udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 6061-6090 | 6091-6120 | 6121-6150 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. november 12.
A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron bemutatkozott a budapesti Kráter Műhely Egyesület. Turcsány Péter három legújabb kötetüket mutatta be: Ambrus András Székely Trianon, Wass Albert Voltam, valamint Németh László Emberi színjáték című műveit. Ambrus András regénye egy Maros menti faluban játszódik 1925-ben. Wass Albert Voltam című könyve gyűjtemény. Mivel a kiadó az életműsorozat végére ért, ebbe a kötetbe az író önéletrajzi jellegű írásait válogatták. A Kráter bemutatója utáni irodalmi beszélgetésre Grendel Lajos Pozsonyból, Tolnai Ottó Palicsról, míg Láng Zsolt Marosvásárhelyről érkezett, így a felvidéki, délvidéki és erdélyi irodalom képviselői ültek az asztalhoz. /Nagy Botond: Csütörtöki vásárdramaturgia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./2005. november 12.
November 5-én adták át Budapesten, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában a protestáns kultúra és tudomány kiemelkedő műveléséért járó elismerést, a Károli Gáspár-díjat. Az idei kitüntettek között szerepel Sipos Gábor levéltáros, egyetemi docens is. Laudációt mondott Kósa László akadémikus. Dr. Sipos Gábor történész, levéltáros, egyetemi docens /sz. Érszodoró, 1951/ a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakát 1970–1974 között végezte. Három évig Noszolyon románul tanított történelmet. 1977-ben került levéltárosnak az Erdélyi Református Egyházkerület Kolozsvári Gyűjtőlevéltárába. 1998-ban a Szegedi Tudományegyetemen szerzett doktori fokozatot. Ugyanebben az esztendőben kapott docensi kinevezést a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Középkori Tanszéke történelem–könyvtár szakára. Oktatói munkájának fontos része a román egyetemen tanuló magyar diákok számára tartott magyar nyelvű órák tartása. Elsősorban művelődéstörténeti tárgyakat, könyv- és nyomdatörténetet, levéltártant, könyvtártörténetet, illetőleg magyar történelmi áttekintést ad elő, továbbá levelező tagozaton egyetemes középkort oktat. Figyelmét eleinte a középkor kötötte le, szakdolgozatát a kolozsmonostori konvent hiteleshelyi tevékenységéből írta. Doktori értekezését a református főkonzisztórium kialakulásáról írta. Szaktanulmányai mentalitástörténettel, iskolatörténettel, egyházközség-történettel, köztük az elenyészett román református eklézsiákkal, templomtörténettel is foglalkoznak. Levéltárosi pályájához híven rendszeresen jelentet meg forrásokat, értékes kéziratokat. Eddig négy önállóan vagy társszerzőkkel írt könyve, ugyancsak négy, szintén munkatársakkal együtt gondozott forráskiadványa jelent meg. A magyar mellett, románul, németül és franciául napvilágot látott szaktanulmányainak száma meghaladja a hetvenet. Tagja a kicsiny erdélyi magyar történészcsoportnak, amely fölélesztette az erdélyi református egyháztörténet-írást. Sipos Gábor az Erdélyi Múzeum-Egyesület titkára. /Kósa László: Sipos Gábor Károli Gáspár-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 12.
