udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7017
találat
lapozás: 1-30 ... 6391-6420 | 6421-6450 | 6451-6480 ... 6991-7017
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2005. november 29.
Az Állami Birtokok Ügynökségének tulajdonából kapja vissza földterületeit tizenegy brassói parókia, ugyanis a polgármesteri hivatal nem rendelkezik több földterülettel. A magyar parókiák közül a belvárosi katolikus, a Brassó-Bolonyai katolikus, valamint az evangélikus-lutheránus birtokába kerülnek vissza földterületek. Szakál András alprefektus elmondta: régóta húzódó ügy Brassóban az egyházi földterületek visszaszolgáltatása. /Bartha Réka: Tíz brassói egyházközség kapja vissza földjeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2005. november 29.
Az elmúlt hét végén Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában és Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban tartották meg az idei Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája (TUDEK) ülésszakait. A két iskola által közösen rendezett konferencián részt vevő 175 diák egyharmada juthatott tovább a Debrecenben tartandó döntőre, a TUDOK-ra. /Bajna György: Kutató diákok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./2005. november 29.
Pellegrini Miklós 1980-tól dolgozik Aradon, matematikatanár végzettségű, a versenyvizsgáig egyelőre csak megbízott, 52 esztendős főtanfelügyelő-helyettes. 1998 óta az Arad Megyei Pedagógusok Házának vezetője. Az RMDSZ felkérése 2005 szeptemberétől átvette az Arad Megyei Tanfelügyelőségen a minisztériumba távozott Matekovits Mihály helyét. A főtanfelügyelő-helyettes a vele készített interjúban kiemelte, váratlanul érte a felkérés. Eddig nem járt RMDSZ-rendezvényekre. Égető gond, hogy több iskolában is a törvényes létszám alatt működnek a magyar csoportok, lehetőséget kell találni, hogy a magyar osztályok elindulhassanak szeptemberben. Lesznek iskola-összevonások, de Pellegrini reméli, hogy ezek kevésbé érintik majd a magyar iskolákat. Tény, hogy egyes magyar iskolákban az oktatás minőségével gondok vannak, persze ez sem jogosítja fel a magyarokat, hogy román osztályba írassák gyermekeiket. Ki kell dolgozni egy olyan közép- és hosszú távú politikai, szociális, demográfiai, tanügyi elemeket tartalmazó stratégiát, amely szabályozná a magyar oktatás jövőjét a megyében. /Irházi János: “…sosem törtettem erre az állásra” – Interjú Pellegrini Miklós aradi főtanfelügyelő-helyettessel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./2005. november 29.
Kun-Kriza Ilona óvónő nem volt hivatalos a Déván tartott novemberi szórványkonferenciára. Erről megdöbbenve olvasta a Nyugati Jelenben, hogy Vajdahunyadon szinte semmilyen kapcsolat nincs az óvoda és az iskola között. Valójában az évek során sok szép közös tevékenységet bonyolítottak le. A közös ünnepély, közös módszertani körök, közös bábozás, a mesemondó verseny, a 11 éve tartó bácsi szórványtábor mind-mind óvoda és iskola közti kapcsolat Vajdahunyadon. /Kun-Kriza Ilona óvónő: Mert rólunk van szó. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./ Előzmény: Chirmiciu András: Kihívások, megoldások a szórványoktatásban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 14.2005. november 29.
Képeslapfüzetet adott ki a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium Marosvásárhelyen. A 16 leválasztható képeslapból álló sorozat iskolatörténeti érdekességeket, az épület külsejét és belsejét, a Bolyaiak szobrát, sírját, régi tablókat ábrázol magyar, román és angol felirattal. A füzet az iskola népszerűsítésére és támogatók megnyerésére is kitűnő lehetőséget nyújt. /(bodolai): Az iskola névjegye. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2005. november 29.
