udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7426
találat
lapozás: 1-30 ... 4741-4770 | 4771-4800 | 4801-4830 ... 7411-7426
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2006. augusztus 21.
Aradon Király András parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök és Bognár Levente aradi alpolgármester kijelentette, Szent István király előtt kívánnak tisztelegni, még hozzá hagyományteremtő szándékkal: az immár hagyományos majálisok mellett a nyári RMDSZ-tömegrendezvénye ezután az augusztus 20-ai lesz, az aradi magyarság számára. Sok aradi eljött az RMDSZ új székházának udvarán megtartott Szent István-napi sokadalomra. A Csiky Gergely Iskolacsoport ősztől tanító fiatal történelemtanára, Lehotszky Attila a Szent István-i államalapításról, illetve előzményeiről tartott előadást, majd a közönség az udvaron vetített István a király c. filmet tekintette meg. /Jámbor Gyula: A Szent István-nap jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./2006. augusztus 21.
A többség nem törődik a bánsági kisebbséggel, ezen változtatni kell, a kisebbségi értékeket be kellene emelni a helyi közös értékvilágba – hangsúlyozta Buziásfürdőn a hagyományossá vált Szent István-napok megnyitóján Bodó Barna, a szervező temesvári Szórvány Alapítvány elnöke. A szakmai tanácskozás célja a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magyar közösségeit felölelő honismereti stratégia bemutatása és megvitatása volt. „A többségben is tudatosítani szeretnénk, hogy Temesvár legrégebbi műemlék épületét Hunyadi-kastélynak hívják” – tette hozzá az elnök. A komplex szemléletmódra alapozott, történelemmel, irodalomtörténettel, néprajzzal és természettudományokkal is foglalkozó honismereti stratégiát Erdei Ildikó pszichológus ismertette. Eszerint e stratégia kulcsszavai: önismeret, önbecsülés, a regionális identitás átérzése és építése. Fontos eleme a stratégiának, hogy fakultatív tantárgyként a kisebbségi oktatási folyamatba bekerüljön a honismeret. Schwarz Katalin pszichológus bemutatta a Bánsági kronológiát, amelynek alapján elkészül majd a honismereti tankönyv. Fontos elem, hogy a kronológiába bekerülő sajátos és különleges történelmi eseményeket egységes szemlélet alapján írják le, attól függetlenül hogy az eurorégió melyik térségében jelenik meg a tankönyv. A tanácskozáson szó esett még a bánsági magyar életrajzi lexikon elkészítéséről. Augusztus 20-án a résztvevők megkoszorúzták Trefort Ágoston egykori kultuszminiszternek a buziásfürdői református imaház kertjében felállított szobrát. Ünnepi beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő. /Pataki István: Buziásfürdő – honismerettel. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2006. augusztus 21.
A Máréfalvi Kőliknál negyedik éve mutatják be a falu lakosai a Mirákulum elnevezésű zenés-táncos előadást. A Mirákulum a közismert Kőlik-legendához kötődik, cselekménye a tatár hadjáratok kíméletlenségét idézi, mellyel furfanggal szállt szembe a falu közössége. A produkció a több mint százéves múltú népszínházi tevékenység újjáélesztését, átmentését célozza, melyben a helyi közösség kapott főszerepet. Az alkotók elismert színházi szakemberek, Tömöry Péter író-rendező vagy Szabó K. István rendező, akinek neve éveken át egybefonódott a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színházzal. A Mirákulum szereplőgárdája évről évre megújul. Idén mintegy nyolcvan máréfalvi lakos vett részt az előadásban, a legfiatalabb közülük hat-, a legidősebb pedig hetvenéves. Az előadást a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány a Máréfalvi Polgármesteri Hivatallal közösen szervezte. /Szász Emese: Mirákulum volt Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./2006. augusztus 21.
