udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 6241-6270 | 6271-6300 | 6301-6330 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. november 22.
Tőkés István teológiai professzor idén töltötte 89. évét. Tőkés László édesapjáról kevesen tudják, hogy ő is szembeszállt 1989 májusában a kommunista típusú egyházi vezetéssel, mint református lelkész. Egy gyűlésen felállt és a következőket mondta: Aki az Úr Krisztus akaratával ellentétesen tevékenykedik az egyházban – akár püspök, akár más beosztású, vagy legyen állami szerveknél képviselő –, annak nem szabad engedelmeskedni. A nyolc gyermekes Tőkés István püspök-helyettest ezért eltiltották az igehirdetéstől és mindenféle szolgálattól. 1989 októberében kizárták az egyházi életből. Nagy Gyula, az akkori püspök együttműködött a Securitate-val. 1989 előtt László fia nála lakott két éven át. Egyedül László fia hatalmazta fel apját, Tőkés Istvánt, hogy mint temesvári lelkipásztort helyettesítse őt a gyülekezetben. Ezt rajta kívül senki sem tette meg. Egyedül ő mert szembehelyezkedni a két püspökkel. Tőkés István elsorolta gyermekeit. Legnagyobb lánya, Erzsébet fizikaszakos tanár. István építészmérnök, elmenekült Kanadába, de később hazajött. Anna 130 felvételiző közül 13-ként végzett, ő orvos, itthon maradt. András fizikus, tanárként nevet szerzett magának Marosvásárhelyen. Eszter fogorvos, itt él Kolozsváron. József mérnök, Magyarországon él. László helytállása ismert, püspök Nagyváradon. András és Zsolt fizikusok, Zsolt a székelyudvarhelyi Református Kollégium igazgatója. Tőkés Istvánnak 25 unokája és három dédunokája van. /Frigyesy Ágnes: Áldás fiam szolgálatára. Beszélgetés Tőkés István nyugalmazott teológiai professzorral, református lelkésszel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 22./2005. november 22.
1905-ben fejeződött be a magyar kormány által kezdeményezett telepítés Marosludason és környékén. Száznegyvenegy család költözött elsősorban Maros-Torda vármegyéből és Bukovinából ifj. gróf Andrássy Gyula és Eczken Sándor birtokaira, ahol négy telepet alapítottak: Belső-telepet Marosludas régi részén, és az Andrássy-, Eczken- és Mező–Albis-telepeket. A száz éve létrejött telepítésre emlékezett a közösség november 22-én, vasárnap az Andrássy-telepi kultúrotthonban a marosludasi református és római katolikus egyházközségek, a Petrőczi Kata Szidónia Közművelődési Egyesület és a helyi tanács szervezésében. Szekeres Adél tanárnő és dr. Keszeg Vilmos, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a telepítés körülményeiről tartottak előadást. A centenárium ünnepére elkészült egy hetvenöt perces dokumentumfilm is. Bemutatták Fazekas István a bukovinai székely mesélők nyelvezetét idéző Hetedíziglen című könyvét. /Mészely Réka: A marosludasi betelepítés száz éve. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2005. november 22.
Önmagát felülmúló tettre vállalkozott az 56 lelket számláló szabédi református gyülekezet. A 2001. szeptemberében összedőlt vályogépület helyett új templomot emeltek a falu központjában. A székely kapus templomot november 20-án, vasárnap avatták fel, Pap Géza református püspökének jelenlétében. A Fazakas házaspár nélkül ez a templom nem lenne kész, de mindenki részéről nagy erőfeszítést követelt – hangsúlyozta Kali Ellák egyházmegyei főgondnok. /(bodolai): Avatóünnepség Szabédon. Az összefogás temploma. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2005. november 22.
