Egerváron nyaralhatott, s részt vehetett a Zalaegerszegen szervezett kézműves táborban. A rendezvényt pedagógusok kezdeményezték. Az erdélyi gyerekeken kívül még 26 zalaegerszegi is jelen lehetett a táborban, így alkalom volt a barátságok kialakítására. Jövőre a szovátai Teleki Oktatási Központ látja majd vendégül a magyarországiakat, ahol hasonló tevékenységeket terveznek. /- vagy -: MA-ZA tábor Zalaegerszegen. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./2005. augusztus 16.
A nagyenyedi, magyarlapádi cserkészcsapat és a székelykocsárdi alakuló cserkészcsapat egyhetes intenzív kikapcsolódásra indult a torockószentgyörgyi vár alatti táborba. A táborozók teljesítették a cserkészpróbákat. /T. A.: Cserkészek a vár alatt. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./2005. augusztus 16.
Az Udvarhelyi Híradó újraindulásának 15. évfordulóján rendeznek nagyszabású eseménysorozatot augusztus 16-án Székelyudvarhelyen. Az Udvarhelyi Híradó első száma 1877. január 6-án hetilapként jelent meg Szakács Mózes református kollégiumi tanár szerkesztésében. A lap 1877. december 29-én, az 52. lapszámmal megszűnt. Egy évtized múlva 1898. január 1-én megjelent a második Udvarhelyi Híradó első száma. A laptulajdonos és az egyik szerkesztő Becsek Dániel fia, Becsek Aladár volt, csakhamar ő lett a felelős szerkesztő is. Az Udvarhelyi Híradó 1918-ig látta el információval a várost és környékét, az utolsó lapszám 1918. november 17-én látott napvilágot. Az Udvarhelyi Híradó harmadik sorozata 1990. augusztus 16-én ifj. András Zoltán, Gál Ottó és Porsche László szerkesztésében indult. 1991-ben Szőke Lászlót nevezték ki főszerkesztőnek. 1994 és 2003 között Pintér D. István, 2003 januárjától Jakab Árpád az Udvarhelyi Híradó főszerkesztője. Az Udvarhelyi Híradó 2003 novemberétől napilap, ez év szeptemberétől pedig azt tervezik, hogy 16 oldalon fog megjelenni. /Kápolnási Zsolt: Az Udvarhelyi Híradó rövid története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 16./2005. augusztus 17.
Két nap alatt immár hét megyét érintettek az újabb áradások Romániában. Hunyad megyében két település maradt áramszolgáltatás nélkül, a Vajdahunyad közeli Felsőtarnócán például az orkán erejű szél által kicsavart fák rongálták meg a vezetékeket. Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakcióvezetője Budapesten bejelentette: vízszivattyúkat visz a romániai árvíz sújtotta települések megsegítésére. Szabó Imre, a Pest megyei önkormányzat elnöke közölte, hogy a tanács két csoportban, összesen nyolcvan árvízkárosult erdélyi iskolás gyermek magyarországi nyaralását fedezi, és az első csoport Hargita megyéből már meg is érkezett. /R. Sz.: Orkán és áradások országszerte. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./2005. augusztus 17.
Markó Béla kormányfő-helyettes augusztus 16-án hivatalos látogatást tett Kovászna megyében, Borbély László területrendezési megbízott miniszter kíséretében. Markó Béla elégedetlenségének adott hangot a Kovászna és Hargita megyei infrastrukturális beruházások szintjével kapcsolatban. /Nagy beruházások kellenek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 17./ Figyelemfelhívónak, egyértelmű üzenetnek nevezte augusztus 16-i háromszéki látogatását Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. A vizitet záró sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón értékelte a látottakat Borbély László területfejlesztési és közmunkálatügyi miniszter is, külön hangsúlyozva: az Erdővidéket átszelő út építése nagyon megkésett, erre további négymilliárd lej átutalását ígérte. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ, illetve azok, akik a kormányban a szövetséget képviselik, próbálnak odafigyelni a Székelyföldre. A mostani látogatáson elsősorban infrastrukturális kérdések merültek fel. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ a jelenlegi gazdasági-fejlesztési régiók átszevezése mellett foglal állást. ,,A cél, hogy Maros, Hargita és Kovászna megyéből hozzunk létre egy fejlesztési régiót” – mondta a politikus, hozzátéve, kiállnak az autonómia mellett (igaz, a Székely Nemzeti Tanács tervezetét nem tartják jónak), de pillanatnyilag a kisebbségi törvény, illetve a decentralizációt támogató jogszabályok elfogadását tartják elsődlegesnek. /(mózes): Figyelnek a Székelyföldre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./2005. augusztus 17.
A 2005–2006-os egyetemi évtől vezetik be a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a bolognai rendszert. Az átszervezés során bizonyos szakok megszűntek, összevonások történtek, illetve létrejöttek újak. A magyar fiatalok elsősorban a pénzügyi és politikai élettel kapcsolatos szakok iránt érdeklődnek. Az alapképzés három évet fog tartani (a mérnöki tudományok, a jogtudomány és a fotóművészet, filmművészet és média szakok kivételével). A kettős képzést biztosító szakokon 3+1 éves lesz az oktatás. Az egyetemen működő 21 karból 17 nem hirdetett felvételi vizsgát. A 2005–2006-os tanévtől minden szak újnak tekinthető az egyetemen, mert a Bologna-rendszerre való átálláskor újraszervezték a szaklistákat, így az idei tanévtől 17 olyan kar hirdetett felvételit, ahol magyar nyelvű oktatás is folyik. Alapképzésen 99 román, 55 magyar, 15 német és 6 angol nyelvű szak indult. A business, az ortodox teológia és a görög katolikus teológia kivételével minden kar biztosít részleges vagy teljes magyar nyelvű képzést, a református tanárképző és a római katolikus kar csak magyar tagozattal működik. Egyes karok külön helyeket tartanak fent a Moldova Köztársaság állampolgárai, a roma kisebbség tagjai, a romániai nem magyar kisebbségek, illetve fogyatékos személyek számára. Eddig főiskolai képzés keretében történt az óvó-, illetve tanítóképző, ami mostantól átalakul pedagógia-óvó- és tanítóképző alapszakká. A kihelyezett területi egységeken történő oktatást is kibővítik. A kommunikáció és közkapcsolatok szakot magyar nyelven, az európai tanulmányok szakot pedig német nyelven is indítja idéntől az egyetem. A magyar helyek nagy része már a felvételi első szakaszában betelt. /Kristály Bíborka: Új arculatú felsőoktatás a Bologna-rendszer bevezetésével. Az idén a legtöbb magyar fiatalt a közgazdaságtan szak érdekelte. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./