A Vitéz lélek, az Ősvigasztalás és A csoda című előadások után a Tamási Áron Színház /Sepsiszentgyörgy/ Tamási-sorozatának negyedik darabja a Boldog nyárfalevél következik, bemutatója november 29-én lesz, Török Viola végzős rendezőszakos hallgató munkájaként. Ahogyan Tamási is hitt a világot egyensúlyban tartó szent erők ősi elrendeződésében, a havadi emberek életében is egyszerre van jelen a fékeveszettség, az őrület, a kegyelem és a szeretet. /Prezsmer Boglárka: Boldog nyárfalevél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 29./2005. november 29.
Két éve már szerepelt Kecskeméten a marosszentgyörgyi Jubilate katolikus dalcsoport, az István, a király című rockoperával. Nemrég pedig Koltay Gergely Megfeszített című rockoperáját adták elő. Ezt először a csíksomlyói Ezer székely leány találkozón mutatták be. /b.d.: Erdélyi rockosok az Alföldön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2005. november 29.
A kolozsvári Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság gondozásában havonta megjelenő Matlapban részletes adatok találhatók azokról az iskolákról, amelyekben a lapban kitűzött feladatok megoldásával foglalkoznak a tanulók. Azonban a Matlap nem jut el sok olyan családhoz, amelyben matematikát kedvelő emberek élnek. Az elmúlt iskolai évben Maros megye 38 iskolájából küldtek be megoldott feladatokat a Matlap szerkesztőségébe, országos szinten ez a legnagyobb szám. Maros megye mellett jól szerepelt még Hargita (36 iskola), Szatmár (23 iskola) és Bihar megye (14 iskola), míg például Fehér, Hunyad, Szeben és Temes megye valamint Bukarest csupán egy iskolájából küldtek be megoldott feladatokat. /(antalfi): Kis matematikusok sikerei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2005. november 29.
Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005 az első kettős, összevont kötet. A több mint 800 oldalas évkönyv az ötödik a sorozatban. Két év gazdasági és társadalmi jelenségeit tárgyalja. A könyv 5 nagy fejezetre tagolódik. Az első fejezet címe: A demokrácia útján. A tanulmányok olyan kérdéseket tárgyalnak, mint például a kisebbségi törvény tervezete. Az Operatív Tanács működése (1993–2005). A második része a könyvnek adatokat és folyamatokat vizsgál. Ebben a fejezetben szerepel Benedek József A régiókutatás és a régióalkotás dilemmái című tanulmánya. Szabó László az állam és az egyházak közötti viszonyról ír. A harmadik fejezetben a Nyelvünkben élünk gyűjtőcím a felsőoktatás kérdéseit tárgyalja. Salat Levente Dokumentumok a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának történetéből, valamint Péntek János és Máthé Dénes Egyetemi oktatásunk jövőjéről című tanulmánya. A negyedik fejezet az Esetek és kérdések címet viseli, az ötödik pedig: Kronológiák, dokumentumok. /Csomafáy Ferenc: Romániai Magyar Évkönyv 2004–2005. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 29./2005. november 29.
Személyes történelemkönyv, kordokumentum, irodalom, így lehetne jellemezni a Németországban (Karlsruhéban) élő író, a nyolcvanöt esztendős Billédy Ilona napokban megjelent Sorsok és emberek /Solness Könyvkiadó, Temesvár/ című kötetét. Összegyűjtötte a temesvári piarista gimnáziumban és a Notre Dame-ban végzett vén diákok emlékeit, élettörténeteit. Ezekből a vallomásokból megrajzolta a bánsági ember portréját. A “temesvári tudat”, a szülőföldhöz való ragaszkodás átsugárzik minden íráson. Volt osztálytársak, barátok küldték el neki életük történetét, melyekhez rövid magyarázatokat, leveleket fűztek a szerzők, mert segítette munkáját férje, Hrivnyák Zoltán. Az akkori diákokból híres kutatók, mérnökök, ügyvédek, művészek lettek otthon, Magyarországon vagy a nagyvilágban. /Pongrácz P. Mária: Hazatérő szép üzenet. Billédy Ilona vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./2005. november 30.
