udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 2161-2190 | 2191-2220 | 2221-2250 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. április 21.
Az 1901. április 18-án Nagybányán született nagy magyar író, Németh László születésének 105. évfordulójára elkészült és 2006. április 28-án az író egykori fővárosi lakásának közelében, Budapesten, a Pasaréti út és Radna u. találkozásánál lévő kis téren ünnepélyesen felállítják az első egész alakos Németh László szobrot. A közadakozásból létesített mű alkotója Csíkszentmihályi Róbert Munkácsy-díjas érem- és szobrászművész. /Egész alakos Németh László szobor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 21./2006. április 21.
Ma Magyarországon két alapvetően eltérő kép él Erdélyről. Az egyik Erdély hozzánk hasonló, sőt velünk azonos, magyar, sőt magyarabb, mint a mai Magyarország bármely régiója. Erdély az ősi, autentikus magyar kultúrát őrző kultuszhely. A másik Erdély a távoli, különböző, más, idegen vagy elmaradott, kevésbé modernizált, sőt egyenesen civilizálatlan. Mindkét esetben olyan Erdély-képről van szó, amely távol áll a mindennapi valóság tapasztalati tényezőitől – hangzott el április 14-én a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos hallgatói és az érdeklődők előtt Feischmidt Margit, a pécsi egyetem adjunktusának előadásában. A vendég azt a Tabula könyvek sorozatban megjelent kötetet ismertette, amely a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke valamint a Néprajzi Múzeum közös kiadásában jelent meg Erdély (de)konstrukciók címen. A kötet többéves kutatómunka eredményeként látott napvilágot. Akárcsak a bevezető tanulmányában, Feischmidt Margit a Magyarországon kialakult Erdély-képet tekintette át, s ezen belül az Erdélyről folyó politikai elképzelések változását a két világháború közötti revizionista felfogástól, a hallgatás korszakán, majd azt követően, a nyolcvanas évek táncházmozgalmának hatására kialakult Erdély-képen át Antall József beszédéig, amelyben lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének vallotta magát. A magyar népi kultúra felfedezése az erdélyi falvakban, e tájegység felfedezése a turizmus számára, a magyar turisztikai irodalom Erdély-képe, a nemzeti zarándoklat helyszínévé váló Csíksomlyó, az örökségturizmusra való berendezkedés Máréfalván – e témákról szól az első rész. A második csoportba sorolt írások az etnikai kivándorlás jelenségét térképezik fel: Magyarországon élő erdélyi vendégmunkások, a táncház mítosza és valósága, a széki építőmunkások és széki asszonyok magyarországi munkavállalása, az etnikumközi viszonyok helyzete. Az előadást megbeszélés követte, amelyben a csíksomlyói pünkösdi búcsúnak nemzeti zarándoklattá, nemzeti ünneppé váló átalakulásáról folytattak eszmecserét. /(bodolai): Erdély-kép Magyarországon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./2006. április 21.
