udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 5401-5430 | 5431-5460 | 5461-5490 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. október 13.
Könyvtároskaraván indul október 13-án Gergyószentmiklósról. A résztvevők – könyvtárosok, újságírók – székelyudvarhelyi, marosvásárhelyi, kolozsvári könyvtárakat látogatnak meg tapasztalatszerzés céljából. A kétnapos szakmai továbbképzést a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete szervezi a könyvtárosok számára. /Szakmai napok a könyvtárban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 13./2005. október 13.
1992. július 12-én rakták le az arad-gáji református templom alapkövét, az építkezés 1994. áprilisában kezdődött, mondta el Czégé Imre lelkipásztor, az építkezés fő szervezője. A nagyteremben tavaly húsvét óta tartják az istentiszteleteket. A templomban 400 ülőhely található. Az építkezés első éveiben az állam összesen 30 millió lejjel, idén 150 millió lejjel járult hozzá, kezdettől támogatónak számított a svájci HEX Segélyszervezet, de Németországból, illetve Hollandiából is kaptak kisebb összegeket. Az erőforrások azonban 13 év alatt szinte végképp kimerültek, hiányoznak még a világítótestek. /Balta János: Felavatás előtt az arad-gáji református templom. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./2005. október 13.
Egyedüli magyar nyelvű romániai hivatásos színházként lép fel október 13-án a Figura Stúdió Színház Bukarestben, a Ion Creanga Színház által Száz... ezer... egymillió mese címmel szervezett, gyerek- és ifjúsági előadásokat felvonultató nemzetközi fesztiválon. A gyergyószentmiklósi társulat a Kolozsi Kilián rendezte, A gólyakalifa című előadást mutatja be. A fesztiválon többek között angol, dán és más nemzetek produkciói láthatók. /Bukarestben a Figura. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2005. október 13.
Virtuális debreceni sétára várja látogatóit a Csíki Székely Múzeum. Móricz Zsigmond két regényhőse hívja sétára a látogatókat azon a rendhagyó kiállításon, amelyen Nyilas Misi és Hitves Zsuzsika városa tárul az érdeklődők elé a Csíki Székely Múzeum termeiben. A debreceni Déri Múzeum Lélek-Tér-Kép címmel megrendezett vándortárlatát az erdélyi városok sorában elsőként Csíkszeredában láthatja a közönség. Gyarmati Zsolt múzeumigazgató elmondta, hogy a csíkszeredai és a debreceni múzeum között 2004 tavaszától létezik partneri-szakmai kapcsolat. /Daczó Dénes: Kalandozás Móricz-hősökkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2005. október 13.
Október 12-én Aradon a Jelen Házban bemutatták Pongrácz P. Mária Arckép lepkékkel című novelláskötetét. /(nagyálmos): “Nem akkor alkotok, amikor írok”. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./2005. október 13.
Megjelent P. Buzogány Árpád „Kihúzza a töviset az ember kezéből” című, népi mesterekről, mesterségekről szóló riportokat, interjúkat tartalmazó könyve. Dokumentumértékű munka. A székelykeresztúri és sóvidéki mesterek és mesterségeik dicsérete. A könyv az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület kiadásában jelent meg. /(bb): Dokumentum, néprajz, olvasmány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 13./2005. október 14.
A Duna-deltából származó szövetmintákban a szakértők mégis kimutatták a madárinfluenza-vírus legveszélyesebbnek tartott H5N1 altípusát. A hír nyomán az EU betiltotta a romániai baromfi-importot, Magyarország pedig teljes határzárlatot rendelt el. A laboratóriumi vizsgálatok Törökországban is kimutatták a vírust. A Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság óvintézkedéseket ajánl. Országszerte 40 százalékkal csökkent a baromfihús-eladás. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mégis kimutatták a madárinfluenza-vírust. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2005. október 14.