November 20-án megszületett az első eredmény Hármasfalu önállósodása érdekében. Makfalva község lakosainak 58 százaléka Hármasfalu önálló településsé válására szavazott. Az utóbbi években Hármasfaluban sokat építettek, tataroztak, s a Küküllőn túl egy új negyed körvonalazódik. Gyerekutánpótlásban sincs hiány, ami a közel 1300 lakosú település jövőjét jelenti. A 2003-ben elkezdett felújítás nyomán a környék egyik legszebb iskolájává vált a Hármasfalu központjában levő tanintézmény. A kezdetet a Határon Túli Magyarok Hivatalánál megnyert pályázat képezte. A hármasfalui iskolába 132 gyermek jár. A felzárkóztató foglalkoztatásra a diákok 80 százaléka jelentkezett. Befejeződött a hármasfalui unitárius templom belső felújítása. A templomban november 26-án, szombaton Lázár Levente lelkész látja vendégül az unitárius egyház zsinatát, amelyre közel 300 résztvevőt várnak. A zsinaton 15 frissen végzett unitárius lelkészt szentelnek fel. Szeptembertől a gyülekezeti otthon épületébe költözött a hármasfalui óvoda. A holland testvérgyülekezet támogatásával készülő épületben lesz konferenciaterem, étkező és orvosi rendelő. Jövőben a 200 éves csokfalvi gyülekezet ünnepel, a templomban a napokban fejezték be a központi fűtés szerelését. A Szent István mellszobrának és Szent Imre egész alakos szobrának helyet adó településen jövőben az atosfalvi templom előtt állítják fel Gizella szobrát, Simorka Sándor alkotását. /Bodolai Gyöngyi: Hármasfalui oldal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2005. november 22.
A kovásznai Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács meglepetéssel értesült a helyi Iustinian Teculescu Kulturális Egyesület azon törekvéseiről, hogy Teculescu–Csoma névre keresztelnék a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpontot. A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács értékeli, hogy a kovásznai románság tisztelettel adózik történelmi nagyjai iránt, de jónak látná, ha a vajnafalvi Avram Iancu-iskolát tisztelnék meg a névváltoztatással, már csak azért is, mert Iustinian Teculescu püspök szülőháza a vajnafalvi iskola szomszédságában állt. /A kovásznai Magyar Polgári Szövetség és a Székely Tanács elnöksége /Kovásznai szervezetek tiltakoznak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./2005. november 22.
Baróton a művelődési ház és a Boralt Egyesület szervezésében másodszor rendezték meg az Erdővidéki Tehetségpártoló Napokat. A Baróti Szabó Dávid emlékének ajánlott kétnapos rendezvényen 77-en verset, 26-an pedig népdalt adtak elő. A rendezvény megnyitóján a római katolikus templomban Tóth József plébános Baróti Szabó Dávid jelentőségét méltatta. Ezt követően Barót nagy szülöttjének szobránál a kegyelet virágait helyezték el. A versek és a népdalok előadása után az oktatás és közművelődési tevékenységek támogatására frissen létrehozott Boralt Egyesület elnöke, Kékesi-Keresztes Lujza kifejtette: Baróti Szabó Dávid szerepe időszerűbb példa, mint valaha, hiszen a szüntelenül fejlődő tudományoknak köszönhetően újabb nyelvújítási korszak előtt állunk. /(hecser): Tehetség – korhatár nélkül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./2005. november 22.
Székelymuzsnán, a Viharsarok Egyesület háza táján újra fellendültek a különböző foglalkozások, gyermektevékenységek. Színjátszó kör is alakult, melynek első bemutatkozása a hagyományos októberi kulturális napra esett. A muzsnai gyermekszínjátszó kör nemrég elkezdte a második rövid darab betanulását. A Viharsarok Egyesület vers- és rajzpályázat mellett idén népdalversenyt is szervezett. Olyannyira sikeres volt a rendezvény, hogy mintegy hatvanan, többnyire gyermekek neveztek be a versenyre Muzsnáról és Székelyderzsből. November elejétől bútorfestést és bogozást tanítanak. /Barabás Blanka: A kultúráért és a néphagyományokért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./2005. november 22.
