udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 7017 találat lapozás: 1-30 ... 5731-5760 | 5761-5790 | 5791-5820 ... 6991-7017 I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2005. október 27.

Nagyenyeden megnyílt Adorján Mária, a város rangidős festője kiállítása. /Lélekben mindig fiatal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2005. október 27.

Nemrég jelent meg Fodor László nyugalmazott zenetanár Büszke Őrhegy ős tövében. Nagyenyedi diákdalok /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című énekeskönyve. A szerző régi kollégiumi hagyomány folytatására vállalkozott, összegyűjtötte a nagyrészt ma is kedvelt enyedi diáknótákat. Bajusz Pál, nyugalmazott zenetanár 2002-ben Nagyenyedi diákdalok és ballagási énekek címen adta ki az első, harminchét ismert éneket tartalmazó gyűjteményét. /Józsa Miklós: Nagyenyedi diákdalok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2005. október 27.

Az 1949-es év sok szempontból jelent kihívást történészek, társadalomkutatók, szociológusok számára, ugyanis ez az időszak politika- és mentalitástörténeti fordulópont volt. A hatalomváltás ekkor kezdett begyűrűzni a Székelyföldre is, noha a folyamat már 49 előtt elkezdődött. Ezt a témát tárgyalta Gagyi József, akinek könyvét – A krízis éve a Székelyföldön – 1949 (Pro Print Kiadó, Csíkszereda, Múltunk Könyvek sorozat) – október 25-én mutatta be Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeumban Sólyom Andrea szociológus. /(B.B.): 1949: intézményi átalakulás, kollektivizálás, krízis. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 27./

2005. október 28.

Mind a négy kormánypárt határozottan elutasítja a román politikai életben tapasztalt minden olyan diskurzust, amely a szélsőséges nacionalizmus jegyeit viseli magán. A pártok felkérték az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot, foglaljon állást az ilyen jelenségekkel szemben. A dokumentum azt követően született, hogy Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke a szenátusban kifejtette, hogy az RMDSZ terrorista és Európa-ellenes szervezet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint hivatalból fel kell lépniük az illetékes román hatóságoknak Corneliu Vadim Tudor nemzeti gyűlölködésre uszító, minősíthetetlen magatartása ellen. /Elítélik a kormánypártok a nacionalista retorikát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2005. október 28.

A nacionalista, fajgyűlölő kijelentésektől való elhatárolódást várja a szenátus házbizottságától október 27-i sajtóközleményében az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó kormányhivatal. A közlemény szerint „Románia európai uniós csatlakozása maga után vonja azt a kötelezettséget is, hogy a nemzeti kisebbségek minél szélesebb körben részt vegyenek a művelődést, vallásgyakorlást, oktatást, közéletben való szerepvállalást érintő döntésekben”. Ezért is „szükség van a romániai nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényre. Ugyanakkor, a törvénytervezet a kormányprogram prioritásai között szerepel” – emlékeztetett a közlemény. A hivatal végül aggodalmát fejezte ki „a szenátusban teret nyerő nacionalista, fajgyűlöletet szító politikai nyilatkozatok miatt”, mert „az ilyen jellegű megnyilvánulások elfogadhatatlanok a XXI. század Romániájában, és károsak a nemzetiségek békés együttélésére”. S mivel a szóvá tett nyilatkozatokat „a szenátorok jelentős részének tapsa követte, megnyugtató lenne, ha a szenátus házbizottsága elhatárolná magát ettől a magatartásformától, amely kedvezőtlen fényben tünteti fel Románia parlamentjének felsőházát” – szögezte le a kormányhivatal közleményét aláíró Markó Attila államtitkár, Zeno Karl Pinter és Valentin Platon államtitkár-helyettes. /Állásfoglalást tett közzé a kisebbségügyi kormányhivatal. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

2005. október 28.

„Előfordulhat, hogy felfüggesztik Corneliu Vadim Tudor mentelmi jogát, amennyiben bebizonyosodik, hogy a kisebbségi törvény szenátusi vitáján tett kijelentései gyűlöletbeszédnek minősülnek” – jelentette ki Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke. /Farcádi Botond: Megvonják Vadim Tudor mentelmi jogát? = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2005. október 28.