Az ellenzék javaslatára a szenátus elfogadta, hogy a „nemzeti közösség” kifejezés helyett a „nemzeti kisebbség” megfogalmazás szerepeljen az RMDSZ által előterjesztett kisebbségi törvényben. Október 12-én a szenátorok újrakezdték a vitát a kisebbségi törvény tervezetéről. Ion Solcanu szociáldemokrata és Liviu Bindea nagy-romániás szenátor a plénum előtt javasolta, hogy a „nemzeti közösség” megfogalmazás helyett a tervezet szövegében a „nemzeti kisebbség” kifejezés szerepeljen. Az ellenzéki szenátorok kifejtették, a „nemzeti közösség” kifejezés elfogadása területi és helyi autonómia biztosítását feltételezi a törvény által elismert kisebbségek számára. Eckstein-Kovács Péter szenátor elmondta: az RMDSZ érvelése ellenére a felsőház valóban „nemzeti kisebbségre” cserélte a „nemzeti közösség” terminust a tervezetnek a diszkriminációra vonatkozó szakaszában. /K. B.: Nemzeti kisebbség vagy közösség? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2005. október 14.
A felsőház elfogadta a romániai magyar nemzeti közösség is államalkotó tényező Az RMDSZ tájékoztatása szerint végeláthatatlan huzavona előzte meg a kisebbségi törvénytervezet cikkelyenkénti vitáját. Az előző napon Gheorghe Funar a Nagy Románia Párt (PRM) szenátora azt javasolta: ismét a jogi bizottságban kerüljön napirendre a kérdés, ahol el kellett eldönteni, hogy a jogszabály-tervezet vitája maradjon-e a szenátus napirendjén, avagy kerüljön át a képviselőházba. A bizottság úgy döntött, hogy a tervezet a szenátusban maradjon napirenden. Ion Iliescu szenátor – volt államfő – továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy ha kikerül a tervezetből az autonómiára vonatkozó, szerinte „legnagyobb veszélyt” jelentő, az autonómiára vonatkozó fejezet, akkor nem lesznek kifogásai a jogszabállyal kapcsolatban. /A szenátusban az RMDSZ az első csatát megnyerte. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./2005. október 14.
Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök Rómában felvetette, hogy az olasz cégeknek jó lehetőségeik vannak üzletekre a román élelmiszeriparban, bútor- és textilgyártásban, valamint a távközlési iparban is. A miniszterelnök az olasz üzleti élet szinte összes fontos vezető képviselőjével találkozott. Tariceanu elégedett az olasz befektetők Románia iránt mutatott érdeklődésével. /Románia olasz befektetéseket vár. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./2005. október 14.
Oroszország és Románia rendezte kapcsolatainak jogi bázisát – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter október 12-én Moszkvában, ahol román kollégáját, Mihai-Razvan Ungureanut fogadta. /Javuló román–orosz kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./2005. október 14.
Az olasz kollektív munkaszerződés alapján fogják fizetni a hivatalosan ott dolgozó romániai munkásokat. Erről Rómában írt alá szerződést Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter október 12-én. A román kormány adatai szerint Olaszországban 250 ezer román állampolgár vállal hivatalosan munkát. /Román–olasz szerződés a munkások jogairól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2005. október 14.
A szenátus felfüggesztette október 13-i ülését, mert nem volt elég szenátor jelen. A legtöbb szenátor a szociáldemokrata párt részéről hiányzott. /Nincs elég szenátor. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./2005. október 14.
Csigalassúsággal halad a szenátusban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitája. Megszavazták azt az ellenzéki indítványt, amely a „nemzeti közösség” megfogalmazást „nemzetiségi kisebbségre” változtatta. Markó Béla szövetségi elnök „veszélytelennek” nevezte a módosítást, amely nem érinti a törvény lényegét. A nemzeti kisebbség meghatározás nemzetközi szinten is elfogadott. Markó attól tart, hogy a szenátus nem tudja tartani a tervezet elfogadására kijelölt határidőt, akkor pedig a tervezet változatlan formában kerül át a képviselőházba. Ezzel kárba veszne a munka, amelynek egyik konkrét eredménye, hogy a kisebbségi törvény államalkotó tényezőként határozná meg a kisebbségeket. /Béres Katalin: Egy helyben topog a kisebbségi törvény. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./2005. október 14.