Kozma Dezső irodalomtörténész, egyetemi tanár november 6-án lett hetvenéves. Munkásságát jelzi 19 önálló kötete, 17 bevezetővel, jegyzetekkel ellátott válogatása magyar írók, költők műveiből és mintegy 300, romániai és magyarországi lapokban, folyóiratokban megjelent tanulmánya, szakcikke. Fő kutatási területe a XIX. század második felének magyar irodalma, magyar klasszikusok (Petőfi, Arany, Madách, Mikszáth, Petelei, Ady, Krúdy) utóélete Erdélyben, illetve az erdélyi századforduló irodalmi és művelődési élete. 2000-ben a Madách Irodalmi Társaság Madách Imre-díjjal tüntette ki, ugyanabban az évben lett a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja, 2003-ban pedig a Magyar Professzorok Világtanácsa a Pro Universitate et Scientia kitüntetésben részesítette. Kozma Dezső a Szilágy (egykor Kolozs) megyei Középlak faluban született. A Bolyai Egyetem elvégzése után rövid kitérővel 1959 februárjától immár oktatóként folytathatta tevékenységét az egyetemen. 1970-ben védte meg a XIX. század végi Kolozsvár szellemi életéről írott doktori értekezését. Több mint négy évtizeden át oktatta a magyar irodalomtörténet különböző korszakait. Jelenleg konzulens professzorként tevékenykedik a BBE-en, ugyanakkor a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi Karának professzora és dékánja. A Szabadságban 1991-től 1994-ig heti rendszerességgel látott napvilágot Régi kolozsvári arcok című portrésorozata. /(-eth): Kozma Dezső, a „jeles hetvenes”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 12.
Besztercén az első magyar nyelvű rádióműsort 1996 novemberében sugározták. Eleinte párhuzamosan két helyi rádióban is szerkesztettek magyar nyelvű adást, de később úgy döntöttek, hogy inkább csak egy műsor maradjon. Az évek során többen megfordultak a rádió stúdiójában. Szabó Attila, a magyar nyelvű műsor kezdeményezője és Gönczi Irénke szerkesztő emlékezett az eltelt kilenc évre. A szerkesztőség tagjai idővel kicserélődtek. A magyar adás heti félórás hétfő esténként. Az adás sokáig a Csipet nevet viselte, mert mindenből egy kicsit, egy csipetnyit sikerült belecsempészni a félórás műsorba. /Dézsi Ildikó: „A jó rádiós első percekben mindig izgul” Kilencéves a Csipet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 12.
Nagyenyeden az Áprily-estek soron következő előadása a zenéről szólt. Fodor László nyugalmazott zenetanár két könyvét mutatták be: az egyik zenetörténeti alkotás, a másik a kollégiumi diáknóták értékes gyűjteménye. Az egyik könyv Zenetörténet címmel jelent meg. A másik dalgyűjtemény, címe Büszke Őrhegy ős tövében. Nagyenyedi diákdalok /Státus Kiadó, Csíkszereda/, a munka 66 lekottázott dalból áll. A könyvismertetőt követően a közönség Kelemen Ferenc kollégiumi zenetanár vezényletével együtt énekelte a mai diákdalokat. /Bakó Botond: „Büszke őrhegy ős tövében…” Zenetörténet és diáknóta-gyűjtemény Fodor Lászlótól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 12.
Megjelent a Rhédey-palota monográfiája Gaal György művelődéstörténész tollából Ház a Főtér sarkán /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. „Ennek a háznak „lelke” van, élete és története, amely századokat ölel fel” – írta a kötet előszavában dr. Fekete Károly rektor, az épület tulajdonosának, a debreceni Református Kollégium Igazgatótanácsának elnöke. Ez a könyv egy csöppnyi Kolozsvár-történet. Egy ház, a kincses város Főterét alkotó 34 épület egyike, amely falai, tulajdonosai és lakói által sajátos keresztmetszetét nyújtja mindannak, amit Erdély jelenlegi fővárosa az utóbbi 500 esztendőben megélt. A Rhédey-palota az erdélyi magyar színészet kegyhelye. Egykori tulajdonosa, gróf Rhédey Mihályné Bánffy Terézia érdeme, hogy 1792-ben, egy évre ingyen felajánlotta a ház báltermét színielőadások tartására, hozzájárulva ezáltal a hivatásos erdélyi magyar színjátszás kibontakozásához. Az indulás jeles dátumát ma is látható emléktábla jelzi, amely a százéves évforduló alkalmával került a ház Jókai utca felőli szárnyának falára. Falai közt lelt otthonra egy ideig az Erdélyi Kárpát Egyesület, újabban pedig az Erdélyi Múzeum-Egyesület bérli az egykori főúri lakosztály helységeit /N. J.: Egy sarokház fél évezrede, avagy a Rhédey-palota lelke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 12.