Az RMDSZ a második kormánykoalícióba házasodott be, s miután a rosszemlékű Demokratikus Konvencióban gyakran becsapták, most már kell annyi tapasztalattal rendelkeznie, hogy jelenlegi liberális–demokrata–konzervatív partnereinek ne engedje meg, hogy megcsalják, elárulják. Ezen a héten kétszer árulták el egymás után, s mind a kétszer a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. /Kilin Sándor: Házasságok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2005. október 28.

Mégis sürgősségi eljárással vitatja meg a képviselőház a romániai kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezetet, állította Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke, noha a képviselőház Állandó Bizottsága az RMDSZ-nek erre vonatkozó kérését korábban elutasította. Emil Boc szerint ez azért történik majd így, mert olyan törvényről van szó, amelynek elfogadását az Európai Bizottság az országjelentésben kért. /Kisebbségi törvény: sürgősségi eljárásról beszél Boc. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2005. október 28.

Csak elvi megállapodás született a koalícióban a helyhatósági választási törvény módosításáról, amelynek célja az volna, hogy a különböző településeken kisebbségben élő, és az önkormányzati választásokon a bejutási küszöböt el nem érő közösségeknek (többek között magyaroknak és románoknak is) hivatalból járjon egy-egy mandátum a megyei és helyi tanácsokban. Kelemen Hunor Hargita megyei képviselő úgy véli, Voiculescuék nem gondolták végig a dolgot, csak az volt a fontos, hogy szavazatokat nyerjenek demagóg, nacionalista szövegeikkel. /(székely): Voiculescuék nem gondolták végig javaslatukat. RMDSZ-es tanácsosok Bukarestben? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2005. október 28.

Október 27-én megalakult a Szülőföld Alap első kollégiuma, az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégium. Ez a kollégium határoz az idei 800 millió forintos keretösszegű pályázatok kiírásáról – tájékoztatott a Határon Túli Magyarok Hivatala. A Szülőföld Alap Tanács által meghatározott prioritások alapján ez a kollégium határoz a 2005-ben 1 milliárd forinttal rendelkező alap erőforrásainak 80 százalékát felhasználó pályázati kiírásokról. A külügyminiszter által kinevezett kilenc tagú testület Zilahi Lászlót, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetőjét választotta elnökévé. /Megalakult a Szülőföld Alap első kollégiuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A Kárpát-medence régiói számára megpályázható 800 milliós keretösszegből 400 millió forintra pályázhatnak a Romániában magyar nyelvű oktatást folytató intézmények, irodalmi és kulturális tevékenységet folytató intézmények, illetve az európai integrációs felkészítést végző szervezetek – nyilatkozta Zilahi László. A prioritások között a szórványvidékek közoktatása, valamint a felsőoktatási intézmények beruházásai és működtetése élvez előnyt – és ez nem csupán önálló intézményekre – mint például a Sapientia -, hanem a Babes-Bolyai Tudományegyetemre és többi magyar nyelvű oktatási tevékenységre is nyitott. A magyar nyelvű romániai média is jelentős támogatásra számíthat – a november 18-i beérkezési időre eljuttatott pályázati igénylések kiértékélése után. „Óriási késésben van a Szülőföld Alap pályázatainak meghirdetésében, de ha mindenki jól dolgozik, év végéig sikerül a támogatásokat kiosztani” – jelezte Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Szülőföld Alap Tanács alelnöke. /Gergely Edit: Beindult a Szülőföld Alap – megalakult az első kollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2005. október 28.

„Összesen 175 millió eurót mentett meg két magyar európai parlamenti képviselő Romániának, illetve a magyar-román határmenti együttműködésnek” – tájékoztatott Földeák Iván, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Európai Parlamenti delegációjának sajtótitkára: „Fazakas Szabolcs, a Költségvetés-ellenőrzési Bizottság elnöke és Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője határozott fellépésének köszönhetően az EP október 27-i strasbourgi plenáris ülésén leszavazta azt a 2006-os költségvetési módosító indítványt, amely 175 millió eurót kívánt elvenni a Románia számára előirányzott keretből”. /Guther M. Ilona, Budapest: Romániának megmentett strasbourgi PHARE-pénzek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

2005. október 28.

