udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 2701-2730 | 2731-2760 | 2761-2790 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. május 17.
A Legfelsőbb Bíróság döntése nyomán visszakerült a református egyház tulajdonába a magyar iskolának kiszemelt tordai épület. Az ingatlan visszaigénylését a bíróság már korábban jóváhagyta, de ez ellen a tordai önkormányzat fellebbezett. Elvileg nincs akadálya a tordai magyar iskola létrehozásának, még a helyi tanács döntése szükséges. Ezt a kérdést azonban eddig nem sikerült napirendre tűzni, ezért vasárnap tüntetést szerveznek a tordai magyar egyházközségek, az RMDSZ, valamint a Petőfi Társaság. /Debreczeni Hajnal: Iskolaépület már van Tordán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 17.
A fogyatékkal élő romániai gyerekek ellátásának kérdése méltán okozott felháborodást nyugati körökben. Tariceanu kormányfő azonnal kivizsgálást rendelt el. Jonathan Scheele egy alkalommal kijelentette: a kisebbségi kérdés rendezése nem tartozik a csatlakozás feltételei közé. Azt Bukarestnek kell megoldania. Annak a román többségnek, melynek értelmisége túlnyomó többségében úgy véli, hogy a székelyföldi gyerekek nyelvi fogyatékosoknak tekintendők. Valójában ezek a gyerekek zömükben ugyanazon okokból nem tanulhatnak meg anyanyelvi szinten románul, mint a színromán települések tanulói angolul. Az utóbbiak ráadásul még kedvezőbb helyzetben is vannak, hiszen őket nem a Londonban élő gyerekek ábécéskönyvéből kezdik angolul tanítani, hanem idegenek számára kidolgozott sajátos módszertan alapján. Az anyanyelvi szintű nyelvismeret erőltetése a nemzeti homogenizáció felújítását jelenti. A megoldás nyilvánvalóan az lenne, ha a román nyelv ismeretének igényét a székelyföldi iskolákban is az ott élők reális igényeihez igazítanák. Ezeket a tényeket, amint azt a múlt hét végén a Balázs Lajos, a Sapientia EMTE román-angol tanszéke vezetőjének kezdeményezésére szervezett szakmai tanácskozás kudarca is jelzi, a román kollégák túlnyomó többsége továbbra sem hajlandó tekintetbe venni. /Bíró Béla: Nyelvi fogyaték. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 17.
Az Új Magyar Szó átvette a Népszabadság cikkét, miszerint a Gyurcsány-kormánynak „költségvetési kiigazítást” kell végrehajtania, ennek árát döntő mértékben a bérből, fizetésből, az állami ellátásból élők fizetik meg. Ez elbocsátásokkal, pluszterhelésekkel jár. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint az elmúlt négy évben „tették tönkre” az országot. Aczél Endre, a Népszabadság cikkírója szerint ez a tönkretétel hazugság. Orbán szerint Gyurcsányék elhazudták az ország valóságos állapotát, és ezzel nyertek. Aczél megkérdőjelezte, hogy a Fidesznek van programja. /(Aczél Endre, Népszabadság): A helyrehozatal esélyei. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 17.