November 29-én a parlament két házának együttes ülésén elfogadták a jövő év költségvetés törvényét. Az ülésről kivonult az ellenzék, azt követően, hogy az ülésvezetéssel megbízott Dan Radu Rusanu kijelentette: számos badar módosító indítványt nyújtottak be. Először a szociáldemokraták vonultak ki, majd a nagy-romániások is testületileg kimentek. A kormánypártiak nem hiányoztak az ülésről, több miniszter is részt vett a szavazáson. /Megszavazták a 2006-os költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. november 30.
Még nem nevezte ki Traian Basescu az Országos Hírszerző Közösség (OHK) vezetőjét. A szabályzat szerint a központ vezetője az államfő nemzetbiztonsági tanácsosa. Basescunak tehát két lehetősége van: megváltoztatja a Legfelsőbb Védelmi Tanács által elfogadott szabályzatot, amely szerint a nemzetbiztonsági tanácsost illetné meg ez a funkció, vagy az időközben tanácsosi tisztségbe kinevezett Sergiu Medar altábornokról mond le. /Még nincs döntés az OIK vezetőjéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. november 30.
„Nem róható fel Romániának a legutóbbi ciánbaleset, a szennyezés mértéke pedig elenyésző” – nyilatkozta Niculescu Tóni RMDSZ-es külügyi államtitkár, reagálva Sólyom László magyar köztársasági elnök kijelentéseire. A barcelonai euromediterrán csúcstalálkozón résztvevő elnök kijelentette: „Nem lehet megengedni, hogy a ciánszennyezés állandóan fenyegesse Magyarországot, fel kell lépni ellene. Nagy szerencse, hogy nem történt nagyobb baj, de ez nem döntő szempont. Tűrhetetlen, hogy a szennyezés veszélye állandóan fennáll. Meg kell nézni, milyen lehetőségek vannak a fellépésre, beleértve az egyeztetést és a nemzetközi egyezményeket.” Az elnök nyilatkozataival egybevágóan vélekedtek a környezetvédők is. Az Élőlánc Magyarországért szervezet szerint egyértelmű, hogy Magyarország védtelen a határon túlról érkező vízszennyezésekkel szemben: „A Tisza vízgyűjtő területén működő, súlyosan környezetszennyező bányák, vegyi és nehézipari üzemek időzített bombákként veszélyeztetik folyóinkat.” A szervezet határozott fellépést követel az „ökológiai agresszió” ellen. A román külügyi államtitkár közölte, a külügyminisztérium nem kapott semmilyen megkeresést ez ügyben, és megértik a magyarországi aggodalmakat. Niculescu Tóni azt is elmondta, hogy a két ország között jók a kapcsolatok, ami a környezetvédelem problémáját illeti. A magyar fél ebben az ügyben hivatalosan megkereste Romániát, de nem tiltakozás, hanem tájékozódás céljával. A román hatóságok elküldték a tájékoztatást, de a magyar fél további információkat is kért. /Isán István Csongor: Hivatalosan nem tiltakozott a magyar fél a ciánszennyezés ügyében. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ 2005. november 30.