A Szatmárnémeti Református Gimnázium versmondói nyerték a hét végén Szatmárnémetiben megrendezett, Ifjú szívekben élek elnevezésű Kárpát-medencei szavalóversenyt, melyre Ady Endre születésnapja alkalmából, 1990 óta csaknem minden évben sor kerül, az EMKE és a szatmári Kölcsey Kör szervezésében. A legjobb versmondók november 19-én ott voltak Adyfalván, az Érmindszenti Zarándoklaton. /A Református Gimnázium versmondói nyerték a szavalóversenyt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2005. november 22.
Lippán a katolikus parókia imatermében beindult a magyar nyelvű fakultatív oktatás Simó Luca óvónő jóvoltából, aki várja az anyanyelvükön tanulni kívánó helybeli magyar gyermekeket. Ugyancsak a parókián tartják a helybeli olvasókör novemberi ülését. /(b): Fakultatív nyelvoktatás Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./2005. november 22.
Bálint Kálmán és felesége, Rózsika, óteleki származású, Ausztráliában élő házaspár az árvíz pénzt küldtek Ótelekre, a fedél nélkül maradt György Margitnak, Rózsika édesanyjának. Bálint Kálmán nemcsak a rokonságon, hanem más falubelieken is szeretne segíteni. Az Ausztráliai Magyar Erdélyi Szövetségnek jótékonysági ebédje – amelyen az erdélyi árvízkárosultaknak gyűjtöttek – sikeresnek bizonyult. A vezetőség úgy döntött, hogy a bánáti Ótelek öt rászoruló családjának megsegítésére ajánlja fel a teljes összeg felét, a másikat pedig a székelyföldi károsultaknak küldik. /Ausztráliai magyarok segítsége Óteleknek. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./2005. november 22.
November 11-én tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Farkas Líceum–Református Kollégium Öregdiákok Baráti Köre, az elnök továbbra is Kirsch Attila. Az 1993-2000 közötti tevékenységre visszatekintő beszámolót Kiss József, volt baráti köri elnök mutatta be, a 2000-2005 között végzett munkáról Kirsch Attila számolt be. Terveik között szerepel országos és nemzetközi díjak létrehozása, az iskolamúzeum további bővítése, a tanári arcképcsarnok folytatása, a szegény sorsú tehetséges diákok támogatásának megszervezése. /b.gy.: Támogatókat keresnek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./2005. november 22.
Július óta jogilag bejegyzett társaság a Felvinc Egyesület. Az eredetileg kért Felvinc Polgári Kör nevet nem hagyták jóvá. Deák Alpár egyesületi elnök szerint az ötlet az amatőr színjátszó csoport próbáin született. Az egyesület célja a hagyományőrzés és értékteremtés. Felvincen mindig működött dalárda, olvasókör, színjátszó csoport, tánccsoport, nőszövetség. Híresek voltak a batyubálok. /Takács Ildikó: Jöhetnek a rendezvények. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./2005. november 22.
A temesvári Csiky Gergely Színház művésznője, Ferenczy Annamária kapta meg ebben az évben a budapesti Székely Kör mellett működő Szentgyörgyi István Alapítvány által létrehozott “Magyar Művészetért” elnevezésű díjat. A díj ünnepélyes átadása november 25-én lesz Budapesten. /Kitüntetés Ferenczy Annamáriának. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./2005. november 22.
November 21-én Csíkszeredában, a Kriterion Házban volt Balázs József gyergyóalfalvi festőművésznek a Pallas–Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent albuma bemutatása és festészeti kiállításának megnyitója. A Műterem-sorozatban bemutatott festőművészről a kiadványban Márton Árpád írt előszót; a kiállítást Botár László festőművész nyitotta meg. /Ferencz Imre: Könyvbemutató és kiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./2005. november 22.