Margittai Gábor, a Magyar Nemzet munkatársa az elcsatolt területek magyarságáról 2001 és 2004 között megjelentetett riportjait gyűjtötte csokorba Külső magyarok. Utazás a végeken /Magyar Nemzet könyvek/ címen. A kötet mintegy harmadrésze a Székelyföld és Gyimes gondjait, megoldatlanságait tárja elénk. Soraiból kitűnik, hogy a sok évtizedre visszatekintő kultúrharc 1989 után is tovább folyik. Az 1952-ben Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön tapasztalt elrománosító törekvés és Gyimesfelsőlok önvédelmet szolgáló Szent Erzsébet Gimnáziuma a két jelképes pólus, amely közt egymásnak feszülő erők küzdenek. Diószegi László, Tánczos Vilmos, Kiss Loránd, Bilibók Jenő, Pozsony Ferenc szolgálata, munkássága jelzi, hogy a csángóság ügyének ma is akadnak igaz apostolai. Dél-Erdélyben, ahol a románság térhódítása szinte beteljesedett, a szórványlét tragikus végkifejlete megállíthatatlan. A régió vészesen fogyatkozó magyarsága életében támaszthat-e új reményt Böjthe Csaba apostoli munkája, a református szórványlelkészségek szolgálata? Máramarossziget hajdan volt jogakadémiája, református tanítóképzője, nagyhírű piarista gimnáziuma már a múlté. Az asszimiláció folyamata vészes gyorsasággal folyik. Kárpátalja „Ukrajna legelhanyagoltabb tartománya”. Ferencz Imre, az Aknaszlatinán missziós szolgálatot vállalt csíki székely katolikus pap templomokat épített, segélyszervezeteket alakított, anyanyelvi óvodát hozott létre. Kiutálták őt Kárpátaljáról. Késmárk, Lőcse, Liptószentmiklós, Podolin utcáin magyar szó csak elvétve hallatszik. A „bűnös nemzet” kollektív bélyege, a benesi kitelepítés miatti rettegés fájó sebek. A szerb tisztogatási akciók magyar áldozatainak számát negyvenezerre becsülik. A csurogi temető összetört márványtáblája példázza, hogy a legyilkoltakra emlékezni ma sem szabad. A szerző szól a belső erőkről, a helyi kezdeményezőkről, a küzdelmet felvállalókról. A szombathelyi civilek szolidáris akcióival Dél-Erdélyben, a szerbiai Bácskában és Bánátban elgazosodott tömegsírokat ásnak elő a feledésből, elhagyott temetők már félig földbe süllyedt fejfáit állítják helyre, hozzájárulásukkal a kárpátaljai Técsőn szobrot emeltek Hollóssy Simonnak, Bácskában és Kárpátalján könyvkiadáshoz nyújtottak segítséget. /Máriás József: Utazás a végeken. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./2006. április 22.
Viszonylag javul az árvízhelyzet Romániában, a veszély még nem múlt el, különösen a Duna-deltában. A hatóságok újabb „irányított elárasztással” készülnek megelőzni az árvíz okozta nagyobb pusztítást. A helyzetről közösen számolt be Vasile Blaga belügy- és Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter. Blaga elmondta: jelen pillanatban az ország tizenkét megyéjét érinti az árvíz, 146 helységben vált súlyossá a helyzet, 797 lakóházat árasztott el a folyó, 217 épület leomlott, további 120 házat fenyeget az összeomlás. Eddig 5430 embert kellett kitelepíteni. Az evakuálást nehezíti, hogy az emberek egy része nem hajlandó engedelmeskedni a kiköltözésre vonatkozó felszólításnak. /ok helyen fenyeget a gátszakadás. Veszélyben az erdélyi folyók is. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ / Valóságos ostromállapot alakult ki a Dunával határos romániai megyékben a gátak gyatra állapota és a belső folyóvizek egyidejű áradása miatt. A Duna Dolj megyei szakaszán a legkritikusabb a helyzet. A hatóságok elrendelték a legválságosabb bistreti térségben lévő falvak mintegy tízezer lakosának kitelepítését. /Ostromállapot a Dunával határos megyékben. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./2006. április 22.
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya negyedmillió dollárral támogatja az árvíz által leginkább érintett romániai közösségeket – jelentette be Nicholas Taubman bukaresti nagykövet. /Amerikai támogatás az árvízkárosultaknak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./ 2006. április 22.
A kommunista rendszer szinte-szinte tökélyre fejlesztette az emberek megfélemlítését. A besúgók százezrei által segített elnyomó fő célja az egyszerű ember életének teljes ellenőrzése volt. A besúgók és főnökeik, a kommunizmus haszonlesői határokon átnyúló hallgatólagos szövetsége ma sincs kiszorított helyzetben, Magyarországon például valószínűleg hatalmon is maradnak 1956 hóhérai és ezek szellemi örökösei. Ha 1989-ben kerülnek a forradalom árjának útjába az ilieszkuk, horngyulák, vadimtudorok és gyurcsányok, kitaposta volna belüket a nép. Azonban ezt megúszták. Ők és több ezer cinkosuk. /Szondy Zoltán: Régen elment az a vonat... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./2006. április 22.