Székelyföldi körúton hívja fel a figyelmet a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) három vezetője, Cozmin Gusa elnök, illetve Lavinia Sandru és Aurelian Pavelescu az RMDSZ-nek arra a szándékára, hogy Hargita és Kovászna megye területén „magyar enklávét” hozzon létre. November 29-én Csíkszeredában a politikusok elmondták, a PIN készül beperelni az RMDSZ-t amiatt, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet „Románia ellen lobbizik az európai intézményeknél”. A PIN kifogásolta, hogy Gál Kinga, Magyarország európai parlamenti képviselője is „Románia ellen lobbizik”. Gusa szerint megengedhetetlen, hogy Gál Kinga – aki román állampolgár volt és Szilágyi Zsolt egykori RMDSZ-képviselő felesége – most magyar állampolgárként bírálja Romániát. Lavinia Sandru elmondta: arra készül, hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál feljelenti az RMDSZ-t amiatt, hogy a szövetségnek egyetlen női képviselője sincs a parlamentben. A három politikus az RMDSZ vezetői ellen is támadást intéztek. Lavinia Sandru tudomása szerint „Verestóy Attila szenátor és Borbély László miniszter az egykori kommunista titkosszolgálat ügynöke volt, míg Markó Béla együttműködött a Szekuritátéval”. „A PIN-esek kijelentései szemenszedett hazugságok” – szögezte le Borbély László megbízott miniszter. Hozzátette: „A PIN elnökének tudnia kellene, hogy azok, akik a parlamentben vannak, átestek egy CNSAS-s átvilágításon, amiből kiderült, hogy nem működtek együtt semmilyen formában a titkosszolgálatokkal.” /CNSAS : Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság/ A miniszter szerint Cozmin Gusa egy teljesen hitelét vesztett figura: miután három pártból kirakták, most egy zsebpártot alakított. Cristian Parvulescu politológus leszögezte, hogy ádáz harc folyik a határozatlan szavazókért. Ebben a helyzetben egyesek a nacionalizmus eszközéhez térnek vissza. Cozmin Gusa az OTV éjszakai műsorában is megszólalt. A szélsőséges politikusok gyakori megszólaltatásáról ismert csatorna elsősorban a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban képviselt elutasító álláspontjáról faggatta a PIN elnökét. Gusa a titkosszolgálatok manipulációit emlegetve beszélt a tizenöt éve tartó „magyar összeesküvésről”, melynek célja Románia feldarabolása és a Székelyföld enklavizálása. Az élő műsorba betelefonált Halász János, az ITD-Hungary Magyar Kereskedelmi Iroda vezetője, aki figyelmeztetett, hogy a magyarellenes hangulatkeltés negatívan befolyásolja a román-magyar gazdasági kapcsolatokat. Gusa mikrofonját is lecsatolva elutasította a párbeszédet, azonban jelezte a nézőknek, hogy Halász János mint nyolcvankilenc előtt is aktív külkereskedelmi tisztviselő „a titkosszolgálatok embere, amely akkor egyet jelentett a szovjet KGB-vel”. „Ez a fajta hangulatkeltés árt a magyar gazdaságnak – jelentette ki az Új Magyar Szónak Halász János. – Egyfajta elbizonytalanodás ugyanis már amúgy is létezik Romániában a magyar befektetőkkel szemben”. „Gazdasági diplomataként kötelességem kormányom kapcsolatait megvédeni” – indokolta Halász döntését, hogy betelefonált az OTV éjszakai műsorába. „Bárhova nyúlunk az OTV-ben, mindenhol hibát találunk” – nyilatkozta Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) alelnöke. November 29-i ülésén is két esetben kifogásolta a testület az OTV munkáját: burkolt reklámok miatt küldtek megrovást, pár napja 250 millió régi lejes pénzbüntetést is kiróttak. Jelenleg a CNA és a tévécsatorna között húsz per van folyamatban, ugyanis a csatorna eddig egyetlen, a testület által kiszabott büntetést sem volt hajlandó kifizetni. A CNA kivizsgálást indított a mostani műsor ügyében. /”PIN-kód”: székelyföldi körúton a magyarellenesség új zászlóvivői. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2005. november 30.
A Demokrata Párt megbízta Valeriu Tabarat /a Román Nemzeti Egységpárt volt elnökét, aki „demokratává” lett, miután korábbi pártja kibukott a parlamentből/, hogy készítsen jelentést az RMDSZ által készített, és a kormány által – tehát a kormánykoalíció pártjai, közöttük a Demokrata Párt által is – saját törvénytervezetként a parlament elé benyújtott kisebbségi törvénytervezetről. Ez különös értelmezése a koalíciós együttműködésnek. A Demokrata Párt ugyanis elképzelhetőnek tartja, hogy saját kisebbségi törvény tervezettel rukkoljon elő. A DP ugyanis azt állítja, hogy a képviselőház napirendjén levő nemzetiségi statútum „nem az”, amit a címe mond, mert „a kisebbségi statútum vétójogot biztosít az autonómia-tanácsoknak és a kisebbségi tanácsoknak, azaz, a beleegyezésük nélkül nem lehet leváltani az iskolák vagy más intézmények vezetőit”. Ugyanakkor „a helyi és központi hatóságokat egy második nyelv használatára kötelezi”. Ez pedig nem más, mint a magyar nyelv. A DP tehát saját kormánya ellenzékeként viselkedik. Kérdés, hogy az RMDSZ meddig hajlandó kitartani ilyen partnerek mellett, Észre kellene már venni, hogy a szóban forgó törvénytervezet ellen összehangolt aknamunka folyik. Jellemző, hogy a DP olyan személyt bízott meg a törvénytervezet véleményezésével, akiről köztudott, hogy valamikor Gheorghe Funarral egy pártban és Vadim Tudorral egy szólamban „énekelt”. /Mózes Edith: Beijedt a Demokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./2005. november 30.
