udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 4801-4830 | 4831-4860 | 4861-4890 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. szeptember 16.
Megkezdődött az oktatás Déva önálló magyar iskolájában, azonban a Téglás Gábor Iskola félkész állapotban nyitotta meg kapuit. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a széleskörű összefogással szembekerülő sajtót okolta a jelentős késésért. Takács emlékeztetett, 1990-ben Varga Károly mint dévai RMDSZ-elnök és ő, mint a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa RMDSZ-es képviselője és alelnöke létrehozták az önálló magyar iskolát. Az iskola egy évig működött is jogi személyként, Széll Zoltán volt az igazgatója, míg a PUNR be nem került a parlamentbe. /Chirmiciu András: Ígéretek nyomán haladva, avagy hol a hiányzó láncszem. Beszélgetés Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. szeptember 16.
Elfogadhatatlan, hogy a határon több órát kell várakozni. A gépkocsivezetők többszörös reklamációja és az utasok hangos felháborodása nyomán kezdődött el az átmenetelt meggyorsító útlevélvizsgálat a második sávon is. Mikor lesznek valóban civilizált körülmények, a román határon, mikor szűnik meg korrupció? /(bodolai): Kit terhel a felelősség? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2005. szeptember 16.
Az árvízben tönkrement székelyudvarhelyi könyvtár állományának pótlására Eger is könyvgyűjtési akciót szervez – jelentette be a város polgármestere, a város az akcióval a Magyar Televízió kuratóriumának felhívásához csatlakozik. /Eger könyvet gyűjt a székelyudvarhelyi könyvtárnak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2005. szeptember 16.
A bíróság szeptember 7-i számú határozatában helyet adott a román ortodox egyház azon kérésének, hogy az állam tulajdonában lévő marosvásárhelyi Park Szállót használatába vehessék. A táblabíróság döntése azonnali hatályú. A Maros Megyei Tanács is igényt tart az épületre és megfellebbezi ezt a döntést. /Az ortodox egyháznak ítélték oda a Park Szállót. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./2005. szeptember 16.
A két közigazgatási megyét átfogó Temesvári Református Egyházmegye a harmadik negyedévi lelkészértekezletét a tavaszi árvíz sújtotta szigetfalui parókia szomszédságában lévő templomban tartotta. /Szakmáry Károly: Lelkészértekezlet a romok között. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. szeptember 16.
Több magyarországi román fiatal folytatja egyetemi tanulmányait az anyaországban a román állam által biztosított ösztöndíjjal. Idén az ösztöndíjat elnyert 11 fiatal közül heten az aradi Aurel Vlaicu Egyetemet választották. Mind a heten az aradi egyetemmel kitűnő kapcsolatokat ápoló gyulai Nicolae Balcescu Líceum végzettjei. /B. K.: Gyulai fiatalok román ösztöndíjjal Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. szeptember 16.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport ezerszámra kénytelen raktározni a használhatatlan tankönyveket. A tavaly megrendelt fizika, történelem, matematika, informatika, földrajz stb. tankönyvek egy része idén márciusban–áprilisban érkezett meg. Ezeket már ki sem osztották, mert a diákok év közben megvásárolták azokat, valamiből tanulniuk kellett – magyarázta Milka Zsuzsa könyvtáros. Hiába tették félre ezt a sok tankönyvet őszre, mert megváltozott a tanterv és a könyvek zöme használhatatlanná vált. Gyakran megtörténik, hogy a tanár kénytelen két-három tankönyvből tanítani. A szakiskolai tárgyakat a tanárok románból tanítják, mert a minisztérium kevés tankönyvet fordíttat le. Amit pedig magyarra ültetnek, az gyakran hibás, használhatatlan. Hiába vannak felkészült pedagógusok, magyar tanárnak tilos magyar nyelvű tankönyvet írnia. A magyar diákok – a magyar és zene tankönyveken kívül – kizárólag a románból fordított könyvekből tanulhatnak. A román tanár gyakran tíz alternatív román tankönyvből is választhat, a magyar pedagógusok általában egyből “választhatnak”. Az utóbbi években nemegyszer megtörtént, hogy mire elkészülnek a magyar fordítások, addigra új tantervet dolgoztak ki. Az eszerint megírt új könyvek fordítása a legjobb esetben is csak december végére készül el. Ez tehát félév tankönyv nélkül. Ebben a helyzetben vannak idén, többek között, a különböző profilú tizedik osztályok, s a késésből adódó hiány közel 15 tantárgyból érinti őket. /Szekernyés Irén: Tankönyvmizéria a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. szeptember 16.