Váratlan eltűnése óta április 21-én először nyilatkozott a sajtónak Dan Lazea, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt demokrata párti alelnöke. Leszögezte, hogy nem tűnt el. Bukarest és Temesvár között ingázik. Az átvilágító bizottságban történt botrányos szavazás után Lazea tiltakozásképpen benyújtotta lemondását, mivel nem Constantin Ticu Dumitrescu, hanem Corneliu Turianu lett a testület elnöke. Ezt követően a fiatalember váratlanul eltűnt, kollégái közül pedig néhányan azt állították: nyomás alatt szavazott. A Cotidianul című lap szerint az interjúkészítés során érezhető volt, hogy Lazeára még mindig nyomás nehezedik. „Elsősorban olyan személyek szükségesek a bizottságba, akik le akarják leplezni az egykori Szekuritátét. A Szociáldemokrata Párt, a Nagy-Románia Párt és az RMDSZ megtartották azokat az embereket, akik még Onisoru idejében kerültek a testületbe. Másfél év alatt egyszer sem fordult elő, hogy Csendessel egyet értsünk. Ő csak Vadimot mocskolta”– mondta a volt alelnök. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja nem kívánja kommentálni Lazea kijelentéseit. Szerinte kollégája saját magát buktatta meg, és amit önmagáról el akart mondani, azt tetteivel kifejezte. Lazea nem is tagadta, de nem is erősítette meg azt, hogy bárki is nyomást gyakorolt volna rá. – Megfenyegették és megzsarolták, de ezt csakis a titkosszolgálatok tehették – véli Constantin Ticu Dumitrescu. /P. A. M.: Előkerült az átvilágító bizottság volt alelnöke. Csendes: Lazea saját magát buktatta meg. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 22.
A kormány ülésén elfogadott határozat értelmében a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), Őrző-Védő Szolgálat (SPP), és a Különleges Távközlési Szolgálat (STS) katonai személyzetének tagjai egyenértékű civil funkciókba is kinevezhetők, ha nem folytattak politikai rendőrségi tevékenységet. /Hírszerzőből hivatalnokot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./2006. április 22.
Végéhez közeledik a magyarországi választási kampány. Az elemzők nagy része egyet ért abban, hogy a Fidesz–MDF együttműködés meghiúsulása miatt kevés az esélye a kormányváltásnak. A külföldi elemzők nehéz időket jósolnak a magyar gazdaságnak, függetlenül attól, hogy ki nyeri meg a választásokat. Dávid Ibolya, az MDF elnöke példátlannak nevezte, hogy gyermekeit is belekeverték a kampányba, és cáfolja a fia drogügyeiről szóló híreszteléseket. Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy véli: a Bokros-csomag kutyafüle volt ahhoz képest, ami most következik, ha a jelenlegi kormány marad hatalmon. Válaszában Gyurcsány Ferenc, az MSZP miniszterelnök-jelöltje azzal nyugtatja a választókat: a magyar gazdaság jól van, a Fidesz van válságban. Nemzetközi sajtótájékoztatón jelentette be április 21-én a Fidesz, hogy megítélésük szerint az MSZP tömeges választást csalást követett el, mivel ötmillió állami választási értesítőt az MSZP szórólapjaival közösen kézbesítették a postával a választópolgároknak – mondta Deutsch-Für Tamás kommunikációs vezető. Ezzel egyidőben az MSZP is az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult „a Fidesz méltatlan vádaskodásai és választási csalás előkészülete miatt” – mondta Mandur László. A Fidesz „horror-kampányt” folytat – mondta Gál J. Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Az MSZP-s politikus szerint a választási kampányban „borzasztó nehéz” érdemben reagálni azokra a fideszes mondatokra, melyek azt vizionálják, hogy Magyarországon majd nem kel fel a Nap, ha az MSZP-SZDSZ koalíció kerül hatalomra. Az MSZP arra kéri a Fideszt, hogy aktivistái ne küldözgessenek rémhírterjesztő, rágalmazó sms-eket pénzintézetek, politikusok ellen. /Durva kampányfinis Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 22.
