udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 2611-2640 | 2641-2670 | 2671-2700 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. május 12.
Egy évtizede már, hogy a Kárpát-medencébe történt bejövetel, a honfoglalás 1100 éves ünnepe alkalmából Erdély-szerte tizenegy fát ültetett számos magyarok (is) lakta település magyar elöljárósága, képviselete. Emlékszik még valaki reá? – kérdezte Makay Botond. Resicabányán a református egyházközség és az RMDSZ-szervezet a református Templom és Iskola épületével szemben lévő parkba tizenkét fát ültetett. A plusz egyet azért, mert a tizenkettedik a reménység fája lett volna a tizenegy évszázadot jelképezők mellett. Az idei tavaszon a parkocskában nem voltak ott a fák. Még akkor, tíz esztendeje szerre-sorra kitördelték, kihúzgálták ismeretlenek. Tíz évvel ezelőtt a vátrásokra gyanakodtak. – A cikkíró szeretne emlékeztetni: volt egyszer egy emlékfa-telepítési akció. /Makay Botond: Tizenegy fa. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./2006. május 12.
Lassan három hét is eltelt a magyarországi parlamenti választás második fordulója óta, azonban a közvélemény szinte semmit nem tudott meg a zárt ajtók mögött zajló koalíciós egyeztetésekről. Nem mentes a feszültségektől a kormányprogram és a kormánystruktúra szocialista-liberális összecsiszolása sem. Túlzás lenne azt állítani, hogy a nemzetpolitika alakításán vitáznának, írta Szűcs László, a lap munkatársa, az Erdélyi Riport főszerkesztője. A nadrágszíj meghúzására készülnek, persze a lehető legkevesebb kellemetlenség mellett. Azt mondják, hogy közel ezer milliárd forint hiányzik a büdzséből, abból ötven évig lehetne finanszírozni a kisebbségi magyar közösségeket. Kényes téma az intézmények jövője, hogy mi lesz a közalapítványokkal, hogyan működik tovább a Határon Túli Magyarok Hivatala. Vita övezi a Magyar Állandó Értekezlet jövőjét is. „Pusztán azért, hogy az egyet nem értés színteréül szolgáljon, aligha fogja a kormányfő feléleszteni az értekezletet” – írta Szűcs László megértéssel. /Szűcs László: Hajrá, húzzunk bele! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./2006. május 12.
Elkezdődik az erdélyi magyar televízió és rádió munkatársainak toborzása a közeljövőben – jelentette ki Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az intézmény alapításával megbízott Janovics Jenő Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Marosvásárhelyen alakítják ki azt a médiacentrumot, ahol működhetne a televízió- és rádióstúdió. A jelenleg rendelkezésükre álló mintegy 300 millió forint csupán a vásárhelyi stúdió kiépítésére elegendő. A már létező audiovizuális műhelyekkel, helyi kereskedelmi televíziókkal és rádiókkal együttműködve teljes erdélyi lefedésre törekednek. Az erdélyi magyar televízió és rádió elindításához, első évbeli működtetéséhez körülbelül 1,8 milliárd forintra lenne szükség. Az elkövetkezőkben további magyarországi kormányzati juttatásokra, illetve saját bevételekből származó pénzösszegekre számítanak. /P. A. M.: Sugározhat idén a vásárhelyi stúdió. Hamarosan elkezdődik a toborzás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2006. május 12.
Szatmárudvari önkormányzata tavaly a község napjára a címerfestő versenyt hirdetett. A május 20-21–én sorra kerülő idei községnapokon ismét településekké nyilvánítják az 1970–ben az árvíz, illetve a kommunista falurombolási politika miatt megszűnt Kakot és Etényt. Emléktáblát, illetve határkövet helyeznek el az 1970–ben megszűnt települések emlékére, illetve hivatalosan is ismét különálló faluvá nyilvánítják Kakot és Etényt. Ma szántóterület van az egykori helységek helyén. Kak az ezerkétszázas évek óta létezett a történelmi dokumentumok szerint. Kakszentmárton külön község volt, és ezerkétszázan éltek benne. A két falu leszármazottainak többsége jelenleg a községközpontban lakik. /(fodor): Újraalapítják Etényt és Kakot. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 12./2006. május 12.