Eltelt két bő hét a magyarországi parlamenti választások óta, nincs sem kormányprogram, sem új kormány, de a pánik jelei már mutatkoznak a győztes baloldalon. Elkezdték az igazság kis töredékét bevallani. Már nem beszélnek ,,dübörgő gazdaságról”, az össznépi nagy jólétről, s ha vezéreik, Gyurcsány, Hiller, Kuncze, Lendvai még nem is mondják ki a lesújtó igazságot, hogy soha a rendszerváltás óta nem volt ily sanyarú helyzetben az ország, kimondatják a hozzájuk közel álló közgazdászokkal, szakértőkkel, újságíróikkal, eme frissiben támadt ,,vészmadarakkal”, akik nem mertek huhogni a választások előtt, mert nem kaptak rá parancsot. Most kaptak. A politikusok és a beavatottak következetesen eltagadták választóik elől az igazságot, az ország valós helyzetét, írta Magyari Lajos, közben ellenfeleiket pánikkeltő kampánnyal vádolták. A bajokat Gyurcsány Ferencéknek közölniük kell azokkal, akik vörös lufikat röptettek az Andrássy úton, s táncra biztatták az ő Ferencüket. Gyurcsányéknak erre is van már forgatókönyvük, újabban már az egész tizenhat esztendős demokráciát ,,bevádolják” a felgyülemlett gondokért. Most még eladnak mindent, ami csak eladható, az önkormányzati választásokig. Várható, hogy a jobboldalt megpróbálják szétverni, megosztani, mert ha nincs erős ellenzék, akkor számonkérés sincs. /Magyari Lajos: Pánik és szalámitaktika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./2006. május 17.
Törzsök Erika terjedelmes tanulmányában /előadásának anyaga/ kifejtette véleményét a kisebbségpolitikáról. 1989 december végén sokan gondolták, hogy Kelet-Közép-Európában minden megváltozik. A térségben levő országok feladják hagyományos nacionalizmusukat, és elindulnak egy modernizációs pályán. Törzsök Erika sérelmi ideológiáról beszélt. Szerinte az új konzervativizmus eszközrendszere „a múlt hamisíthatósága, a kollektív nemzeti létezésnek alávetett individuális élet eszméje, – a társadalom átszervezése és mozgósítása, ellenségképek megfogalmazása és aktivizálása, melyek által hamis tudati tartalmakat generál és tesz elfogadhatóvá”, sőt „elutasít minden olyan törekvést, amely valós válaszokat keres a kor problémáira.” Szerinte jelenleg „karriert fut be a kölcsönös sérelmi ideológia, vagy gondoljunk a panaszkultúra mindennapjainkban való dominanciájára, mely már-már bénítóan hat.” Törzsök Erika elítéli a nemzetfogyásért aggódókat, akik szerinte „mind a mai napig lazán zárójelbe tudják tenni 600 ezer magyar zsidó, 50 ezer cigány honfitársunk halálba küldését, 200 ezer fiatal magyar férfi Don-kanyarba halálba küldését és mintegy 200 ezer német kitelepítését 1946-tól kezdődően.” A tanulmány írója úgy látja, hogy „a magyar társadalom kizárólag a határon túli kisebbségi pártokban találta meg partnereit. Nem született gazdag és autonóm, plurális kapcsolati intézményrendszer. A magyar társadalom és a kisebbségi közösségek jelenleg is szűk pártcsatornán kommunikálnak, amelynek csúcsa a MÁÉRT. Ez szükségszerűen eltorzítja a kapcsolatokat.” „A szerencsétlen 2004. december 5-i referendumon Magyarországon megbukott az etnikai nacionalizmus.” Törzsök elítéli „a paternalista támogatáspolitikát”, ehelyett a közösségépítést, az Európai Unió pályázati rendszerével kompatibilis módon kell kialakítani. Szerinte a megoldás: a határ menti régiók, kistérségek EU-forrásokra történő közös pályázásának előmozdítása, közös fejlesztési térségek kialakítására, e régiók és kistérségek közös intézményfejlesztése. Törzsök Erika úgy látja, hogy a „határok lebontása mindkét oldalon nagy növekedési energiát indukálhat. A korábban elválasztott régiók újra integrálódhatnak. Ennek függvényében kell látni a magyar szülőföld-politika kereteit, amely kiegészítheti a szomszédos országok belső önfejlődését, segíthet kiaknázni a felzárkózási potenciált.” Továbbá már „nem helytálló a határon túli területeket egyoldalúan az elmaradottság, a hanyatlás, a kilátástalanság kategóriáival leírni. Sokkal inkább tapasztalható, hogy a megkésett fejlődésből adódóan az utolérési effektusok erősödnek.” /Törzsök Erika: Színes szőttest! Milyen kisebbségpolitikára van szükség? = A Hét (Marosvásárhely), máj. 17./2006. május 17.