Kötő József államtitkár hangsúlyozta, az RMDSZ fel fog használni minden adminisztratív és kormányzati eszközt azért, hogy támogassa a tanügynek szánt költségvetés növelését. Sikerült ugyanis elérni, hogy a felsőoktatásban a magyar oktatási vonal ne 1,5 koeficiensben részesedjék, hanem 2-es koeficienssel. Ez megteremtené a tanszékek és a karok önállósodásához szükséges pénzügyi alapokat. Az önálló tankönyvek íratása szintén többletkiadást jelent. /Nagy-Hintós Diana: Kötő: az RMDSZ kétszeresen is érdekelt az 5%-ban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2005. október 14.
1989 után tizenhat évvel az állami magyar egyetem kérdése még mindig nem rendeződött. A fordulat után az erdélyi magyarság azt hitte, hogy az egyetem visszaállítása minden további nélkül megvalósítható. Azonban nem történt meg, az 1990-ben az egyetem létrehozását támogató kétszázezer, 1994-ben ugyanezért összegyűlt mintegy félmillió aláírás ellenére. A fölcsillanó reményt a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori elnökhelyettese, Törzsök Erika igyekezett kifejezetten „jóindulattal” szertefoszlatni a Magyar Hírlapban és a kolozsvári Szabadságban megjelent írásával („önálló egyetemet követelt nagy hangon boldog, boldogtalan”, „de senki nem tudta, miből”), amit azután Cs. Gyimesi Éva is messzemenően támogatott („helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülött”-nek, „egyfajta szellemi gettó”-nak, „nyelvi-nemzeti sajátosságba való bezárkózás”-nak minősítette az eljövendő Bolyait). Hasonló véleménye volt az akkor Kolozsvárra látogató Kende Péternek is. Azután jött a multikulturálisnak mondott elterelő művelet. A BBTE-n gyarapodott a magyar hallgatók száma (40 000-ből jelenleg 6000), de ezeknek csak egy része tanul majdnem mindent anyanyelvén, a székelyföldi részlegeken ugyanígy. A BBTE-n a mai napig nincsenek magyar feliratok, a folyosókon csak a román rektorok képmásai láthatók, mintha 1919 előtt és 1940–1945 között semmi sem létezett volna. A Bolyai sem 1945 és 1959 között. A többségiek felhozzák, hogy sehol a világon nincs olyan kisebbség, amelyik saját egyetemmel rendelkezne. Ez nem igaz, mert jónéhány van, számuk egyre gyarapodik, és nem másfél milliós, hanem másfél százezres kisebbségeknek is van saját egyetemük. Mások nagyon aggódnak, mi lesz a szegény magyar diákokkal, amikor végeznek, hiszen nem tudnak románul. Nos, a Bolyai természetrajz-földrajz karán ezt a „végzetes” veszélyt úgy hárították el, hogy román órán nem irodalmat, hanem szaknyelvet adott elő a tanár. Ez most is alkalmazható módszer. Másik aggodalom, hogy a magyarság, mint kisebbség, képtelen létrehozni különálló egyetemet, mert nincs megfelelő tanerő. A felmérések szerint az egyetem újralétesítésekor a jelenlegi magyar tanári kar 85 százaléka átmenne a Bolyaira. A Babes–Bolyai Egyetem két fiatal adjunktusa, Hantz Péter és Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság két tagja, szeptember végén részt vett az Európai Parlament egyik munkacsoportjának strasbourgi ülésén, amelyen ismertették a romániai magyar felsőoktatás helyzetét és hiányosságait. Jelenleg a 600 000 romániai egyetemi hallgatóból csak 26 000 a magyar, vagyis 4,4 százalék, miközben a romániai magyarság a lakosság 6,6 százaléka. Ebből a 26 ezerből is csak 10 ezer tanul anyanyelvén. Az október 11-én Kolozsváron tartott tanácskozáson felszólalók, egyetemi tanárok és diákok egyaránt kiálltak a Bolyai újralétesítése mellett. Miközben a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) még mindig nemzetbiztonsági kockázatnak tartja az újraindítandó Bolyait, jó hallani, hogy az EP is tud a magyar oktatás, benne a felsőoktatás aggasztó helyzetéről, hogy a magyar oktatók 85 százaléka támogatja a Bolyai visszaállítását. /Asztalos Lajos: Napirenden a Bolyai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./2005. október 14.