Meglepően jó a héten beindult dévai Téglás Gábor önálló magyar iskola tankönyvellátása, nyilatkozta Széll Zoltán matematikatanár. Középiskolai szinten már nem jó a helyzet, a szaktantárgyakból hiányoznak a magyar nyelvű tankönyvek. /Chirmiciu András: Hunyad. Szlalomozás a bakik között. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. szeptember 16.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban is gondok vannak a tankönyvekkel. Hiány van a IX. osztályokban a román és magyar nyelv és irodalom tankönyvekből. A pedagógia tankönyvet nem fordították le magyarra. A IX–X. osztályos pszichológia tankönyv 1991 óta nem volt felújítva, ezért kényszerűségből, román tankönyvet használnak. A képzős osztályokból pedig hiányzik a román nyelv tanításának a módszertana. /Tamás András: Fehér. Kényszermegoldások. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 16./2005. szeptember 16.
Nagybányán a magyar középiskolában, a Németh László Líceumban 390 diák kezdi az iskolaévet, 40 fős oktatói csoport irányításával. Vlaicu Zsuzsanna igazgatónő jelezte, a diákok száma évről-évre csökken, közben az iskola technikai felszereltsége gyarapodott: bővült a könyvtár és az internet-hálózat, kialakítottak egy gyűléstermet, s egy modern sportcsarnokkal is gazdagodott az intézményt. /(tamási): Iskolakezdés: leesett az első őszi eső, megkezdődött az új tanév. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./2005. szeptember 16.
Megkezdődtek a beiratkozások a marosvásárhelyi Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyamára. A tanfolyamra diákok és felnőttek jelentkezését várják. Naiv művészek, népi iparművészek, tanügyben dolgozók számára hasznos az itt elnyert oklevél. Várják azokat az érdeklődőket is, akiket vonz a magyar nép őstörténete és népi kultúrája. /Néprajzi tanfolyam indul. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ 2005. szeptember 16.
Magyar férfi őrzi a szász templomot a Szeben megyei Asszonyfalván. Szilágyi Gyula akkor került Kiskapusról Asszonyfalvára, amikor az 1990-es évek templomrablását követő helyreállításban munkaerőre volt szüksége az evangélikus egyháznak. A szász település lakossága testületileg kivándorolt Németországba, amikor családegyesítés címén az 1970–80-as években a kommunista rezsim valósággal kiárusította őket. Emiatt lett magyar őrzője az evangélikus erődtemplomnak. Az 1992-es népszámláláskor huszonöten vallották magukat magyarnak Asszonyfalván, 2002-re hárman maradtak, napjainkban pedig már csak Szilágyi Gyula az egyetlen magyar. /Fám Erika: Amerikába tart az utolsó magyar hírmondó. = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./2005. szeptember 16.