Az egymást túllicitáló magyar választási ígéreteket elemezte az International Herald Tribune című párizsi napilap. A költségvetési hiány lefaragására az új magyar kormánynak a lehető leggyorsabban megszorító intézkedéseket kell bevezetnie – vélte a Les Échos című francia gazdasági napilap is. A 2009–2010-es euró-csatlakozás pénzügyi feltételeit a kelet-európai országok közül egyedül Magyarország nem tudja teljesíteni. /Felelőtlen választási ígéretek. Megszorító intézkedések bevezetése vár az új magyar kormányra. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 22.
Duray Miklós szlovákiai magyar politikus nyílt levélben fordult a világ magyarságának kiemelkedő tudományos, kulturális személyiségeihez, hogy kérjék nemzettársaikat, legyenek az MDF, a MIÉP, a Jobbik, a Cigány Összefogás, a Kisgazdapárt, a Centrum Párt, a KDNP szavazói, ha netán az első fordulóban az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavaztak, de fontos számukra a nemzet. Az egész Kárpát-medencei magyarság érdekében, jövőnk érdekében, fogjanak össze, és 2006. április 23-án szavazataikkal támogassák a FIDESZ – KDNP jelöltjeit. A nyílt levelet több mint negyven író, tudós, politikus, lelkipásztor látta el aláírásával. /Nyílt levél nemzettársainkhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./ Köztük van Ábel András, a Sydney University professzora, Bauer Edit, az Európai Parlament szlovák képviselőcsoportjának MKP által delegált képviselője, Csapó Endre, az Ausztráliában megjelenő Magyar Élet főszerkesztője, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, több, az Egyesült Államokban, Erdélyben, Vajdaságban és Szlovákiában élő határon túli és magyarországi. /Hírek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 24./2006. április 22.
Manapság Magyarországon egyre többek számára szinte már szitokszónak számít a nemzet, a haza, a keresztény szavunk. Alig tizenöt év telt el és Antall József már vesztő, s a Szabó Dezső-i gondolaton is – mely szerint minden magyar felelős minden magyarért – a többség csak röhéncsel – Magyarországon. Egyebek vésetnek, vésettek kőbe. Erdélyben sem különb a helyzet: ma már csak az úgymond maradiak, „rögeszmések” beszélnek összefogásról, egységről. Kiürülnek ezek a szavak is, s helyüket átveszik az olyan globalizáló fogalmak, mint például a sokszínűség, a másság. Tanulsággal szolgálhatnak a Magyarországon jelenleg folyó parlamenti választások is. Azt mondja Csurka István – a „küszöbön” innenről –, hogy a MIÉP kormányváltást akar, de a Fidesz és Orbán Viktor nekik nem kell. Azt mondja Dávid Ibolya, éppen csak átbillenve a „küszöbön”, hogy az MDF kormányváltást akar, de Orbán Viktor és a Fidesz nélkül. Ezt ők kőbe vésték. De nem kell Csurka sem. Egyébként Csurkának sem kell az MDF. A Fidesz és Orbán Viktor is kormányváltást akar – igaz ők 42,03%-ról, az MSZP 43,21 százaléka ellenében. Az egységes kormánykoalíciót leváltani csak egy, szintén egységes ellenzék (ez esetben jobboldal) tudná. Molnos Lajos az ellenzéknek szorít. De ettől még látja: egy ilyen állapotú ellenzéknek, jobboldalnak nehezen lehet győzni. Szervezettségben, egységben az erő. Ez a kisebbségiekre ezerszeresen érvényes. /Molnos Lajos: Morfondírozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ 2006. április 22.