Újból Gáspárik Attilát, a médiafelügyelet jelenlegi alelnökét jelöli az RMDSZ az Országos Audiovizuális Tanácsba (CNA). A 2000-ben megválasztott Gáspárik mandátuma másfél hónap múlva lejár, a parlament várhatóan a következő együttes ülésén szavaz az új CNA-tagok személyéről. /Médiafelügyelő maradhat Gáspárik Attila. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 17.
Csíkszeredában az Udvarhely felőli városkijáratnál új helységnévtábla hirdeti fennen a város nevét, csak románul. /Csibi Barna, Csíkszereda: Hoppá! = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./2006. május 17.
Egyelőre csak félórás-órás stúdióbeszélgetéssel, de ismét elkezdte napi műsorát a sepsiszentgyörgyi városi televízió, az Aktív TV. Hétfőn, szerdán és pénteken magyar nyelven Incze Melinda műsorvezetésével közvetítenek beszélgetéseket a várost foglalkoztató témákról. Kedden és csütörtökön román nyelvű műsort sugároznak. A technikai felszerelés egyelőre ennél többet nem tesz lehetővé, közölte Kereskényi Áron igazgató. /(-kas): Sugároz a helyi tévé. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./2006. május 17.
A Demokratikus állampolgárság program keretében tartott legutóbbi megbeszélésen tanügyi alkalmazottak, politikusok, polgármesterek és a civil társadalom képviselői az oktatásban tapasztalható gondok megoldására kerestek kiutat. A résztvevők véleménye szerint a gyermekek utáni fejkvóta iskolák felszámolásához, illetve összevonásához, pedagógusok elbocsátásához vezet. A 2006/2007-es tanévtől érvénybe lépő új finanszírozási törvény komoly gondokat fog okozni Erdővidék iskoláinak életében, hiszen ahhoz, hogy egy iskola önerőből működni tudjon, legalább kétszáz diákkal, az óvodákban pedig legkevesebb száz gyermekkel kell foglalkozni – jelentette ki Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő. Erdővidék több iskolájában is összevont osztályok működnek, így előreláthatóan nyolc tanintézményt érint majd az új finanszírozási módszer. A települések diákjainak sorsát a régió önkormányzatainak kell felvállalniuk, megszervezve a közszállítást, bentlakási lehetőségeket biztosítva a gyermekeknek. /Hecser László: Merre tovább, erdővidéki oktatás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./2006. május 17.
Szatmár megyében a magyar óvónők, tanítónők, és magyartanárok számára 1989 után most tartják az első nagyobb szabású továbbképzést, a minisztérium által akkreditált programmal. Az első program százórás, a második kilencvenórás, a harmadik modul kilencven és száztíz óra közötti. Ezek összesen 90 kreditpontot fognak jelenteni a résztvevő pedagógusok számára. A megnyitó május 13-án volt. A továbbképző intézet magyar igazgatónője, Fóris Ferenczi Rita tartotta a megnyitót, aztán megkezdődtek az első előadások, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. A képzés vizsgával zárul, a résztvevőknek szakdolgozatot kell készíteniük minden tárgyból. /Farkas Orsolya: Megkezdődtek a továbbképzések. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 17./2006. május 17.