A román-magyar kormányülés után a bukaresti és a budapesti közszolgálati adó, az RTV és a Duna Televízió közös beszélgető műsort szervezett az eredmények kiértékelésére. A két csapatban közös az volt, hogy egyiknek sem hiányzott egy olyan személy, aki képviselné azokat, akiket a legjobban érint a román-magyar viszony. Vagyis az erdélyi magyarokat, vagy a magyarországi románokat. A kisebbség véleményét itt a többség képviseli. „Igazuk is van: lehet, hogy csak dadogtunk volna hibás román, illetve helytelen magyar beszédünkkel. Sértettük volna a két ország érzékenységét.” – írta Gáspárik Attila. Nagyon rosszul esett, hogy Bukarestben és Budapesten is másodrangúnak tekintenek, legalábbis bizonyos körökben, tette hozzá. A szerző cikkét az Új Magyar Szónak küldte, de ott visszautasították. /Gáspárik Attila (Transindex): Gondoskodó kezek. Közös kormányülés – tévé által homályosan. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 28./

2005. október 28.

A Bolyai Egyetem versenyképes tud lenni, jelentette ki Vekov Károly, az RMDSZ Nemzetépítő Platform elnöke. A politikus szerint elképzelhető, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem jelenlegi struktúrájának bővítésével el lehet érni hiányosság felszámolását. A román–magyar együttes kormányülés kapcsán Vekov rámutatott: noha örvendetes minden közeledési kísérlet a két ország között, az ülés lényegi kérdéseket megkerült. Hiányolta, hogy a Bolyai Egyetem kérdését a felek nem vetették fel. /Versenyképes lenne a Bolyai Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2005. október 28.

Nem született végleges döntés arról, kié lehet az egykori marosvásárhelyi Református Kollégium. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság ugyanis nemrég megsemmisítette a Maros megyei táblabíróságnak a városháza javára hozott döntését, és újratárgyalásra küldte vissza az iratcsomót. Így jövőben újrakezdődhet a pereskedés a Bolyai Farkas Gimnáziumnak helyet adó épületért. Az Országos Restitúciós Bizottság visszajuttatta ugyan a református egyháznak a Református Kollégium épületét, de Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a táblabíróságon támadta meg a döntést. Dorin Florea a marosvásárhelyi önkormányzat nevében, de annak tudta és felhatalmazása nélkül indított pert az Országos Restitúciós Bizottság döntése ellen, amelyet alapfokon megnyert. A marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-es tagjai még a tavasz folyamán írásban tiltakoztak a polgármester eljárása ellen. /Szucher Ervin: Bolyai-per: újratárgyalják a restitúciós kérést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2005. október 28.

A Iasi-i Római Katolikus Püspökség hátrányos megkülönböztetésben részesíti a moldvai csángókat, amikor megtagadja tőlük az anyanyelvi egyházi szertartásokat, állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács október 27-i ülésén, amikor a pusztinai Szent István Egyesület beadványát és az azzal kapcsolatban összegyűjtött információkat elemezte. Asztalos Csaba, a tanács elnöke elmondta, bírságot azért nem róttak ki, mert tekintettel akartak lenni az egyházi autonómiára. A Szent István Egyesület a botrányos pusztinai temetés miatt fordult a bukaresti hatósághoz, melyről elsőként a Krónika adott hírt. A pusztinai László Katalin temetésén Irinel Iosif Iosub helyi káplán az elhunyt meggyalázására használta fel a prédikáció lehetőségét. Indulatait az váltotta ki, hogy László Katalin végakarata szerint a család magyar nyelvű virrasztást is szervezett a halott koporsója mellett. A döntés meghozatalakor jelentős súllyal esett latba az, hogy mi a gyakorlat a többi romániai római katolikus egyházmegyében. A kérdésről kikérték a többi püspök véleményét is. Kiderült, hogy valamennyi egyházmegyében több nyelven folynak az egyházi szertartások. Mi több, a iasi-i egyházmegye sem jelent kivételt, hiszen az észak-moldvai lengyel közösség számára itt is biztosítják az anyanyelvi szertartásokat. /G. Á.: Elmarasztalták csángóügyben a püspökséget. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./

2005. október 28.