November 11-én Kolozsváron bemutatták Cs. Szabó László terei /Kolozsvár Társaság/ című könyvet, melyet az író születésének 100. évfordulója alkalmából adtak ki. A kötetben László Miklós fotói tükrözik Cs. Szabó Kolozsvárjának hangulatát. A könyv Visky András előszaván kívül Pomogáts Béla és Kántor Lajos írásait is tartalmazzák. /Kiss Bence: Cs. Szabó László-centenárium. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./2005. november 12.
György Attila második könyve /A boszorkányok feltámadása, Erdélyi Híradó – Előretolt Helyőrség, Kolozsvár, 1997/ pontosan kijelölte a tudatos szerző további útját. Az ,,igazságot” történetekben igyekszik leképezni /Történetek a nyereg alól, Pro Print, Csíkszereda, 1999/, ugyanúgy a sorskatalógusban (Harminchárom, Magyar Könyvklub, 2002), meditatív, elmélkedő, az esszéhez közelítő, aforizmatikus megfogalmazásokat kedvelő leírásokban /Harcosok könyve, Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2005/ vagy éppen direkt állásfoglalásokra törő publicisztikákban: Az én státusom, Havas Kiadó, Kézdivásárhely, 2005. /Bogdán László: Tél és tavasz közt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./2005. november 12.
Az idén júniusban Budapesten a Kapu Kiadó és Magyar a Magyarért Alapítvány gondozásában megjelent 728 oldalas A székely gesta után a kilencvenhárom éves Orbán Dezső újabb kötete: a szerző kiadásában, Kocsis Károly szerkesztésében Kézdivásárhelyen látott nyomdafestéket a Samel úr – Egy székely család a történelem forgószelében című regényes családtörténet. A szerző, akárcsak első könyvében, a Samel úrban is anekdotázó, az ízes székely tréfák hangvételét sem mellőzve mutatja be a márkosfalvi Orbán család életét a huszadik század történelmi eseményeibe ágyazva, oly módon, hogy az olvasó korhű betekintést nyerhet Márkosfalva, Csernáton, Albis, Dálnok, Torja, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely akkori hétköznapjaiba. A könyvet Orbán Dezső az időközben elhunyt Zoltán bátyjával közösen írta. /Iochom István: Samel úr – Egy székely család a történelem forgószelében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./2005. november 12.
A temesvári Aprilia Print Kiadó Szabolcska Mihály halálának 75. évfordulójára jelentette meg a Szekernyés János által szerkesztett és a Temesvár-Belvárosi Református Egyházközség által kiadott kötetet, amely a már-már elfeledett vagy kitagadott Szabolcskát visszaidézni hivatott egyetemes magyar, erdélyi, illetve bánsági magyar irodalomba. Szabolcska Ady megjelenése után Ady-paródiát írt, erre Ady Üzenet Költőcske Mihálynak című versével replikázott, illetve Karinthy Egyszerűség című paródiája is megjelent. Ezért lett Szabolcskából megbélyegzett költő. A most megjelent könyvből megismerhető személyében a szórványlelkész is, aki rendszeresen kijárt szolgálni Versecre, Fehértemplomra, Oravicabányára, Vingára s közben megépíttette azt a bérpalotát, amely ma is életben tartja az egyházközséget. /Makay Botond: “Az igaz élet a legszebb imádság” Szabolcskától – Szabolcskáról. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 12./2005. november 14.