Keszeg Vilmos néprajzkutató a BBTE Magyar Néprajz és Antropológia Tanszékének vezetője egyetemi oktató, tudományszervező és kutató. Az egyetemi oktatás a kutatással összekapcsolódik, vallja. Tagja egy európai szintű néprajzos-antropológus-történész kutatócsoportnak, tagjai tizenöt országból verbuválódtak. Idén jelent meg Keszeg Vilmos Aranyosszék népköltészetéről szóló munkája. A néprajzos képzés több évtizedes kimaradása a romániai társadalmat leszoktatta arról, hogy egy ilyen szaktudású egyént foglalkoztatni tudjon. A Tordán élő Keszeg Vilmost három és fél éve kérték fel az Erdélyi Múzeum-Egyesület első szakosztályának vezetésére. Az idei Aranyosszék-konferenciát nagyon fontosnak érezte. Több mint száz éve Aranyosszék felfedezése megtörtént, de a vidékről újra beszélni kell. Ismereteket gyűjteni, ezeket közönség elé kell vinni, egybeszerkeszteni a régióról való tudást – erre tettek kísérletet. Működik az Aranyosszék Alapítvány, amely a kisvállalkozók érdekeit képviseli, vagy a várfalvi tánctábor, ami szintén helyi kezdeményezésre született. Keszeg Vilmos /sz. Torda, 1957. ápr. 24./ a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen a magyar–francia szakot végezte. 1990 óta a BBTE Bölcsészkarának tanára. Kutatási területe: néprajz (világkép, kortárs mitológia), narratológia, népi írásbeliség. Főbb művei: A folklór határán, Bukarest, Kriterion, 1991, Kelt levelem... Egy mezőségi parasztasszony levelezése, Debrecen, Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, 1996, Jóslások a Mezőségen, Sepsiszentgyörgy, Bon Ami, 1997, Mezőségi hiedelmek, Marosvásárhely, Mentor, 1999, Homo narrans, KOMP-PRESS, 2002, Aranyosszék népköltészete, Mentor, 2004. /Rostás-Péter Emese: „Újraértékelődik a populáris kultúra” = Krónika (Kolozsvár), szept. 16./2005. szeptember 16.
A falunapok alkalmával Hosszúmezőn hét helybéli műkedvelő képzőművész is bemutatkozott egy kiállítás erejéig: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, illetve zsinórcsipke-készítő, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők. Zelevics Mihály fafaragásai számos országban megtalálhatók, Japánban, Kínában, Ausztriában és Izraelben is. Homei Csurka Erzsébet már sokszor kiállította festményeit, több képét vitték külföldre. Tagja a Búzavirág Együttesnek is. /Tamási Attila: A falunapi rendezvények alkalmával Hosszúmező műkedvelő képzőművészei is bemutatkoztak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 16./2005. szeptember 16.
Szigligeten elmaradt az augusztus 21-re tervezett Wass Albert-szoboravatási ünnepség, tájékoztatott Koltay Gábor rendező felháborodottan. A valódi okok nem világosak. Mindössze annyit tudni, hogy Szigliget polgármesterét, Balassa Balázst bizonyos körök megzsarolták, egyes feltételezések szerint képzőművészek és nyaralóvendégek, más vélemények szerint SZDSZ-közeli politikusok gyakoroltak nyomást a helyi önkormányzatra. Hunyadi László szobrászművész Wass Albert-szobrát a Szigligetért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Tóth László öntette bronzba és ajándékozta a településnek. 2005-ben Magyarországon, az Európai Unió egyik tagállamában piszkos módszerekkel megakadályozható egy igaz magyar ember szobrának a felállítása. Így még inkább elismerés illeti a bonyhádiakat, a solymáriakat és a harkányiakat, ahol már áll Wass-Albert-szobor. /Kocsis Cecília: Wass Albert, a megosztó. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./2005. szeptember 16.
Petraskó Tamás 1953. március 24-én született Kisrozványon, a Bodrogközben, a történelmi Zemplén megyében, nem messze Vereckétől. Iskoláit is ott járta, utána tanítóképzőt, majd tanárképző főiskolát végzett. 1996-ban, Árpád honfoglalásának 1100. évfordulója alkalmából részt vett a 4500 kilométeres Magna Hungaria-emléktúrán, ezért ott kellett hagynia a katedrát. Az expedíció tagjai, köztük a kézdivásárhelyi dr. Szabó András is, lóháton tették meg a honfoglalók egyik feltételezett útvonalát, Baskíriából, az Urál mellől indulva, a Volga és a Káma folyókat átszelve egészen Magyarországig, Ópusztaszerig. A túrán szerzett tárgyi és szellemi kincset is felhasználva Kisrozványban létrehozta az Árpád-kori régészeti parkot, ahol a honfoglalók korabeli életmódját igyekeznek felidézni, bemutatni. Petraskó idén megszervezte a Rákóczi-emléktúrát, amely a nagyságos fejedelem által is bejárt utat követte részben végig, Rodostótól Borsiig. Felesége pedagógus, a három egyetemista gyermekük úgyszintén feladatának tekinti a szakszerű hagyományőrzést. /Gazda Zoltán: Emberközelben Petraskó Tamás tanát, hagyományőrző. „Nem emberi világ az, amely nem kötődik valahová”. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 16./2005. szeptember 17.