A Mihail Joráról elnevezett Román Zenekritikusok Egyesülete a 2006-os évben Fátyol Rudolf hegedűművésznek ítélte oda a rangos „A hegedűhang mágusa” elnevezésű díjat, húszévi kimagasló munkássága elismeréseként. Megtiszteltetés számára az életműdíj, mondta a művész. A díjat eddig Romániában négy zenész kapta meg. Arra a kérdésre, hogy mi a sikerének titka, Fátyol Rudolf így válaszol: „Mindenképp a folyamatos és megfeszített munka. Egy zenész soha nem lehet elégedett, mindig fejlesztenie kell magát, tudását. Az örök gyakorlat, a turnék, fellépések mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kifinomultabban és precízebben tudják megszólaltatni a hangszert. Számomra a hegedű olyan, mint egy gyermek, amelyet mindig gondozni és ápolni kell.” /Farkas Orsolya: Életműdíj Fátyol Rudolfnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 12./2006. május 12.
A jövő héten újra Hunyad megyébe érkezik Gróf László oxfordi térképtörténész és Feiszt György szombathelyi történész, levéltáros, akik jó tíz éve járják Erdély földjét, kutatva történelmi múltját, néprajzát. Tavalyi körútjuk alkalmával Erdély térképeiről, térképészeiről tartottak előadást Déván. Idén, Erdély térképei mellett címereit is bemutatják majd. /(GBR): Erdély címerei és térképei. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 12./2006. május 12.
Május 9-én Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt az Erdélyi Magyar Művészetpedagógusok Egyesülete helyi szervezete Zászló című kiállítása. Nyolc művész munkái kerültek közszemlére, munkáik főhajtás volt 1956-os magyar forradalom fél évszázados évfordulója előtt. /Cseke Gábor: Zászlós tavasz. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./2006. május 12.
Május 13-án Kézdivásárhelyen, a Céhtörténeti Múzeumban megnyílik az Erdély térképeken című kiállítás. A kiállítás házigazdája, valamint a közszemlére tett anyag tulajdonosa Tamás Sándor parlamenti képviselő, akiről Erdélyben a legnagyobb és legértékesebb térkép-kollekcióval rendelkezik. A kiállítással egybekötve a magyarországi Feiszt György történész, levéltáros, Szombathely alpolgármestere, valamint Gróf László, Oxfordban élő és munkálkodó térképtörténész diavetítéssel egybekötött előadására is sor kerül, Erdély címerei és térképei címmel. Tamás Sándor képviselő közel száz régi térképpel rendelkezik, térképész-szakemberek véleménye szerint gyűjteménye páratlan Erdélyben. A képviselő elmesélte, legalább másfél évtizede szenvedélyszerűen hódol hobbijának, mely szülőföldje iránti szeretetéből fakad. Kedvence egy 1566-ból származó, Zsámboky János felvidéki térképész által készített Erdély-térkép. /Gyergyai Csaba: Térképkiállítás a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 12./2006. május 12.
Hiánypótló a Balázs Sándor egyetemi tanár válogatásában megjelent Jakabffy Elemér Kisebbségi sorskérdések /Kriterion Könyvkiadó, 2005/ című kötete gazdag jegyzetanyaggal, előszóként pályafelmérő tanulmánnyal. A 125 éve született Jakabffy Elemér műveiből legutóbb, ugyancsak Balázs Sándor gondozásában, 1993-ban a Téka-sorozatban jelent meg szerény válogatás, majd két évre rá a Szatmárnémetiben elindított Jakabffy Napok eredményeként Lugosi üzenet címmel monografikus elemzés a politikus és lapszerkesztő máig is legismertebb tevékenységéről: az európai hírű Magyar Kisebbség folyóiratról. A most újra megjelent Jakabffy-szövegek a szerző 1918 előtt és a két világháború között írt legértékesebb tanulmányaiból adnak válogatást. A válogatás tartalmazza a kordokumentumokként is olvasható A magyar államhatalom utolsó hónapjai Krassó–Szörény megyében, A románok hazánkban és a román királyságban és a Krassó–Szörény vármegye története különös tekintettel a nemzetiségi kérdésre című, forrásértékű tanulmányokat. /Válogatott Jakabffy-írások. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 12./2006. május 13.