Folytatódik a tanügyi sztrájk. A kormány ajánlatot tett a szakszervezeteknek, amelyek azonban nem voltak hajlandóak erre rögtön választ adni. A négy szakszervezet november 15-én tervez közös álláspontot kialakítani a kabinet által tett ajánlat kapcsán. A kormány immár hajlandó biztosítani a jövő évi költségvetésből a tanügynek a GDP öt százalékát. A többletösszeget iskolák, bentlakások építésére és modernizálására, laboratóriumok felszerelésére fordíthatják. /Feloldódhat a tanügyi blokád. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2005. november 14.
Éles támadást indítottak a kisebbségi törvénytervezet ellen a Szociáldemokrata Párt vezetői a hét végén. Mircea Geoana, a párt elnöke (volt külügyminiszter), valamint Adrian Nastase ügyvezető elnök a hétvégén Marosfőn vett részt a PSD megyei vezetőivel tartott találkozón. Geoana szerint a tervezet kulturális autonómiát helyez kilátásba a romániai kisebbségek számára, ez éket verne a szerinte „harmonikus” közösségben élő romániai etnikai csoportok közé. A politikus valamiféle „enklávé” kialakulásától és szuverenitásának elvesztésétől félti a román államot. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, a kormánykoalíció miniszterelnök-helyettese az MTI kérdésére válaszolva emlékeztetett arra, hogy a most ellenzékben lévő PSD tavaly év végéig az RMDSZ támogatásával kormányozta az országot. Mostani magatartásával azonban ez a párt megcáfolja mindazt, amit kormányzása négy évében mondott és tett, ha így folytatja, ismét egy Ion Iliescu (volt államfő) által befolyásolt nacionalista párttá válik – állapította meg az RMDSZ-elnök. Markó ugyanakkor politikai szempontból rossz módszernek tartaná, ha az RMDSZ a koalícióból való kilépéssel fenyegetőzne. Ezzel ugyanis a román közvélemény előtt zsarolóknak tüntetnék fel a magyarok politikai szervezetét. /A PSD kampányfogása. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./2005. november 14.
A magyar külügyminisztérium megpróbálja felvenni a kapcsolatot azzal a professzorral, aki egy lapinterjúban azt állította, mégis volt CIA-börtön Magyarországon, hogy megtudja, mire alapozta állítását a professzor; Magyarországon ugyanis nem volt, nincs és nem lesz ilyen tábor – közölte Polgár Viktor külügyi szóvivő. A Magyar Nemzet november 12-én beszámolt be arról, hogy az Il Manifesto című olasz kommunista napilapnak nyilatkozva Cheriff Bassiouni, az ENSZ afganisztáni raportőre tényként említette: Románia, Lengyelország és Magyarország területén titkos CIA-fogoly-táborokban kínzások történtek. /Az ENSZ egyik raportőre szerint: Volt CIA-börtön Magyarországon is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./2005. november 14.
Tokay Györgyöt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt képviselőjét nevezte november 11-én Románia (vilniusi székhelyű) lettországi nagykövetévé Traian Basescu államelnök. Az államfő november 7-én kinevezte őt Románia litvániai nagykövetévé, most pedig a lettországi nagyköveti tisztséget is hivatalosan Tokayra ruházta. Tokay György elmondta: állomáshelye Vilniusban lesz, ingázni fog Vilnius és Riga között. „Az is a feladatom, hogy igazoljam: egy magyar jól láthatja el ezt a feladatot.” – jelentette ki. /Tokay György litvániai és lettországi nagykövet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./2005. november 14.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület történészkonferenciája alkalmából Kolozsváron járt Romsics Ignác, a budapesti ELTE professzora. Az autonómiával kapcsolatban kifejtette, az EU alkotmánya erre vonatkozóan nem tartalmaz szankciókat, csak ajánlásokat. A professzor teljes mértékben összeegyeztethetőnek tart egy ilyen követelést az európai uniós együttléttel. Ilyenekre vannak példák Európában. Az erdélyi meg a többi határon túli magyar kisebbségnek teljes joga van Magyarországra úgy tekinteni, mint a támogató anyaországra, szögezte le. /Ördög I. Béla: Indokolt az autonómiatörekvés. Beszélgetés Romsics Ignáccal, az ELTE professzorával. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2005. november 14.