Salat Levente politológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorának adott nyilatkozatában sötét jövő jósolt a romániai magyar közösségnek. Salat úgy látja, az erdélyi magyarság az elmúlt 15 évben nem bízott eléggé a saját erejében, emiatt valószínű, hogy nem fogadják el a kisebbségi törvényt, ha pedig el is fogadják, akkor az alkalmazhatatlan lesz. Salat Levente szerint rendezni kell az erdélyi magyar közösség viszonyát egyrészt a román állammal, másfelől a magyar állammal. Mindkét országnak érdeke a romániai magyarság kivándorlása Magyarországra. Annak a közösségnek, amelynek a társadalmi szerkezete nagymértékben az idős generációk felé tolódik el, annak nincs politikai jövője, ezért etnográfiai színfolttá redukálódhat néhány évtizeden belül. – Megdöbbenéssel értesült az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöksége a rektor-helyettes nemzetpolitikai megállapításairól – olvasható közleményükben. Kovács Péter társelnök és Borboly Csaba elnök szerint megalapozatlan az a megállapítás, hogy az erdélyi magyarság nem volt elég körültekintő, nem bízott eléggé saját erejében. – Szerintük az utóbbi 15 évben elért eredmények cáfolatát adják ezen sommás megállapításnak. A gyarapodó iskolahálózat, a gazdagodó civil világ, a magyarlakta vidékek javuló gazdasági helyzete, a közösségi javak visszaadása, a csökkenő mértékű kivándorlás mind azt bizonyítják, van jövője a magyar nemzeti közösségnek. A rektor-helyettes megnyilatkozása közvetve kivándorlásra ösztönzi az erdélyi magyar fiatalokat. Salat Leventének a szülőföldön való maradás lehetőségeinek megteremtése tartozik feladatkörébe. Ellentmondás van megnyilatkozása és az intézményvezetői pozíciója között. /Vita az erdélyi magyarság sorsáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. november 30.
November 24–26. között emlékeztek meg Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem alapításának 15. évfordulójáról. November 24-én a kolozsvári Bolyai Társaságot látták vendégül, majd Gaal György, Csetri Elek, Gábor Zoltán, Kerekes Jenő, Balázs Sándor és Horváth Andor professzorok tartották meg a kolozsvári egyetemi és tudományos élettel kapcsolatos előadásaikat. November 25-én nemzeti kisebbségi felsőoktatási konferenciára került sor, amelynek keretében délelőtt az Erdélyben működő magyar és vegyes tannyelvű felsőoktatási intézetek képviselői tartottak ismertető előadást tanintézetük helyzetéről és eredményeiről, délután a komáromi, valamint néhány magyarországi egyetem küldöttje vázolta a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás előtt álló feladatokat. November 26-án zajlott az ünnepség, a Partiumi Keresztény Egyetem vezető tanácsa nyilvános jubileumi ülést tartott a díszteremben. Ezen Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspökök mellett Eszenyei Mária, Tolnay István és Szűcs István idézték fel az elmúlt 15 év eredményeit, azt az utat, ahogy a Sulyok István Református Főiskola egyetemmé nőtte ki magát. Átadták a „Pro Universitate Partium”-díjakat és az Egyetemi Tanács díszokleveleit. Könyvbemutatókra is sor került. Többek közt Geréb Zsolt tanulmánykötetét, a Partiumi Egyetemi Szemle III. évfolyamának összevont kötetét és a Partiumi Keresztény Egyetem Jubileumi Évkönyvét ismertették. Ez utóbbiból kiderül, hogy a jelenlegi tanévben 1056 hallgatója és 183 oktatója (közülük 78 főállású, 23 külföldi) van az egyetemnek. Eddig három szakot sikerült akkreditáltatni. Jelenleg két kar (Bölcsészettudományi, Alkalmazott tudományok és művészetek) keretében tizennégy szakon nyújtanak képzést. Magyarország tizenhárom, Hollandia és Németország egy-egy egyetemével alakítottak ki cserekapcsolatokat. /G. Gy.: Partiumi Egyetemi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. november 30.