Az országban mintegy 20 ezer személynek kell kiköltöznie otthonából az ingatlan-visszaszolgáltatások miatt, nyilatkozta Borbély László területrendezési miniszter. A politikus hangsúlyozta, a minisztérium programot dolgoz ki, hogy a restitúció és az árvizek miatt földönfutókká vált családoknak szociális lakásokat építhessenek. Várhatóan 2007 elején 200 millió eurót pályáznak meg, ami lehetővé teszi, hogy évente 4500–5000 lakást építsenek. Az államnak sok házat kell építenie, jelenleg még mindig több mint 11 ezer kitelepített lakos várja településeinek kiszabadulását az árvíz fogságából a Duna romániai szakaszával határos tizenkét megyében. Az elöntött 157 Duna menti településen víz alá került mintegy háromezer lakóház közül csaknem 1200 összedőlt, s további 103 családi ház annyira tönkrement, hogy órák alatt romba dőlhet. Ezért a belügyminiszter szerint ötszázról ezerre kell emelni a károsultak számára készülő ideiglenes modullakások számát. /Több tízezren válnak földönfutóvá. A restitúció és az árvizek miatt utcára kerülteknek lakást építenek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. május 13.
Marosvásárhelyen tanácskoztak a romániai magyar lapok főszerkesztői. – Nem valószínű, hogy az Európai Unió Romániáról szóló országjelentésében rögzítenék az ország csatlakozásának időpontját, ez pedig fenntartja a csatlakozási erőfeszítések ütemét, és ennek köszönhetően nem várható a kormánykoalíció szétesése sem – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes a megbeszélésen. A Markó által összehívott sajtóbeszélgetés résztvevői főként az időszerű politikai eseményeket, az RMDSZ kormányzati munkájával kapcsolatos kérdéseket tekintették át. Markó úgy látja, hogy a csatlakozás után a kormányzó pártoknak le kell ülniük tárgyalni a koalíciós szolidaritásról. Kifejtette, az RMDSZ olyan szemléletet képvisel a romániai életben, amely különösen nagy hangsúlyt fektet a demokrácia értékei, az alapvető emberi és közösségi jogok védelmére. Az RMDSZ az elmúlt évtizedben magára nézve is a legkíméletlenebb volt a korrupcióellenesség tekintetében, de elutasítja a rendőrállami jellegű intézkedéseket. A szövetségi elnök aggasztónak nevezte azokat az elképzeléseket, amelyek például a lehallgatások törvény által előírt időtartamának 4-ről 6 hónapra való növelését, vagy az ügyvédek és védenceik közötti beszélgetések lehallgatásának törvényességét kívánják elérni. /Markó a koalíciós szolidaritás megújítását szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./2006. május 13.
Tíz napon át a színház játszotta a főszerepet Kolozsváron, május 13-án zárul a másodszorra megszervezett Harag György Emléknapok rendezvénysorozat. A fesztiválon bemutatott kolozsvári produkciók, vendégjátékok műsorát naponta közölte a lap. /(köllő): Harag György Emléknapok – Színházi marathon Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. május 13.
Egy szökőkút építését végző csoport Gyulafehérváron a vár parkjában néhány középkori maradványra bukkant, amelyről kiderült, hogy folytatása a középkori városnak. Constantin Inel, az archeológus csoport vezetője elmondta, hogy az ásatások során két házat és számos kör alakú kemencét találtak, amelyek formájukból ítélve a középkorból származnak, valószínűleg a XIII–XVIII. századokból. /Gyulafehérvár. Középkori leleteket találtak a várnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./2006. május 13.
Az Arad megyei Pécska és a belga főváros, Brüsszel egyik kerülete – Wolluwé-Saint-Pierre – már hosszú évek óta szoros baráti kapcsolatokat ápol. Többször jártak már Pécskán a kisvárosként működő kerület képviselői, és a pécskaiak is viszonozták látogatásaikat. A pécskai néptánccsoport már fellépett a belga fővárosban. Most két mikrobusz indult el Pécskáról Belgiumba, hogy a város képviseltesse magát a kerületben évente megrendezett színes fesztiválon. A pécskai magyarokat a Búzavirág két fiatal táncosa, Botka Edina és ifj. Bartók András képviseli. /Sinka Pál: Kenyérrel és tánccal reklámozzák Pécskát Brüsszelben. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2006. május 13.