Pedagógusok, lelkészek, az RMDSZ helyi szervezeteinek képviselői, illetve mind a 25 magyar civil szervezet elöljárói összegyűltek november 12-én Déván, a megyei RMDSZ által rendezett, immár hagyományos szórványkonferencián, amelyen a Hunyad megyei magyarság oktatási helyzetéről volt szó. Lakatos András, a Kolozsvárról meghívott oktatásügyi RMDSZ ügyvezető elnök leszögezte: a kis létszámú iskoláknak, tagozatoknak nincs jövője. Ezentúl az iskolák diákjaik létszáma alapján kapnak pénzt, gyerekenként olyan 20-25 millió lejt, s emiatt a 200 diáknál kisebb iskolák egyszerűen nem életképesek. A tanügyi törvény tartalmazni fog bizonyos korrekciós tényezőket a drágább kisebbségi oktatás támogatására, ennek ellenére a jövő egyértelműen a minőségi oktatást biztosító iskolaközpontoké. Erre a szórványban is fel kell készülni. Ezt mutatja a zsilvölgyi Lupény és a szomszédos Vulkán súlyos létszámproblémákkal küzdő magyar tagozatainak helyzete. Eddig sokan említették a vulkáni magyar tagozat egyesítését a felújított épülettel, új iskolabusszal és több diákkal rendelkező lupényival, de konkrét javaslat nem született. A közös megoldáshoz helyi elképzelések szükségesek, illetve olyan személyek, akik vállalják a kivitelezést. Petrozsényban ezt a szerepet a Böjte Csaba atya vezette Szent Ferenc Alapítvány vállalta fel, Lupényban és Vulkánban viszont a pedagógusok tartózkodása miatt az elképzelés döcögősen halad. Vajdahunyadon sem különb a helyzet. Az óvoda és az iskola között szinte semmilyen kapcsolat sincs, holott a szórványban túl nagy luxus a lemorzsolódás. Déván a helyi kezdeményezésből született Geszthy Ferenc Társaság szeptemberben beindította az önálló magyar iskolát. Az iskola azonban félkész állapotban indult. A román és a magyar kormány közösen finanszíroz három kisebbségi iskolát: a battonyai román iskolát, a marosvásárhelyi Bolyai Kollégiumot, illetve a dévai Téglás Gábor Iskolát Winkler Gyula közbenjárására a román kormány 8 milliárd lejes támogatást nyújtott a dévai iskolának. Budapestről az előző évekhez hasonló jelentős anyagi támogatást helyeztek kilátásba a Szülőföld alapon keresztül. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke szerint a román kormánytól kapott, illetve a magyartól beígért összeg csupán az iskola teljes felszerelésének a felét fedezi. /Chirmiciu András: Kihívások, megoldások a szórványoktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14./2005. november 14.
Újraválasztották Tárkányi Erika elnököt és Siposné Virág Erzsébet alelnököt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetség (RMPSZ) Kolozs megyei szervezetének élére. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes megköszönte az RMPSZ-nek a támogatást, amellyel iránta viseltetett, amikor az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezető testülete meg akarta vonni tőle a támogatást. Tárkányi Erika elnök szerint ezzel a kiállással nem csak a személyt védték, hanem az RMDSZ eljárásával szembeni nemtetszésüknek adtak hangot. /Nagy-Hintós Diana: Újraválasztották a Kolozs megyei RMPSZ elnökségét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2005. november 14.