Önálló Bolyai Egyetemet, román állami támogatást a Sapientia Egyetemnek és a Partiumi Keresztény Egyetemnek – ezekkel a célkitűzésekkel szerveznek könyves tüntetést az erdélyi magyar diákok október 17-én öt magyar egyetemi városban /Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Nagyváradon és Sepsiszentgyörgyön/. Sok fontos szakon nincs magyar nyelvű állami felsőoktatás, a mérnöki, mezőgazdasági, állatorvosi, erdészeti, művészeti szakokra járók nem tanulhatnak magyarul. Sepsiszentgyörgyön a felvonulás 17 órakor a központi ’48-as emlékműtől indul, a Stadion utcában élő láncot alkotnak a Váradi József Általános Iskola melletti terület körül, ahol közel nyolc év ígérgetés után sem épült fel az egyetemi campus, épülethiány miatt a sepsiszentgyörgyi felsőoktatás pedig halálra van ítélve. Visszafelé a prefektúrán a szervezők átadják a román kormánynak, név szerint az oktatásért felelős Markó Béla államminiszternek címzett, követeléseket tartalmazó levelet. /Farkas Réka: Tüntetés a magyar egyetemért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 14./2005. október 14.
Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székelység nem mond le az önkormányzathoz való jogáról, annak ellenére, hogy a képviselőház elutasította a Székelyföld autonómiatervezetét. Az SZNT kéri egy olyan jogszabály elfogadását, amely valódi egyenjogúságot biztosító önkormányzati hatáskört ír elő. Csapó József kifejtette: a törvénytervezet képviselőházi elutasítása ellentmond az Európa Tanács 1201-es ajánlásának, amely politikai kötelezettségként szabja meg, hogy a bizonyos térségekben többséget alkotó nemzeti kisebbségeknek különleges státuszt vagy autonóm közintézményeket kell biztosítani. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./2005. október 14.
A Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezete kérni fogja a magyarországi pártokat, hogy ne fogadják el a magyar kormány 2006-os költségvetési tervezetét, mivel az nem szán elegendő támogatást a határon túli magyaroknak. Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPSZ elnöke kijelentette: “Míg a magyar kormány egyre nagyobb mértékben alapoz a határokon túli munkaerő és szürkeállomány bevonására – amit elítélünk –, csökkenteni kívánja a pénzügyi támogatás amúgy is alacsony szintjét, veszélyeztetve ezzel intézményeink, a Sapientia Egyetem, a színházak, a civil szféra, a művelődési élet, az írott és elektronikus sajtó, a határon túli magyar tudományos élet létét.” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./2005. október 14.
– A román és magyar társadalom, a két ország kormányai közötti bizalom előfeltétele annak, hogy sikeres üzleti terület legyen Erdély, Partium vagy akár mélyebb területei Romániának – jelentette ki Orbán Viktor október 13-án Félixfürdőn. A Fidesz MPSZ elnöke a Krónika napilap és a Napi Gazdaság által szervezett üzletemberi konferencián vett részt. A Politikai eszközök a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában című előadásában Orbán azt hangsúlyozta: elsősorban bizalomra van szükség. Ennek megteremtéséhez szükség van az autonómiára is. Orbán úgy vélekedett: az autonómia és a gazdasági felemelkedés egymást segítik. Katalónia ma talán Spanyolország leggyorsabban fejlődő területe, alig marad el ettől Baszkföld. Dél-Tirol is kiválóan fejlődik Olaszországban, de ugyanez tapasztalható Belgiumban és Finnországban is – mondta a politikus. A román–magyar gazdasági kapcsolatok viszonylatában az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Dunára, amely román–magyar közös ügy kellene hogy legyen, hiszen a hét százalékos kihasználtság messze elmarad a lehetőségektől. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azért szavaztak igennel Románia uniós csatlakozására, mert az erdélyi magyarok többsége minél hamarabb az Unió tagjává szeretne válni. Szinte minden határon túli magyar szervezet, beleértve az erdélyieket is, eddig azon az állásponton volt, hogy minden magyart be az Unióba! Az Európai Unión belül folytatni kell az autonómiáért vívott küzdelmet! – hangsúlyozta Orbán Viktor. /Borbély Tamás: Orbán Viktor: Autonómiát és gazdasági felemelkedést! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./