Áldásos működésének 15. évfordulóját ünnepelte a Romániai Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája a Piaristák templomában tartott szentmise keretében. Elsőnek a patrónus, a temesvári püspökség fejezte ki elismerését a máltaiak eredményes munkája iránt, és kérte Isten oltalmát további tevékenységükre. A szentmisén közreműködött a Gerhardinum Líceum Énekkara Tóth Flóra karnagy vezényletével. A segélyszolgálat 15 évét dr. Bárányi Ildikó filiavezető mutatta be. Jelenleg állandó és napközi otthont működtet az idősek számára, szociális gondozói szolgáltatása van, házhoz szállítják az ebédet mozgásképtelen gondozottjaiknak, orvosi rendelőt és gyógyszertárt működtetnek, gazdasági tevékenységet folytatnak anyagi gondjaik enyhítésére. A természeti csapások miatt szenvedőket mindig kiemelten támogatják. A 2005-ös árvíz károsultjainak megsegítésére siettek, de nemcsak alkalmi élelem- és ruhaszállítmánnyal, hanem anyagi és emberi erővel részt vettek a falvak újjáépítésében, az élet normalizálásában. A Bárányi házaspár – dr. Bárányi Ferenc az országos vezetőség tagjaként – nagyszámú önkéntest és támogatót nyert meg a segélynyújtás ügyének. A legmagasabb kitüntetést, az Apor Vilmos érdemérem bronz fokozatát a magyarországi Máltai Lovagrend megbízásából Ugron Béla máltai lovag adta át dr. Bárányi Ildikónak, dr. Bárányi Ferencnek és Szakmáry Tibor tanárnak áldozatos és kitartó munkájukért. /Szekernyés Irén: Ünnepelt a Máltai Segélyszolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2006. május 13.
Húsvétkor, a feltámadási szertartás után Tihanyból két feltámadási jelvény – zamárdi fafaragó által készített, hordozó nyéllel ellátott, magyar népi motívumokkal övezett kereszt – indult el zarándoklatra a Kárpát-medencében. Egyik az északi településeket, másik a délieket felkeresve, ketten szív alakú ívet követve közelednek Csíksomlyó felé, ahol a Szűzanya tiszteletére emelt kegytemplomban tartandó ünnepségen egyesülnek újra, jelképezve pünkösd közösségformáló erejét, a magyarság egységének akaratát. A magyarlakta településeken, országhatárokon átvonuló jelvények kísérőit mindenütt nagy pompával fogadják, stációkat tartanak, ahol minden közösség a jelre köti a saját, felirattal ellátott szalagját, majd a nemzeti színű szalaggal átkötött kenyér, egy üveg bor, a nemzeti lobogó, valamint a stációkat rögzítő napló társaságában továbbvitelre átadja a jelvényt. Május 11-én Kisiratoson Almási Vince polgármester és Zilahi András plébános társaságában a község vezetősége, magyar nemzeti viseletbe öltözött fiúk, lányok és nagy számú hívő várta a Nagyiratos felől érkező jelvényt, amelyet két autóval hoztak, Mezőkovácsházáról. A rövid köszöntést követően, a magyar ruhába öltözött fiatalok felvezetésével harangzúgás közepette, énekelve indult a tömeg a templomba, ahol a jelvényt, illetve a vele járó nemzeti lobogót, kenyeret és bort rögtönzött szertartáson adták át a mezőkovácsháziak a polgármesternek és Andó László főgondnoknak. Almási polgármester rendkívüli megtiszteltetésnek nevezte a jelvénynek Kisiratosra érkezését, és miután rákötötte a “Kisiratos katolikus közössége részéről; Magyarok Nagyasszonya, gyűjtsd össze gyermekeidet!” mottóval ellátott fehér szalagot, ismertette az útvonalat. A tervek szerint a kisiratosiak autóval viszik a keresztet Kürtös, Gyorok, Lippa, Máriaradna és Déva katolikus közösségeinek meglátogatásával. Déván a jelvényt és tartozékait a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonában átadják Böjte Csaba atyának, akinek küldöttsége tovább azt viszi Gyulafehérvárra. Onnan további küldöttség hordozza Csíksomlyóra, ahova pünkösd napján érkezik meg. /(balta): Feltámadási jelvények Csíksomlyóra. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./2006. május 13.
Négy falu van a községben, minden évben felújítják egy falu művelődési házát, közölte André Mihály, Csíkszentmihály polgármestere. Tavaly Vacsárcs kultúrotthonával kezdődött a sor, a falu lakossága közmunkájának köszönhetően. Idén a községközpont, Szentmihály kultúrháza következett, itt is közmunkát szerveztek. Ha minden jól megy, szeptember 29-én, Szent Mihály napján már a felújított kultúrház fogadja majd az ünneplőket. A program folytatódik, 2007-ben Ajnád, 2008-ban Lóvész művelődési házát fogják felújítani. /Szondy Zoltán: Négy esztendő, négy kultúrház. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2006. május 13.