Budapesten zajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, amelyen számos RMDSZ-es tisztségviselő részt vett. Egyhangúlag több határon túli magyar vezető is megerősítette azt az igényt, hogy a jövő évi magyarországi kampányban az ottani pártok tartózkodjanak a határon túli magyar kérdéstől, és ez az ügy ne váljon kampánytémává. Ennek érdekében a közeljövőben fórumokat szerveznek a magyar parlament, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala égisze alatt. – Tizenöt évvel a nagy kelet-európai változások után, az EU bővítésének fényében újra kell értékelni és fogalmazni a Kárpát-medencei magyar–magyar problémákat is – mondta Szili Katalin az Országgyűlés elnöke. Beszélt arról, hogy a tavaly decemberi népszavazás fájdalmas megosztottságot okozott, és megmutatta, hogy a nemzet egészére ható, annak jövőjét meghatározó felelős magyar politikus vagy közéleti szereplő akkor jár el helyesen, ha a nemzet többségi érdekéhez és akaratához igazítja döntéseit. A Fidesz támogatja a Kárpát-medencei magyar képviselők fórumának létrehozását, de az nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet – közölte Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. A Fidesz az Országgyűlés házszabályának módosításával lehetővé tenné, hogy a bizottsági üléseken a határon túli magyar képviselők állandó felszólalási jogot kapjanak – mondta, hozzátéve, hogy a kérdés a határon túli magyarokkal foglalkozó bizottság létrehozásával párhuzamosan áttekinthető. A felvidéki Bugár Bélához hasonlóan Markó Béla, az RMDSZ elnöke is azt tartaná kívánatosnak, ha a magyarországi pártok tartózkodó álláspontot tanúsítanának a határon túli magyarságot illetően a közelgő választási kampány során. Markó jónak nevezte az autonómiatörekvésekről, valamint a kettős állampolgárság formáiról kapott háttéranyagokat, de az utóbbi elfogadhatóságáról nem tudott nyilatkozni, mivel az nem konkrétum, hanem tanulmány. Szerinte a magyar kormány a legjobban a határon túli magyar intézményrendszer támogatásával tudna segítséget nyújtani, de ezen a területen hiányosságokat lát. Kívánatosnak tartaná a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, de – tette hozzá – olyanra nekik sincs szükségük, ahol csak veszekednek. /Ne legyen kampánytéma a határon túli magyarok ügye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2005. szeptember 17.
A román kormány elfogadta az ingatlan visszaszolgáltatással kapcsolatos alkalmazási szabályokat, a visszaigénylési kérelmeinek a benyújtásának határidejét meghosszabbították 2006. január 25-éig, a föld- és erdő-visszaigényléseket pedig november 30-ig. /Elfogadta a kormány a restitúciós törvények végrehajtását. Meghosszabbították a földek és erdők visszaigénylésének határidejét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./2005. szeptember 17.
Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./2005. szeptember 17.
A katasztrofális Székelyudvarhelyt és környékét érintő árvizek – újabb „népszavazást” fakasztottak Magyarországon. Egy – igazit. Fodor Sándor nem híve a „kettős állampolgárságnak”. A tavaly decemberi népszavazás eredménye megdöbbentette Fodor Sándort is, de minderről mostanáig nem szólt. Most azonban – Magyarország népe ismét „szavazott”. Az árvizek késztették színvallásra Magyarországot, Magyarország népét is. Az árvíz hírére, egy emberként mozdult meg Magyarország népe. A sokszázezer „kispénzű magyarországi testvérünk döntő módon hozzájárul az árvizek okozta rombolások nyomainak az eltüntetéséhez” – írta Fodor. „Ezek után – hadd legyek büszke arra a népre, amelyből vétettem” – tette hozzá. /Fodor Sándor: Az igazi „népszavazás”. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./