Nem elegendőek a mi hazai bajaink, hanem itt van magyarhoni választás. Bár széttéptek bennünket egymástól, mégis fájunk egymásnak, állapította meg Sylvester Lajos. A diktatúra idején parancsra nyomultak az első szavazók szavazni. Most pedig sem itt, sem ott nem lehet a fiatalok zömét választásra vinni. Mi, magyarok és nem magyarok itt, Kelet-Európában súlyos örökségterhet cipelünk magunkkal. Lendületesen nyomulnak, ,,húzzunk bele!” felkiáltásokkal azok, aki apáik, anyáik rossz örökségét vonszolják tovább. De titokban hisszük azért, hogy lesz még egyszer ünnep a világon. Végül is optimisták és elpusztíthatatlanok vagyunk, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Lesz még egyszer ünnep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./2006. április 22.
Románia integrációs törekvései során a környezetvédelem területén nagy a lemaradás. A súlyos környezetszennyezési esetek némelyike olykor nemzetközi botrányt is kiváltott. Dr. docens Sárkány Kiss Endre biológus rámutatott, az uniós előírások szerint az ország területének 12 százaléka védett terület kellene hogy legyen. Az ipar, a települések szemete, szennyvize nagy gondot okoz, mert a tisztító eljárások költségesek. Kevés az olyan szakember, aki ebben a témában képes pályázni. A folyók szennyezettek, az emberek mégis fürödnek bennük, horgásznak is. Ezekben a halakban 25–30-szor több nehézfém van, mint amennyi az európai normatívák szerint a halhúsban megengedett. A marosvásárhelyi víz például fenollal szennyezett. Verespatak ügye már régen vajúdik, és óriási pénzeket fektettek be oda. A cég igyekszik bebizonyítani, hogy nem azt az eljárást használnák, ami miatt a 2000-es szennyezés történt, hanem egy sokkal biztonságosabbat. Valójában cianidos technológia csak egy van. A meddőhányókban továbbra is ott lesz a mérgező anyag. /Ercsey-Ravasz Ferenc: „Nem fürödnék a hazai folyókban!” Interjú Sárkány Kiss Endre biológussal. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ 2006. április 22.
László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke szerint meg kell teremteni a közösségen belül a társadalmi békét. Elment a megyében létező helyi, kerületi szervezetek tisztújító gyűléseire, a jogászok és mezőgazdászok tájékoztatták a tagokat a törvénymódosításokról. Vajdaság és Kárpátalja példája mutatja, milyen eredményhez vezetett a kis magyar közösségek politikai megosztottsága és a közöny. Kimaradtak a parlamentből, veszítettek az önkormányzatokban. Szlovákiában a felvidéki magyar közösség passzivitása mutatkozott meg az önkormányzati választásokon. A román közvélemény már elismeri, hogy az RMDSZ képes általános közösségi problémákat felkarolni. /Meg kell teremteni a társadalmi békét a közösségen belül. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ 2006. április 22.
Ifj. Deák Ferenc Kolozs megyei RMDSZ szervezési alelnök egyik legfőbb feladatának tekinti bevonni a fiatalokat. Kevesen akarnak részt vállalni a közösségi életben. A megyében 84 szervezet van, ebből 20–22 működik hatékonyan. Szükséges a kevésbé jól működő szervezetekkel való kapcsolat-felújítás. Elmennek minél nagyobb létszámban a tisztújító közgyűlésekre. Ha településenként létezik legalább egy civil szervezet, akkor már lehet pályázni, pénzt szerezni a település fejlesztésére. /Közösségi rendezvények megyeszerte. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./2006. április 22.
A Kolozs megyei RMDSZ-ben Csoma Botond alelnök foglalkozik a humán erőforrással kapcsolatos kérdésekkel. Elkezdtek egy községi szintű önkormányzati képzést azok számára, akik jelenleg nem önkormányzati képviselők, de a jövőben esetleg vállalnának ilyen tisztséget. Csoma Botond felméri egy-egy település gondjait, és ezt tolmácsolja a megyei RMDSZ vezetőségnek. Beindítják a pályázatíró-képzést is. Tervezik, hogy megyei szinten létrehoznak egy adatbázist a szakemberekről. A közöny a legnagyobb baj. Egyedül a nyugdíjas tagok foglalkoznak közösségi gondokkal. /Önkormányzati képzéssel a humán erőforrás gondjaiért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ 2006. április 22.