Anyanyelvi vetélkedővel és rajzversennyel kezdődött, majd koszorúzással folytatódott május 12-én – Czegő Zoltán szavai szerint „a nemzeti felelősség írója”, – Cseres Tibor emlékére szentelt rendezvénysorozat Gyergyóremetén. Papp Mihály iskolaigazgató évről évre méltatja a központban felállított, Burján Gál Emil készítette emlékmű megkoszorúzása előtt a község nagy szülöttjét. /(Bajna György): Cseres Tibor Napok Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./2006. május 13.
A Pozsonyban megjelenő Új Szó főszerkesztőjének, Molnár Norbertnek nyilatkozó Fodor Gábor nem érzi úgy, hogy az SZDSZ elhanyagolja a határon túli magyarokat. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője és parlamenti képviselője szerint az SZDSZ-t nagyon sok előítélet veszi körül. /Az SZDSZ és a határon túli magyarok. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./2006. május 13.
Róth Miksát nem kell bemutatni Marosvásárhelyen, hiszen az ő munkái a holland királyi palotában, a mexikóvárosi Nemzeti Színházban vagy a budapesti Parlamentben éppúgy láthatóak, mint a Kultúrpalotában – vélekedett Fényi Tibor, a budapesti Róth Miksa Múzeum igazgatója. Marosvásárhely a világ egyik leggazdagabb városa az üvegfestészet szempontjából, a Kultúrpalota mellett ott áll a Városháza, ahol a szintén Róth Miksa által tervezett és festett üvegablakok láthatók a főbejáratnál, a lépcsőházban és a tanácsteremben is. Ez utóbbiaknak csak a kerete van meg, de még így is gyönyörűek, akárcsak a Petru Maior Egyetemen, a közegészségügyi igazgatóság Dózsa György utcai épületében vagy a vízművek szivattyúházában lévő Róth-alkotások. Az üvegfestészet szempontjából Marosvásárhelynek két testvérvárosa van, Kecskemét és Szabadka. Mindhárom településen részben ugyanazok az építészek dolgoztak, és mindháromban nagyon sok Róth-alkotás található. A kecskeméti és a szabadkai városháza nagytermét is, ugyanúgy, mint a marosvásárhelyit, festett ablakokkal díszítették. Szabadkán a II. világháború után az ablakok közepéről a magyar történelmi személyiségeket ábrázoló részeket kivették és levitték a pincébe. A hetvenes évek azután visszakerültek a képek a helyükre. Igaz ugyan, hogy a neveket tartalmazó üvegdarabokat nem „találták meg”, de bárki láthatja, hogy Könyves Kálmánról, Szent Istvánról vagy Szent László királyról van szó. Marosvásárhelyen a Városháza üvegablakai továbbra is hiányosak. A Kultúrpalota mellett Marosvásárhelyen a többi Róth-üvegablak sürgős védelemre, restaurálásra szorul. Elképzelhető, hogy Szabadkához hasonlóan, valahol egy pincében a Városházát díszítő üvegek is megmaradtak. Temesváron például a volt papi szeminárium épületének nyolc gyönyörű üvegablakát, mivel azok egyházi személyiségeket, például Szent Ferencet, Szent Gellértet ábrázolták, a kommunista uralom idején kiszedték, s ládákba rejtették. A rendszerváltást követően, a ’90-es évek közepén német segítséggel helyreállították a Nagy Sándor által tervezett és Róth Miksa által kivitelezett ablakokat, s azok most a város büszkeségei. Valóban a régi Városházáról hiányzó ablakbetétek egy része a megyei múzeum raktárából előkerült. Megmaradtak Róth-alkotások Kolozsváron a Karolina-kórház egykori ravatalozójában, ami ma ortodox imaház, az ugyancsak kolozsvári vérközpontban és a kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeumban is, a főtér sarkán. Gyergyóditróban és a Temesvárhoz közeli Detta katolikus templomában is vannak Róth-alkotások, de ilyen a dési ferences rendház homlokzati mozaikja is. /Bodolai Gyöngyi: Az üvegfestészet „Mona Lisája”. Hogyan sáfárkodunk az örökséggel? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./