Nyíregyházán rendezték meg a Jedlik Ányos országos fizikaversenyt a Kárpát–medence diákjai számára, melyen a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ tanulói ismét szép sikereket értek el. A sikereket tetézve, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulója, Ferenc Endre egy oxfordi tanulmányutat nyert. Mindennek a főszponzora Szendrei Péter, egy debreceni fogorvos, pilóta. /(farkas): Legjobbak között vannak a Kölcsey diákjai. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 17./2006. május 17.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és egyben Zsolna polgármestere az egyik szlovák kereskedelmi televízióban “szlovákirtó magyar nemesnek” nevezte II. Rákóczi Ferencet. A belügyminiszteri posztra pályázó nacionalista pártvezér azt is kijelentette: a kommunistákat és a Magyar Koalíció Pártját kivéve bármely politikai párttal kész koalícióra lépni. Véleménye szerint a magyarok az elmúlt nyolcéves kormányzati pozíciójuk során igen sok kárt okoztak Szlovákiának, ezért az újonnan megalakuló kabinetben nincs keresnivalójuk. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke úgy értékelte: Slota Rákócziról szóló állítása csakis magáról a pártvezérről állít ki szegénységi bizonyítványt. Hozzátette: a szlovák népköltészet köztudottan pozitívan említi Rákóczit, miként Mátyás királyt is, és mindkét történelmi személy nagy becsben áll a szlovákok körében. /Világsajtó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./2006. május 17.
A Kálvineum bukaresti református templomot is érinti az az építkezés, amely miatt a napokban a Vatikán is tiltakozott. A főváros két magyar református temploma közül az egyik ugyanis épp annak a Szent József római katolikus katedrálisnak a szomszédságában áll, amely mellé a Millennium Building Kft. egy hetvenöt méter magas épületet kezdett el építeni. Mivel az építkezés a műemlék jellegű katedrálist veszélyezteti, az érsekség tiltakozott, eredménytelenül, ezért a plébánia a Vatikánhoz fordult és ugyanakkor pert indított a városvezetés ellen. A Szentszék hivatalosan kérte Romániától a munkálatok felfüggesztését. Az „ügyet csak a bíróság oldhatja meg, mert adminisztratív úton nem volt lehetőség az építkezés leállítására” – nyilatkozta Adriean Videanu főpolgármester. /Mihály László: Bukaresti református templomsirámok. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./2006. május 17.
Páratlan az erdélyi műkedvelő versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élő nyugdíjas háromszor lett első, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották az Anyám fekete rózsa, Csoóri Sándor versének címét viselő vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7-e között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklődőket Veresegyházon. A verseny elődöntőjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntőbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Több erdélyi volt eredményes, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna. Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) mesélte: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzőművészeti esemény és színházi előadás is. Rüsz Károly Veresegyházról utazott tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntőjére – ott dicséretet nyert. /b.d.: Szívnek a vers, tüdőnek az oxigén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./2006. május 17.
A világ különböző tájain élő magyar gyerekeknek és fiataloknak szervez találkozókat a martonvásári Katedra Oktatássegítő Alapítvány: az első programsorozat június 26. és július 4. között a Fejér megyei Felcsúton lesz. A nemzetközi találkozók célja, hogy segítse a gyerekek és fiatalok közötti barátságok kialakulását, az anyaországgal való érzelmi kötődés megteremtését, továbbá a történelmi Magyarország egy-egy jellegzetes tájegységének, kultúrájának a megismerését – mondta el Kárpáti József. A találkozókat minden évben másutt – a Felvidéken, Erdélyben és a Kárpátalján – rendezik majd meg. /Magyar-magyar kapcsolatépítő program kezdődik. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./2006. május 17.
Május 12–14-e között Brassóban szervezték meg a kisiskolások Kurutty vetélkedőjének országos szakaszát. A döntőre tizenegy csapat jutott el, közöttük két Hargita megyei is. A vetélkedőt a brassói 10-es Számú Általános Iskola Szirtisasok csapata nyerte meg. A versenyről senki nem tért haza üres kézzel, könyvjutalmak, kirakós játékok, írószerek találtak gazdára. /Takács Éva: Országos kuruttyolás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./2006. május 17.
Sikeres évadot zárt a zetelaki Dr. P. Boros Fortunát Iskola középiskolás lány kézilabdacsapata, miután tavaly a döntő előtt igazságtalanul kizárták a bajnokságból. A május 11–14. között Resicabányán megrendezett országos döntőn a Tamás Zoltán által felkészített csapat simán nyerte meg mindegyik mérkőzését, végül ők vehették át az aranyérmeket. /(Ilyés András): Zetelaka bajnok! . = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./2006. május 18.
A kisebbségek statútumának és a pártfinanszírozási törvénynek az elfogadását szorgalmazta május 17-én Bukarestben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Olli Rehn bővítési biztos. Frunda György szenátor Budapestre utazott, Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tartott megbeszélésén kifejtette, hogy a kisebbségi törvény szakbizottsági vitája annál a szakasznál akadt el, amely kimondja, hogy a romániai magyar gyerekek a történelmet és a földrajzot anyanyelven tanulhassák. Hozzátette: a kulturális autonómiáról az RMDSZ nem mond le. Közölte: ezzel párhuzamosan pártja tárgyalni fog a területi autonómiáról is, mert mint hangsúlyozta, „a kulturális autonómia nem egész területi autonómia nélkül”. /A kisebbségi törvény elfogadását sürgeti az EB. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2006. május 18.
A Kárpát-medencei képviselők fórumának folytatásáról és kibővítéséről tárgyalt Szili Katalin, az Országgyűlés újraválasztott elnöke május 17-én a Parlamentben Frunda György szenátorral, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökével. Szili elmondta: a Kárpát-medencei képviselők fórumának újabb találkozója szeptember második hetében lesz. Hozzátette, a fórum keretében új elemek is megjelennek, mint például a gazdasági együttműködés, és bevonják a civil társadalmat is ebbe az együttműködésbe. Szili Katalin arra készül, hogy szeptember–október folyamán a román szenátus és képviselőház elnökeivel Erdélyben találkozzon valamelyik magyar településen. A találkozón részt vesznek a régió polgármesterei, képviselői is – tette hozzá. /Szili Katalin a román parlament elnökeivel találkozna. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./2006. május 18.
Nem csökken az Illyés Közalapítvány idei költségvetési kerete – nyilatkozta Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára arra a sajtóhírre reagálva, hogy Pomogáts Béla, a közalapítvány elnöke az idei 800 millió forintos keret 270 millió forintos csökkentéséről beszélt egy kolozsvári könyvbemutatón. Az államtitkár kifejtette, félreértés történhetett, mert a 270 millió forintot nem elvonják, hanem a költségvetési szervek számára előírt tartalékolási kötelezettség folytán átütemezik a kifizetését a következő évre. Pomogáts Béla megerősítette az államtitkár által közölteket. „De ez az idei évből mindenképpen elvonás – hangsúlyozta -, még akkor is, ha jövőre kifizetik, és én ezt nagyon helytelennek tartom” – szögezte le. Kifejtette, ez sok gondot fog jelenteni, mert például az idei évben kellene különböző építkezéseket befejezni ahhoz, hogy tél előtt tető alá kerüljenek. Ez együtt jár azzal, hogy a jövőre esedékes költségvetési keretnek megint egy részét át fogják ütemezni 2008-ra. „Nekem bizonyos tények alapján a benyomásom, hogy a kormányzat a Szülőföld Alapra akarja áttenni a hangsúlyt a támogatáspolitikában, az Illyés Közalapítvány korábbi szerepét ezzel egy kicsit leértékelve, amit nem tartok helyesnek” – jegyezte meg Pomogáts. Az IKA elnökének ezt a kijelentését Szabó Vilmos államtitkár nem kívánta kommentálni, megjegyezve, hogy a Szülőföld Alap „egyáltalán nem egy kormányzati irányítás alatt álló intézmény”, mind a tanácsába, mind a kollégiumaiba a MÁÉRT-en képviselt szervezetek küldtek képviselőket, és magyarországi részről a közalapítványok elnökei is tagok. /Guther M. Ilona, Budapest: Vita az IKA költségvetése körül. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./