Temesvár egykori neves tanintézete, a Piarista Főgimnázium épületegyüttese – amely jelenleg a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumnak ad otthont – végérvényesen visszakerült az egyház tulajdonába. Az államosított ingatlan eddigi főbérlője, a Temesvári Műszaki Egyetem visszavonta a püspökség tulajdonjogát helyben hagyó kormányhatározat ellen benyújtott fellebbezését. Az elmúlt hónapokban a Temesvári Püspökség anyagi támogatásával és felügyeletével végre elkezdődhetett az épület felújítása, továbbá egy 80 férőhelyes bentlakás kialakítása. Szeptember 15-ig korszerűen kialakított és berendezett bentlakás várja a tanulókat. A 2006/2007-es tanévben párhuzamosan indul magyar és román tannyelvű osztály. /Sipos Enikő: Visszakapta a katolikus egyház saját iskolaépületét. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./2006. augusztus 21.
Székelyszenterzsébeten falutalálkozót tartottak, melyre meghívták az innen elszármazottakat is. Faluházat építettek székely kapuval, augusztus 19-én a református templomkertben felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet embernagyságú szobrát, melyet az anyaországi Kotormán László szobrászművész faragott, és megszületett a falu címerrel ellátott zászlaja. A falutalálkozón részt vettek a testvértelepülések – Bükkszenterzsébet, Eperjeske és Mezőladány – küldöttei is. /B. B. H.: Szobrot állítottak Árpád-házi Szent Erzsébetnek. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./2006. augusztus 21.
A múlt hét végén zárult Székelyderzsben az egyhetes unitárius evangéliumi gyermekhét, melyen 49 gyermek vett részt – tájékoztatott Demeter Sándor unitárius lelkész. A felkészítőt Újvárosi Katalin unitárius lelkésznő, valamint Bíró Attila ötödéves papnövendék tartotta. /Fekete B. Zoltán: Evangéliumi gyermekhét. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 21./2006. augusztus 21.
Rákbetegségben elhunyt Adrian Casunean Vlad ügyvéd, a Szociáldemokrata Párt (PSD) háromszéki szervezetének elnöke. Az elhunyt 1992-től folyamatosan vezette az időközben többször elnevezését változtatott párt (FDSN, PDSR, PSD) megyei szervezetét, 1991-től vezetőségi tagja volt a Vatra Romaneasca Szövetségnek, 1993-1997 között pedig Kovászna megye prefektusit tisztségét töltötte. Casunean 2000-2004 között a PSD parlamenti képviselője volt. /Domokos Péter: Elhunyt a háromszéki PSD-szervezet elnöke. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2006. augusztus 21.
Augusztus 20-án véget ért az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) Torockószentgyörgyön tartott háromnapos, 30. jubileumi konferenciája. A mintegy 230 erdélyi, illetve az egyesült államokbeli testvéregyházközségből érkezett fiatalnak változatos programban volt része. Rácz Norbert alelnök arról tájékoztatott: a jubileumi konferencia témája az unitárius szellemiség és az egyházi öntudat volt. /Véget ért az ODFIE konferenciája. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2006. augusztus 21.
„Legyen a besztercei magyar ifjúságnak is félszigete, itt a Cibles és a Radnai havasok között” – fogalmazott Kocsis András Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-elnök Fiádon. A besztercei MADISZ által negyedik alkalommal szervezett hétvégi ifjúsági sátortáborba közel ötven fiatal érkezett a megye különböző magyarlakta településeiről. Gyárfás Zsuzsa, a Communitas Alapítvány irodavezetője a szervezetépítésről és a médiával való kapcsolattartásról tartott előadást, délután pedig a pályázatírásról és a támogatási rendszerekről beszélt. Szabó Attila történelmi ismertetőt tartott Szent István király koráról, a nemzeti ünnep jelentőségéről. A filmvetítést a kolozsvári Filmtett folyóirat szerkesztői biztosították. Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke előadása után elmondta: „Magam is szórványban nőttem fel, és ismerem a jellegzetes problémákat. A szórványban élő fiatalnak fontos, hogy egy ilyen jellegű rendezvényen részt vehessen”. /Mayla Júlia: Ifjúsági tábor a hármashatáron. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2006. augusztus 21.