Böszörményi Zoltánnak három verseskötete jelent meg az utóbbi években – az Aranyvillamos három szakasza. Napvilágot látott szonettkoszorúja /A szerelem illata. Kalligram, Pozsony, 2005/ is. /Brauch Magda: A szerelem illata. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./2005. november 23.
Folytatódik a pedagógusok általános sztrájkja Romániában, jelentették be egyeztető megbeszélésüket követően a négy oktatási szakszervezeti szövetség vezetői. Elutasították a kormánnyal való megállapodás-tervezet legfrissebb változatát is. /A végsőkig kitartanak a pedagógusok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2005. november 23.
Ismét felerősödött a kisebbségi törvénytervezet ellen a román pártok részéről folytatott ellenkampány. Megszólalt a mindössze néhány törvényhozót számláló Nemzeti Kezdeményezés Pártja is, amely a kolozsvári származású Cozmin Gusa pártelnök révén kifejtette, hogy a tervezet elfogadása magyar enklávék létrehozását eredményezné. Emellett a Demokrata Párt egyre több képviselője fejezi ki nyilvánosan, hogy nem ért egyet a jogszabállyal. Korábban Daniel Buda Kolozs megyei képviselő jelentette be, hogy egyéni módosító javaslatot nyújt majd be. Újabban a rosszemlékű Nemzeti Egységpárt elnöke, most már DP-képviselő Valeriu Tabara kifejtette: javasolni fogja pártjának, kérjék a tervezet visszavonását a parlamentből. /Folytatódik a kisebbségi törvény elleni kampány. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./2005. november 23.
A kisebbségi törvény elfogadására sürgették Romániát november 22-én az Európai Unió brüsszeli intézményrendszerének különböző fórumain, és Bukarest újabb felszólításokat kapott arra is, hogy hajtsa végre a már elfogadott törvényeit. Az Európai Parlament külügyi bizottsága – Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszter jelenlétében – vitát folytatott a Romániával foglalkozó EP-jelentésről, és ezzel párhuzamosan ülést tartott az EP-román vegyes bizottság is. A két ülésen Olli Rehn bővítésügyi EU-biztos mellett Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Dobolyi Alexandra (MSZP) és Szent-Iványi István (SZDSZ) magyar képviselők is kiemelték a kisebbségi törvény jóváhagyásának és gyakorlatba ültetésének fontosságát, továbbá az EP Finnugor Fóruma is a jogszabály elfogadására szólította fel Bukarestet. /EU-sürgetés a kisebbségi törvénynek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2005. november 23.
Legalább egy önkormányzati mandátumhoz jutnak majd a román és egyéb hazai, kisebbségben élő közösségek a helyhatósági választási törvény módosítása után. A jogszabály módosító javaslatainak véglegesítéséről a hét elején koalíciós egyeztető tanácson döntöttek a kormánypártok vezetői. A módosító indítvány a kovásznai és hargitai, kisebbségben élő és az elégtelen szavazatszámok miatt önkormányzati képviseletre nem jogosult románok, illetve más kisebbségek – például magyarok, ukránok – képviseletét biztosítanák a helyi vagy megyei tanácsokban. /Önkormányzati képviselő minden kisebbségnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./2005. november 23.
Varga Attila jogász, RMDSZ-képviselő, a kisebbségi törvénytervezet egyik megalkotója, a vele készült beszélgetésben kifejtette, az RMDSZ megközelítésében az autonómia folyamat. Összetevőit lépésről lépésre kell megteremteni. Először biztosítani kell az anyanyelvhasználat jogát, az önálló kisebbségi intézmények hatékony működését, a rendezett tulajdonviszonyokat. Varga szerint az anyanyelvi oktatás terén beindult valamiféle rendeződés. Politikai csatározás eredménye a Sapientia Egyetem is. /Béres Katalin: Amíg a tervezetből törvény, s a törvényből autonómia lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./