November 11-13-án, a hét végén tartották meg az Erdélyi Magyar Régészek III. konferenciáját a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban. Az előzőekhez viszonyítva a csíksomlyói találkozó volt a legsikeresebb: több mint 100 egyetemi hallgató, érdeklődő volt kíváncsi a két szekcióban bemutatott, közel 50 előadásra. Az előadók között volt a budapesti dr. Takács Miklós régész; a szintén Budapesten élő kollégája, Benkő Elek, a székelykeresztúri múzeum egykori munkatársa; valamint Kacsó Károly és Bajusz István történészek, továbbá a házigazda szerepét betöltő Botár István és Darvas Lóránt régészek. Műsorfüzet tartalmazta az előadások jegyzékét. Két évvel ezelőtt alakították meg a Pósta Béla régész nevét viselő egyesületet, hogy támogassák a különböző intézményekben kutató szakemberek kapcsolattartását, információcseréjét – mondta Botár István, az egyesület igazgatótanácsának tagja. /Kristó Tibor: Erdélyi magyar régészek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./ A szervezők (Pósta Béla Régészeti Egyesület, Mikó Ferenc Egyesület, Csíki Székely Múzeum) nagy nevű szakembereket, régészeket, történészeket hívtak meg. Bajusz István, a Pósta Béla Régészeti Egyesület igazgatója elmondta, hogy az immár harmadik alkalommal megrendezett konferencia lehetőséget kínál elsősorban az erdélyi magyar régészek számára, hogy kutatásaikról beszámolhassanak a szakemberek előtt. Reményét fejezte ki, hogy ebből a konferenciából egyszer talán Magyar Régészeti Konferencia lesz, ahol az egész Kárpát-medence magyar régészei tarthatnának seregszemlét, és folytathatnának tudományos vitákat. Paszternák István, a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának vezetője tartott előadást A kulturális örökségvédelem Magyarországon címmel. Ezt követően az előadások két (I. őskor–ókor, II. népvándorláskor–középkor) szekciókban folytatódtak. A résztvevők a három nap alatt közel ötven előadást hallgathattak meg (ízelítőül csak a Székelyföldhöz kapcsolódó néhány előadás témáját emeljük ki: Sztáncsúj József: Ember- és állatábrázolások a kora rézkori Erősd-kultúrában; Szabó Gábor–Dénes István: Régészeti topográfiai munkálatok a délkelet-erdélyi Vargyas-patak szorosában; Méder Loránd: Bronzkori balta Lisznyó határából; Asztalos István: Római határvédelem Délkelet-Erdélyben; Székely Zsolt: Újabb gót leletek Háromszéken; Benkő Elek: Középkori udvarház a Székelyföldön; Derzsi Csongor–Sófalvi András: Régészeti kutatások Kányád középkori templománál; Botár István: Régészeti kutatások Csíkmindszenten; Darvas Lóránt: A csíkszeredai Mikó-vár régészeti kutatása). /Mihály János: III. Erdélyi Magyar Régészeti Konferencia Csíksomlyón. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 21./2005. november 14.
Tizenharmadik alkalommal adták át november 12-én Szamosújváron a Czelder Márton- és Földes Károly-díjat. A Diaszpóra Alapítvány és az Erdélyi Református Egyházkerület minden évben kitüntet egy református lelkészt és egy gondnokot a szórványban végzett áldozatos munkájáért. Vetési László a Diaszpóra Alapítvány elnöke köszöntőbeszédében elmondta, ezt a vidéket nem a pusztulás, hanem az építő cselekvés jellemzi. A Czelder Márton-díjat Jánossy László balázsfalvi református lelkipásztor vehette át, aki a Kis-Küküllő mentén végzett szórványszolgálata elismeréseként kapott kitüntetést. A Füzes-mente szórványmagyarsága hitének és nyelvének őrzéséért Földes Károly-díjjal Nagy István kispulyoni gondnokot tüntették ki. /Dézsi Ildikó: Élet a romok felett. Szórványdíjakat adtak át Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./2005. november 14.
November 13-án ért véget Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban az Erdélyi Háló, a katolikus szervezetek, csoportok ez évi országos találkozója. A háromnapos rendezvény összefoglaló címe: A hit öröme az élet öröme, fő előadó dr. Puskás Attila volt. A találkozóra Magyarországról is érkeztek. /(Takács Éva): Erdélyi Háló-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./