Baján november 10–12-e között rendezték meg az Európai Konferenciát Európai uniós integráció és a kisebbségek – fejlődhetünk együtt? címmel. A konferencia társszervezésében az Európai Bizottság budapesti képviselete mellett a Konrad Adenauer Alapítvány, a Hanns-Seidel Alapítvány és az Antall József Alapítvány is kivette részét, csakúgy, mint az Eötvös József Kollégium, az Alsó-Ausztriai European House, valamint az ausztriai Pán-európai Unió és az EALIZ. A Magyarországon élő kisebbségek helyzetét Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman ismertette, Christoph Pann professzor a Dél-tiroli Volksgruppen Institute képviseletében pedig az európai kisebbségek jogi helyzetéről beszélt. Előadást tartott Dr. Günther Rautz, a boseni (bolzanói, Dél-Tirol, Olaszország) Európai Akadémia (EURAC) kisebbségi autonómiákkal foglalkozó osztályának képviselője is, aki az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) főtitkára is. A második világháború előtt és alatt a magyarországi németek száma elérte a félmilliót, azóta azonban folyamatosan csökken. 1947-ben 250 000 magyarországi németet telepítettek ki az országból. Akik maradtak, az asszimiláció veszélyének voltak kitéve. A legutóbbi, 2001-es népszámlálási alkalmával a lakosoknak négy kérdésben kellett választ adniuk: anyanyelv, nemzetiség, a nemzeti kultúrához való kötődés, és a családban, illetve baráti körön belüli nyelvhasználat. A négyből legalább egy kérdés alapján 120 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, A legutóbbi, 2002-es helyhatósági választásokat követően Magyarországon a kisebbségi önkormányzatok száma 1853-ra nőtt. A magyarországi németek a maguk 341 kisebbségi önkormányzatával és 35 polgármesterével a romák után a második helyen állnak. /Günther Rautz: Tudósítás a bajai kisebbségi konferenciáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2005. november 30.
Régióközi találkozó színhelye volt november 29-én Aradon a Jelen Ház nagyterme, amelyen bemutatták az Európai turisztikai hálózat vidéken elnevezésű, az Interreg IIIC-program keretében megvalósított másfélmillió eurós uniós finanszírozású projektet. A külföldi vendégek ismertették saját, a falusi turizmus kiépítésére, fejlesztésére irányuló terveiket.– A finanszírozásból csak az EU-tagok részesülnek, azonban a projekt partnerei társként bevették maguk közé Romániát. /(Balázs): Régióközi találkozó a Jelen Házban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./2005. november 30.
November 29-én Pécskán a magyar oktatási stratégiáról tartottak megbeszélt az Arad megyei magyar iskolák vezetőivel és az ügyben érdekelt személyekkel. – Szeretném, ha a hazai oktatás várható decentralizációja nem érné váratlanul a magyar iskolákat– mondta nyitó szavaiban Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. A decentralizáció lényege, hogy az iskolák igazgatóinak kinevezésétől a költségvetésig a főszerep a helyi önkormányzatoké lesz, az állam azonban továbbra is száz százalékban biztosítja a káderek bérét és a tankönyveket. Nagy Gizella tanácsos a kétszázas lélekszám hátulütőire, az aradi magyar tanügyi stratégia hiányára hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy az általa készített tervezethez márciusig minden magyar iskola adja hozzá saját elképzeléseit. /(Irházi): Magyar oktatási stratégia megbeszélése Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./