A széki népviselettel és táncrenddel, valamint a jellegzetes helyi kézműves-mesterségek – bútorfestés, szalmakalap-készítés, szövés és hímzés – alapjaival ismerkedhettek meg a mezőségi Széken véget ért néptánctábor résztvevői. Az immár kilencedik alkalommal megrendezett Széki Napok rendezvénysorozatot sikeres volt. /Nagy István Zsolt: /Széki néptánctábor: népviselettől tábortűzig. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./2006. augusztus 21.
A Hunyad megyei Rákosdon első ízben rendeztek falunapot. Batizán Attila református lelkész, a falunap fő rendezője szeretettel köszöntötte gyülekezetét. A szórványban a rákosdi közösség képes összetartó közösségként életben maradni. Az idei falunapra hivatalos volt minden életben lévő, Rákosdon szolgált lelkipásztor. A hajdani kórus ma már újjáéledt és gazdag repertoárral mutatkozott be az ünnepségen. Az önerőből felújított új gyülekezeti teremben egyházközségi kiállítást rendeztek, ezután következett Sándor Előd fiatal református lelkész könyvbemutatója. A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti kataszterének egyelőre két kötete látott napvilágot. Rákosd a még nyomdában lévő harmadik kötetben szerepel. /GBR: Rákosdi falunap. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 21./2006. augusztus 22.
Hatalmas vihar pusztított augusztus 20-án este Budapesten. Nagy tömegek gyűltek össze, hogy nézzék a tűzijátékot, a vihar akkor jött, váratlanul. Négyen meghaltak, s kórházi jelentések szerint 287 személy megsérült. /Vihar Budapesten – halottakkal, sérültekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./2006. augusztus 22.
A lap átvette a Népszabadságból a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel készített interjúból az általa új nemzetpolitikának mondott részt. A nemzetpolitika célja a „nemzet felemelkedése, megerősödése. Kitörni a történelmi sértettségből, s ha megváltoztatni nem tudjuk, akkor fordítsuk javunkra az új regionális realitást. Fejlesszünk, építkezzünk. Kössük össze a határ két oldalát utakkal, sínekkel.” „A szülőföld megőrzése nem röghöz kötést, lecövekelést jelent. Menni kell a világban, kapcsolatot teremteni, és a megszerzett tehetséget hazavinni. Eddig azt mondtuk: maradj otthon, ha kell, viseld ennek a keresztjét! De a maradásnak nem keresztnek kell lennie, hanem a felemelkedés lehetőségének.” Gyurcsány szerint a különböző országokban élő kisebbségi magyar közösségek kötődése az anyaországhoz nem egyforma. „Javuló feltételeket kell teremteni a szomszédos régiókban. Jobb munkahellyel, közlekedéssel, az identitás megőrzésének szabadságával és kiterjedt lehetőségével.” „Régióközi programokra, térségfejlesztésre 100 milliárd forintnyi összeg áll rendelkezésre. Azonban világosan látnunk kell, ez nem arról szól, hogy a gazdag magyar nagybácsi kisegíti a határon túlit. Ugyanis időközben olyan változások következtek be, amelyek eredményeképpen Temesvár tőkevonzása vetekszik, vagy meghaladja Debrecenét vagy Szegedét. Arad mondjuk Békéscsabának olyan vetélytársa lesz, hogy föl kell kötni a gatyát. Ezek a kihívások sokszínűbb, életközelibb, nem egyoldalú áldozatvállalást kérő, nem bezárkózó, hanem az együttműködő, mobilis és nyitott politikát igényelnek.” A Népszabadság közbevetette: a szerb, a román és a szlovák politikai elit egy részének célja a magyar nyelvterület csökkentése. Gyurcsány megmagyarázta: „A nacionalistáknak nem kell magyarországi kapaszkodó ahhoz, hogy nacionalisták legyenek. Magyar zászló égetéséhez nem kell budapesti biztatás. Ahhoz sem, hogy magyarokat verjenek a Vajdaságban. Praktikusan pedig, ha háromszor annyi pénzt költenénk kulturális támogatásra, és négy egyetemet építenénk föl minden határon túli városban, akkor is azt mondanák a nacionalisták, hogy hazaáruló vagyok.” Kijelentette: „Én a nemzeti progressziót képviselem a nemzeti radikalizmussal szemben.” A Népszabadság jelezte: nagy a lelki igény a határon túli magyarság körében, hogy közjogi kötődés jöjjön létre Magyarországgal. Gyurcsány ezzel nem foglalkozik, kijelentette: „Mi a politikai nemzetet köztársaságként értelmezzük, az állampolgárok cselekvő, jogokat, felelősséget és kötelességet tartalmazó viszonyban állnak egymással, ennek eredménye a köztársaság.” „Azt, hogy lehessen magyarként élni és boldogulni, és ez ne igazolványon múljon, hanem természetes legyen Kolozsvárott is, meg Kassán is, meg Újvidéken is, hogy büszkén lehet a magyarságot megvallani. Ebben kell segítenünk.” Gyurcsány a határon túli magyarok vezetőnek feltette a kérdést: „a magyarországi pártpolitizálásban akarnak részt venni a kisebbségi vezetők, vagy egy nyitott, új kapcsolatrendszert hozunk létre?” Nincs egység a határon túli politikában, lényegi különbség van a Magyarországon bal- és jobboldal között, a nemzeti radikálisok és a progresszívak között. A lelki igényre vonatkozóan jelezte, jövő év augusztusától rendszeresen megrendezik a világ magyarságának kulturális fesztiválját. A kapcsolatok súlypontja áttevődik a határ menti területek együttes és intenzív fejlesztésére. Gyurcsány a szomszédos országok kormányaival való együttműködést hangsúlyozta. Leszögezte, kiemelkedik 8–10–12 olyan határon túli intézmény, amelynek nemzetpolitikai jelentősége is van. Ezek egyetemek, iskolák, kollégiumok, médiumok. Ezek támogatására három-ötéves átfogó megállapodást kötnének. Szerinte az átszervezés célja, hogy világosan legyen, a támogatás „nem párt- és nem politikai finanszírozás.” Gyurcsány ismét bírálta a Magyar Állandó Értekezletet. Helyette miniszterelnöki szintű konzultációs fórum lesz. Nagy Csaba, Füzes Oszkár, Népszabadság, 2006. augusztus 19. /Gyurcsány: Merünk és tudunk változtatni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./2006. augusztus 22.
Törzsök Erika a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója nyilatkozott a kormányzat támogatási elképzeléseiről. 2004. május elsejétől kezdődően – az európai integráció eredményeképpen – a magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé került. A helyzetnek ez az alapvető megváltozása tette szükségessé az új nemzetpolitikát – nyilatkozva Törzsök Erika. Szerinte az elmúlt tizenhat évben a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatosan kialakult egy sajátos szóhasználat, „olyan hívószavakkal, mint Trianon, ősi szálláshelyek, élettér és mint a megakadt lemezjátszó, ismétlődött mindez, egy sérelmi politizálás jegyében ecsetelve a kisebbségek helyzetét.” A helyzet közben megváltozott, de a diskurzus megmaradt. A magyar kormány első számú feladata a mentális határok lebontása. Ehhez új intézményekre, új struktúrákra van szükség. Eddig ezekkel a kérdésekkel a Határon Túli Magyarok Hivatala foglalkozott. „Az új helyzetben célszerű, ha a kihívásokra adandó válaszokat szakmapolitikai kérdésekként kezeljük. Éppen ezért az oktatásnak az oktatáshoz, a kultúrának a kultúrához, a tudománynak a tudományhoz kell kerülnie”. A szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos feladatok, illetve ezek elvi-politikai irányítása a Miniszterelnöki Hivatalon belülre kerül az úgynevezett kül- és nemzetpolitikai államtitkárságra. Az eddigi támogatások „egy világos, áttekinthető intézménybe kerülnek, a források nagyságrendje nem csökken, levezénylése viszont átláthatóbb, követhetőbb, világosabb lesz.” „A támogatáspolitika, amely értelmezésünkben az identitás megőrzését szolgáló intézmények normatív támogatását jelenti, úgy fog működni, hogy a Szülőföld Alap háromszintű intézményként tevékenykedik. A legfelsőbb szint a politikai, ahol a magyar kormány a szomszédos országok legitim politikai vezetőivel egyeztet a célok kapcsán. Miután a politikai szint egyezségre jut a célokat illetően, a következő szint, nevezzük szakmainak, e célokat minőségi kritériumok mentén rendezi. Törzsök szerint így megszűnik a kvázi pártfinanszírozás. A harmadik szint politikailag ugyancsak semleges mechanizmus, amely levezényli az adott területre a rendelkezésre álló forrásokat. A jövőben „világosan megfogalmazzuk, mit finanszírozunk Magyarországról, például a szomszédos országok magyar felsőoktatási intézményrendszerében, és mi az, amire – ha egy adott határon túli közösség ezen túl igényt tart – önerőből kell megoldania.” Ki kell alakítani a nemzeti jelentőségű intézményeket, melyek létrehozásában és működtetésében részt vállal a magyar állam illetve az adott közösség. Például a Sapientia Egyetem, a Sellye János Egyetem, a beregszászi főiskola, várhatóan az Ungvári Egyetem magyar kara, és a szórvány kollégiumok építése. „A támogatáspolitikán belül ugyanakkor az oktatás, a kultúra, az informatika területén pályázati úton finanszírozandó konkrét programok ugyanúgy lesznek, mint eddig. A fejlesztési stratégia közös térségfejlesztést, közös intézményfejlesztést, infrastruktúra- és gazdaságélénkítő programokat jelenít meg, illetve fog folytatni. Amíg az előző időszakban körülbelül évente mintegy 16 milliárd forint elosztása történt a környező országok magyarsága számára, a kisebbségpolitika fejlesztési stratégiával történő kiegészítése azt jelenti, hogy például csak az internetprogram keretében 100 milliárd forint áll rendelkezésre az utóbb említett programok vonatkozásában. Ennek első üteme feltehetőleg tartalmazni fogja azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az EU belső határainak az átjárhatóságát teszik lehetővé. Tucatszámra vannak ugyanis olyan vasúti és közúti helyek, amelyek az észak-déli integrációt néhány száz méter esetleg néhány kilométer megépítésével rendkívüli módon felgyorsíthatják.” Törzsök Erika is a MÁÉRT ellen van. A sérelmi politizálás helyett más típusú együttműködés szükséges. Törzsök Erika ismétli Gyurcsányt: a köztársasági elnök a szomszédos országokban élő magyar értelmiség képviselőivel kívánja tartani a kapcsolatot. A parlamentben a szomszédos országok magyar parlamenti képviselői cserélhetik ki elképzeléseiket. Arra kérdésre, hogy a szomszédos országok EU-felvétele után nem fenyeget egy olyan visszarendeződés, mint amilyen Szlovákiában folyik, Törzsök Erika nem fél, szerinte mindenkinek jól felfogott érdeke az együttműködést. A Népszava megkérdezte a pártok véleményét az új irányvonalról. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) senki sem helyezte hatályon kívül. Nem kell szembeállítani a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett rendszeres konzultációs fórumot a Máérttal. Az RMDSZ szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának jobb helye lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt a Külügyminisztériumban. A politikus szerint ennél részletesebb véleményt majd akkor mondhatnak, miután az új HTMH már bemutatkozott. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke közölte: az MKP a következő elnökségi ülés után, szeptember elején fejti ki véleményét a magyar kormányfő új nemzetpolitikájáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: egyik legfőbb kifogásuk a Gyurcsány Ferenc által felvázolt koncepcióval szemben az, hogy nem hangsúlyozza a kárpátaljai magyarság rendkívül hátrányos helyzetét a többi, az Unióhoz már csatlakozott, illetőleg belátható időn belül csatlakozó ország magyar kisebbségéhez képest. Az új nemzetpolitika ezenkívül visszatérően hangsúlyozza a különböző határon túli projektek és intézmények „politikamentesítését”. Ezzel kapcsolatban a kisebbségi politikus közölte: remélik, ez nem azt jelenti, hogy a legitim szervezeteket ki akarják zárni ezekből. A KMKSZ fél, hogy a jelenleginél is jobban megkurtítják a Szövetséghez kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaországi támogatását. A lényeges kérdés Kovács Miklós szerint az, mit jelent majd a gyakorlatban a politikamentesség. A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözli a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, illetve az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti viszony megújítását és erősítését szorgalmazza- olvasható a VMSZ közleményében. Az MSZP támogatja a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködést, nyilatkozta Simon Gábor, az MSZP országos választmányi elnöke. /Az integráció új nemzetpolitikát tett szükségessé – Törzsök Erika a MEH főtanácsadója a kormányzat támogatási elképzeléseiről és a visszarendeződés veszélyeiről. = Népszava, aug. 22./2006. augusztus 22.
Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) ügyvezető alelnöke a vele készült interjúban arra a kérdésre felelt, hogy milyen tanulságai vannak a magyar politika számára a szlovákiai történéseknek. A legfontosabb tanulság, hogy önmagában a tagság semmilyen vonatkozásban nem befolyásolja az illető ország magyar közösségének jogi helyzetét. A csatlakozó ország szempontjából rendkívül fontos, hogy ott milyen belpolitikai viszonyok alakulnak ki, hogy mennyire adott a politikai béke, a csatlakozás iránti általános elkötelezettség. Ezért léphetett be 1996-ban az RMDSZ a román és 1998-ban az MKP a szlovák kormányba. Hiszen a csatlakozásig az illető országnak szüksége van arra, hogy felmutassa: az ott élő magyarokkal együtt tudnak kormányozni. Csatlakozás után erre az egyetértésre már nincs szükség. A schengeni határrendszer fontos a határokon átnyúló együttműködés szempontjából, nemzetpolitikai szempontból, hiszen elősegítheti a határokon átnyúló nemzetegyesítést. A magyar nemzetpolitikában a kulcsszerep Magyarországé, és nem is általánosan, hanem sajátosan a magyar kormány kezében. Magyarország számára más lehetőséget nyújt az uniós országban élő magyarsággal való együttgondolkodás, és mást az unióból kiszoruló magyar közösségekkel való kapcsolattartás. Rendkívül fontos az, hogy Magyarországnak milyen kormánya van. „Én a mostani helyzetet elég tragikusnak látom, mert minden jel arra mutat, hogy a jelenlegi magyarországi kormány ellenérdekelt a nemzetpolitika működtetésében.” Kicsontozták a státustörvényt, egymás ellen uszították a nemzetet a népszavazási kampányban, két éve nem működik a MÁÉRT, legutóbb megszüntették a Határon Túli Magyarok Hivatalát, és szélnek eresztették a szakembereket, akiknek tapasztalatuk, műveltségük és gyakorlatuk volt a nemzetpolitika működtetésében. „Most pedig meg fogják szüntetni azokat a közalapítványokat, amelyek életben tartották a határon túli magyar kultúrát, legalábbis nagymértékben pótolták a hiányokat. Tehát rosszabb helyzetbe került a nemzetpolitika, mint volt 1990-ben, vagy akár azelőtt. A rendszerváltás előtt legalább működött a felszín alatti szolidaritás, és volt egy egységesen megnevezhető ellenfél: a hatalom. Szétzilálódtunk. A nemzet annyira megosztott soha nem volt, mint most. Tulajdonképpen válságba jutott a magyar politika. Válságban van a romániai magyar politika, a szlovákiai is. De válságban van a délvidéki, és mint mondtam, a magyarországi magyar politika. Duray a kiutat abban látja, hogy „a nemzetnek vissza kell foglalnia Magyarországot és önmagát is.” /Ferencz Csaba: Válságban a magyar politika. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./2006. augusztus 22.
Magyarországon és az egész Kárpát-medencében augusztus 20-án magyarok százezrei emlékeztek az államalapító Szent István királyra. Budapesten az esti tűzijátékot záporeső és hatalmas szélvihar szakította félbe: négy ember meghalt, és több százan megsebesültek. A Szent István-bazilika előtt tartott ünnepi szentmisén Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kinyilvánította: lehetőség van levonni múltunk tanulságait, megújulni hitünkben és az egymás iránti szolidaritásban. A magyar katolikus egyház vezetője bejelentette: megvan az egymillió imádkozó magyar. Ezzel Mindszenty bíboros kívánságát idézte fel, hogy „legyen a világon egymillió imádkozó magyar”. Most több is lett, hiszen több mint egymillióan küldték el aláírásukat, melyekből Szent István képét rakták ki, amint éppen fölajánlja a Szűzanyának az országot. Hódmezővásárhelyen a politikai erkölcsöt kérte számon Gyurcsány miniszterelnökön az Országgyűlés fideszes alelnöke, Áder János. Az ellenzéki politikus szerint annál nem érhet súlyosabb csapás egy nemzetet, mint hogy lemondjon arról, hogy számon kérje vezetőin az alapvető erkölcsi szabályok megtartását. Erdély templomaiban istentiszteleteken és szentmiséken emlékeztek államalapító királyunkra, számos településen ezt világi ünnepség követte. Székelyszentistvánon 1998-ban állítottak, szobrot Szent István tiszteletére, először Erdélyben. Néhány év múlva a község másik településén, Csókfalván Szent Imre herceg szobrát állították fel, és a szombati ünnepségen Kiss Dénes lelkipásztor bejelentette, jövő ilyenkorra a harmadik településen, Atosfalván tervezik Gizella királyné szobrának felállítását. Erdély legnagyobb Szent István-búcsúját a kézdiszentléleki Perkő kápolnánál tartották. Valamennyi erdélyi rendezvény közül kiemelkedett a Szent István-napi kolozsvári néptánctalálkozó. /Szent István ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./2006. augusztus 22.
Winkler Gyula miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke elmondta, hogy az RMDSZ nyomás alatt áll, sőt zsarolják is a koalíciós partnerek. Az RMDSZ-t sokszor kész tények elé állítják, anélkül, hogy ezekről beszéltek volna előzetesen a koalícióban. Winkler Gyula szerint az RMDSZ komoly elemzést végez annak érdekében, hogy eldönthesse, marad-e vagy sem a koalícióban. „Az RMDSZ elégedetlen a kormánykoalíció működésével, a partnerek közötti súlyos kommunikációhiány és egyes, a kormányprogramban foglalt célok elodázása miatt” – mondta Winkler. /Winkler: A csatlakozás után dönt az RMDSZ, hogy marad-e a koalícióban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./2006. augusztus 22.
Antal Árpád RMDSZ-es képviselő az európai önrendelkezési modelleket tanulmányozva nemrégiben Koszovót, Montenegrót, Dél-Tirolt, Katalóniát és Baszkföldet látogatta meg. A tapasztaltak alapján elkészíti a székelyföldi autonómia elérésének „forgatókönyvét”. Dél-Tirolt és Montenegrót nevezte a „jó autonómiamodell”-nek Székelyföld számára, az autonómia kivívásának békés módja lehet modellértékű. Az autonómia a Székelyföldnek teljesen új perspektívákat nyitna. A jelenlegi elvándorlási folyamat megfordulhatna. Antal Árpád a konkrét tevékenységi tervet nem a nyilvánossággal, hanem az RMDSZ vezetőségével szeretné megosztani. Útjára Dan Manolachescu, a fiatal román értelmiségieket tömörítő Közösségért Egyesület vezetője is elkísérte. Ez az együttgondolkodás eredménye. /Cs. P. T.: Forgatókönyv készül a székelyföldi autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2006. augusztus 22.