A kormány október 27-i ülésén 89 400 RON támogatást utaltak ki a Bihar megyei Bihar község római katolikus templomán végzett külső felújítási munkálatok befejezésére. Az erre vonatkozó igénylést azután nyújtották be, hogy a számítások kimutatták: a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség önerőből nem képes finanszírozni a felújítás teljes költségét. Az unitárius egyház Erdőszentgyörgy templomának felépítéséhez kap támogatást 40 000 RON értékben az október 27-i kormányülésen hozott döntés értelmében, az RMDSZ közbenjárására. /Kormánytámogatás magyar egyházaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

2005. október 28.

Marosvásárhely az elmúlt iskolai év mérlegét ismertették a megyei tanfelügyelőség képviselői az iskolaigazgatókkal. A kisérettségin Maros megyében az országos eredménynél valamivel rosszabb volt az átlag, a diákok 70,71 százaléka vizsgázott sikeresen. A megye 99.650 diákjából 2004-05-ben 1329 osztályban 31836 diák tanult magyar és 1087 német nyelven. Az anyanyelvi oktatás legfőbb problémáját a hiányzó tankönyvek jelentik – vélekedett a nemzetiségi oktatásért felelős Albertini Zoltán. 21 I-VIII. osztályos iskola szűnt meg az elmúlt tanévben. /(bodolai): Csökkent a gyermekek és az iskolák száma. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./

2005. október 28.

Király András állításai helyenként sértőek, helyenként pedig valótlanságot tartalmaznak, ezért Borbély Zsolt Attila kénytelen reagálni rájuk. Király András szerint ő addig politizált a Reform Tömörülés platformban, amíg érdekei kívánták. Valójában Borbély Zsolt Attila addig tevékenykedett a Reform Tömörülésben, amíg az fel nem oszlatta önmagát. A Reform Tömörülés bármikor paktumot köthetett volna az RMDSZ csúcsvezetésével, és zsíros pozíciók sorát szerezhette volna meg. De megmaradt célkitűzések mellett (belső önrendelkezés, háromszintű autonómia), amelyeket az RMDSZ csak retorikai szinten vállalt fel, azt is csak az utóbbi időben a Nemzeti Tanácsok és a Magyar Polgári Szövetség megalakulásának hatására. Borbély Zsolt Attila visszautasította Sommert Tiborné levelét is, aki kétségbe vonja Tőkés László 1989-es hősiességét és kárhoztatta őt akkori szerepvállalásáért. /Borbély Zsolt Attila: Elvi megfontolások egy gyakorlati vita mentén. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./ Előzmény: Király András: Érzelmek nélkül – válasz fogadott és fogadatlan prókátoroknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./ /Sommert Tiborné, Temesvár: Politizálás a templomban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2005. október 28.

Alig akad magyar ember Déván, aki legalább hallomásból ne ismerné a Hasa nevet. Gligor Hasa Hunyad megye talán legnagyobb magyarfalója. A magyar iskola tanulói emlékezhetnek egykori román nyelv is irodalom tanáruk magyarellenességére. Az 1990-ben beindított önálló magyar iskolára éppen Hasa közbenjárásának “köszönhetően” szűnt meg. Szinte nem létezett olyan magyar kezdeményezés Déván a kilencvenes évek elején, amelyet Hasa, akkoriban még a Vatra Romaneasca elnöke, meg ne próbált volna torpedózni. A Vas megyei küldöttség fogadásánál rendezett sajtóértekezletről sem hiányozhatott. Sőt, a mélyen gyűlölt magyarokat megfelelőnek tartotta arra, hogy anyagi támogatást kérjen vármonográfiája magyarra való fordításához. /Chirmiciu András: Derék (párt)katona?! = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./

2005. október 28.

A helyi februári sikeres népszavazást követően a parlament júniusban szentesítette a bagosiak döntését. Szilágybagos és Borzás önállóságát az 1968-as közigazgatási reform szüntette meg, most 37 év után ismét önállóan dönthet sorsáról a közösség. Eddig Szilágynagyfaluhoz tartoztak. A helyi helyhatósági választás október 30-án lesz. Szilágybagoson 1806 lakos él. Az új község lakosságának 95%-a magyar. /Józsa László: Helyhatósági választások Szilágybagoson. Marina Ida az egyetlen polgármesterjelölt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./


lapozás: 1-30 ... 5731-5760 | 5761-5790 | 5791-5820 ... 6991-7017




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék