udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 4681-4710 | 4711-4740 | 4741-4770 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. augusztus 18.
Pár hete a román közvélemény a „dossziéhadjárattól” hangos, mutatott rá Cristian Ghinea, a Dilema Veche politikai elemzője, akit megrémisztettek a közelmúltbeli romániai események. A sajtó csak elmélyíti azt az erkölcsi káoszt, amelyben a politikai elit „fetreng”. Mona Musca esete igazi pszichológiai regény-téma: ismert, hogy az NLP-képviselő mennyire kardoskodott a Szekuritáté archívumának nyilvánosságra hozatala mellett, saját dossziéjának napvilágra kerülése viszont politikai karrierje végét jelenthette. Ghinea szerint ami mostanában történik, az a Szekuritáténak a román társadalom felett aratott győzelme. Ezek a dossziék állam-méretű gazemberségek, mocskok, amelyet a román társadalom alja „zúdított ránk”. Romániának szüksége van az erkölcsi megtisztulásra. Voltak hegyekben élő partizánok, a hét évi teljes elszigeteltségben, a börtönben Corneliu Coposu elfelejtett beszélni, a Máramarosszigeten elpusztult az elit. Most a diktatúra udvari költője a romániai politikai élet harmadik legismertebb személye. Azt az embert, aki annak idején a külföldi sajtónak Ceausescu-ellenes nyilatkozatokat tett, ma Ceausescu költője mocskolja. A Nucsoara falubeliek nem egyeztek bele, hogy egy hegyi partizán sírjára keresztet tegyenek – sokan még ma is rablóknak tartják őket. A régi polgári réteg, az értelmiség volt a célpont, őket kellett ellenőrzés alatt tartani, innen kellett beszervezni az embereket, és ha nem vállalták jószántukból, megzsarolták őket. „A kisstílű gazemberek, aktivisták, költők mind makulátlanok, ők nem működtek együtt a rendszerrel. Ők maguk voltak a rendszer. Ezért idegesít Iliescu mostani mérsékelt hangvételű tanácsosztogatása. Ő, az az aktivista, aki megbocsát a politikai elítélteknek…” Az olyan nyilatkozatok: „Alulírott, kijelentem…”, amelyeket később a Szekuritáté felhasznált a perben, ha erre került sor. Így nyilatkoztak a Duna-csatornához hurcolt politikai elítéltek, miután órák hosszat verték őket. /Cristian Ghinea: legyőzött a Szekuritáté! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2006. augusztus 18.
Traian Basescu államfő augusztus 16-i i nyilatkozatában elismerte, hogy a Szekuritáté ma is gyakorolja hatalmát. Az elnök figyelmeztetett: a politikai leszámolásba torkolló átvilágítással azt kockáztatjuk, hogy nem tudjuk meg a legfontosabbat, vagyis hogy mekkora gazdasági és politikai hatalma volt és van ma is az egykori kommunista politikai rendőrségnek. Tizenhat év után ő az első államfő, aki a gondosan őrzött akták nyilvánosságra hozásáról dönteni mert. Nem fogadható el, hogy Basescu használná fel ellenfeleinek lejáratása érdekében az átvilágítást. Cristian Parvulescu politikai elemző szerint az egész átvilágítást saját maguk biztonsága érdekében a Szekuritáté volt tisztjei irányítják. A romániai civil szféra hangadói is kezdik felismerni, hogy az átvilágításnak nem szabad az együttműködők leleplezésénél megállnia. Szintén Basescu hívta fel a figyelmet arra, hogy nem szabad elveszni a részletekben. Mona Musca földbe döngölése azonban bizonyította, hogy ez valós veszélyt jelent. A szekuval együttműködők és besúgók vétke nem olyan nyilvánvaló, mint ahogyan azt sokan gondolják. Minden aláírás külön sorsot, különböző előzményeket és indítékokat rejt. Csakis ezek alapos vizsgálata alapján ítélhető el valaki a behálózási nyilatkozat aláírásáért. Ennél sokkal fontosabb, hogy kiderüljön, kik voltak azok a szekuritátés tisztek, akik a rendszerváltás után gazdasági és politikai hatalomra tettek szert. Félév, egy év múlva kiderül, mennyire volt őszinte Basescu, amikor megígérte, hogy most végre a múlt feltárásának végére járhatunk. /Borbély Tamás: A Szekuritáté hatalma. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2006. augusztus 18.
Otromba hazugságnak nevezte Mona Musca liberális képviselő azokat a sajtóban megjelent vádakat, miszerint 1989 előtt egyetemi oktatóként nemcsak külföldi diákokról jelentett, hanem egyenesen ügynökhálózatot irányított. Az Evenimentul Zilei napilap augusztus 17-i számában Szekuritáté-tisztekre hivatkozva azt írta: Musca csupán karrierje kezdetén volt egyszerű besúgó – a temesvári egyetemre kerülve már nemcsak jelentett, hanem parancsra próbálta befolyásolni a célszemélyeit. A lap Musca eredményesen végezte feladatát, hogy egy ügynökhálózat élére került. Annak ellenére, hogy Mona Musca nyilvánosan bocsánatot kért a volt titkosszolgálattal való együttműködéséért, a Nemzeti Liberális Párt bukaresti szervezete megvonta tőke a politikai támogatást. /I.I.Cs.: Mona Musca máig ügynök maradt? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2006. augusztus 18.
Egyre többen boszorkányüldözésnek nevezik az „úgynevezett szekusbotrányt”. A felsorolt kifogások legnagyobb része jogos. Az egyes politikusok, közéleti szereplők múltjának megszellőztetése a legtöbbször kifejezetten zsarolási célból történik. De akkor mi a teendő? A holokauszt utáni első egy-másfél évtized is azzal telt el, hogy mindenki – az áldozatok is! – felejteni próbált. A hóhéroknak és segítőiknek ez az idő lehetőséget adott arra, hogy növekvő biztonságérzetükben bemerészkedjenek a német, francia, amerikai vagy argentin közéletbe, míg a nácivadászok le nem csaptak rájuk. Ha tehát elfogadjuk az érvelést, miszerint Romániának nincs most szüksége a szekusdossziék tartalmának kiteregetésére, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy soha nem is lesz, írta Salamon Márton László, a lap főmunkatársa. /Salamon Márton László: Kísértő múlt. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2006. augusztus 18.
Ami most történik, azt igazolja, hogy Szekuritate mára erősebb, mint 1989 előtt volt: az archívumokból megfelelően kiválasztott jelentések, üldözött- vagy besúgódossziék kerülnek elő, s elvágják politikusok karrierjét, befeketítenek pártokat. A politikusok egymás feljelentésével, lejáratásával vannak elfoglalva. Akikről kiderült, hogy együttműködtek az egykori politikai rendőrséggel, egytől egyig azt mondják, hogy „hazafias érzületből”, „nemzetféltésből” tették. A Népújság szerint az ártatlanság vélelmének elvét kellene betartani. /Mózes Edith: Feltámadás? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./2006. augusztus 18.
A Demokrata Párt (PD) félreállítása révén új kormánykoalíciót alakítana a Konzervatív Párt (PC). A PC az összes parlamenti pártot megkereste javaslatával, amely szerint 2007. január 1-jétől Románia élén egy új, PD nélküli kormánynak kellene állnia. A Nagy-Románia Párt kivételével egyelőre egyetlen politikai alakulat sem mutatott érdeklődést az ajánlat iránt. Voiculescu, a konzervatívok elnöke szerint mindez nem azt jelenti, hogy a PC kilép a koalícióból. „Az RMDSZ nem vesz részt egy ilyen kezdeményezésben” – nyilatkozta Kelemen Hunor parlamenti képviselő, háznagy. /Gujdár Gabriella: Száműzné a demokratákat Voiculescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2006. augusztus 18.
Nem sikerült közös álláspontot kialakítania a magyar protestáns egyházfőknek és a római katolikus egyháznak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemhez (BBTE) való csatlakozásának az ügyében. Augusztus 17-én Kolozsváron megtartott zárt körű megbeszélésükön a püspökök meghallgatták dr. Jakubinyi György római katolikus érsek tájékoztatását a kialakult helyzetről, majd ezek után a protestáns egyházak vezetői is sorra kifejtették véleményüket a kérdéssel kapcsolatban. „Jó hangulatú, testvéries találkozó volt, de nem jutottunk egyetértésre” – jelentette ki a tanácskozás után a sajtónak Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő emlékeztetett, a Protestáns Teológiai Intézetet (PTI) a kilencvenes évek elejétől több alkalommal is felszólították, hogy csatlakozzon a BBTE-hez, de már a négy (római katolikus, görög katolikus, református és ortodox) teológiai kar létrehozásakor ellentétes nézetek érvényesültek. „Első pillanattól kezdve határozottan elzárkóztunk a teológia csatlakozásától, és ez most sincs másképpen. Ragaszkodunk az önállóságunkhoz, bár nagyon nehéz anyagi gondokkal szembesülünk, és a hívek nagy áldozatot hoznak az intézet fenntartása érdekében. Úgy érezzük azonban, hogy amikor a magyarság önálló anyanyelvű felsőoktatási intézményeiért harcolunk, akkor egyenesen szembe mennénk az üggyel, ha belépünk abba a BBTE-be, amely hamis multikulturalitás ürügyén tovább élteti Ceausescu művet, vagyis a Babes és a Bolyai egyetem erőszakos egyesítésének a jogalapján létrejött, a magyarságot diszkrimináló kolozsvári egyetemet” – vélekedett Tőkés László. Szabó Árpád unitárius püspök tájékoztatása szerint a protestáns egyházak vezetői tiszteletben tartják a római katolikus vezetők döntését. Dr. Jakubinyi György római katolikus érsek elzárkózott attól, hogy a megbeszélés után nyilatkozzon a sajtónak. A Gyulafehérvári Érsekség Sajtóirodájának közleménye szerint egyelőre csak kapcsolatfelvételről van szó a hittudományi főiskola és a BBTE között, és ezek után következne valójában az érdemi tárgyalás, amelynek célja olyan előnyök szerzése a főiskola részére, amely „létében és a képzettség minőségében” előrelépést jelentene. A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy a főegyházmegyében a fontosabb intézkedések a Szentszék jóváhagyásával történnek. A közleményben leszögezik, hogy a csatlakozás csakis az egyház számára esedékes előnyök érdekében történhet: „Ez az egyetlen módja annak, hogy papjaink államilag is érvényes diplomát, kispapjaink ösztöndíjakat szerezhessenek, valamint különféle akkreditált posztgraduális képzésekben vehessenek részt.” Tőkés László emlékeztetett arra, hogy annak idején az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) határozottan ellenezte az alkotmány módosításának a megszavazását. Az egyházakat azzal nyerték meg, hogy a felekezeti oktatást egyenrangúvá teszik az állami és a magánoktatással. „Azt a szakaszt is megszavaztatták velünk, amely kimondja a nemzetállam létét. Tehát egyértelmű, hogy az autonómia ellen a felekezeti oktatás érdekében szavaztunk, de ennek ma még nyoma sincs” – mondotta a püspök. /Papp Annamária: Nincs egyetértés a katolikus főiskola ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2006. augusztus 18.
A római katolikus teológiát a Babes-Bolyai Tudományegyetembe integráló egyezséggel kapcsolatban római katolikus egyház vezetői nem kívánnak a nyilvánosság elé állni, valószínűleg azt jelzi, maguk is vívódnak: vajon helyes döntést hoztak-e? Az alapkérdés: miként finanszírozható az erdélyi papnevelés? Miként biztosítható a gyulafehérvári diploma állami elismertetése? Még Markó Béla miniszterelnök-helyettes is csak akkor értesült a krízisről, amikor a kolozsvári egyezség már megköttetett. /Gazda Árpád: Az érsekség kirándulása. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./2006. augusztus 18.
Megújult külalakban jelenik meg a Moldvai Magyarság – Gazeta ceangailor din Moldova című kétnyelvű folyóirat. Továbbra is a Hargita Kiadóhivatal adja ki, a Székelyföld Alapítvány támogatásával (igazgató: Ferenczes István), főszerkesztője Sántha Attila, szerkesztő Iancu Laura, munkatársak Bartha György, Oláh-Gál Elvira, Sylvester Lajos, grafikai szerkesztője Ádám Gyula. Duma-István András a júliusi, 7. számban Képek a csángó-magyar világból, című írásában kifejtette, hogy 1992 és 2002 között 230.000-re emelkedett a moldvai magyar eredetű katolikusok száma. Közülük a magyar nyelvet beszélő katolikusok lélekszáma 70.000 lehet, akik között a 18 éven aluliak aránya 50 százalék, azaz 35.000. Így iskoláskorú kb. 20-22.000 fő, ez a moldvai magyarság igazi potenciálja, és nem 9.000. A magyar oktatási programban 12-13 faluról esik szó, valójában 60-70 falu van, ahol még beszélik a magyar nyelvet. A másik oldalon viszont a Iasi Püspökségnek van 13 óvodája, 5 középiskolája, két felsőoktatási intézménye és egy egyeteme. Itt nem tanítják a csángók eredeti történelmét, sem a magyar nyelvet, hanem valami teljesen mást. /b.d.: A másik gépezet is működik. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 18./2006. augusztus 18.
Kolozsvári állomásához érkezett a Szent István-zarándoklat, amelynek lényege az augusztus 20-át megelőző héten több, Magyarország határain túli magyarlakta városba eljuttatni első szent királyunk kardjának hiteles, megszentelt másolatát. A 2004. december 5-i népszavazás után döntöttek arról, hogy másolatot készíttetnek a kardról. Augusztus 20-án a kardot az erdélyi magyar települések egyik legtávolabbikában, a Kézdivásárhely melletti Szentléleken megtartandó perkői búcsúban mutatják meg. /Nagy-Hintós Diana: Nemzeti összetartás és muzsika. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2006. augusztus 18.
Hogy miről is szól ötvenhat? Talán arról, hogy az állampolgár állampolgár akart lenni. Aki felelős a gondolataiért és a cselekedeteiért. Aztán persze ott áll, kicsit mindettől külön, a megtorlás. És végül ott vannak a halálraítéltek. Zömmel belenyugodtak a sorsukba, írta Varga Andrea. Félni csak attól lehetett, hogy mindezt elfelejtik, titokban marad. /Varga Andrea: Miről is szól... = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2006. augusztus 18.
Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd bejelentette: a kolozsvári ügyészséghez fordulva perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert író ügyében, akit a Kolozsvári Népbíróság 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélt. Kincses a pitesti-i hadügyi, illetve a bukaresti külügyminisztérium levéltárából újabb bizonyítékokat szerzett Wass Albertre vonatkozóan. /Perújrafelvétel Wass Albert ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2006. augusztus 18.
Öt esztendeje Gyergyószentmiklóson gyermekotthon működik. Arnold Eber németországi mérnök, egyetemi tanár – és egykori diákjai – tervei alapján, az ő anyagi támogatásával épült. Az építkezési költségek 80 százalékát ő biztosította saját pénzből, illetve adományok gyűjtéséből. Szintén neki köszönhetően működik menhely és egy üzlet a városban, amelynek hasznából e két igen fontos, államilag egyáltalán nem támogatott, szociális létesítmény fenntartását segítik. Az otthonról és tevékenységéről legtöbbet a Deutscher Hilffonds Ora International helyi fiókjának mindenese, Jeszenszky Teréz mesélhet. Elmondta, van már olyan, akinek lakásra gyűjtöttek és vásároltak. Az otthon több egykori lakója már önállóan él. Várható a jelenlegi 15 alkalmazott létszámának csökkentése is. Arnold Eber emellett jelentősen támogatta a gyergyószentmiklósi református templom javítását, továbbá autót vásárolt, hogy segítse Biró Sándor református tiszteletesnek a gyergyói református szórványgyülekezetek szolgálatát. Arnold Eber nyáron elhunyt, Arról is rendelkezett, hogy a sírjára szánt koszorúk árát a gyergyószentmiklósi gyermekotthon bankszámlájára ajánlják fel. /Bajna György: Arnold Eber őrködő lelke. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./2006. augusztus 18.
Ízléses könyvekkel büszkélkedhet a csíkszeredai Alutus Nyomda, a szép könyvekért kapott díjak önmagukért beszélnek. Hajdú Áron Péter, a nyomda igazgatója leszögezte, ma már alapvető követelmény a könyvkiadásban, hogy a szellemi tartalom találó csomagolásban lásson napvilágot. Fontos a könyvformátum, a papír megválasztása, a karakterek és sorközök megválasztása, de a képanyagok kiválasztása is mérvadó. Hajdú Áron Péter az elmúlt tíz évben könyvborítót is tervezett, Deák Ferenc elismert tipográfus baráti biztatása sokat segített, vallja. A vonalvezetés művészetét Gaál András és Márton Árpád festőművészektől diákként tanulta. Az Alutus könyvei közül Kovács András Ferenc Szabadvendég című, József Attila-centenáriumra írt szonettkoszorúja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által évente megrendezett Ünnepi Könyvhéten a szépirodalmi kategória egyik díjnyertes könyve lett. Ez az első olyan díjazott könyv, amelyet erdélyi szerző, tipográfus és nyomda valósított meg. Az Országos Nyomdaipari Vásárra is elküldtek néhány könyvet, és az Alutus volt az egyetlen az erdélyi nyomdák közül, amely díjat kapott. /Antal Ildikó: A könyvkészítés művészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./2006. augusztus 18.
Az Aradi Napok alkalmával a városi tanács díjakat adományoz kiemelkedő tevékenységért. Post mortem Pro Urbe díjra terjesztették fel Prokopecz Emilt az asztalitenisz sportágért tett munkássága elismeréseként, míg Böszörményi Zoltánt költői munkásságáért javasolták a Kiválósági Díjra. /(ij): Prokopecz Emilt és Böszörményi Zoltánt kitüntetésre jelölték. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./2006. augusztus 18.
Készülőben vannak a Hunyad megyei telekkönyvi hivatal új térképei – jelentette be Constantin Ene igazgató, miután a napokban átvette az országos telekkönyvi hivataltól a megyéről készült légi felvételeket. Ezeken kell feltüntetniük a hivatalban bejegyzett közel félmillió parcellát. Több mint száz évig ugyanis az Osztrák–Magyar Monarchia által készített rendkívül alapos, de már teljesen elavult térképek szerint dolgoztak. Ebből a századfordulón két példányt készítettek: az egyik az állami levéltárban van, a másik pedig itt, a telekkönyvi hivatalban. Az utóbbi 15 évben 72 000 birtokívet adott ki a hivatal a monarchiabeli térképeken való telekazonosítás alapján. A légi felvételek alapján egyszerűbb lesz a beépített, a mezőgazdasági, illetve az egyéb telkek azonosítása. A két térkép összevetése és átírása több évi munkát igényel, miután elkészül, számítógépes feldolgozásban mindenki számára hozzáférhető lesz. /(GBR): Lecserélik a 120 éves megyetérképet. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 18./2006. augusztus 18.
A gyimesközéploki Bükkhavason zajlik a Csík, Gyergyó és Udvarhely környéki fiatalok számára szervezett, a lelki elmélyült egymás megismerését szolgáló III. KALOT-tábor. A Romániai KALOT-mozgalom vezetői, Bányász László és Fejes Ildikó tudatosan választják a táborok irányadó mottóit, tavaly az egyéni és közösségi értékekre vezették rá a fiatalok figyelmét, most a Szent Ignác-i jelszóval, a Láss, ítélj, cselekedj! elvvel ismerkedhettek a táborlakók. /Antal Ildikó: Láss, ítélj, cselekedj! = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./2006. augusztus 18.
Sepsiszentkirály a történészek szerint Szent Istvánról nyerhette el a nevét, szögezte le Sándor Csaba, a sepsiszentkirályi Kőhíd Egyesület elnöke. 1332-ben húsz kapuval szerepelt Sepsiszentkirály, az nem 20 embert jelentett, hanem egy kapu alatt két-három generáció volt, s egy-egy családnak 7-8 gyermeke. Tehát 1332-ben annyian lehettek, mint most, ha nem többen (1992-ben a 280 lakosból 272 magyar és 2 román). Hadikfalváról, Andrásfalváról, a régi bukovinai székely falvakból rengeteg család települt ide, ma is a falu egyharmada ezeknek a leszármazottaiból áll, velük került vissza a katolikus vallás a faluba, ami a reformációval teljesen megszűnt. Jöttek batyuval, szekérrel, s pár év alatt utolérték gazdaságilag, anyagilag a helyi lakosságot. Ugyanez volt Illyefalván is. Sepsiszentkirály lakosainak egyharmada unitárius, egyharmada katolikus, egyharmada református. Szép régi házak vannak itt, az 1700-as, 1800-as években épültek. A Kőhíd Egyesület szervezi a falunapokon a kultúrtevékenységet. Sándor Csaba mérnök vezetésével két éve alakult meg az egyesület, magyar, számtan, fizika, angol és informatika kurzust indítottak a falu fiataljainak, továbbá számítógépes hozzáférést biztosítottak. /Willmann Walter: Szent István intelmei Sepsiszentkirályban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./2006. augusztus 18.
Tompa László középajtai református lelkészre emlékeztek augusztus 6-án az ötvenévesek és ötvenkét évesek. Tompa, aki ma 85 éves lenne, keresztelte és konfirmálta a kortárstalálkozóra összegyűlteket, és 60 éve, 1946 újévének napján érkezett Középajtára. Berszán István református lelkész elmondta: 1974-ben Középajtán a gyülekezet lélekszáma 1560 volt, jelenleg 680-an vannak, a gyülekezetnek több mint fele elköltözött, távol van. Most 68 üres lakás van a faluban, csak idő kérdése, hogy ezek más tulajdonává váljanak. A falu lakosságának 80 százaléka 65 éven felüli. A templomkertben frissen felállított, Tompa tiszteletes emléket állító oszlop tövében Willmann-Szabó Rozália beszélt a kortársak nevében, a lelkész Enikő leánya köszöntötte az ünneplőket. /Ferenczi Bálint: Oszlopot az oszlopnak. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./ Kubánda Miklós matematika- és informatikatanárt, fafaragót a középajtai Tompa László emlékoszlop faragója elmondta, hogy kopjafák állítása a mai napig létező szokás, ez látható Árkoson és Kisborosnyón is. Tompa László tiszteletes emlékoszlopa fent egy lámpással kezdődik, majd székely kereszt, alul pedig tulipán van. „Ha lentről fölfele olvassuk, akkor azt mondom, hogy család, haza, egyház, s a szellem szabadsága. ’56 is benne van” – mondta. /Willmann Walter: 56 s egy élet egy darab cserefában. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 18./2006. augusztus 19.
A Monica Macovei igazságügyi miniszter által bemutatott kritériumok, valamint a civil szervezetek javaslatai alapján módosították a nemzetbiztonsági törvénycsomagot, a soron következő kormányülésen megvitatják azt – nyilatkozta Marius Oprea, a kormányfő biztonsági szaktanácsadója. Hozzátette, a nemzetbiztonsági törvények mindaddig közvita tárgyát képezik, amíg a parlament el nem fogadja őket. /Véglegesítették a nemzetbiztonsági törvényeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./