A Romániában tartózkodó europarlamenterek ízelítőt kaphattak a román politikából, amikor Anca Boagiu integrációs miniszter szóváltásba keveredett Borbély László közmunkaügyi és területrendezési miniszterrel. A Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett rendezvényen jelen lévő Borbély kijelentette: „Nem az Európai Uniótól függ Románia integrációja, hanem tőlünk”, és úgy értékelte, eljött az ideje, hogy Románia elvégezze dolgát a csatlakozás ügyében. Emlékeztetett a „magyar és más nemzeti kisebbségek különleges kéréseire”, a kisebbségi törvény körül kialakult nézeteltérésekre célozva. Anca Boagiu miniszter kifejtette: az integrációs szaktárca minden területen monitorizálta az elért eredményeket. /Borbély a kisebbségi kérdések megoldását sürgeti. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 22./2006. április 22.
Lassan csitulnak az aradi RMDSZ és RMGE közötti botrány hullámai, amelynek során az RMDSZ megtiltotta a gazdáknak, hogy Bukarestben részt vegyenek az április elején, az Agrostar szakmai tömörülés szervezte tüntetésen. Az aradi RMDSZ állítólag azzal fenyegette meg az RMGE-t, hogy ha tagjai szolidaritást vállalnak az Agrostarral és elmennek Bukarestbe, akkor kirakják őket az új székházból. Az RMDSZ-nek vállalnia kellene a kockázatot, hogy a magyar gazdáknak joguk van tüntetni érdekeik érvényesítéséért – nyilatkozta Sebestyén Csaba, az RMGE országos elnöke. – Vagy úgy gondolják, hogy Románia mezőgazdaságában minden rendben, a gazdák jól élnek, könnyen kifizetik az üzemanyag árát? – kérdezte. Ilyen tiltás csak Aradon fordult elő, ezzel az RMDSZ túllőtt a célon. Az országos elnökkel ellentétben Kocsik József, az aradi egyesület vezetője elmondta: Király András megyei RMDSZ-elnök csak ajánlotta, hogy ne menjenek el a tüntetésre, ők pedig úgy döntöttek, maradnak. Mester József, a pécskai szervezet alelnöke szerint a gazdatársadalomnak nem irodára, nem alamizsnára van szüksége, hanem „egyenrangú állampolgárai kell legyenek az országnak, amelyben élhet alkotmányos jogaival úgy, mint a pedagógusok.” /Irházi János: Érdekvédelmi áttételek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./2006. április 22.
Antropológia és vizuális kommunikáció az egyetemi oktatásban címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést április 21-én Kolozsváron, amelyen magyarországi és romániai szakemberek osztották meg tapasztalataikat. Az eszmecserére a Film, antropológia, oktatás címet viselő, háromnapos műhelytalálkozó keretében került sor. A beszélgetésen részt vett Könczei Csilla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Magyar Néprajz- és Antropológia Tanszékéről, Füredi Zoltán, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Kulturális Antropológia Tanszékéről és Buglya Sándor, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Sapientia Média Tanszékéről. A kerekasztal legfontosabb jellemzője a műhelyjelleg, nyilatkozta Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány vezetője, a műhelytalálkozó egyik szervezője. A BBTE Néprajz- és Antropológia Tanszékén keresik annak a lehetőségét: hogyan lehet a társadalomtudományok kutatásban úgy használni a vizuális antropológiát, hogy hasznosítható legyen mind a társadalomkutatók, mind pedig a filmes társadalom számára. /Köllő Katalin: Tapasztalatcsere a vizuális antropológiáról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./