A Gyurcsány-kormány és az RMDSZ soha nem hazudtolja meg önmagát. Sokan gondolták, hogy Markó és holdudvara rájött sokévi balgaságára, tévedéseire, és végre megfogja az igazi reformokat, a belső változást sürgető ellenzékiek kezét, írta Makkay József, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Markó Béla Tusványoson meglebegtette, hogy felülvizsgálják az RMDSZ által ellenőrzött közalapítványok pénzosztási szokásait. Ezt a kijelentését az RMDSZ ifjúsági szervezetének, a MIÉRT-nek az egyik képviselője megcáfolta, mondván, törvényesen senki nem kötelezheti arra az RMDSZ-t, hogy a Communitas Alapítvány pénzeiből az RMDSZ-en kívüli szervezetek is pénzt kaphassanak. A fiatal politikus elfeledkezik arról, hogy a Communitas a romániai magyar adófizetők pénzéből a kormány által kiutalt támogatás elosztására szolgáló alapítvány. A Szülőföld Alap nyilvánosságra hozta idei májusi pályázatainak eredményeit. Ez a már megszokott Communitas-féle elbírálási módszerekről tanúskodott. Magyarán: szinte kizárólag RMDSZ-közeli szervezetek, szerkesztőségek kaptak pénzt, de azok busásan. Egyetlen romániai magyar, RMDSZ-t bíráló jobboldali lap nem kapott egyetlen fillért sem. A sajtó terén Verestóy Attilának a két, hatalmas kiadások árán, mesterségesen fenntartott lapja, az Új Magyar Szó és az Erdélyi Riport vitte el a pálmát: ezek a többi megyei lapnál jóval nagyobb pénzösszeget, szerkesztőségenként 5-5 millió forintot kaptak. Őket követték az RMDSZ kulturális lapjai, a Korunk, A Hét stb. Az Illyés Alapítványnál a kiszivárgott hírek szerint a pénzosztási módszer ugyanaz. Elutasították az Erdélyi Napló pályázatát. Ekkor Makkay levelet írt Pomogáts Bélának, az Illyés Közalapítvány elnökének, amelyben emlékeztette őt arra, hogy a közalapítvány pénzosztási rendszerét politikailag irányítják. Megkérte, hogy a budapesti kuratóriumban tegye szóvá fellebbezésüket. Azóta megérkezett a budapesti elutasítás híre, ezúttal nem formai okokra, hanem kerethiányra hivatkoztak. A Budapestre küldött levélre néhány héttel az RMDSZ egyik államtitkára felhívta Makkayt, hogy közölje: semmi remény arra, hogy pénzt kapjanak, amikor Markó Bélát támadják a lapban. Úgy tűnik, az Illyés Alapítvány és az RMDSZ nemcsak személyes ügyeiket (a közös könyvbemutatókat), hanem a pályázatokat is megbeszélik. Az egyik legnagyobb romániai magyar civil szervezet képviselőjének tapasztalata ugyanezt támasztja alá. Az idei magyarországi választások után egyik budapesti minisztériumban igyekezett felújítani kapcsolataikat. Előzetes megbeszélés ellenére a miniszter nem fogadta. Régi államtitkár ismerőse fedte fel a titkot: előbb rendezze nézeteltéréseit Markó Bélával, és csak azután kopogtasson újra a miniszteri ajtón. Az új Gyurcsány-kormány az RMDSZ csúcsvezetőségével, személyesen Markó Bélával történt egyezség folytán csakis olyan erdélyi szervezeteket támogat anyagilag, amelyek jó kapcsolatot ápolnak a hivatalosan elfogadott romániai magyar politikai szervezettel. /Makkay József: Pénzosztási manőverek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 22./2006. augusztus 22.
Az Erdélyi Magyar Ifjak második, gyergyói táboráról szóló tudósítások között voltak gunyorosak, lekezelők vagy éppen a részvételt felnagyítók. Adjuk meg a sokszínűségnek, ami a sokszínűségé, írta a lap munkatársa, Székedi Ferenc. Tegyük mindezt megvetés, lekezelés, gyűlölet nélkül. Az egyik, EMI-táborról szóló összefoglaló szerint „Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke úgy gondolta, a magyarországi társadalom nem képes a jelenlegi állapotában a rendszert megdönteni, Erdélyben viszont a román hatalom érdekeit képviselő komprádor politikai elit telepedett rá a magyarságra, de mégis van esély az újjászületésre, ami akkor következhet be, mikor az EU-csatlakozás után útilaput kötnek az RMDSZ talpára.” Székedi fennakadt a komprádor kifejezésen, mondván „a pidzsin angolon és más gyarmati nyelveken nevelkedett nagy stratégiai gondolkodókhoz jobban illenek a hasonló kifejezések”. Székedi ezután Borbély Imre múltját vette elő: mielőtt Budapestre telepedett volna, temesvári RMDSZ-képviselő volt. /Székedi Ferenc: Tehénszarv és útilapu. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./